Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-09 / 210. szám

Megyénk építőiparának néhány kérdésérői Részlet Kiss Lajos elvtárs az építőipari Tröszt igaz. gutájának a vállalatok műszaki vezetőinek érte­kezletén elmondott beszá­molójából. Hogy aZ előliünk álló tervfel. ada.oknak eleget tudjunk teu ni, szükséges a munkafegyelem megszilárdítása, az egyént fele lcsség minden vonalon vájó ér­vényesülése. A munkafegyelem megszilárdítása igen fontos té. nyezö. A magasabb termelé­kenység biztosításának fontos feltétele a munkafegyelem. A . termelékenység kérdését szoro­san össze kelj kapcsolnunk a munkafegyelem kérdésével. Meg kell értetnünk az építőiparban dolgozókkal, hogy nem akármi­lyen fegyelemről van szó, hanem az önkéntesen vállait vasfegye. lemről. A múlt fegyelme az el- bocsájiás és a munkanélküiisé, réméből adódott- Most nem ilyen tartalmú fegyelemről van szó. A kapitalista fegyelmet, a szo­cializmus építésének időszaká­ban az egyesült munka új fe­gyelmének, az elvtársi kapcso­dat fegyelmének, a tudatos pro­letár fegyelemnek kell felválta­nia. *— Nekünk, vezetőknek kell erről kioktatnunk a dolgozókat- De, hogy munkánk eredményes legyen, ahhoz az szükséges, hogy magunk is példamutatóan ejől. járjunk a munkafegyelem te­rén, A jövőben fokozottabban követeljük meg minden vezető­től, az építésvezetőtől egészen lefelé, hogy példát mutassanak. Nem úgy, mint Árvái László, az Jzsáki-úti III. sz. építkezés munkavezetője, aki nem volt hajlandó teherautóval kimenni a munkahelyre, hanem megvárta az egy órával később induló autóbuszt. Fel kell számolni a vezetésben még mindig meglevő liberaliz­must. Az előforduló lazaságok, nak két oka van.. Az. egyik a politikai munka hiányossága, a másik az, hogy a vezéjök fél­nek a népszerűtlen feladatok végrehajtásától. Ezek leginkább a műszaki vezejöknél tapasz­talhatók. Különösen a munka megszervezését illetően vannak hiányosságok. Pl. ha megvizs­gáljuk, hogyan állunk a szocia­lista munkaverseny kérdésével, azt kell mondani, hogy miiszald vezetőink ezt általánosságban még nem telték magukévá. A munkaverseny zés előfeltételéül szolgáló tervfelbontás területén Vannak komoly hiányosságok. Nem túlzók, ha azi mondom, hogy a Tröszt területén a dől. gőzök 50 százaléka munkalap nélkül dolgozik, ami már önma­gában lefogja a verseny lendü­letét. De elhanyagolták egy má­sik döntő kérdés, az újítások be.vezetéséf is. Nem törődtek lelkiismeretesen vele, pedig a verseny lendületét, a termelé­kenység fokozását az újítások. Ital, az új munkamódszerek szé­les körben való elterjesztésével tudjuk Csak biztosítani. De men­jünk tovább. Műszaki vezetőink űz augusztus 20-iki versenyzés során eléri eredményeket és a dolgozók egymással kötött ver- senyszerzödéseinek eredményeit nem közölték, nem tudatosítot­ták a dolgozókkal. Mindezeket a feladatok;,! másodrendű kér. désekként kezeli ék. A munkaversenyzés terén vannak eredményeink. A til_ pasztalaiok azonban az| mujat- ják, hogy n verseny erőteljesen csajt akkor vette kezdetét, mi­kor az építésveze|ök nem a Párt- tó} és szakszervezettől elszakad. Va, hanem azzal együtt, segítsé­gükkel végezték, a verseny to­vábbi kiszélesítéséhez igen fon­tos, hogy n dolgozókkal állan dóan foglalkozzunk. Ennek igen jó formája az egyéni foglalko­zás. A mechanikus munka, a M- lektelenség nem vezet ered­ményre, nem erösífi a verseny- mosgaimat az építkezéseken. A meggyőző munka azonban min­dig eredménnyel járt és éppen ezért kell nekünk az egyéni fel­világosító munkán alapuió meg­győzés álláspontéra helyezked­ni. El kell