Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-08 / 209. szám

Az Állami Építőipari Vállalat kecskeméti építkezésének dolgozói az augusztus 20-i versenyben szerzett tapasztalatok felhasználásával harcolnak

a terv teljesítéséért

Köszöntjük a könyv ünnepét

Az Állami Építőipari Vállalat kecskeméti építkezésén az elmúlt napokban termelési értekezletet tartottak, melyen meg. tárgyalták az augusztus 20-i munka versenyben szerzett tapasztalatokat , és kiértékelték a Versenyben elért eredményeket. A termelési értekezleten megtárgyalták a hibákat is, melyek nagy mértékben akadályozták az építkezés dolgozóit abban, hogy az A'laim Építőipari Vál. lalat gyöngyösi építkezésének dolgozói közölt folyó versenyben az első helyet elnyerjék.

A versenymozgalom fejlődésé- n«k, a versenylendü’et és a termelés fokozásának egyik fő akadálya az volt, hogy az építkezésen nem folyt helyes versenyszervezés és a munkát inkább a szerve, vezetlenség jellemezte.

A lemaradásnak oka vo’.t még ä munkafegyelem lazasága is. Sokan igazolatlanul mulasziotI A Bajai Gyapjűszövetgyár- ban mindenki jól ismeri Zombola Jánosnét munkáján kérésziül. Mint MNDSZ-tag kitűnően megállja a helyét a termelésben.

Zomboláné a fonodában a karcoló osztályon dolgozik. Most éppen a kilencedik számú gépnél, az elosztónál munkálkodik. Beindítja a gépet. Kellő mény- hyiségü gyapjút rak a® elosztóba, s aztán siet a második, illetve a harmadik és negyedik géphez hogy elindítsa azokat is. IA. fogaskerekek, az Elevátorok, a szíjak csak úgy csörögnek, Csattognak. Valósággal ég a Keze alatt a munka.

Amikor már beindulnak <* ‘gépek, könnyén vagyok. Most már csak irányítani és ellenőriz. ni keil — mondja Zomboláné, s Közben áz elődöntőhöz siet. Megigazít a gépen valamit és munka társához szól.

I — Idefigyelj Eresikém! Tu- god-e, hogy csütörtökön kezdődött a tervkölcsön harmadik Kofsoto».

f — Tudom bizony! Figyelem is fagyon a számokat. Nem-e húz- jtták ki az én kötvényemet — fe. lei rá mosolyogva a fiatal, csi. ;»os leány.

Zomboláné gondos szemekkel îflgyeii a gépek Járását s hallgatja azok egyenletes zakatolását. Most odamegy a szaktársá- ifeoz. Megmutatja a gép hibáját. »Rendbe igazítja és kezd beszélgetni.

j — Én annakidején jegyeztem p50 forintot. Igaz, hogy még fakkor nem dolgoztam. Tavaly, előtt is úgy voltam vele. De ha heveset tudtam jegyezni, de örömmel adtam, mert aszal sa. ját magam és a családom boldogulását, felemelkedését biztosítom. És most valóban látom *zsi/, hogy nem hiába adtam kölcsönt az államnak. Ne mondjak mást, csak azt, hogy ma én is 1dolgozhatok. Becsületesen keire, sek. És mind a három családom tisztességes szakmában dolgozik és jól keres. A három gyerma. bemnek és nekem a fizetésem 1860 forintra rúg,

Most egy érdekes csengés szakítja meg a beszédet. Zomboláné a küences géphez megy', amelyet először indliott be. De nem az elosztó felé tart, hanem a „bundázóhoz”. A csengő a®! jelezte, hogy egy bizonyos meny- nyiségü finom, fátyolszerü gyapjú készen van. A gépet le sem állítja, hanem menetközben a kezével leollózza. Aztán végignéz a második gépen, majd ismét, Erzsihez megy.

— Na, hol is hagytam abba? *— kérdi az MNDSZ.asszony. — Igen, tudom! Hol tartanánk, ha mi dolgozók nem segítettük voltak, de nem folyt következetes harc a munkaidő kihasználása érdekében sem. Az építkezésen nem folyt munkamódszerátadás és így nem vezetett eredményre a 100 százalékon aluli teljesítmények megszüntetéséért folyó harc sem. Komoly hiányosságok mutatkoztak a brigádok munkájában is

A brigádvezetők nem tartót.

lak rendszeres brigádértekezleteket

•a a dolgozókkal nem beszélték meg azokat a feladatokat, melyeket a brigádnak el kellett volna végeznie.

