Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)
1951-09-09 / 210. szám
• A f ’ Zi vio naâ narodni imtavl=Eljen a mi népi alkotmányunk! , Ezt hirdeti a garai délszláv iskola, ezt vallják a délszláv dolgozók A MEGYEI FILMHÉT ELÉ Idén szeptemberben újra szélesre tárultak » garai délszláv iskola kapui. 65 gyermek leple át küszöbét, bogy az alkoimány- szabta jog alapján nemzeii anya- nyelvén sajátítsa el a tudást és váljon népköztársaságunk mü. veit polgárává. Zivio nas narodni ustav! — tűjén a mi népi alkotmá. nyűnk 1 — ez a felirat díszük világító vörös betűkkel az egyik terem falán. S ez a szó, hogy ,,miénk” mintha erősebben válna ki a többi betű közül. Sokat, mond ez a ezó. Mutatja, bogy azoic, akik ez* ., felírást a falra tepék, akik naponta látják és olvassák, azo* így is érzik. így, hogy ;,z alkotmány az övéké is, a délszláv dolgozóké js. Azzá lett attól a perctől kezdve, hogy megszületett- EZ[ hirdeti száz és száz bizonyíték a faluban, a Délszláv Szövetség gyönyörű kultúrháza, a Szovjetunióban iárt Milánko- vi:y János és újonnan szervezet), termelőcsoportja, amely a délszláv dolgozó parasztokat is a boldog jövő útján indítja ej. Ezt hirdeti a tanácstagok név. sora, sűrűn teli a falu megbecsült délszláv dolgozóinak nevével, akik nem a falu kétszeresen elnyomott nemzetiségei többé, h:1nem egyenrangú gazdái, a begyűjtésben élenjárók dicsőségtábláján a sok-sok ki. tüntetett és megjutalmazott tíészláv dolgozó paraszt neve. Es ezt hirdeti maga ez az iskola, is, benne a vidám gyerekekkel, akik innen indulnak el a felsőbb iskolákba, az országénítő munka egyéb területeire. S a tudás magasabb vára felé vezető útjukat a magyar mun. kások és dolgozó parasztok gyermekeinek útjával együtt egyengeti simára alkotmányunk. Többen tárják már Garáról ezt az utat. Tomaskovics Anasztázia Budapesten tanul a délszláv gimnáziumban, nővére már korábban ott van. Anasztázia kétszer kapott a garat is. 'kólában kitüntetést és megkapta a jótanulási aranyérdemrendet. Páncsity Péter, aki tavaly- végzett, iparostanulónak megy. Komeszár Istvánné nagyobbik leánya a pedagógiai főiskolán nevelőnek készül majd. Nyitva áll az út és egyre szélesedik rajta a délszláv fiatalok elinduló serege.. Annak idején 15—16 gyerekkel indult el ez az iskola. Most csak az első osztályba tizenkettőn jratkoztak be. Két nevelővel bővült a tantestület is Délelőtt, délután folyik a tanítás, mint zengő méhkas, olyan naphosszat az iskola. Hófehérre meszelt falai, (is^ta, virágos udvara a&t a szeretefet lehelik, amellyel a tanács és a szülők gondos keze meleg, második otthont teremtett a tanulóknak. A folyosó előterében gondosan dekorált tábla Van, három ismerős arccal, Lenin, Sztálin és Rákosi elv*társak ké. peive]. S alat|Uk a felirat: Zi- veii cuvari mira! — Éljenek a béke|ábor őrei! Ez a három kép mosolyog minden reggel és a ' nap minden órájában a zsibongó, boldog gyermekekre és a sűrűn látogatóba érkező szülőkre. S ez a felirat hirdeti a dél. szláv dolgozók nyelvén hogy a béketábor nagy őrei a világ minden gyermekével együtt vigyáznak a garai délszláv családok gyermekeinek drága kis seregére is. S a béketábor azért harcol, hogy ezek a gyermekek soha ne jussanak Korea gyermekeinek sorsára, soha ne ismerjék meg a vért, R szenvedés1, n háborút és » garai délszláv iskolában is minden iskolához hasonlóan vi. rágok és szeretet közöt), ép falak mögött nőhessenek tudásban gazdag emberekké a fiatalok. Ezért harcot a béketábor és ezért harcolnak a garai délszláv szülök is. Az iskola Szülői Munkáim, zössége a tavalyi jó műn. káért 300 kötetes könyvtárat kapott. Kivették részüket a baiyus-moz- galomban, ruhanemüek tömegét juttatták a Délszláv Szövetségen kérésziül a 'kollégiumokon tanuló fiataloknak. Rendszeresen folyt a szülők iskolája, most pedig újra megindulnak a családlátogatások a nevelők ré_ széről, újraválasztják