Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)
1951-09-15 / 215. szám
KATYMÄRON MINDENKI NYERT, nemcsak Jágity Antal, akinek kihúzták a tervkölcsön kötvényét AZ ÖTVENEZER FORINTOSOK KÖZÖTT 11949. szeptember | Nagy a sürgés-forgás Kaiymár ’ községben. A népnevelő csoportok pattogós Ütemű mozgalmi ilaioKat énekelnek, es utána párosával, ki pedig maga indul a község u.cáin agitáCiua munkál végez-i, A népnevelők az ötéves tervkö.taön-jegyzés érdekében végzik munuajukai. Ezek közöp van JuuUu Antal hutholdas í'ölü- kczjUitiuot.i doigozo Paraszt is. A ioút melier lévő utcában kezűi munkáját Jag.,y Aniai. Most arról beszélget az utcában luir.ui gazdával, nogy érdemes lerva^iCjont jegyezni. — h'dciiitÿ, me, t szàzieiejévçl visszakapja ao uitj-r u~ uuctmiól u pyy~~ít forintjait. A négytagú embergyürüben, a falhoz támaszkodva jxaiona István látható. Most egy tépett eloobte lep, majd ucsZcni kezd. — Nem látom én azt a pénzt, éOkuscm, ficu-l, Mióif adJaK hot az államnak t — üu jeuyzcsz tervkölcsönt, akkor saját magúdat segued — felel rá a népnevelő s Így folytatja: — Az államunk a mi je.'jyzett forintjaink segítségévei újMépiii országunkat, községünket,,, Tehát (t pénzünknek az lesz a gyümölcse. Most egy másik dolgozó paraszt hirtelen szembefordul Já- gUtyal, — Idefigyelj, komám! Nőnünk miért kell jegyeznünk tervkölcsönt 1 Tudod, hogy itt a szomszédságban, Jugoszláviáöan az amerikaiak adnak kölcsönt. Miért nem megy kormányunk is oda ?,,, — Na várj csak! Majd meglátod, mi lesz a nóta vége. Majd megtudod egy pár év múlva, mi lesz a sorSa a jugoszláv népnek, —Mondja Jágity Antal. — És nézd meg ezzel szemben, hogy mire halad egy olyan állam, mint például a mi államunk, aki a dolgozó nép forintjai segítsége által épifi fel az országot■ — Jó van no, de pártolod azt a demokráciát! Tóián már kaptál tőle Valamit. — kérdi félváll, ról a harmadik szomszéd. — Miért beszélsz így.! Talán le elfelejtetted, hogy a demokrácia biztosította és biztosija a jelszabadulás óta a szabadságot, a békés életet, a boldog jövőt. Tálán már megfeledkeztél, hogy a múlt rendszerben Pul Pálnál, a 2000 holdas földesúrnál voltál cseléd és nőm volt egyebed a nyomornál. .. Most pedig házat, földet kaptál. Saját magadnak dolgozol, termelsz s vígan élsz. De nemcsak te kapjál házét, földet, szabad életet, hanem minden dől. gozó paraszt, aki ki volt zsákmányolva a múltban. — Jegyeznék én kölcsönt, de mint ahogy ez előbb is már mondottam, úgy tudom, hogy mi délszlávok nem kapunk semmit visz- sza a pénzünkért. Jugoszlávia, ból is keringenek a hirelc, hogy nem építenek a délszláv községekben semmit sem. És még ami legjobban visszanősz, a jegyzés, töl, hogy a délszlávok kötvényeit nem húzzák ki majd a sorsolás alkalmával, Jágity közelebb lép Katoná' hoz és meglepődve kérdezi: — Micsoda?. .. Hát ezeket meg honnan hallottad? Ilyen ostobaságnak is felülszf Várd ki csak a végét. Majd fogod te még azt sajnálni, hogy nem jegyzesz terv- kölcsönt. I 1951. szeptemberben | Nagy figyelemmel kísérik a tervkölcsön sorsolását az egész megyében. De Katymáron es valamennyi délszláv községben kétszer olyan figyelemmel kísé. rik a nyeremény húzásokat. Vasárnap délelőtt Kaiymáron futótűzként terjedt » hír; Jágltyék ötvenezer forintot nyertek a [Crvköíe^ön-sorsolás alkalmával. — Júgiiyné kételkedett az utolsó pereli/ a nyereményben. De most előtte van a kötvény és egyezik a száma : 0961, OJtlU. Iyy mivel száz forintos az egyik köt. vényeJ 26,000 forintot nyertek. Leírhatatlan az a boldogság, ami a kis délszláv családban uralkodik. Mindjárj jervezgej,- nek. — Mit