Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)
1951-09-08 / 209. szám
GyorsUsta a tervkölcsön.sorso- Iás első napjáról — Zombola Jánosné már százszor többet ka. pott az államtól, mint amennyi tervkölcsönt jegyzett. — A gya. potszedők minden mázsa leszedett termés után 5 méter vásznat kapnak féláron. 1951. szeptember 8. szombat Az üzemi szakszervezetek feladatai a Gazda-mozgalom szervezésé beat A]ig három hete, hogy a Magyar Dolgozók Pártja budapesti bizottsága Gazda elvtárs kezde. inényezését példaként állította Budapest üzemeinek munkásai, sztahanovistái, műszaki dolgozói ós gazdasági vezetői elé. Az. óta az egész országban ezrek és ezrek csatlakoztuk a Gazda- mogalomhoz és egyre nagyobb gonddal ügyeinek az anyag minden darabjára, minden grammjára. A kezdeményezések, újítások ezrei születnek, hogy sí. kerre vigyék a takarékosság ügyé;. » Az eddigi eredmények azt bizonyítják, hogy megyénkben még nem tört meg' a jég, annak ellenére sem, hogy egyes üze. mokben komoly eredmények Vannak az anyagtakarékosság terén. Minden kétséget kizáróan megvannak a feltételek a Gazdamozgalom kiszélesíjésére a Kecskeméti Gépgyárban is, A zománcozóban például Mezei Sándor művezető javaslatára átalakították a zománcolvasztó berendezést és ezzel 4910 kiló eománcanyagot takarítottak meg 50.757 forint értékben. — Ezek az eredmények is bizonyít- ják, hogy itt, megyénk ipari üzemeiben is meg lehet és meg kell valósítani, fci kell szélesíteni a Gazda-mozgalmat. A Gazda.mozgalom kiszélesítésében hatalmas feladatok hárulnak a szakszervezetekre. A ezukszervezeti aktívák, az üze. tni és mühelybizot(Ságok, ä bi- palmiak jó munkájától függ, (rogy az üzemi szakszervezeti aktívák felkarolják-e a kézié, ményezéseket, népszerüsítik-e ez eredményeket, a módszere, két, hogy a szakszervezeti bj- Zalmicsopor.tok megbeszélik.e a mozgalom kérdéseit. Sajnos, nem mondhatjuk el, hogy ez megyénkben már megtörtént. , Ml hát a szakszervezetek feladata a Gazda.mozgalom kiszélesítésében? i üzemeinkben százak és sz,á- Eak újítanak, kezdeményeznek, bátran haladnak előre az új (úton, csatlakoznak a mozgalomhoz. A szakszervezetek munkája azonban elmaradt a tömegek lelkesedése, szocializmust épúö akarata mögött. Most az a feladat, hogy a szakszervezetek a legsürgősebben behozzák ezt a lemaradást és az üzemi bízott- Búgokon, mühe]ybiza;tságokon, bizalmiakon keresztül minden segítséget megadjanak a hulladékanyagok felhasználására, a fokozott anyagtakarékosságra jörekvo dolgozóknak. Az üzemi szakszervezeteknek, üzemi bizottságoknak, műhely, bizottságoknak, bizalmiaknak most a Gazda-mozgalom felé kelj irányíj aniok figyelmüket. Meg kell érteniük a mozgalom jelentőségét és tudniok kell. hogy az ö feladatuk, hogy a mozgalmat szervezzék, hogy a Gazda-mozgalmat a szocialista munkaverseny szervés részévé tegyék. Az üzemi szakszervezeti aktívák feladata, hogy a mozgalom jelentőségét, lényegét és célját a dolgozókkal ismertessék, a jó kezdeményezésekei népszerűsítsék, a figyelmet a lehetőségekre irányítsák. A Párt budapesti bizottságának határozata rámutatott, hogy a kezdeményezést megfelelő for. mában, úgyszólván minden üzemben alkalmazni lehet. A teendő tehát az, hogy kövessünk el mindent Gazda elvtárs kezdeményezésének tömegmozgalommá fejlesztése érdekében. Ne korlátozzuk a mozgalmat egyesek javaslataira, ötleteire, hanem szervezzük meg a széles tömegek csatlakozását. Vegyük számba a legkisebb lehetőségeket és becsüljük meg az aPró- 1 nak látszó, de mégis nagyjelen. töségü javaslatokat. Nem mindenki fedez fel egyszerre nagy újí;ást, észszerüsíjést. De mindenki tud takarékoskodni az anyaggal s egyre t°feben (Udnak és akarnak gondolkozni a szocialista vagyon észszerű és lelkiismeretes felhasználásán. A szakszervezeti aktívák kö. telessége, hogy minden javaslatot felkaroljanak, hogy még szorosabbra vonják a műszaki és fizikai dolgozók együttműködését, amely szintén elősegíti a mozgalom kiszélesítését. A szak- szervezetek aktíváinak tudatosi. taniök kell azt is, hogy mit jelent a hulladékanyag s annak észszerű felhasználása. Arra kell venniök az irányt, hogy hozzák nyilvánosságra 3 hulladékanyagok felhasználásában, az anyagtakarékosságban kitűnt erediményeketj, népszerűsítsék nzokat a dolgozókat, akik élenjárnak ebben. Az üzemi bizottságok feladata, hogy a kezde. ményezéseket átvegyék, tovább, fejlesszék és ezzel is biztosítsák a mozgalom gyors kiszélesítését. Az üzemi szervek üléseiken tárgyalják* meg az eredményeket s a bizalmiak személyes agi- tációjával, valamint felíratok és hangoshíradó segítségével is mozgósítsák a dolgozókat. A mozgalom kiszéiesíiéso érdeké, ben feltétlenül meg kell szer. vc-zni a dolgozók tapasztalat- cseréjét is. Hatalmasak a szakszervezetek előtt álló faladatok a Gazdamozgalom kiszélesítésében. Mindent el kell követniük, hogy ezt a mozgalmat az üzemekben tömegmozgalommá, a verseny részévé tegyél:. Mutassanak példát ebben a kommunisták, a szakszervezeti aktívák, a bizalmiak s legyenek a Gazda-moz. gajom legjobb v-arcosaí és szer. vezői. Eredményeink láttán népünk megelégedéssel veheti tudomásul, hogy az állam jól gazdálkodott a pénzével Megkezdődött a* ötéves Tervköicsön harmadik sorsolása Csütörtökön délután a Zeneművészeti Főiskola, nagyterme zászlódíszben fogadta a tervköicsön harmadik sorsolásának el- sönapi közönségét, Mos/ négy napon keresztül a főiskola nagy- terma felé fordul az ország figyelme. A teremben helyet foglaltak a sorsolásban részvevő parasztküldöttség tagjai, továbbá a budapesti üzemek legjobb dolgozói. Ott láttuk fegyveres erőink küldötteit, tudósokat, művészeket cs diákokat. Sokun kpit, a BisZ/ Ferenc-téren várták a sorsolás hangszó. rón ót érkező hírei/. A főiskola előcsarnokában pedig megkezdte működését az Országos Takarékpénztár kirendeltsége, amelynek pénztárai azonnql kifize/ik a nyerteseknek a nyereményeket. Miután a sorsolási bizottság tagjai elfoglalták helyüket az emelvényen, An/os István elv- társ, a pénzügyminiszter első helyettese mondott, beszédet. — Antos elvtárs beszéde elején azt a hatalmas lelkesedést méltatta, amelyet dolgozó népünk a terv" kölcsön, majd a békekölcsön- jegyzéséből kivette részét, majd így főiytaUa: — Az ötéves Tervköicsön kibocsátása óta csaknem két esz. tendö -telt el. Ez a két esztendő hazánkban hatalmas méretű gazdasági és kulturális átalakulást hozott. Abban, hogy ötéves tervünk már eddig is olyan hatalmas eredményeket hozott, minden túlzás nélkül állíthatjuk, nem kis szerepe volt annak a csaknem kétmilliárd forintnak, amellyel dolgozó né. pünk az ötéves Tervköicsön és a Békekölcsön jegyzése alkalmával járult hozzá az anyagi eszközök előteremtéséhez. Azokban a sikerekben és eredményekben tehát, amelyek lehetővé tették ötéves tervünk célkitűzéseinek megvalósítását, benne, vannak azok a megtakarított forintok is, amelyeket a magyar munkások, parasztok, az értelmiségiek: az egész dolgozó nép az államnak kölcsönadott, Eredményeink láttán népünk megelégedéssel veheti tudomásul, hogy az állam jól gazdálkodott a pénzével. Antos elvtárs beszéde után behozták a színpadra azt a négy kereket, amellyé) a sorsolás történik. Nemény István ismertette a sorsolás módját, majd elfoglalták helyüket a sorsolási bizottság azon tagjai, akik az első napi, a szünet előtti sorsolásnál végeznek ellenőrző munkát- A közönség nagy tapsa között foglalta el helyét a sorsolási kerekeknél, illetőleg a jegyzőkönyv, nél Vidics József tatabányai két. szeres sztahanovista bányász, Jónás Gyuláné Kossuth-díjas magkészítő, Bzemák Erzsébet traktoroslány, Dallos István, a beszolgáltatásban élenjáró dolgozó paraszt és Juhász Ferenc Kossuth-díjas költő. Ellenőriz, ték, hogy épek-e a sorsolási kerekeken elhelyezett pecsétek, majd feltörték a pecséteket és megkezdődött a sorsolás. Elsőnek 15 darab 5.. 