A hiányosságok mellett azonban vannak eredmények is. Az épíikezés legjobb dolgozói igyekezik válla ásaikat teljesíteni. A termelési értekezleten ezeket a dolgozókat jutalomban részesítették, így például jutalmat kapott Szabó József vasbetonszerelő brigádja, Csik Mihály

na államunkat? Milyen sanyarú volna életünk? Úgy jártunk volna. mint a szegény jugoszláv nép, mert Tito az egész lakosságot Odaadta párezer dollárért az amerikaiaknak. Mi is leigázás és kizsákmányolás alá kerültünk volna, ha az államunk Ameríká* lói kér kölcsön/..

— Ebben igazad van, Zomboláné! — szól közbe a léáüy. ■—* Nekem van egy jóismerősöm dugóban,, mki azt írta, hogy még életben ember úgy kiZsákmá. nyelva ném volt, mint ma, amikor érzik a Marshall-terv „áldását”.

— Na, lát°d, Erzsikéin — felel rá aZ asszony és tövább folytatja. — Nem kívánom vissza azt a kizsákmányoló rendszer/, amikor vitéz Bessenyei Miklós fíföméltóságú vezérigazgató úr. nál voltam fakariló. Úgy kizsákmányolt családostól bennünket, hogy még ma is n bünit nyögjük. Tizenöt pengőt kaptam havonta harmadmagamra, kilenc szoba súrolásáért.

Ebben a pillanatán a másó- dik gép jelez, hogy készen van az első „bunda”. Zomboláné él*

Az egész országban folyik az ötezer új bányász toborzása. Baján is nagy lendületet vett a toborzás. Az alapszervezetek titkárai és a DlSZ.bizottság is segítséget nyújtott népnevelő m-unkávaj. A toborzók felkeresték az alkalmi munkából élő dolgozókat és elmagyarázták: ha kedvet éreznek a bányászok szép mestersége iránt akkor je* íentkezzenek.

A felhívásnak és a népnevelő munkának már van is némi eredménye. Kurucz Ferenc, Slud János, Alabics Mihály, ifj. Döme Ferenc, Suba Zoltán jelentkeztek és már el is mentek Komlóra, hogy ott munkájukkal kiérdemeljék a megbecsülést. öröm és jókedv sugárzott arcukon és mint ahogy Kurucz Ferenc mondotta:

Büszkék és boldogok vagyunk, hogy az országos bányásznapon már mi is részt vehetünk. Bizonyára követnek majd minket is még többen is, hogy ezen a fronion jó munkánkkal védjük a békét és diadalra vigyük a felemelt ötéves tervünket. De ezzel még nem ért véget a toborzás. Újabb és újabb jelentkezők vannak, akik osztályrészesei akarnak lenni „ széncsatáért vívott nagy harcnak — és élethivatásul választotok a bányamunkát. Nem félnek a neállványoző-brigádja, akik vállalásukat jóval túlteljesítetté«.

Az építkezés dolgozói a termelési értekezleten újabb lelkes munkafeLajánlásokat tettek.

Kaity István például brigádja nevében vállalta, hogy a XII. számú épületet november 7. tiszteletére 2 nappal a határidő e’.öt befejezik. Stern Márton arra tett szocialista kötelezett, ségvállalást, hogy 8 csillét és 8 váltót melyek jelenleg használhatatlan állapotban vannak, munkatársaival a legrövidebb időn belül helyrehozzák és munkába állítják.

Az Alíami Építőipari /Vállalat kecskeméti építkezésének dolgozói tanultak a hibákból és elhatározták, hogy az augusztus 20-i munkaverseny további fokozásában felhasználják a tapasztalatokat és az eddigieknél jobb munkát végeznek a felemelt ötéves terv sikeres végrehajtása érdekében.

végzi a munkálatot éá visszajön.