érnünk, hegy melyen a dolgozó tömegek tudatába vé­sődjék az, hogy a munkaverseny a szocializmus építésének kom. munis la módszere. A. dolgozókban magas fokon van meg az alkotni akaró műn. ka/cndülct, csak nekünk azt fCjl kc.lt karolnunk, támogatni és foglalkozni kell velük. A do]go- zókl| rá kell nevelni arra, hogy a vezeiök munkáját tegyék »ke­mény bírálat tárgyává, fedjék fel a hiányosságokat, meri ez nélkülözhetetlen a munka to­vábbi jó végzéséhez. Az Izsáki, úti III. számú építkezésen, ahol a dolgozók helyesen éltek a bí­rálat, önbírálat fegyverével, az augusztus 20-iki .munkaverseny­zés folyamán 147 százalékos munkahelyi átlagot értek el. Az egyes építkezések veze.öi kössenek egymással verseny- szerződést és annak eredmé. nyelt hozzák nyilvánosságra. Ezen a téren követendő példát adeti Kende Károly építésveze­tő, aki az egyik nagy épület munkálatait vezeti. Épülete el volt maradva. Versenyre hívta egy ugyanolyan épüle- építésve­zetőjét, Nagy Károlyt, aki há­rom héttel előbbre volt a mun­kálatokkal. Bende versenykihí­vásának főcélja, hogy Nagy Károly épületének befejezése u;án 10 n;lppal ö is elkészül. Ezek a versenykihívások nagy segítségére lesznek a határidők teljesítésének, a tervek pontos, késedelem nélküli végrehajtásá­nak. A súlyponti építkezések határideje alig négy hét. össz­pontosítani kelt' tehát minden erői, hogy ne maradjunk el, ha nem pontosan teljesítsük a sZO cializmus építésének ránkesö fel aduid t. NYERTES — MINDEN DOLGOZÓ — mondja Aranyi Géza cipogyári műszerész Székely József fokozottabb takarékoskodással harcol a Gazda-mozgalom sikeréért Az Izsáki.úti sorompótól balra van az Épületlakatosipari Válla­lat üzeme. Nagy területen — drótkerítés között igen sok a hulladék. Mit tudnánk vele csinálni? — így gondolkozik Székely József, az üzem egyik dolgozója. A Szabid Népet szereli olvas ni, nem is tud már meglenni nél küie. Na, nézzük, mit közöl ma velünk? Első oldalon Gazda Gé. za kezdeményezéséről van szó, a hulladékanyagok felhasználású ról az üzemekben. Na, végre Hát ennyit kellett rá várni. — Bizony sokszor elnézte a mindig növekvő ócskavas hegyeket Még mindig itt van ez a sok hulladék — mondja. — Ká>' ezt ócskavasba eladni, hisz ez fil­lérekbe kerül és sokkal helye­sebben és célszerűbben is fel Ie- het használni. Nézi, nézi: mit csináljunk ebből a halmazból? Az alkotnivágyás nem hagyta nyugton Székely Józsefet, több­kor elmondotta magában: Nem ' Eöl kell használni! Igen, ez a gondolat nemcsak megszületett, hanem meg is va. lósulf. Az eredménye az, hogy 30 mázsa hulladék Vasanyagot használt fel, amit azelőtt az aj- tók és ablakok felhasználása után eldobtak. Ezt a 10 centimé­teres anyagot befejező körmök nek használta fel. Ezen felül még beadott egy jónéhány újítást.is. szabad elveszni hagyni. Ez csak a kezdeti lépés volt. Felvetődött a gondolat, ho­gyan lehetne a többi üzemrészek­ben is a hulladék anyagot felhasz­nálni. Ehhez feltétlenül szüksé­ges, hogy megismerjék a munka­társak a mozgalmat, annak cél­ját, jelentőségét. Keresni kell a jó munkához a segítséget. Kern kellett s°káig menni, csak a párt­irodáig. Tudta Székely József, Hogy ott segítséget kap. Meg keli nálunk is indítani a mozgal­mat, — mondja a titkár elvtárs. Mi sem maradhatunk el, mutas, sunk példát, hogy elöljárunk. Hívjuk össze a szaktársakat, tárgyaljuk meg és indítsuk be a mozgalmat. A gondolat jő és he­lyes —mondja a titkár elvtárs­nak _ a gyűlést egybehívjuk és ismertetjük a mozgalmat. Ennek aztán meg is lett az eredménye, mert az augusz,us 20-i kiértéke- takarékosságban kitűnt