Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. október (6. évfolyam, 229-254. szám)
1951-10-04 / 231. szám
A Dunai Vasműért, a budapesti földalatti vasúiért, az Ínoíai Eleműéit, a Tiszalöki Vízműért, az ötéves tervért, a magyar nép boldog jövőjéért, a szocializmusért: jegyezz békekölcsönt! Tizenhárom éve jelent meg Sztálin elvtárs nagy alkotása: az $ZK(b)P története A Magyar Népköztársaság minisztertanácsának határozata a fásítás fejlesztéséről az 1951. és 1952. években A mezőgazdasági termőterületek védelme, dolgozó népünk c’etkörüiményeinelc javítása és országunk fásításának növelési érdekében — az erdőtelepítések tervszerű fokozása mellett — 1951. év őszén és 1952. évben kereken 49.000 kát holdnak megfeelű területen 200 millió tőként gyorsan növő( ipari és bányaművelési célokra alkalmas fajú továbbá gyümölcsfacsemetét kell elültetni. Ez a fásítás első lépés hazánkban a tervbe, vett nagyarányú természetátala. kító fásítások megvalósítására. Ezért a minisztertanács az alábbi határozatot hozza: I. A fásítási feladatokat a következő (.erüle.'ekea kell végre hajtani : í. A termelőszövetkezetek, az ál-iami gazdaságok, kísérleti gazdaságon, valamint tó- és nádgazaaságok; fásí.'sák a gazdasági telepek, majorok, üzemi és lakóépületek környékét; eraősitsék mezőgazdasági műveléssel gazdaságosín és folyamatosan nem hasznosítható földjeiket, valamint köves futóhomokos, vagy meredek, ’ legeltetésre alkalmatlan legelőterületeiket; eme let a földművelésügyi miniszter áltál kijelölt nagyobb és tagosítotc termelőszövetkezetek és állami gazdaságok létesítsenek védő erdösávokat szántóföldjeiken, va.emlnt gyenge minőségű íegelőterüle.eikén a szél és aszály károkozó hatásának leküzdésére és termelékenységük fokozására, továbbá végezzenek fásítást az öntöző, csatornák mentén az öni.özöviz elpárolgásának csökkentése céljából. Ezek szerint a termelőszövetkezetek 1951. év őszén összesen 2517 kát. hold .területen, 1952. évben pedig 7870 kát. hold területen, az állami gazdaságok, kísérteti gazdaságok, valamint tó- és nádgazdaságok 1951, év őszén összesen 3240 kát, hold területien, 1952. évben pedig 6000 kát. hold területen fásítsaaak, 2. Az állami erdőgazdaságok tervszerű erdőtelepítéseiken kívül végezzenek fásítást 1851. év őszén 500 kát. hold és 1952, év során 1200 kait. hold hullámtéri területen, amit a földművelésügyi miniszter a közlekedés- és postaügyi miniszterrel és az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben jelöljön ki védő eraőövezetek létesítése céljából. E védőövezetek védelmet nyújtanak az ármentesítö gátaknak, fékezik a levonuló ár romboló hatásait a hullámterekben, egyben pedig jelentős tömegű ipari fát szolgálatnak népgazdaságunknak. 3. A községi legelők területén a földművelésügyi miniszter gondoskodjék a községi tanácsok, illetve a legeltetési bízott, gágo.i útján arról, hogy erdősítsék a meredek, kopá. rosodó, vízmosásos, köves, futóhomokos vagy egyéb ok miatt legeltetésre alkalmatlanná vált legelőteru eteket; telepítsenek legelővédö erdö- •ávokat és szegélyeket, mintegy 50.000 kát. hold leromlott fü- termésü gyenge minőségű legelő termékenységének feljavítása érdekében 1951 őszén, összesen 6053 kát hold, 1952. évben pedig 5730 kát, ' hold kiterjedésű terüie en. , 4. A városok, községek, bánya- és ipartelepek fásítása érdekében a ' földművelésügyi miniszter, belügyminiszter, kohó. és gépipari miniszter, bánya- és energiaügyi miniszter, valamint a könnyűipari miniszter gondos, kódjának arról, hogy a dolgozók egészség védelme és a lakó-«fületek fejlesztése, valamint a méhészet és selyem- hemyótenyésztés előmozdítása érdekében 1951.' év őszén 1030 kát. holdnak, 1852. évben pedig 3200 holdnak megfelelő területet fásí.'sanak be; ,, a városok és ipartelepek szennyezett levegőjének megtisztítása és a dolgozók egész, cégének megóvása érdekében 1952. évben 400 kát. holdon vé- döerdöövezeteket létesítsenek. 