is kellene belőle venni? — kérdi J ágit y a feleségétől aki még mindig nem tért magához az örömtől. Déluján igen sok szomszéd ellátogat a Jágity.családhoz. — Egyik is, másik is jókívánságok- ital köszönd őkoj. Úgy négy óra tájban közvetlen szomszédja, Ka;ona István vetődik Jágityék- hoz. — Hallottam hírét, hogy nyár. tetek valami nagy összeget, Alitai halvám — mondta mosolyog, va a szomszéd. — Mennyit nyertetek? — kérdezősködik a vendég, majd leül a tisztára taku ri[Ot[ asztal mellé. — Nyertünk ám, mégpedig 50 ezer forintot, de mivel százforintos volt a kötvény értéke, iyy 25.000 forintot fizetnek érte — mondja örömújjongás közepette a gkzda, s közben clgftrejtát vesz elő. Odakínálja Katonához, majd rágyújtanak. Füstölés közben arról beszéltnek : hogyan is (örténhetett a sorsolás. Katona Istvánt leginkább az érdekli, hogy mit csinálnak a sok pénzzel Jágijyék. Úgy van vele, hogy maga is szeretne mosj Jágity helyeit lenni. Kérdezni is akarja azt ö, meg nem is, hogy hova költik a nyereményt. Végül mégis úgy ha(ároz magá. ban, hogy megérdeklődi, vájjon mi lesz a sok pénzzel. — Mit vásároltok, Antal bátyám ? — kérdi a vendeg s közelebb húzz;l a széket az asz tálhoz — Hogy mit vásárolunk ?... Megvan annak a helye — mondta Jágiiy s tovább folytatja. — A 49-es esztendőben nyolcán voltunk mezőőrök a községben s közösen jegyeztünk 2400 forintot. Így hát a nyeremény is kö. zös lesz. Igaz, hogy már tavaly is nyertünk, meg már az idén ezenkívül is. Katona István lesüti a fejét, pár percig magába számolgat, majd így beszél: — Látod, akkor nem hallgattam rád, pedig mondtad, hogy nem babra megy a dolog. Ezt mégse hitiem volna neked. Volt is pénzem és mégsem jegyeztem-.. A sifonban a hidi- kában volt a pénz. A szomszéd csóválja a fejét, majd így szól: — Most már Iá. lom, saját magamtól voniam el a nyereményt, mert akkor sajnáltam azt az egy-kétszáz forintot. — Te 49-ben azt mondtad, hogy nem lesz abból a nyerő, menyből semmi. De necsak a ki- húzoit összeget nézzük, hanem vizsgáljuk csak, mit kapott a község a tervtölt Tudod azl, hogy a te.rv uiaít felépítette az állam a délszláv anyanyelvű dolgozók gyermekeinek «S általános iskolát• És most qS idén 8000 forintos költséggel kibővítik hűt új tanteremmel. Vagy például a terv — a mi jegyzett forintjaink segítségévei — főbb- száz köteles könyvtárat adott a községnek, Még pedig délszláv anyanyelvűnkön olvasható könyveket. — Hát iBen sokat, tudnék neked, szomszédként, felsorolni, fáu lehetne akár estig is mondani. De a legkiemelkedőbbeket meg. említem: a vezetékes rádió be. szerelése. Eddig már több mint ötszáz dolgozó paraszt szereltette be a lakásába a hangszórót. Te is nzt mondtad, hogy még az idén be akadod szereltetni a rá. diót. — A napközi otthont — ami hatvan gyermek befogadáséi —, vagy s; harmincöt szermélyes bölcsödét, az artézi hu-iakal, mind, mind „ mi jegyzett forintjaink segítségével építette államunk. Katona felegyenesedik a széken. Nadrágszárához dörzsöli iz. zadt tenyerei, majd röviden csak ennyit mond. — Igazad van, ezek mind megvannak Kaly- máron. —• Da nemcsak Iíatymáron építettek a terv alatt, hanem az egész országban — mondja Já. gity. — A gyönyörű új hidakat, a sok korszerű gyárat, a rengette g középületet és a többit mind, mind a terv biztosította! — De nézd meg ezzel szemben a szomszédos Ingóban, hogy mit építettek 49, ót.a... Mondhatjuk, hogy semmit! Nem látsz te ma sem egyebet, mini «sí, hogy a dolgozó parasztokat rl csendőrök szuronnyal hajtják « munkára. És az amerikai kölcsön által építették a sok és nagy katonai erődítményeket, Ezért