Geiger Antal 500 forintot, Szé. kely. József 100 forintot, Kuna Lajos 600 forint összeget kapott Pártunktól, kormányzatunktól munkája elismeréseképpen. Bi­zony azelőtt nem törődött ve­lünk, munkásokkal, senki. Nem értékelték a munkánkat — vol tunk szegények sokan, volt hit kizsákmányolni a kapitalisták­nak. Ma már másképp van. Meg. becsülik, segífik a dolgozóka,t. Javaslataikat elfogadják, meg jutalmazzák. Sokat kaptunk a Szovjetuniótól, a Párttól, a békét, szabadságunkat, a függetlensé­günket — mondja Székely Jó­zsef. Boldogan megy végig az ud­varon, mindenkihez van szava. Siet. Mindig gondolkozik és újí­táson töri a fejét. Szívesem kér­deznek tőle és ö készségesen vá­laszol — segít. lésnél a . dolgozókat megjutalmazták. így Most is a felajánlásán gondolkodik. egymásra várunk, hogy dolgoz­Szó volt arról, hogy szükség van 21 ezer darab laposvasra, csak a hiba az, hogy nincs kellő anyag. De Van hulladék, amit fel lehet használni. Röviden így szól Székely József: — Vállalom, hogy a szükséges 21 ezer darab laposvasat, 40 mázsa súlyban, hulladékanyagból január 1-ig fel­dolgozom. Ilyen ember, röviden beszél, de velősen. Mindig ter­vez, mit és hogyan lehetne egy. szerübben, olcsón, no meg a hul­ladékot is jól felhasználni. Ne­künk gondolkoznunk keíl és sze­retnünk keli az üzemünket, mert a mienk, — mondja Székely Jó­zsef. — Hiányzik nekünk egy villanytranszformátor és sokszor Népnevelőink munkújáí seg-lti elő a NÉPNEVELŐ­füzet olvasása hassunk, az időt jobban kihasz­nálhassuk. — Józsi bácsi! Jöj­jön. Hangzik a gépüzemből egy hang. — Jó lesz így? Tudunk ebből így adagot megtakaríta­ni? Odasiet, gyorsan átnézi, meg­válaszolja. — Jó lesz, — hangzik a válasz. írjátok le részleiesen és adjátok be az ÜB-re yz újí­tási felelősnek. Fogynak a he. gesztöszálajk, a szikrák szerte­röppennek a délutáni napfény­ben. Székely József mosolyog. A -czívesen és jól végzett munka szépségére gondol, aztán arra gondol, hogy ha most nem is nyerne a tervkölcsön sorsolásnál, sokkal nagyobb nyeremény lesz számára, ha a Gazda-mozgalom kiszélesítésével, „z anyagfelhasz­nálást a legkisebbre csökkentik le. Ezekkel a gondolatokkal végzi a napi munkáját Székely József, aki bebizonyította, hogy nagy lehetőségek vannak az Épület­lakatosipari Vállalatnál a Gazda, mozgalom kiszélesítésére. Szorgalmasan folyik a műnk- a Kecskeméti Cipőgyárban. Az egyik munkagép melleit Aranyi Géza üzemi műszerész végzi na pl munkáját. Néha emeli csak ■el a fejét, ha valamit kérdez nek tőle, vagy ő szól valamelyik szaki ársához.­Munka közben van idő gondol­kodni is. Aranyt szaktárs gyak­ran visszagondol azokra az idők, re — nem kevés keserűséggel —, amikor a gyár még a töké soké volt. Ö szakszervezeti taí volt és mint szervezett munkás nem szívlelhették sehol a múlt rendszer ural. Egy évben több szőr kellett változtatni a munka­helyét. Azóta nagyot fordult a történelem kereke. — Mienk lett a gyúr, az egész ország — gondolja Aranyi Géza és arca mosolyra derül. — Más lelt az életünk. A napokban olvasta az újság­ban, hogy most húzzák a terv kölcsönkötvényeket. ö is jegy­zett 400 forintot- A tavalyi hú­zásnál is többen nyertek az üzemből és most is szorongva várják, hogy kinek a számát húzzák ki. Egy pillanatra megáll. íme, ez a húzás is népünk újabp nagy­szerű győzelme. A kölcsönadott forintokat az ö 400 forintját Is, jói felhasználta a nép állama. Ez nem olyan kölcsön volt, min" a múltban. Erről az idősebbek többször beszélnek. Volt a hadi- kölcsön, azután 1938-ban az Er­délyi nyereménykölcsön. Ha az ember, mint katona haza aKar| iönni szabadságra, akkor köl­csönt kellett jegyezni, merj kü­lönben a tiszt urak nem enged­ték őket haza. Természetes, hogy ez a kölcsön az ország ki­zsákmányoló urainak jobb éle­tét szolgálja, az ö potrohúkat növelje. Ez a kölcsön más. Az állam a mi javunkra, a dolgozó nép ja­vára fordítja jegyzett pénzünket*1 Hazánkban mi vagyunk gaz­dagságunk, boldog életünk ko­vácsai — gondolja Aranyi Géza. — Ezt saját éleién keresztül ér­zi. Az üzeme, uhoi dolgozik, évről.