Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-14 / 214. szám

§xovjct jegyzék Francia©rszsigiioz Nyugat-Németország remilitarizálása kérdésében Vlsinszkij szovjet külügymi­niszter Moszkvában átnyújtotta Brlonvalt francia ügyvivőnek a szovjet kormány jegyzékét, amely leszögezi, hogy Francia- ország kormányának a német kérdésben folytatóit politikája egyenesen ellenlmond a Szov­jetunió az USA és Nagy. Britannia között létrejött pots­dami egyezménynek, továbbá a francia-szovjet szerződésnek. Ez a politika, valamint a Ifié. ven-terv és a Schuman-terv Nyugat-Németország remilita. rizálásúhoz vezet, ami össze­egyeztethetetlen az európai béke érdekeivel A szovjet kormány felhívja a francia kormány figyelmét az előállott helyzetre és arra, hogy e hely­zet következményeiből a fran­cia kormányra milyen felelősség hárul. A szovjet jegyzék megálla­pítja. hogy a Pleven-ierv nem más, mint üt az Európát új háborúval fenyegető német militarizmus törvénycsítése felé. A jegyzék hangsúlyozza hogy a l'leven-tcrvet Franciaország kormányának tulajdonítják, de senki számára nem titok, hogy a terv mögött az USA kormá­nya áll, amely műiden lehető eszközzel növelni igyekszik az olyan fegyveres erők létszá­mát, amelyek támaszként szol­gálhatnak az amerikaiak euró­pai agresszív terveinek meg. valósításában. A jegyzék utal arra, hogy a Schuman.terv a támadó- szellemű német imperializmus újjáélesztését szolgálja. A Schu- ma a-terv Nyugat-Németország hadiipari potenciájának helyre­állításához vezet. A Schuman- terv értelmében a lluhr-vtdék nehéziparát Franciaország, Bel. gium Olaszország, Hollandia és Luxenburg nehéziparával egye­sítik. A terv biztosítja a ruhr- vidéki iparmágnásoknak, hogy uralkodó helyet foglaljanak el Nyugat-Európüi fegyver- és hadi. anyaggyártásában. Ez megfe­lel uz amerikai mono2>óliumok céljainak. A s,zo\je| jegyzék rámutat arra. hogy ma Franciaország, valamint az USA és Anglia kormánya visszatért a régi útra. Arra számítanak, hogy a német militarizmust felhasználják az új háború előkészítésére,, ha. sonlóan ahhoz, ahogy a második világháború elején is ezt igye­keztek tenni. Az ilyen számítá­sok azonban már a múltban ku­darcot vallottak és éppen Fran. ciaország volt az, amelynek helytelen politikájáért drágán kellett lakolnia a hosszú ideig tarló német megszállással. A jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben Franciaország és a Szovjetunó népeinek, szintúgy az összes békeszerető népeknek, össze kell fogniok a béke meg­védésében és nem szabad enged­niük a népek közti barát, ság meggyengítését. A szov­jet kormánynak feltétlenül szá­molnia kell a francia kormány jelenlegi politikájának követhez, menyeivel, amely politika a né­met militarizmus helyreállítása, ra cs Nyugat-Németország agresszív erővel való katonai szövetség alakítására Irányul. A szovjet kormány újból felhívta a francia kormány figyelmét arra, hogy az előállott helyzet­ből és e helyzet következményei­ből kifolyólag milyen felelősség hárul rá. Mezei Sándor művezető újításával nagy mennyiségű importanyagot takarítanak meg a Kecskeméti Gépgyárban Lovett lett Marshall mi tód a Szovjet tudósok békegyűlése tésére is. Az importált antimo- noxid helyett például egy SB30 nevű hazai anyag használatát kísérleiezte ki, amellyel az el­múlt hónapban 10 ezer forintot takarítottak meg. Ugyancsak az elmúlt hónapban 1600 kilo cinoxidot, 480 kg óndioxidot és 2250 kiló báriumkarbonátot ta. karítolt meg. összesen több mint 41 ezer forint értékben. A hazai anyagok használata mel­lett ugyanolyan minőségű zo­máncot, illetve exportszállításra a'kalmas kádakat készítettek, mint amikor import anyagokkal