a Szülői Munkaközösséget. A kapcsolat egyre szorosabbra fűződik az iskola és a délszláv családok között, s ezen keresztül pedig a garai délszláv dolgozók hűsége, szeretető országuk iránt. Komeszár Istvánné dolgozó pa- rasztasszony, akinek hetedikes leánya nevelőnek készül, a legelsők közé tartozik, akik példamutatóan teljesítették beadási köielezettsegüket. C-vételijegyre beadóit gabonája u;án 500 forint vásárlást utalványt, majd 400 forint jutalmat kapott a díszoklevélen kívül. S Komcszárné így beszél: Mindig az áll elöltem, hogy a lányomra szép, biz/Og jövő vár, tanulhat. A régi rendszerben nem nicJiCfctt magasabb iskolába a dolgozó gyerekede kétszeresen elzárták az utat n nemzetiségi gyerekek előtt. De nem keli a múltba, menni, így van ez mos/ Tito Jugoszláviájában is, vagy Amerikában, ahol — minf az újságok írják — alsóbb isko. Iákból kikerülő fiatalok előtt csak egyejlen út áll: elmenni ágyútölteléknek. S az én lányom tanító lesz. Anyanyelvén tanul most és anyanyelvén tanítja majd később a gyermekeket. S így lesznek mérnököt;, orvosok, szakmunkások a gyermekeinkA papokban jelent meg Ilja Erenburgnak, a nagy szovjet írónak „A Békéért” című cikkgyűjteménye, harmadik, böví|ett kiadásban. A cikkek kétharmad rész.e a múlt év őszén jelent, meg és e kötet Erenburgnak 1945. júniusától 1950. novembe. réig, a Varsói Világkongresszusig terjedő időszak aiait írt cikkeit és beszédeit tartalmaz^. A legújabb kiadás nyolc cikkel bővült — a Varsói Világkon. greszuson elhangzott beszédével és az azóta írt cikkekkel. A kötet, a cikkek minden egyes sora harci kiáltás a béke, a világ minden népének békéje, biztonsága és munkás hé köz. napjainak megvédése érdekében. A cikkek nemcsak a Szovjetunió és a népi demokráciák népei számára íród;ak. Erenburg cikkei és beszédei az imperialista elnyomás alatt éjö népeket is mozgósítják, harcba hívják a béke ellenségei, az új háború propagálói, a háborús gyújtó, gatók ellen. Minden szava kimért és jólirányzott csapás az atomlovagok és híveik mesterkedéseire. Közvetlenül a nemei kapituláció utáni írásai is ép oly időszerűek, mint a legutóbb Írtak. Könyörtelenül rávilágít az amerikaiak álszent és hazug frázisokkal jelf „békeszerete>é- re” és pon os adutokkal, tényekkel. idézetekkel alátámasztva mutatja be az újabb profitra éhes amerikai tőkés«, az „amerikai életforma” valódi képét. Erenburg rendkívüli tájékozottsága, műveltsége igen nagy éleslátással párosult. Igazi marxista módjára figyeli és érből. Ezért siettem én minden szem felesleges gabonámmal erősíteni ezt az országot. Mert a mienk is, nekünk is épül és ben. no magunkat is védjük. Mi ennek a hazának fiai vagyu-nk, mert benne lett szabad, megbecsült a mi életünk is... S azok ellen, akik ezj el akarják venni tőlünk, ugyanúgy harcolunk, mint minden becsületes dolgozó! Iíomeszárné mellett Zombor. sevity Pál is ezért került, a beadásban élenjárók közé. Fia a délszláv iskola harmadik osztályába jár. S ezért dolgozik lelkesen Kricskovics Magda dolgozó parasztasszony, a Szülői Munkaközösségben, hiszen neki is négy gyermeke készül az iskolában a jövő szép útjára... Evröl.évre több gyermek tölti meg az iskola padsorait egyre több indul el felfelé az egyetemekre. Egyre több gép könnyíti meg a garai délszláv dolgozó parasz. tok munkáját is, egyre több házba bevezetett villany, új kút, új utak hirdetik az ötéves terv győzelmét darán is. Svo za godisnyi plan! — Min. dent nz ö;éves tervéri ! — ezt a feliratot rakták ügyes gyermekkezek az egyik osztály falára. S ezért is folyik minden: a mintaszerű tanítás a kibővített tantestülettel dolgozó iskolában, szerte a faluban a begyűjtési terv je]jesítésééri, a termelőszövetkezeti mozgalom megszilárdításáért. S ebben a harcban mindenüt| ott vannak a falu magyar dolgozóival együtt a délszláv zászlóvivők: Gorjánács József, Pei'talics