évre bővül. Mindig mo­dernebb eszközökkel dolgozik. A mi terveink és javaslataink alap­ján használja fel a nép állama pénzünket• Az én terveim alap­ján is — erre gondol most. — Ugyanis ö is már számos újítás! nyutjo'tt be. Eddig 40 ezer fo­rintot takarítottak meg a Cipő­gyárban az ő észszerüsítései ré­vén. Aranyi Géza érzi, hogy boldog ember. Ki ne lenne boldog ilyen körülmények között. Hiszen megbecsülik a munkáját. Nem kényszerül állandóan változtat­ni a helyét. Azonkívül mást is lát Aranyi Géza. Látja az egyre szépülő várost. Az új sportpályát, az újjáépített Szék|ó.fürdőt, a gyer- m e k játszótereket. Mennyivel mas a mostani gyermekek élete. Csupa vidámság, csupa ragyo­gás. És ehhez az ö 400 foringa is hozzájárult. Tehát máris sok­szorosan visszakapta a tervköl- csönjogyzés forintjait. De álla­munk nemcsak a nagyszerű bé­kealkotások, mint például a Du. nal Vasmű, új gépállomások, gyárak, iskolák, kultúrházak lé­tesítésével adta vissza dús ka­mattal „adósságát”, hanem a sorsolás útján meg(C[ézi azt- Vége a műszaknak. Aranyi Gé­za brigádja a mal Papon is 200 százalékon felül teljesített. — örömmel és jókedvvel dolgozik a brigád minden tagja. Hiszen megbecsülik munkájukat. Aranyi Géza is a napokban sztahano­vista jelvényt kap. Érdemes dol­gozni a tervért, a békéért. És érdemes volt jegyezni fervköl.; csont, mert már eddig is a Ci­pőgyár minden dolgozója nyert. Szebb és derűsebb életet. Az Állami Faluszínház a bajai járás községért látogatja Pártunk kezdeményezésére a kormányzat augusztus elsejével felállította az Állami Faluszín­házat mint az ország legna­gyobb társulatát, 200 dolgozóval. A színház 10 társulattal mü. ködik. A zenéstársulat operette­ket — Szabad Szél, stb. — és kisoperákat ad elő, 2 társulat egész estét betöltő műsorral, közte Moliere darabjaival tartja előadásait. A többi társulat mű­sorában egyfelvonásos színdara­bok, szavalatok, énekszámok szerepelnek A társulatok szeptember else­jén indultak ki szerte az or­szágba, hogy elvigyék a falvak­ba a szocialista kultúra fényét s a falvak dolgozó parasztságá­nak igazi, nevelő szórakozást nyújtsanak. Az Állami Faluszínház egyik társulata megyénkben, a bajai járásban kezdte meg előadás­sorozatát. Beütemezett terv sze­rint végigjárják a községeket és minden este fellépnek. S amíg a társulat az előadást tartja az egyik faluban, addig a vetítő­géppel felszerelt autó a másik faluba látogat el és filmelőadást tart. A községek népe nagy érdek­lődéssel, lelkesedéssel és szere­tettel fogadja a társulat szerep­lését. A falusi kulíiirházat zsú­folásig tölti esténként a közön­ség. A nézőtér első soraiban azok a példamutató dolgozó parasztok foglalnak helyet, akik túlteljesítették beadási kötelezett, ségüket. S a falvak dolgozó népe érzi, hogy újabb nagy ajándé­kot kapott ezeken a látogatáso­kon keresztül, amelyek szoro­sabbra vonják a város és a falu kapcsolatát és a szocialista kultúrát szélesítik ott, ahol a Horthy-rendszerben a legna- yobb szellemi sötétség uralko­dott. K0NYYNAP Ssr“ SZEPTEMBER 8—9—10.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents