Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-07 / 208. szám

Kevesebb gorogt űzzél és íöbb elmélyedéssel dolgozzunk REVAI JÓZSEF a népművelési munka eredményeiről és hibáiról a népművelési minisztérium kétnapos országos értekezletén 1 A népművelési minisztérium szeptember 3-ra és 4.re orszá­gos értekezletre hívta a fővá­ros^ megyei, vidéki városi és ■járási tanácsok népművelési osztályainak vezetőit, illetve népművelési előadóig a nagy. üzemek kulíúrfelelöseit, a művé­szeti szövetségek és az írószö­vetség képviselőit, hogy együt- tesen beszélje meg védik a nép. művelési munka eddigi tapasz­talatait és a soron Következő feladatokat. i Az értekezlet első napján Nemes Dezső tartott beszámc’ót a népművelési munka edd'gi eredményeiről és ismertette a soron következő felada'okat. Nemes Dezső beszámolóját számos hozzászólás követte, majd az előadó válaszával az első nap tanácskozása véget ért. hetiden délelőtt fezőlalt fel Révai József nép­müve ési miniszter. — Meg lehet állapítani — kezdte beszédét —, hogy a nép. nevelés munkásainak ez a III. országos értekezlete hasznos tapasztalatcsere volt. Meg lehet állapítani, hogy a népművelés munkásainak munkája javult a népművelési osztályokon és a tömegszervezetekben ezen a területen dolgozók fokozot. tan tudatában vannak annak, hogy munkájuk fontos, és az­zal, hogy a kultúrforradalmat elősegítik, részt vesznek a szo­cializmus építésében. De ezek mellett a pozitív megállapítá­sok mellett meg kell említeni azt is, hogy azért nincs minden rendjén a mi munkánkban. Egyik fő hibája, talán a leg. főbb hibája a mi munkánknak a munka bizonyos egyoldalú­sága az, amiről már szó esett itt tegnap is, ma is — hogy a művészeti tömegmunkát előny­ben részesítik a népművelési munka többi formájával szem. ben Már a múlt értekezletün. kön szó volt a falusi és városi kultúrversenyekről, és mind­annyian megállapítottuk, hogy óriási volt a hasznunk. Azóta anég inkább megállapítható, hogy a kultúrversenyek a szó szo­ros értelmében frontáttörést jeleniettok. — Korántsem akarom azt ■mondani, hogy a kulturális tömegmunka fmszaszorítandó, vagy a kultúr, «versenyeket ne rendezzük meg (többé. Nem, szó sincs róla! A kulturális tömegmunkát tovább, ara is ápolni és fejleszteni kell a falun is és a városban is, mint ahogyan a jó kertész ön­tözi kertjében a maga szép vi­lágait. Ha azonban túlbecsül­jük a művészeti kultúrmunkát jés a népművelési munka egyet. Sien, vagy fő formájának ,tartjuk, akkor • ez feltételnül munkánknak bizonyos deformá- lására vezet. Arra vezet, vagy vezethet ez a túlbecsülés, hogy lebecsüljük a népművelési mun­kának azokat a formáit, ame. lyeknek nincsen azonnali lát­ható, kézzelfogható eredményük, amelyeket csendben és szeré­nyen, szívósan és napró’.napra, de éppen ezért fokozott inten­zitással kell folytatni. Nem kevésbbé fontos for­mája a mi munkánknak a könyvtár munka. Nem a népművelési munká­nak egyik formáját, hanem valamennyi formáját fel U*»u használnunk kuUúr. forradalmunk továbbfejlesz­tésére megszilárdítására. Nemcsak a kultúrbrigádokkal, nemcsak a könyvtárakkal és ismeretterjesztéssel kell foglal­koznak, hanem törődniök kell mindennel, ami a kultúra nép­szerűsítéséhez tartozik, ami a kultúr forradalom része Érdeklődniük kell a ma. guk területén a könyvterjesztés iránt, Foglalkozniok kell a mo­zik és színházak munkájával, a hangverseny-rendezéssel, még akkor is, ha a mozj, színház, vagy hangverseny-rendezés