— Háf. nem is tudnám mindazt elsorolni neked Erzsikém, hogy mi mindent kaptam én azért g. 150 forint értékű terv- kölcsönérf,, — mondja Zomboláné és az ujján kçzdi számolgai- ni: a. fiaimat mind kitaníthat- fant, mivel villanyszerelők, csak. nem ingyen világítunk, aztán a fizetésem először 350, utána, ólO, majd 575, most pedig 7JfO forint. Ahol lakunk, azon a tájon fúrtak egy artézi kutat, szépen parkíroztak az ötéves terv első évében és még mondhatom, ami nemcsak g városunk, hanem az egész országunk nagy kincse: a gyönyörű Duna-híd. Ezeket mind-mind, amit elsoroltam, a mi jegyzett forintjaink Váltották sikerre. De nemcsak, amit elmondtam, hanem még seámfa. lan építmény igazolja, hogy amit adtunk — magunknak adtuk, Éppen ezért én már úgy VaOyok vele, hogy amit eddig kaptam, az már megtérült több- százszorosan is, s ha nem is nyerek a húzásnál, akkor is boldog vagyokhézségek|ől, mert maguk mögött érzik g Pár/ és a régi bá. nyászok odaadó segítségét, mellyel jó, tanult bányászokká válnak. Követték férjeiket Katona Józsefné és Hunyadi Já- nosné kalocsai lakosok is, akik elkísérték férjeiket Komlóra és látták a®t, hogy milyen meleg szeretettel fogadták az új bányászokat és ők magúk is jelentkeztek bányásznak.

Ezek az asszonyok is meggyőződlek arról, hogy államunk nemcsak ígér, hanem minden dolgozó száméra biztosítja szakmai és kulturális fejlődését, gondtalan családi életéi.

Az öteves tervkölcsön

kötvényeinek sorsolásával kapcsolatban Kecskeméten, a . ta. nácsháza, I. emelet 32. ajtó sz. alatt sorsolási tanácsadást szervezett a városi tanács végrehajtó bizottsága, ahol a dolgozók min. den, a sorsolással kapcsolatos kérdésben felvilágosítást kaphatnak.

Városi pénzügyi osztály

A feudális urak, a bankárok és iparbárók Magyarországában különösen két nyomdai /érmék fogyott: az adóintőcédula és a kártya. A statisztika szerint Hor;hy-Magyarországában 10 év alatt mintegy hárommillió könyv keit eb Ma egy-egy pesti és vidéki könyvnapon még ennél is több könyv tal^l gazdára. Talán már kiszámítani sem lehet, hogy felszabadulásunk óta mennyi könyv kelt el, hiszen van olyan szovjet regény,. de már magyar is, amely egymagában is elérte a százezres példányszámút.

Fél századdal, de még ti® évvel ezelőtt, olyan álma nem is lehetejt magyar írónak, mint a mai valóság. A ma megnyíló könynapon annyi és annyiféle könyv virít a sátrakban, mint réten a virág. Zavarba ejti a vásárlót à könyvek sokasága és sokfélesége: az, hogy melyiket válassza, mert mindegyiket szeretné hóna alatt hazavinni. Vannak olyan könyvek, amelyek már a könynap előtt elfogytak, mintegy „titokban”. Erről be. szél ifj. Kovács János, a Magasépítési Vállalat dolgozója, ö is már „átokban” biztosította ma. gának kedvelt íróinak könyveit. Pásztor József, szintén a Magasépítési Vállalat dolgozója, azt írta nekünk: már három könyvet biztosítottam magamnak, amelyeket a könyvnapkor meg. vásárolok. A könyvek, árusításában én is résztveszek és örömmel látom, hogy a vállalat dolgozói örömmci és szívesen vásárolják a könyveket.

Igen élénk volt a könyvnapi készülődés az egész megyében. Kecskeméten nyolc sátrat ácsol, tak. Könyvsátrat állítottad fel a színház dolgozói, a Magasépítési Vál’-álaf dolgozói, az Állami Könyvterjesztő, a Lakatosipari Vállalat dolgozói, az MSZT, az

MNDSZ, a DISZ-úttörök és a földmüvesszövetkezet. Megyénk, ben mintegy száz üzemben, állami gazdaságban, gépállomáson tartanak üzemi könyvna. pokat. Kecskeméten 18 üzemben, Megszervezték a mozgó árusítást. Autók viszik a köny. veket a tauyavilágba és oda, ahol könyvnapot, könyvsátrat nem- szerveztek, illetve nem állítottak fel. Megyénkben az idén a legkisebb faluba, a legel- dugóttabb tanyába is eljut a könyv. Falvainkban a földmű, vesszövetkezefek boltjai egyre szélesebb körben, egyre jobb eredménnyel végzik a könyvjer- jesztést.

Megyeszerfe a 1,0 »-U. g g o L c £ v e zc_ tek maguk állították fe] és dekorálták saját sátraikat a szervezet jellegének megfelelően. — Színpompás lá[vány Kecskeméten a Magasépítési Vállalat könyvsátra.