dolgoztak. bért Lovett, a jelenlegi helyet- tes nemzetvédelmi miniszter ke­rül. Lovetp helyére a Marshall, terv eddigi ügyvezetője, William Foster kerül. A Kecskeméti Gépgyárban fő­ként fürdőkádakat és hasonló berendezési eszközöket gyárta­nak részben hazai szükséglet­re, de jelenős számban export­szállításra is. Ezeknek a zo. mancozásához nagy mennyiségű külföldi — főként nyugati álla­mokból importált — nyersanya­gokat használnak fel. Gyakran előfordult, hogy a nyugati ke­reskedelmi cégek nem teljesí­tették szállítási kötelezettségű, két, ami a gyártás menetében zökkenőket okozott. Ez a kö­rülmény olyan eljárásokra kész­tette Mezei Sándort, a zomán­cozóüzem műhelyvezetőjét, ame­lyekkel ezeket a zavarokat mi­nimumra csökkenti. Az elmúlt évben kapott a Gépgyár egy villamoskemence- vel, olvasztódobbal és egyéb eszközökkel felszerelt kísérleti laboratóriumot, ahol Mezej Sán­dor több újítást dolgozott ki — részben ezeknek az import anyagoknak a megtakarítására, másrészt hazai anyagokkal való helyeitesitésére, A zománcolvasztásnál nagy­mennyiségű anyag veszett el azáltal, hogy az olvasztódob tengelyében elhelyezett füvó- fejböl nagy nyomással áramló gáz a dob másik -nyitásán a könnyű fajsúlyú alapanyagok egyrészét magával vitte. Ezek az elvezető csatornába jutva elszennyeződtek és használha­tatlanná váltak. Főként az im­portált anyagok — mint pél­dául az antimonoxid, cinkoxid s'.to. — egyrésze távozóit így el. Mezei Sándor művezető az olvasztódob nyílása és az elve­zető csatorna közé egy felfogó készüléket szerkesztett, amely­ben az eltávozó anyagok fenn­maradnak, nem szennyeződnek és a keverési arány megváltoz­tatásával — újból beolvaszt- hatók. Ezzel az eljárással évente 14 ezer kiló zománcanyagmeg- takaritást érnek el. Mivel az alapanyagok jelentős része —- különösen a felfogott anyag •— import áru, mintegy 4 ezer amerikai dollár értékű valuta- megtakarítást eredményez. A megtakarított anyagból évente 1200 fürdőkád zománcozását le. hét elvégezni Mezei Sándor ezzel egyidöben egy másik újitást Is bevezetett: az olvasztódobból kiáramló — mintegy 1100 C-os gázokat el. vezető csatorna melegét fel­használja a dobból kikerüli és vízzel hűtött t,zománc-frUte” szárítására úgy. hogy a csator­nát a szárítószekrényen keresz­tülvezeti. Ezzel jelentős szén­megtakarítást érnek el. Ugyanennek a műveletnek a végzésénél megoldott egy har. madik problémát is. A csatorná­nak a gyárkémény huzalába való bekapcsolásával az egész műhelyben keletkező mérges gázok eltávoznak, amelyek ed­dig a dolgozók egészségét ve­szélyeztették. Mezei Sándor eredményes kí­sérleteket végez importanyagok, nak részben, vagy teljesen ha­zai anyagokkal való helyettesi. Mint a BBC és az AFP jélen^, Marshall tábornok. amerikai nemzetvédelmi miniszter szer. dán lemondott. Helyébe Ro­A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának elnöksége béke. gyűlést rendezeti, amelyet Top- csijev akadémikus, a Tudomá­nyos Akadémia ritkára nyitott meg, aki arról beszélt, hagy a szovjet tudósok, akik minden erejüket és tudásukat a békés épíikezésnek, a kommunizmus felépítésének szentelik, teljes erejükkel részt vesznek a béke- harcban. Kosziycrin professzor, a béke Winning|on, a londoni Daily Worker köszöni tudósítója rész. leteket; közöl az imperialisták újabb bomba) ámadásáról Keszon ellen. Azu án részletesen elmond-- ja, hogy mi történt az incidens kivizsgálása során. D"-rr\v re- pü'őez.redes, az amerikai vizs­gálóbiztos egyszerűen kifért a *ények beismerése elöl. Ugyan, úgy járt el, min’; egy ügyvéd, aki ügyfelét tisztára r kórja mosni a gyilkosság vádjá ól, Cjsang koreai ezredes rámuta. (o't arrn, hogy