nem a tanácsnak, hanem a központi állami hatóságoknak, a kor. mányszerveknek, a miniszté­riumnak hatáskörébe tartozik. Érdekló'dni a kultúra va­lamennyi területe iránt és g-azdának érezni magunkat a kultúra valamennyi kér. désével kapcsolatban — ez nem hatáskör, tanácsi vagy minisztériumi hatáskör kér­dése, ez elsőrendű feladata mindazoknak, akiié munkásai akarnak lenni a kultűr- forradaiomnak. Oda kell fordulni az üzemi, kulturális élő1 problémái feie, természetesen a nélkül hogy hátai fordítanánk a paraszt, ság kulturális problémáinak. Ezután a két napirendi pont fölött folytatták a vitát, A vá. laszadás után az országos ér­tekezlet véget ért. Csütörtök délután ünnepélyesen megkezdték a tervkölcsön harmadik sorsolását Szeptember 6-án, csütörtökön délután 4 órakor a Zeneművé­szeti Főiskola nagytermében ünnepélyesen megkezdődik az ötéves tervkölcsön harmadik sorsolása. Eddig csak nyere­ményhúzás és kamatfizetés volt. Most az állam megkezdi a nye. reménykötvények és a kamatozó kötvények összegének törlesztő, ses visszafizetését. Szeptember 6-án, csütörtökön 16,4 millió forint értékben há­rom 50.000 forintos, harminc 25 ezer, 10.000 es 5000 forintos, ezerötszáz 1000 forintos, két­ezerötszáz 5<K) ,-forintos és tizen­ötezer 300 forintos nyereményt sorsolnak kj, valamint negyven, ötezer darab 200 forintos tör­lesztési húzás lesz. Szeptember 7-én, pénteken há­rom 50,000 forintos, huszonöt 25.000, 10.000 és 5000 forintos, ezerötszáz 1000 forintos, három­ezer 500 forintos és huszonöt­ezer 300 forintos nyereményt, ezenkívül hatvanezer darab 200 forintos törlesztési kötvényt, húz. nak ki. összesen 24.6 millió ér. tékben. Szeptember 8-án, szombaton kihúznak három 50.000 forintos, huszonöt 25.000, 10.000 és 5000 forintos, ezerháromszáz 1000 fo­rintos, háromezerkiiencszáz 500 forinjos és huszonkétezerhatszáz 300 forintos nyereményt. E na­pon még 74.800 darab 200 forin­tos törlesztési húzás is lesz. A szombati húzások összes értéke ?5.1 millió forint Szeptember 9.én, vasárnap kerül sor a 100.00 forintos fő­nyeremény húzására. Ugyanak­kor kihúznak még három 50.000 forintos, százkiiencvenkilenc 25 ezer. 10.000 és 5000 forintos nye­reményt és kilencven 200 forin­tos törlesztési húzás is lesz. A vasárnapi húzások összes ér:éke 25.8 millió forint. A SZOT megyei titkárságának kiértékelése az augusztus 20-i verseny eredményeiről Nagyszerű eredmények az anyagtakarékosság terén — szépen fejlődik az újítómozgalom A SZOT megyei titkársága az elmúlt napokban értékelte me­gyénk versenymozgalmának eredményeit az augusztus 2ü-i munkaversenyben. A kiértéke, lés szerint megyénkben luhamo- san szélesedett a verenymoz- ga-om s .megnövekedett a ver­senyben álló dolgozók száma is. Az épíiőmunkában például a hosszúlejáratú verseny, szerződést kötő dolgozók száma 3500-ról 5500 főre emelkedett Ugyancsak emelkedett a hosszú- lejáratú versenyszerződést kötő dolgozók száma az élelmezési­ipari dolgozók között is. A ki. értékelés szerint 2239 főről 2519 főre emelkedett .a munka­versenyben lévők száma. Ez azt jelenti, hogy a legutóbbi kiérté­kelés szerint megállapított 67 százalékkal szemben 72 szá­zalékra emelkedett a verseny, zök száma. Lényeges javulás észlelhető a 100 százalékon • aluli teljesít­mények csökkentéséért vívott harc terén is. Az építőiparban a kalocsai építkezésen például a dolgozók 23 százaléka teljesített 100 százalékon alul az augusz­tus 20-i verseny beindulása előtt. Ez