A kößyv ünnepének napján Kecskemétre érkezik Kamjén István író és Benjamin László költő. Irodalmi életünk kiválóságai egy-egy napot tökének majd a megye különböző városaiban. Egynéhány faluba is el-, látogatnak.

A kuhúra szabadságának hét éve alatt népünk kilépett abból a sötétségből, amelyben mind. örökké fogva szeret;ék volna tartan; hajdani urai. Népünk olvasó, kulturálódó nép let/. Legyen ez a könyvnap népünk kuk turálls f'üődésének még nagyobb serkentője, kapcsoljon be újabb ezreket .a műveltség éltető áramába, erősítsen meg újiabt ezreket az ön;udat szilárd fegyvereivel.

üdvözöljük a könyv ünnep napján az olvasókat, a könyvkiadó, könyvterjesztő, könyvtárak dolgozóit, a könyv csatájának műszaki harcosait és kívánjuk, hogy e® a könyvnapí előrehaladott kultúrforradalmunk győzelmi állomása legyen.

Állami, gazdaságaink készüljenek fel a gyapotszedésre

A gyapotszedők minden mázsa leszedett termés ntán 5 méter vásznat kapnak feláron

Megyénk állami gazdaságaiban nemsokára beérik a gyapot.

Tudvalévő, hogy a gyapot kovácsának kezdelekor azonnal el kell kezdeni a szedést, mert máskülönben a szél kihordja a csészékből, ami hatalmas károkat okozhat népgazdaságunknak és így maguknak a dolgozóknak is.

Elsősorban ;s valamennyi állami gazdaság vezetőjének gondoskodnia kell arról, hogy az egyéb napi munkák zavartalan vijeje melleit elegendő munkaerő álljon rendelkezésre a gyapotszedés napjaiban. Ez nem kis feladat és éppen ezért uhol még az eddigiek folyamán nem lát. tak hozzá az alapos felkészüléshez, ott most sürgősen fogjanak hozzá a jő munka biztosításához. Úgy szervezzék meg a munkát, hogy a munkaerők át" csoportos!’ása se okozzon lemaradást, azaz ez se gátolja az őszi szántás.veiés és a betakarítás munkáinak időben valő elvégzését.

Az állami gazdaságok vezetői, valamint a párt- és a tömeg- szervezetek népnevelői, az állami gazdaságon bejül, lássanak ezért már most hozzá, hogy szívós felvilágosító munkájuk nyomán minél többen vegyenek majd rész, a szedés munkájában. A gyapotszedö munkások között már most igyekezzenek meghonosítani a munkaversenyszellemet. Magyarázzák meg azt, hogy milyen nagy kitüntetés, jelent gyapotszedőnek lenni. Mondják el, hogy minden leszedett eisöo3ztályú vagy gyengébb minőségű gyapot is az ország ruhaszükségleteit fogja még jobban kielégíteni. Minden mázsa gyapot hozzájárul majd ahhoz, hogy több ruhánk, több cipőnk legyen, hogy erősebbek legyünk holnap, mint ma- Tudatosítsák a népnevelők, hogy a hazai gyapo, nemcsak a népgazdaságunk számára fontos, hanem maguknak a gyapotsze. dőknek is jelentős juttatásokat biztosít.

Biztosítja, hogy azok a dolgozók, akik az állami gazdaságon belül egész éven át gyapot- müveléssei foglalkoztak, minden leszedeit egy mázsa gyapo; után 5 mé|er vásznat kapnak féláron. Azok a dolgozók pedig, akik csak a gyápotsz.edés munkáiban vesznek részt az állami gazdaságban, az általuk leszedett minden egyes mázsa gyapot után három méter vásznat kapnak féláron. így például Szabó Júliának, akl tavaly a bácsbokodi állami gazdaságban dolgozott és a szedéskor egy. maga 10 mázsa gyapotot gyűjtőt} össze, mos, ebben az évben ezért a mennyiségért, a fizetése mellett még 50 méter vászna; is kaphat féláron.

A népnevelőknek ezf, a jelentős kedvezményt a dolgozók széles köreiben ,udatosítaniok, valamint ezen keresztül mozgósí. taniok kell, hogy minden állami gazdaságban. Idejében elegendő munkaerő álljon rendelkezésre, hogy minél nagyobb mennyiségű I. osztályú gyapotot adjanak népgazdaságunknak, egész dolgozó népünknek.

Zombola Jánosné már százszor többel kapott az államtól, mini amennyi lervkölcsönl jegyzett

Egyre többen jelentkeznek bányásznak