5. A közutak és vasutak fásításának fejesztése érdekében a, földművelésügyi, valamint a közlekedés- és postaügyi miniszter gondoskodjanak arról, hogy ,a megyei tanácsok végrehajtó bizottságainak közlekedési osztályai T951. év ősizén 770 ka-, hóidnak, 1952. évben pedig 1001) kát. holdnak megfelelő teiüléten végezzenek útmenti fásí ást, részben gyümölcsfák ültetésével; az államvasutak — a vasutak hófúvás elleni védelme a rézsűk megkötése és az utazás ke leme. sebbé tétele érdekében — fásítsanak be 1951. év őszén 190 kát. hold. 1952. évben pedig 300 kát. hold területet a pályák mentén és az állomásokon. II. A fásításokat e határozatiul megállapított, keretben minden fást-ás körültekintő, részletes megtervezése alapján kell végrehajtani. Ennek érdekében: 1. A földművelésügyi miniszter — a fásításban erdékelt miniszterekkel egyetértésben — biztosítsa aa országos fásítási -ervpek megyékre, járásokra, községekre és termelőegységekre való bontását, valamin, a tervek alapján az- egyes fásítások részletes terveinek elkészítését, és a fásítások tervszerű végrehajtását. Ezért tájegységenként adjon ki fásítási utniu- ta-ót az ültetendő fafajok kiválasztásáról. valamint a 'elépítés és ápolás tennivalóiról. Ugyancsak gondoskodjék a fásítások keresztülviteléhez szükséges beruházási hitelek, 11-letve a itermelöszövetkeze.ek részére hosszúlejáratú beruhá. zási kölcsönök kellő időben való rendelkezésre bocsátáséiról. 2. A földművelésügyi miniszter gondoskodjék továbbá: a) aa állami erdőgazdaságok és az állami faiskolák útján a fásításhoz szükséges magvak, csemeték, suhángok és sorfák termeléséről. . b) Az 1951. évi őszi fásításokhoz 72 millió darab facsemetének és 850.000 darub suhángnak, uz 1852. évi fásí áshoz pedig 125 millió darab facsemetének és 1 millió 900.000 darab suhángnak, valamint a szükséges magvaknak a megyei tanácsok útján a fásítások rendelkezésére bocsátásáról. c) Az állami erdőgazdaságok és az állami faiskolák útján a fásítási anyagnak kellő időben a fásitókhoz való eljutatásáról. 3. A földművelésügyi miniszter szervezzen — a földművelésügyi minisztérium kihelyezett szerveiként -— minden megyébe« erdötelepítö állomásokat n fásítás szakszerű megtervezésének, végrehajtásának és az ezzel járó szakirányító, felvilágosító és szervező munkák elvégzésének biztosítására. 4 A földművelésügyi miniszter 1951 szeptember 30. napjáig dolgozzon ki és tc3yen közzé rendeletét a faápolásban, mag. gyüjtésben és a fásí ási munkában kimagasló eredményekéi elért dolgozók és szervezetek kitüntetéséről és jutalmazásáról. 5. A minisztertanács felhívja a megyei, járási és községi tanácsokat, hogy a lásitás! odaadó gondossággal készítsék elő, szervezzék meg és területük fásítási tervét maradéktalanul valósítsák meg. III. A miniszter,anács felhívja az ország minden dolgozóját, első. sorban az ifjúságo-, hogy szervezett társadalmi munkával vegyen részi: aj a meglévő fásítások gondozásában és kártevőktől való megvédésében; b) az erdei fák és Cserjék magvainak gyűjtésében; c) a fásí[ási terv végrehajtásában. a fásí.