a szám a verseny fo. lyamán 2.7 százalékra csökkent. Ugyancsak csökkent a 100 szá­zalékon alul teljesítő dolgozók száma az Izsáki-úti építkezésen is. Itt a dolgozók 40 százaléka nem teljesítette normáját, az augusztus 20-i versenyszakasz­ban ez a szám az Izsáki-úti építkezésen 14 százalékra csők. kent A megye területén tehát 25 százalékról 21 százalékra csökkent azok száma, akik nor­májukat nem teljesítették. A 100 százalékon alul teljesítő do’gozók számának csökkentésé­ben különösen a sztahanovisták­nak volt nagy szerepük, akik munkamódszerük átadásával segítették a lemaradókat. Az augusztus 20.i versenyben jelentősen fellendült az újítómozgalom is. A Kiskunfél egyházi Gépgyár­ban például augusztus 1-töl 20-ig 23 újítást nyújtottak be. A 23 újítás közül 18_at elfogadlak, 12 újítást pedig már bevezet­tek. A Kiskunfélegyházi Gép­gyárban benyújtott újítások kö­zül egyedül Pintér Ferenc újítá­sával 25.000 forintot takarítot­tak meg két hét alatt. Máté Pál újításával 160.000 forint az elérhető megtakarítás Komoly eredmények szület­tek az anyagtakarékosság te­rén iá. Legkiemelkedőbb ezek közül a Kecskeméti Gépgyárban a zománcozó műhely dolgozói, nak megtakarítása, akik a verseny során 50.757 forint ér­tékű zománcanyagot takarítot­tak meg. Az eredmények azonban nem jelentik azt, hogy megyénkben minden rendben ment. A Bajai Gyapjúszövetgyárban például a dolgozók 1*3 százaléka tett szo­cialista kötelezettségvállalást, de a dolgozóknak csak 53 száza, léka teljesítete vállalását. Ebben az üzemben a fö hiányosság az volt, hogy a műszaki vezetés nem biztosította a folyamatos munkaterületet és jelentős lema­radást okozott a vállalások tel­jesítésében. A versenymozgalom kiszéle­sítését nagyban akadályozta az is, hogy az üzemi szakszervezeti ak­tívák nem biztosították kellőképpen a verseny nyil­vánosságát s egyáltalán nem vettek irányt a Gazda­mozgalom kiszélesítésére sem. A Kiskunfélegyházi Gépgyár­ban úgy a szakszervezet mint a műszaki vezetés gondoskodik az újitó. és munkamódszerát­adási mozgalom kiszélesítésé­ről, az üzemi bizottság azon. ban nem fordított elég gondot arra, hogy a versenymozgalmat kiszélesítse. Az üzem dolgozói közül 280 dolgozó kötött hosz- szúlejáratú párosverseny szerző­dést, de ez abban ;s maradt és azzal már nem törődtek, hogy a dolgozók másik része is kös­sön hosszúlejáratú versenyszer­ződést A SZOT megyei titkársága a versenyeredmények kiértékelése után meghatározta azokat a fel­adatokat, melyek az üzemi szakszervezetek előtt állanak a versenymozgalom további széle, sitésében, valamint a Gazda- mozgalom kiszélesítésében. Az üzemi szakszervezeti aktívák feladata, hogy alapos szervező és felvilágosító munkával fo­kozzák tovább a terv teljesítő séért folyó harcot, hogy r versenyeredmények nyilvános, ságával fokozzák tovább a dol­gozók versenylelkesedését f ezzel biztosítsák a verseny kampányszerüségének megszün­tetését. Gépállomásaink újításokkal Is elősegítik AZ ŐSZI TERVÜK TELJESÍTÉSÉT Gépállomásainkon már eddig is számos újítást vezettek be. Dolgozóink leleményessége sok esetben elősegítette a munka könnyebbé és gyorsabbá [ételé.. Az utóbbi két hónapban húsz újítási javaslat futott be a Gép­állomások Megyei Központjához Ezek jobbnál jobb észszerü3íté. seket tartalmaznak Az újítások közül többej a gyakorlatban már alkalmaznak nagy sikerrel. A borotai. szak- mári és tázlárj gépállomásokon a kapcsolt szerkezetekkel értek el szép