Katalin, Dra. gojlovics Miléna nevelök, a beadásban élenjáró Komeszárné, Zomborsevity Pál, a Szovjetuniót-járt Müánkovity János csoportelnök, Aladity Péter ,(a- nácselnök, a titóista diverzán- sokat sorozatosan leleplező dél. szláv csoportiagok s vejük együtt a falu valamennyi becsületes délszláv dolgozójatékeli az eseményeket, és érzékenyen reagál 'fninden megnyilvánulásra- Min) ö maga magáról állítja — nem politikus De minden szava és írása: politika. Az író hangján szól hozzánk és harcba híy mindenkit a modern barbárok ellen, akik me. rényletet terveznek az Oviiág kertjei, őst épületei, gyermekei, kultúrája ellen. Erenburg — bár látja az új háború gyujto- gatóit, látja — és bemutatja — az éhező, elgyötört, megrémüli Európát, látja a becsületes, igaz embereket is. És éppen ezért optimista, s tudja, hogy a béke Ugye erős kezekben van, hisz :iz értelem, az ész és a kuli ura diadalában. Az atombomba megszállóvá a világ kultúráját „kele;i”-rc és „nyuga|i”_ra akarják szétválasztani. Be akarják bizonyba, ni a nyugati kultúra „felsőbbrendűségét”, a felsőbbrendü ember, a „superman” fajú kiválóságait. Erenburg azonban rámutat Goebbels és Rosenberg eszmei követőinek mérhetetlen aljasságára és cinizmusára: GZ.eiJemi világuk sivataggá, Valójában élő holttestté vált. Erenburg mozgósít, felhív, osjoroz, bírál, gúnyol, harcol a békéért a háború ellen, a kis. polgári megbékélés szelleme ellen, a pacifizmus ellen, az op- por uniztnus és a béke minden •ertdü és rangú ellensége ellen. Érvei megdönthet etienek — mert igazak A meggyőző példák hatalmas tömege tárja “lénk: szavai lelkesítenek s gyűlöletet ébresztenek as új vüág- urijlomraiörök ellen. (WD) Az ötéves terv második esztendejében nagy vívmányokat, eredményeket mondhatunk büszkén magunkénak a szó. cializmus felé vezető úton. Fel- szabadulásunk nagyszerű történelmi ténye, a szovjet nép boldogságunkat akaró, vigyázó bő. kezüsége lehetővé tette Pártunk számára, hogy a dolgozó nép nagy tömegeinek, elsősorban a munkásosztály egészének összefogásával sorozatos vereséget mérjen a kapitalizmust visz- szaállitani akaró ellenségre, azokra az erőkre, akik a béke és a demokrácia táborából a háborús uszítok táborába akarták kanyaritani a magyar nép sor. sût, A hatalomért, az égetően fontos, nélkülözhetetlen gazdasági feltételekért folyt a harc. Népünk figye'me ide összpontosult és minden erejét ezért vetette harcba. A szocializmus építésének nagy feladata azonban nemcsak politikai és gazdasági bázisokra épül. A kulturális bázis megteremtése legalább éppen o’yan fontos, mint az előbbiek. Ezért fordult hát Pártunk figyelme az utóbbi években a kultúra kér. dései, a kultúrforradalom felé» A kultúra fontos fegyvere a szocializmus építésének, melynek nagy jelentőségét Lenin és Sztálin elvtársak is élesen vetélték fel. Révai elvtárs Pártunk II. kon. gresszusán azt mondotta: „A proletárdiktatúra lényeges funkcióihoz tartozik a kuüúrforra- daiom végrehajtása”. Ez az egy mondat világosan hozza tudó. másunkra a kérdés nagy fon. tosságát és ugyanilyen mértékű feladatainkat. Ebből a ránk hi- ru’ó általános kultúrforradalmi feladatból — a Megyei Fi miié'- alkalmából — a film kérdései ragadjuk ki, mint olyan részfeladatot mely a. dolgozó tömegek nevelésében, harcra mozgó, sításában — mint propa- gandisztikus eszköz — fontos helyet foglal el. A pártkongresszus határozata azt mondja: ,.A felemelt ötéves terv meg. valósításának, valamint a mezőgazdaság szocialista átszervezésének egyik döntő feltételeként támogatni kell a kultúrforradalom további kibontakozását a .. kultúrotthonok, mozgókép, színházak... hatalmas fejlődése útján”. Ezek szerint Pártunk Igen nagy jelentőséget tulajdo. nít a filmmel kapcsolatos munkának: az új, a dolgozó nép életét, feladatait megmutató filmek létrehozatalának, ezek nép. szerüsítésének, a. tömegek közötti feldolgozásának és a mozihálózat kiszélesítésének, számbeli gyarapodásának A Megyei Filmhét is azzal a céllal szüle tett meg, hogy dolgozó népünk figyelmét jobban a filmek fel* fordítsuk, mint olyan terület fe é, ahol a széles tömegek előtt szórakoztatóan játszódnak a szocializmus, a békéért folyó harc életből vett problémái amiért nagy nevelöerövel es a napi termelőmunkában kézzel foghatóan pozitív eredménnyel Az MDP Központi Vezetősége agit.