milyen bizonyí­tékok vanP 'k, és felszólító-, tn Dnrrow repülőezredeit, hogy — amennyiben, ezeket nem tartja elegendőknek — hriigarson k* ’eárkb Regionban. Ur.rrov- azon­ban npí fe'elto. h-gv s'? nie kel' vissz., és nem mehet cl meg­szemlélni a"[ a helyet, ahol a töltényhüvelyek íehulltnk­hívei Moszkva területi kon. ferenciájáról számolt be. Bár. gyin akadémikus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának al- ejnöke kifejtette, hogy a szovjet ember minden erejét, tudását 6e chetségét a haza javára fordít­ja. Opnrin akadémikus, az is­mert szovjet biológus, a Szovjet Békebizottság tagja, előadást tarolt, majd a szovjet tudósok aláírták a Béke Világ anács fel­híváséi. A Tc!epreS3 tudósítója beszá­mol arról, hogy ,, vlzcgá'at kel­lős közepén htrielen repülőgép zúgása hallj) szott a magasból és délnyugat felöl egy amerikai szuper-erőd repül’ tov». Az ame­rikai ezredes a következő meg­jegyzéssel (ért napirendre e fü­leit: ..Tizenhat.ii^enhét mérföld- nyíre van innep.” Ekkor egy má­sik repülőgép repült el a vizs- gálótyzo.tság feje fölöst. Dar. row ezredes erre Így szóit: „Nem látom.” Eziiián három repülő­gép kíséretében egy belikop.er körözött clyan alacsonyan, hogy világosan felismerbeio vo-t- Har­row máris készen voit a váljisz- gsal: „Hat-hét mévföidryjro Vari nak innan.” Fon os megállapí­tani, egyszer sem tagadta, hogy amerikai gépek jelen ek meg a semleges övezet légUerében. Az iniperíaiisíák újabb támadása Keszon ellen Tito romlásba vitte Jugosl avia gazdasági életét A Tito-banda a „mindent a háborúért” amerikai parancsnak megfelelően romlásba vitte Ju­goszlávia gazdasági életét. A tengerentúlra szállított fontos nyersanyagok hiányában a jugo­szláv vállalatok többsége kapa­citásának csak negyedrészét használja ki. A mezőgazdasági cikkek termelése 30 százalékkal csökkent. Az államháztartásban ez 60 milliárd dínáros deficitet idézett elő. A Ti|0-klikk újabb bankjegyek kibocsátásával pró­bálta eltitkolni a deficitet a nép előtt, ami természeiesen még fokozottabb infláció,) idézett elő. A közszükségleti cikkek ára az Utóbbi évek sórán hétszereséin nőtt. Gyorsan fokozódik a mun­kanélküliség: egyedül 1950-ben 170 ezer munkás, köztük 49.000 építömunkás volt munka nél­kül. A New-York Times belgrá­di tudósítója így ismeri be a ju­goszláv államgazdaság ksvasz-t- rófális helyzetét: ,.A szükséges nyersanyagain alékok Csaknem teljesen kimerültek és lehetsé. ges, hogy a legrövidebb időn be­lül számos üzemet be kell zárni. Az amúgyis alacsony életszín­vonal újabb süllyedése komoly zavargásokat idézhet elő.” Solton is utat tör sí kollektív gsixdsilkoeBsis So’.[ község északi határában egy széles, kdnytrgóx út men. tán lakik Muxai József 16 holdas Kozépparaszt. Munkáján Kérész, tül jól ismerik uz egész községben, Mint u solti pártszervezet ve­zetőségi tagja, példát mutatott a növényapoiáSi munkálatok el­végzésében, az aratásban, «, begyűjtésben. Mos[pedig u termelő­szövetkezet fejlesztésénél is. Példát mutatott a kenyérgabonabeadásban. Mákul József cppen most érkezett haza két jóeröben lévő lovasfogatdval. A foídmüvesszövetkezet gaoongiakiáránál vall. Alig, hogy megáll a szeJiér a tisztára toka litert udvaron, már, is örömmel újságolja feleségének. — Az 56 piázsa gabonaclö. irányzatunkat M0 százalékra teljesítettük, Makainé örömmel néz az urára. A házigazda egy rövid, ideig szótlanul áfl, majd hirtelen ezt feleli. — A mi teljesítményünk elég gyenge! Nézd mag a sollt Szikra-termetocsopor/ beadását! — Jó, jó de azoknak jermeit három mázsával legalább több holdanként — feleli rá frissen az asszony. Makai szembefordul feleségével, s mély hangon megjegyzi. — Jó volna már, ha mi is olt dolgoznánk a Szikra tszcs-oen. Délután, úgy alkonya [tájban, vidám hangulatban jön be József gazda a szobába. Felesége Cppen vus alga/. Leül az alacso­nyabb úgy szélére — amelyik az ujló mellett van — és baiáp ságos hangon elkezd beszélgetni. — A napokban jártam a Szikra Jszcs-ben. A kíváncsiság ösztönzött, hogy megnézzem a szőve [keze tick eredményét, A házigazda, leteszi a kalapját az ágy végére és tovább folytatja rr.