10- és 25 ezer forintos nyeremény került kisorsolásra. Feszülten figyelte mindenki, hogy vájjon melyik lesz az első szám, amelynek gaz. dája nyer. Fennhangon olvasták a számokat: — 0138 sorozatszámú, 0932 sorszámú kötvény 5000 forintot nyert. Folytatódik a húzás. A Zeneakadémia előtt nagy tömeg hallgatta hangszórón a sorsolást. Különösen akkor volt nagy az érdeklődés, amikor az első 50 ezer forintos nyereményt húzták. EZ( a 2008 sorozatszámú, 0606 sorszámú kötvény gazdája nyerte. S folyik tovább a sorso. lás, forog a kerék, a nép állama visszafizeti a kölcsönt a dolgozóknak. Kunbaján a dolgozó parasztság 70 százaléka már termelőszövetkezeti tag Közvetlen a jugoszláv határ, szélen fekszik Kunbaja község. Végignézve a község sugár utcáján, látni lehet a határon túli je. genyefákat, amelyek a szenvedés és a nyomor talajából emelkednek, hogy átlássanak Kunbaja községbe, S lássák azt a hatal. más építést, amelyet a közsé; dolgozó parasztsága maga elé tűzött. Kunbaja dolgozó paraszti sága öntüdatra ébredt. E.íogadíj- Pártunk útmutatását és a nagyüzemi gazdálkodás útjára lép. Alig egy hete kezdődőit meg a községben az őszi felfejlesztés, s ezt a nagy feladatot a községi pártbizottság irányítása mellett a dolgozó parasztság olya lendülettel hajtotta végre, hogy lakosság 70 százaléka ma már termelöszövetkezeti tag. A népnevelők fáradságot nem ismerve végezték a fel- világosító munkát és szilárd elhatározásuk, addig nem pihennek, míg a község minden dolgozó parasztja saját meggyőződéséből termelő, szövetkezeti tag nem lesz. Kiemelkedő eredményt értek el a Rózsa Ferenc-termetö- szöve.kezet tagjaj, raponta át. lag 10 népnevelő j la a határt. A fejlesztés során a csoportba 35—40 család lépett be. Szilágyi Sándor, aki szintén most lépett be 14 hold földjével, egymaga 18 társát győzte meg példájával. De jó felvilágosító munkát végeztek: Jakus Sándor, Szabadkai János, Waltner András és Zarnőczki Jánosné csoporttagok is. Ennek a jő munkának tulaj, donítható, hogy Kunbaján ez- ideig 119 családdal, 163 taggal és 949 hold területtel növekedett a nagyüzemi gazdálkodás. A község arculata megváltozott, mindenki vidám és megelégedett A még egyénileg dolgozó parasztok mind sűrűbben keresik fel a termelőszövetkezetek tagjait, hogy egy.két kérdésben, amiben nem látnak még tisztán, felvilágosítást kérjenek. A fejlesztés eddigi szakaszát Kunbaja dolgozó parasztsága győzelemre vitte. De a népnevelők ne álljanak meg az ered- ményeknél! Azért folytassák újult erővel a harcot hogy mielőbb diadal kapu hirdesse a község bejáratánál azt, hogy Kunbaja termelőszövetkezeti község lett! Kecskeméten is lelkesen készülődtek az idei könyvnapra Megyeszerte befejezéshez közelednek a könyvnap elökészüte lei. Mindenütt ácsolják, díszítik a sátrakat, a- kultúrcsoportok az utolsó próbákat tartják. Az árusító aktívák barátkoznak, ismerkednek a könyvnapi könyvekkel, A tömegszervezetek tagsága szintén bekapcsolódott az előkészítés munkájába. MNDSZ-asszonyok, lelkes úttörők, ifjúmunkások ezrei állanak csatasorba a könyvnapok sikeréért, azért, hogy minden dolgozó otthonába eljuttassák a tudást. a kultúrát jelentő könyvet. Az üzem; dolgozók már türelmetlenül várják az üzemi könyvnapok megnyitását. Az érdeklődésre jellemző, hogy egyes üzemekben már a könyvnap megnyitása előtt elfogyott a könyvek jőrésze. így a Kecs. keméti Gépgyárban. ,a Borforgalmi Vállalatnál és a Baromfi- értékesítő Vállalatnál. A Magasépítő Vállalat szintén jó agi- táciős munkával készíti elő a könyvnapok sikerét. A magas, építő és lakatosipari vállalatok gyönyörű utcai sátrai kifejezői annak a szeretetnek, amellyel az üzemi munkásság a kultúra alkotásai felé fordul. Újabb és újabb hírek érkeznek a könyvnapi verseny eseményeiről is. A Kecskeméti Gépgyár versenykihívását a Baka. tosipari Vállalat elfogadta, Versenyszerzödést kötött a Kecskeméti Magasépítési Vállalat az MNDSZ sátrával is. Kiskörös könyvnapi versenyre hívta ki Kalocsát.