ási talajelókészítés munkáinak és a csemeték elültetésének elvégzésében. Ennek megvalósításu érdekében; 1. A társadalmi szervezőtek, a DISZ, a DÉFOSZ, az MNDSZ és az úttörő szervezetek vezetői és tagjai járjanak élen a fásítás munkájában és fejtsenerc ki széleskörű felvilágosító munkát a fásítás előmozdítására és védelmére. Tudatosítsák, hogy min. den elülietet- és felnevelt fa népünk életszínvonalát emeli, a nép egészségét óvja. 2. A termelőszövetkezetek, földmüvesszövetkezetek és községi legel.etési biaotiságou vállaljanak minél nagyobb részt a fásítási feladatokból és tagjaikat mozgósítsák széleskörű társadalmi munkára, a fásítások érdé. kében. Vegyenek részt a fásítási tervek elkészítésében, végezzék el idejében a talajelökészitést és a csemeték szakszerű ültetését. Gondoskodjanak a fásíiások mintaszerű ápolásáról és megvédéséről. 3. A megyei, járási és községi tanácsok a) kezdeményezzenek minden városban, községben, tanyaközpontban, termelőszövetkezetben és állami gazdaságban tavassal, április első hetében' ..fák hetét”, melynek során előadással és ünnepéllyel tudatosítsák a fásLás fontosságát; b) vegyenek részt a fásítási terv kidolgozásában és kezdemé. nyezzenek területükön új fásításokai; c) mozgósítsák a dolgozókat, hogy a fásítást a városok és községek belterületén, valamint a közutaknak a városok és községek közelébe eső részén társadalmi munkával végezzék el. 4. A bánya- és ipartelepek üzemi szakszervezeti bizottságai: a) kezdeményezzék, hogy minden üzemi lelepen és a munkáslakóházak környékén fasorokat, facsoportokat, tér- és utcafásítá- sokae létesítsenek, az ipartelepeket pedig zöldövezelekkel vegyék körül; b) vegyenek részt a fásítási tervek elkészítésében, gondoskodjanak a ta]ajelökészí(és. ültetés és ápolás szakszerű elvégzéséről; c) mozgósítsák a dolgozókat, hogy a fásí,ást a belterületeken társadalmi munkával végezzék el. 5. A fásítási terv teljesítése és túlteljesítése érdekében elő kell mozdítani a fásítást verseríymoz. galom kialakulását. A fásíjásj verseny fejlesztése én kiszélesítése a tanácsok és a tömegszervezetek együttes feladata. A fásítási versenyben arra kell törekedni, hogy a) a termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok egymás között; b) a7. állami gazdaságok egymás között; ej a községek, járások és megyék ugyancsak egymás között; 1938. október 1-én jelent meg Sztálin elvtárs hatalmas alkotása, a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának története. A szovjet sajtó vezető helyen foglalkozik a Párttörténet, megjelenésének 13. évfordulójával. A Pravda vezércikke rámutat hogy a Pártförténet megjelenése kiemelkedő esemény volt a Párt, a szovjej nép és a világ kommunista' mozgalmának életében és Jánoshalma dolgozó parasztsága csatlakozik a félegyházi járás dolgozó parasztjainak felhívásához és viszik be a gabonafeleslegüket a raktárba, teljesítik hazájuk iránti kötelezett, ségüket. Fazekas Antal 6 holdas 17 mázsa 12 kilót, Szántó Pál 5 holdas 834 kilót, ifj, Kenderesi János 9 holdas 12 mázsát adott be a nép államának, hogy ezzel is segítse ötéves tervünk célkitűzésének megvalósítását. d) a DISZ., DÉFOS.Z-, az MNDSZ- és úhörö-szervezetek egymás között; e) a legeltetési bizottságok egymás között keljenek versenyre. A fásítási verseny első szakasza 1951 december 31.. második r,zak?iza 1952 december 31. nap. jával zárul. A versenyt a mag- gyüj ési. ül etési és ápolási eredmények mérlegelése alapján a földművelésügyi miniszter dönti el. hangsúlyozza, hogy Sztálin elv társ müve minden ország kommunista- és munkáspártjának hatalmas fe.gyvere lett. Az Izvesztyija cikke a Pár|tör[énet rendkívül nagy nemzetköz; jelentőségéről ír és hangozta’ja, hogy Lenin és Sz álin eszméi fel- íegyverzik a világ valamennyi haladó emberét a békéért, demokráciáért és a népek szabadságáért vívóit önfeláldozó harcra. Oláh