eredményeket. Az erő­gép után két ekét kapcsolnak egybe, amelyre 8—9 ekefejet szerelnek. Ezzel jóval meggyor. sítják a szánkást és egyben csök­kentik az üzeipanyagfogyasz. tűst. Középszántásnál, középkö­tött talajon G 35-ös traktorra: a holdanként 10 kg.os tizem- anyagfogyasztást 7.5 kg.ríl csökkett'epék. — Tárcsázásnál szintén középkötött talajon 3 kg helyett csak 1.5 kg üzemanya­got fogyasztottak kapcsolt szer-> 6 kor kezeitek Méggyorsi'ották a tnlajmun- kákat főbb gépállomásunkon az­zal is, hogy a vetőgépéle után kapcsolták „ magtakarót is. Ez, zet a két munkafolyamatot, egy­bekapcsolják, vagyis n vetést és a marj betakurásáj. Embert és időt takarítottak meg veie. Most vezették be a dinamó meghajtásának új módszerét is. Míg eddig a dinamót. éksZij'ai hajtották, most a meghajtást \-ö ive tien a ventilátor-tengelytől kapja. A szíj használat,i tehát feleslegessé válik. Ezzel az eljá­rással biztosabbá vá;ik éjszaka a világítás, nem Roll attól felni, hogy a szíj elszakad. Könnyebb |fhát az éjszakai munka és a melle t népgazdaságunknak, ha­talmas megtakarítást jelent. A légszeleplapokat azelőtt hengerelt acéllemezből készítet­ték. Ebből népi demokráciánk behozatalra szorul. Péter Szabó Károly gépszerelő, aki jelenleg a kiskunmajsai gépállomáson dolgozik, addig törte a fejét, míg sikerült neki új eljárással elhasznált fűrészlapokból az ed. digiéktől eltérő szerkezetű lég- szejepet készíteni. Ezzel gz újí­tásával az amúgy is nehezen beszerezhető hengerelt acélle­mez használatát feleslegessé tette. - . A már eddig is bevezetett újí­tások nagyban elősegítették a terv teljesítéséi gépállomásaink, nfil. Példáui a borotai gépállo­más főként annak köszönheti, hogy cséplési tervét, több mint 170 százalékban teljesítette, hogy ‘felhasználta a szovjet tapaszta­latokat és Bredjuk-féle cséplési módszerrel csépelt. Szikén a bevezetett újításoknak köszön­heti, hogy nyári tervét, a talaj, munkáknál 103 százalékban tei- jesiteite. A Gépállomások Megyei Köz­pontjának a célkitűzése, hogy a gyakorlatban bevált újításokat, m;..- az őszi munkák megindulá­sakor, valamennyi gépállomáson megvalósítják. Napről.napra jönnek létre lie. lyes kezdeményezések, nagysze­rű észszerüsílések gépállomá­sainkon. Ez azt bizonyítja, hogy gépállomásaink dolgozói tevé­kenyen vesznek részt a szovje; tapasztalatok feneketlen tárhá­zából merítve, „ termelés es a fejlődés meggyorsításában, az ötéves tervünk sikeres megváló- sításában. \ Pártoktatok Háza előadásai Szeptember 7-én, pénteken este előadás: .,Az időszerű nemzetközi kérdések” címmel. í*ár tvezetőségj tagok, pártnapi előadók, propagandisták, nép­nevelők. állami és tömegszerve, zeti vezetők részére. Előadó: Kenyeres Júlia. Pá rí hírek Szeptember 3 ról 17-ig üzemi, városi népnevelöértekezleteken tárgyalják meg az 1951 évi ter­vek teljesítésének kérdését és ezzel kapcsolatos feladatokat az illető műhely, termelési egység helyzetére vonatkoztatva. Ezen az értekezleten foglalkozzanak a tervkölcsön kérdésével is. A titkár elvtársak felkészülésük­höz dolgozzák fel a következő cikkeket; Szabad Nép augusztus 26-i száma „Augusztus 20-a után — új íe.adutok előtt”, az augusztus 31_i szám: .,A terv sikere harci kérdés” ,,Nép_ nevelőink a tervért folyó harc fontos csatája elölt”, MUP Központi Vezetősége agitációs. és propaganda-osztály. Olvasd a Fársödalmi Szemií sn e >\r oTöv’t tin minden számát. ;.et[ fejlődésedet segíti eioi

Next

/
Thumbnails
Contents