-ndókáját. — A csoportnak tizenhárom mázsa búzája termeti holdan­ként, Árpájuk 14, rozsuk pedig 11 mázsa lett. Az asszony egy kicsikét megáll a vasalássál. Szembefordul az urával, s érdeklődve kérdi. — M.e-e-n-n-yM! t Azon a rossz földön, annyi termett volna? — Igen! Annyi! De ősszel olyan talaj műnk álatokat adtak a földjeiknek, amilyat én még nem láttam Solt halárában. — meg is lett az eredménye, — bólongut u gazda. Majd tovább folytatja• — Míg a Szikra.tszcs.ben tizenkét-tizenhárom mázsás ga­bonaátlag termett — a homokos talajon —, addig a közvetlen szomszédjai, Guzsiék, meg az öreg Farkasék és a többiek, akik egyénileg dolgozunk, csak 8—9 mázsás állaytermést érlek' el ugyanolyan minőségű területen — holdanként. Az asszony hirtelen közbeszól. — Az öreg Farkas termésé­nél is jobb lelt a szövetkezetieké?! — Jobb ám! — feleli rá Makai, s közben az ujjún szá­molgat■ — Pedig azok mindent megadok a földnek — jegyzi meg az asszony és tovább folytatja a vasalást. Odakint, már kékesszürke párákat lehel az alkony, de a szobában még élénken folyik a beszélgetés. Most Makai József feláll és Sétálni kezd a szobában. Le, s fel járkál és közben azon gondolkozik, megmondja.e szándékát feleségének, vagy se. — Látom, mondani akarsz valamit — szil az asszony, s megint megáll „ munkájában. Egy kis ideig Makai kemény, koppanó léptéivel újra és újra végigméri a szobát, majd az asztalnál megáll. — Hát igen! De mondani ám! Úgy határoztam, hogy belépünk a solii 8zikra III. típusú tszcs-be. — Mit szólsz hozzá? — Én is erre gondoljam a napokban, amikor fél füllel meghallottam a szövetkeze/icfc kitűnő eredmé­nyét és jobb' életmódját. Az asszony leleszi „ földre a vasalót, majd hclye/foglal az ura mellett, — — De.,. De mégis úgy gondolom, ebbe a dologba a gyár. mckcinknck is van beleszólása. Makai közelebb húzza a széke/ az asztalhoz, — Van bi, róni/. De, ök is így gondolták, amikor idehaza voltak. Az[ mondták nekem, hogy minél előbb lépjünk be a sol/i Szik­rábaI. — Ez viszont, nem véletlen. Hiszen övéké „ jövő. Ugy-e? — Szakember lesz belőlük, — mondja derűsen a gazda, s latolgatja: .— Pista fiám a Hofherr.gyárban dolgozik* ma. holnap sztahanovista lesz. Lajos, a solfí gépállomáson brigád- vese/ő. Mint pár/tág, ö is élenjár a munkálatok elvégzésében. A legkisebb, „ Sanyi, Budapestre megy szakmáj tanulni; marós lesz belőle hamarosan. /. gazda megáll a beszéddel. Kiegyenesedik a széken. — Ha. mit szóuz a fsses-hez? — Amit (e — feleié rá Makainé. Belépésük megjörfo n környéken a jeget. Példamutatásuk nyomán már ssrcegr.ek a tollak belépési nyilatkozatokon, — Uj, boldogabb élet kezdődik a soit 1 tanyavilágban. SZAKTANFOLYAM szín iá (szú- és kultúrfeleUísiik restére kecskeméti városi tanács népművelési QSatá’yn a színját­szó. és ku!'úrfalelö?ök jászéra 6 hónapos szakok a;ftst rende?,, heti 2 órai előadással és ffynkor. la‘l ok mással. A tanfolyama; Békés András, az Állami Katona József Színház főrendezője ve­zeti, f,z új színészek és drama- jurgok közreműködésével- A szakoktatás célja, Révai elvíár? ú mu;3iása ^'apjén az üzemi és tömegszerveze i kul.úrszínvcnal felemelése. A szakoktatás o hó második feliben kezdődik.

Next

/
Thumbnails
Contents