nincs nekünk szükségünk az amerikai kölcsönre. A mi kölcsönünk a békét, a fejlődést szolgálja. Az amerikaiaké pedig, mint ahogy te is látod nagyon jól, a háborút. A vendég először csendesen bólongat, majd halkan válaszol: — Most már látom!... Csak. ugyan igazad volt, amikor két évvel ezelö/t azt mondtad, hogy ha jegyzünk tcrvkölcsönt, saját magunk jólétét biztosítjuk. Szerdán réggé] Budapestre érkezik Jágity Antal és fia, a János, valamint Krékity Gusz|áv. Pontosan kilenc órakor megérkeznek az Országos Takarék- pénztárhoz. It| barátságosan fogadják őket, majd azonnal kifizetik Jágityéknak a 20.020 forintot. Ezután elindulnak a katy- máriak bevásárolni. Jágity Antal és a többi ka;y mari nyertes társai boldogok é büszkék, hogy a kölcsönnel hoz zájárultak mindahhoz, ami a: országban épül, amit Kaiymái község kapott. — Ës most rá adásul kihúzták a kö.vényüket S többezer forint boldog birto kosai lettek. Gyors betakarítással az őszi vetési munkák időbeni elvégzéséért fejelést elvégezni. Ez az eljárás A betakarítási munkálatok mielőbbi jó elvégzésére azért van szükség, hogy a soronkövetkező, illetve a már betakarítási munkálatokkal egyidőben szükséges szántás-vetési munkákat ei tudjuk végezni, A betakarítás.iái is loiitoa az a körülmény, hogy egyetlen egy szem termés se menjen kárba. Minden szem kukoricára, napraforgóra, ricinusmagra, valamint minden darab burgonyára, répára szükségünk van. A betakarítási munkák sikeres végrehajtásának alapvető követelménye, hogy mind a gépi, mindpedig a fogaterők tervszerűen legyenek ki. használva. A kukorica törésénél vigyázzunk arra, hogy éretlen, hibás, üszkös csövek ne kerülhessenek az egészségesek közé. A törést úgy végezzük, hogy a csőburok levélzete száron maradjon, kivéve a vetőmagnak s,zánt csöve, két, amelyeket csuhésan tör. jünk. Nagyon fontos szempont, hogy töréskor mindjárt a kukorica szárát is levágjuk, mert így nagymennyiségű, jóminőségü téli takarmányt tudunk biztosítani állatainknak. A szárvágást csonk hagyása nélkül, közvetlenül a löld felszínén végezzük el, A szár gyors betakarítása azért fontos, mert a törés utá11 azonnal levágott kukoricaszár felér egy közepes rétiszénával. De fontos azért is, mivel, sajnos, még nagyon sokan veinek kukorica után búzát és a gyors szárbetakarítással még meg tudjuk munkálni jól a talajt. Megindult a cukorrépaszedés is. A cél itt az legyen, hogy a kiszedés munkájának minél nagyobb részét géppel végez, zük el. Ehhez fel lehel használni a könnyebb traktorgépeket, de Uyen esetben le kell szerelni róluk a kormánylemezt és a csoroszlyát. Vontatásra csak a keskenytalpú, vagy gumikerekű traktor alkalmas. Jó munkát végezhetünk még a Villám répakiemelő ekefejjel ellátott fogatos ekével is. VI. gyázzunk ennél azonban, hogy az eke a répa alsó részét le ne vágja. A kiszedés mellett nagyon fontos a répafejelés szakszerű elvégzése. Ez évben már új módszerrel, az ú. n. Jarmo. senko-féle eljárással kell a répánkból áll hogy a répáról mintegy 2—3 cm.es átmérőjű, tehát mintegy 2 forintos nagyságú darabot szabad csak késsel, egyenes vágással levágni a vágást közvetlenül a még zöld, eleven répatövek alatt kell elvégezni. A fejeléssel egyidőben a répát faroktulanítaui keli, amit úgy végezzünk, hogy a répagyökér vékony, hajlékony végét egy metszéssel levágjuk ott, aÿol kb. 1,3—52 cm vastag A vágási felület tehát ne legyen nagyobb egy 20 filléresnél. Nagy1 jelentősége van ennek az új fejelés! módszernek, hogy munkaerőt és munkaidőt takarítunk meg, továbbá több cukrot tudunk előállítani. Ha a lefejezet répa átadására esetleg még