-prop osztálya kiadásában megjelenő Népnevelők Kis_ könyvíára-sorozatban megjelent kisregény színes, fordulatos eseményeken kérész;ül elénktárja Nagykörű község Petőfi termelőszövetkezeti csoportjának mozgalmas éleiét. A kisregény Peföné életén és munkáján keresztül megmutatja, hogy milyennek kell lenni a jó népnevelőnek. Petöné minden tudásával igyekszik ■ elősegíteni A magyar filmművészet — mint általában a magyar kultúra — a szovjet példa nyomán jár, a marxizmus-ieninizmus ta. Iájából táplálkozik abban gyökerezik és eddigi [alkotásai azt bizonyítják, hogy [legjobb úton halad afelé, hogyj megteremtse a tartalmában szocialista és formájában nemzeti filmművésze, tét. Az új magyar filmek merőben az ellenkezői annak, amit a múltban gyártott filmek tar- ta‘maz‘ak és célul tűztek lei. A megújhodott magyar filmgyártás abból indjult ki, hogy ,,a film a tömegek nevelésének fontos eszköze”. Éz az alap-, lényege a mi fiinjimüvészetünk- nek, ez fejezi ki akt, hogy a népnek alkotunk, a népről és ugyanakkor a nép bo dog jövőjéért. A nép tulajdona minden olyan eszköz, mejy filmet isé. szít, a dolgozó nép közül való :iz is. aki forgatókönyvet Ír, történetet alkot kivitelezésre a film technikának, mege.eyenités- re a film művészeinek. A film fon'os fegyver a békéért folyó harcban. A szovjet filmek minden jbleneie, levetített képe a pékéért foiyő fekozoitabb harcra ösztönöz. Vájjon, nem.e a lpákeharcra lelkesedést és az inlperialigták elleni olthatatlan gjyü'.öutst érez. zü'< akkor, amikor a ..Távol Moszkvádban aj hatalmasra megépült olajvezetéket lápjuk, vagy a , Kárhozofltek csszceekli. vésében” a gyilkönt és az országit kiárusítani akaró Imre. rialistákkal összejfonódott jobboldali szociáldemokrata, és egy. házi reakciót. A mi filmalkotásaink is a béke nagy ügyéért harcolnak, mondanivalóikat annak rendelik alá., Ezért: ..Büszkék vagyunk a ! magyar fi!m- müvészet olyan alkotásaira mint a Talpalatnyi föld, a. Ludas Matyi, a Különös házasság, a Kis Katalin házassága” —; mondotta Révai eiyiárs. Büszke egész magyar dolgozó népünk, hogy élete mindep megnyilvänu. lását, munkáját tagy a munkapad, mint az íróasztal mellett, a földeken a béke ügyének áldozza és arra. pogy ez a film. művészetben is —[ mint a művészet többi területein — kifeje. zésre jut. A Megyei Filrphét kulturális eseményt és megmozdulást jelent. Ezt a hetet azonban ténylegesen megmozdulássá kell tenni. Azok, akik a filmmel szemben — a rmját bűnei miatt —- ér'.etlenek, legyenek új társai azoknak a millióknak, akik a filmre, mint segítőtársukra tekintenek, Meg kell értetni az értetlenekkel, hpgy a kultúra közkinccse lett, már nem . a néptől különálló valami, hanem a néppel összeforrott bőséges, kiapadhatatlan erőforrás. A Megyei Filmhét — mint vi. lágítótorony — messzire fogja mutatni az új, népi kultúra felvirágzását, népüijk szebb életét formáló ere'jét egész szocializmust építő társadalmi rendünk diadalát a termelőszövetkezeti csoport fejlődését, de ugyanakkor kér- lelheietieníil harcbl az ellenséges elemek, a kulákok ellen. A jő .munkának meg lett az eredménye, Nagykörűben is győzött a Párt, az egyéniig gazdálkodók elö(t is világossá, vált, hogy a jobb és boldogabb élet útja a közös út, a szövetkezés útja. A kisregény kapható: párt- szervezeteknél ép állami köny. veaboltokban. Ára: 1.20 Ft. Könyvismertetés Erciibsta'g’í BÉKÉÉRT66 jár. Ének a Jiszaparton Ligeti Vilma kisregénye » \