Sándor 6 holdas 16 má. zsa 37 kilót, Takács Illés 4 holdas 10 mázsát, Köblös Antal 2 holdas 10 mázsa 40 kiló felesleges gabona beadásával harcol a békéért. Zsámbó Ferenc 7 holdas 10 mázsa 40 kilót, Bozóki György 12 holdas 833 kilót, Végh Istvánná 3 holdas 622 kilót, Lakatos János 4 holdas 614 kiló felesleges gabonabeudásával tett eleget hazafias kötelességének és ezzel példát mutatott a többi dolgozó paraszttársainak. Felemelt ötéves tervünk megvalósításának és az ország szocialista építésének egyik kiemel, kedöen szép és fontos feladata országunk fásításának fejlesz,é- se. Ezért szükséges, hogy dolgozó népünk magáévá tegye fásítási tervünk -célkitűzéseit és széleskörű társadalmi munkával vegyen részt a tervek megvalósításában. DOBI ISTVÁN s. k-. a minisztertanács elnöke. A l>a 3 of ai állami gazdaság dolgozóinak versenyfelhívása ! A Balotai Állami Gazdaság dolgozói megértették és magú. kévá tették a Magyar Népköztársaság szeptember 27-i felhívását, melyben harmadszor fordul Népköztársaságunk a magyar 'néphez, hogy kölcsönjegyzésükkel segítsék elő a felemelt ötéves terv minél előbbi végi-; hajtását, hogy jegyzésükkel járuljanak hozzá békéé — boldog jövőnket — építő munkánkhoz hogy országunkat minél előbb a vas és acél országává tegyük’ Látjuk és érezzük a lerv jelentőségét és azt, hogy a mi forintjaink jó helyre kerülnek hogy többszörösen visszakapjuk azt. amit jegyeztünk, azt, hogy gazdaságunk kapott 110 sze. mélyes munkáslakást, épült 20 lóra való istálló 7000 férőhelyes baromfitelep, egy 20 vagonos raktár és több gépet kaptunk és a mi jegyzésünk ennek a beruházásnak csak a töredéke. De emellett látjuk azt is hogy pénzünket visszakapjuk, mert az eddigi húzásokon is már többen nyertek Azért jegyeztünk mi' békekölcsönt, hogy a meglévő eredményeinket még tovább tudjuk fokozni, a jó felvilágosító munka, a kommunisták és a vezetők példamutatása tette lehetővé, hogy gazdaságunkban az egy főre eső átlag 427 forint De mi' nem ülünk babéralnkon és még ezt az eredményt tovább fogjuk fokozni. Látva az eddigi eredményünket, versenyre hívjuk ki Bács. kiskunmegye összes állami gazdaságait, A verseny győztese az a gazdaság, ahol az egy főre eső átlag a legtöbb lesz. Felhívjuk a megye összes állami gazdaságainak dolgozóit, hogy kövessék példánkat és jegyezzenek minél többen és minél több békekölcsönt, mert ezzel is csapást mérünk az amerikai imperialistákra és határunkon provokáló, az amerikai imperialisták láncos kutyájára, Titóra. Figura István Rehó Ilona Dőczi Tamás MDF titkár gazd, vezető. OB, titkár Jánoshalma dolgozó parasztjai felesleges gabonájuk beadásával harcolnak a békéért Tovább erősödik Kiskunfélegyházán a termelőszövetkezeti mozgalom Szeptember 25-én 10 család lépett 16 taggal a csoportgazdálkodás útjára és aznap 3 új előkészítő bizottság alakult meg 20 család részvételével, A Fel- szabadmás tszcs-be 5 család kérte felvételét 8 taggal. Hideg Vince 23 holdas középpé rasat fiával együtt az Uj Elet-tszcs- be kérte felvételét, mondván: ,,A termelőszövetkezeli csoportok eddigi eredményei, a csoportban dolgozó tagok jövedelme és az ott dolgozók lényegesen könnyebb munkája engem is meggyö- ' zött arról, hol a helyem. Minden oldalról megvitattuk családommal a helyzetet és most fiammal együtt kértük felvételünket az Uj Életbe.” A szeptember 25-iki belépőkkel együtt a csoportban gazdálko. dók száma jóval kétezer fölé emelkedett és Kiskunfélegyháza városához tartozó területen ma már több mint 11.000 holdon művelik dolgozó parasztjaink csoportgazdáikodásban a földet. Ebben a számban nincsenek benne az állami gazda. Ságok földjei.