várni kell, úgy a répakupacokat takarjuk le répalevéllel. A burgonya betakarításánál fontos, hogy a vetőgumóra ki. választott tövek termésig; szed jiik és raktározzuk külön az étkezési, valamint a “ás ’célra felhasználandó gumóktól, A kiszedés után hagyjuk egy kicsii megszikkadni a gumókat, mivel így azok jobban bírják a tárolást. Semmi körülmények kö. zött sem szabad a burgonyát a saját szárával letakarni — még csak kis időre sem — mivel a száron levő betegségek megfertőzhetik az egészséges gumókat. A szárakat égessük el, vagy más módon semmisítsük meg és a burgonyát kizárólag száraz szalmával ta. karjuk be. Napraforgó szedésénél egyenetlen érés esetén válogassuk külön az éretlen tányérokat, amelyeket pár napra a kóró tete. jére tűzzünk száradás végett, A tányérok magvas részükkel lefelé fordítva legyenek. Nagy súlyt helyezzünk a napraforgó tárolására. Vigyázzunk arra, hogy a magvak között tányérdarabok ne legyenek, mert ezek megavasítják a magvakat. Tárolásnál a magvakat vékony rétegbe terítsük ki és többszöri átlapátolással siettessük a száradást. Termelőszövetkezeteink, állami gazdaságaink és egyénileg dolgozó parasztságunk fentiek szem előtt tartásával teljes erővel fogjanak hozzá a betakarítási munkák elvégzéséhez és biztosítsák az őszi szántás-ve. tésl munkák Időbeni teljesítését. Megyénk állami gazdaságaiban két hét alatt közel 4000 dolgozót szerződtettek a Megyénk állami gazdaságai készülnek uz idei gyapottermés betakarítására. Azokban a gazdaságokban, ahol gondosan el. végeznék a növényápolás! munkákat, — a gyakran kedvezőtlen időjárás ellenére is — jó termésre számítanak. A megnövelteden feladatok megoldására a munka, erőket átcsoportosították és sok új dolgozót toborozlak. Két kéj alatt közel 4000 munkást, szerződtettek a „fphér arany” betakarítására. A megyo leríile-én a mátéhú. zi,i, kalocsai és a bácsbokodi állami gazdaságok dolgozói végeztek legjobb munkát a gy-apo^er. mcsztcsben, aminek eredményeként holdanként 6—7 mázsás átlagtermést várnak. A máiíh'rai állami gazdaság 600 hold.:, gyapo;ül;e|Vényét pl. kilencszer megkapálták. A har_ mine tagú Haónál ifi-brigád különösen nagy gondot fordított n gyapot ápolására: 200 holdon tíz nappal a határidő előtt e4vé. gez;ék tt kilencedik kapálást. A brigád tagjai a gyors betakarításra is gondoltak, s a köz. ség fluínljaiból és dolgozóiból eddig haj szedöbrigádot szerveztek. Felvilágosító munkájuk nyomán n kívülálló dolgozók örömmel jelentkeznek erre a munkára, mert pl. a többek közeit elmondják nekik, hogy a szerződtetett gyapotszedők há. rom méter vásznat iá kapnak gyapotszedésre minden mázsa leszedett gyapot után, ezenkívül pamutszövet vásárlásnál kedvezményben része. sülnek. A fiatalok gondoskodnak arrói is, hogy a tcrmé3 tárolására megfelelő helyet biztosítsanak, ezért eddig már négy kamrái takarítónak Ul, ahol mjnegy 150 ■mázsa gyapotot lehet majd rak. tározni. Fiatal Micsurin-követök moszkvai kiállítása A Gyermekek Művészi Nevelésének Házában megnyílt, a fiatal Micsurin-köveiök munkáinak kiállítása, amelyen f>0 kerület 82 iskolájának, természetbarát. álomáeáca); és gyermekotthonának úttörői és iskolásai vesznek részt Három teremben több mint 1000 különböző tárgyat állítottak ki a nö. vénytermelés, a gyümölcstermelés, a virágkertészet, a növénytan és az állattan köréből. Nagy érdek'ödé3 nyilvánult meg a fiatal természetbarátok által 'érméit tengeri, dinnye iránt. A Lenin-kerület egyik iskolájának tanulói 80 botanikai és zoológiái tanulmányi segédeszközt mutattak be a kiállításon. Ezeket egyiöl-egyig sajátmaguk Készi. tették, _
