Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)
1951-09-06 / 207. szám
Jugoszhi v hányássok a Utói siti háborús uszítok karmaiban Büszkék vagyunk, hogy bányászok leszünk Î A 2c:in!cia, a Román Munkás. Pái't központi lapja közli Jón Dobre, a bányászszakszervezet ‘•nökt-neii „A jugoszláv bánya, szók a tüóteta háborús uszítok karmaiban” című cikkét. A jugoszláv bányászok szenvednek a legjobban Tito fasisz;U bandájának árulása következtében — Írja Ion Dcbre. A jugo. szláv fasiszta vezetők kiszolgáltatták az ország természeti kin cselt az angol.amerikai monopol, kapitalistáknak." Amerikai ban. károk ráülték kezüket a Bori vörösrézbányára é3 a Kamnjk vidékén lévő óiembányára. A kapitalista cégek kirabolják a jugoszláv bányákat. A bányászok élete valóságos pokollá vált a kettős kizsákmányolás terhe alü.t. Rankovics janicsárjai arra kényszerítik a bányászokat, hogy naponta pZ-tizen- hat órát robotoljanak. A bányákban csaknem teljesen hiányoznak a munkavédelmi bérén, önzések, amelynek következtében egymást érik « balesetek. A Borba című fasiszta szennylap beismerése szerint » szerbiai bá. nyákban évente mintegy ezer banyász hal meg, vagy válik tnunkaképtejenné balesetek következtében. Boriban a bányászcsaládok százai laknak nyomorúságos viskókban, melyek tele Vannak férgekkel. Sok bányásznak egyáltalán nincs lakása. A titóisták hivatalos adatai szerint ezeknek a szama több mint, húszezer. — Miután a bányamunkások ki. éhezve, rongyosan és mezítláb járnak, soraikat a különböző betegségek tizedelik. A munkások több mint 70 százaléka tüdőbeteg A Ti|0-faSiszták szüntelenül fokozzák a háborús előkészületeiket és ezzel egyidejűleg különböző stratégiai fontosságú nyersanyagot exportárnak az Egyesült Államokba. Ez a dolgozók még fokozottabb kizsák. mányolásához vezet. Az embe. vek ezreit — elbocsátott munká. sokat, parasztokat, és tisztviselőket —- hurcoltak a bányákba kényszermunkára, ahol embertelen körülmények között dől. goztatják őket. A thőisták elárasztották a bányákat rendőr- kopókkal és spiclikkel, akiit „felügyelőiének” és „ellenőröknek” álcázzák magukat. A bányákba küldött rendörkopók a ni turistákkal együttműködő és közönséges gyilkosok soraiból kerülnek ki. A jugoszláv bányászok felve. szil: a küzdelmet Ti|p fasiszta hóhérai ellen. A bányákban egymást érik a sztrájkok és a szabotázsok. A terror ellenére a ju. goszláv bányászoknak sikerült elérniük azt, hogy a Trepcsa, Kosztojác, Rasa és Szem bányákban az idén a termelés 40 százalékkal, a bori tárnában pe. dig harminc százalékkal csökkenjen, A bányászok tömegesen elhagyják munkahelyüket. A jugoszláv bányászok vállvetve karcolnak a vasutasokkal és az ipari munkásokkal, hogy megakadályozzák Jugoszlávia természeti kincseinek kirablását az imperialisták által. Ugyan. akkor fokozzák a harcot Tito véres diktatúrája ellen Jugoszlávia te‘jes felszabadulásáért — írja Ion Dobre a Scanteiábah. Szeptember hó 2_án ünnepelte országunk a bányásznapot, a bánya dolgozóinak hősi munkáját. Büszkén, örömtől sugárzó arccal vett részt ezen — üj bányászruhájában Válik Ferenc vájártanuló. De nem feledkezik meg a Pártról, a tanácsról és az itthonmiaradot.akról sem, akik hozzásegítették őt, hogy bányász lehessen. Kedves Elvtársak! Köszönet és hála a Parin2k, amiért lehetővé tette számomra, hogy vájártanuló lehessek. A inai napon mentünk le nagy örömmel a bányába. Az elv.ársak minden segítséget megad, nak, kérdésünkre bő választ kapunk. Megkaptuk az egyenruhát, élelmezésünk nagyon jó. Napi 90 dkg kenyeret és négyszeri étkezést kapunk, / Nagyon meg vagyunk elégedve. Ezt a sok jót soha nem tudjuk visszahálálni a Pártnak és Kékesi elvtársnak. Büszkék vagyunk arra, hogy vájártanulók lehettünk és ígérjük, hogy tanulásunkkal és munkánkkal be fogjuk bizony!, tani, hogy méltók vagyunk népünk szereidére Hívunk minden ifjút, jöjjön hozzánk és legyen bányász, tanuló. Tata, 1951. évi augusztus hó 28.án. Válik Ferenc vájártanuló BESZE JÓZSEF ÉS ÉDES JÁNOS a tervkölcsönről és a nyereményről beszélnek Pintér Sándor népnevelő példát mutat Pintér Sándor háza nem sokban különbözik a jászszenijászlói parasz[ház.3k,ói. Mégis a többi, jól egy kissé elüt. Nem is azéf| különb a Pintérék háza, meri talán szebb, vagy tisztább, hanem inkább a lakói emelik ki a többiek közül. A jó népnevelő A ház lakói ugyan egyszerű emberek, olyanok, mint a falu többi középparasztja, de öróluk mégis főbben és szeretettel be. szélnek a jászszentiászlói dolgozó parasztok. Pintér Sándortól igen sokan még tanácsot is kérnek, na meg aztán ’igen szívesen elhallgatják okos beszédé;, különösen a kisgyülé- seken minden kérdésükre megadja a megfejelő választA kisgyülésen, és ebben nm. psen semmi különös, mert bl. zony Pin (ér Sándor is tagja, a falu élenjáróiból átló népnevelő csoportnak. De nem is akármilyen népnevelő, mert Pintér Sándor az érveit az életből veszi. A begyűjtési, a növényápolást és az egyéb munkálatokat is élettel telítve magyarázza meg a dolgozó parasztoknak, így volt ez a minisztertanácsi rendelettel is. Mondták neki, iíiogy minek begyűjteni a gabo. inát, meg, hogy aa|án drágább az ára. pintér Sándor azonban mindjárt (Udp(t válaszolni rája. ■ — Drágák az árak? — kérdezte csodálkozva. — Hát emlé, kezzetek csak vissza, hogy amikor a bíró a múltban vett egy kerékpárt, mindnyájan szájiát* Van bámultuk, nem hogy még gondolni mertünk volna arra, hogy mi is valaha hozzájmha- ' tünk. Mi épül a gabona ellenértékéből '{- - Most pedig — mondotta j#kkoriban — akár egy j.6 éves gyerek is vehet magának kerékpárt.' ha becsületesen dotgo. Zik. Hogy minek kell a gabona, hát nézzetek csak jól magatok körül — szokta mondogatni Pintér Sándor. — Akár Majnára, «kár Félegyházára mentek, szinte a szemetek előtt nőnek ki a szebbnél, szebb épületek, laká. Eok és gyárak, nem is beszélve arról, hogy az országban hány híd, hány erőmű és hány új , gyár épül. Hát mit gondolok, hogy ha úgy élnénk, mint a múltban, meg lehetett voina mindezt idáig csinálni? Hát ®D az* mor.dom nektek, hogy nem, mert gondoljatok vissza csak a dunaföidvárl hidra. Csak négy évig tervezték és két évig húzták, halasztották, aztán íagy- cehezen 6—7 év U(án felépült. Én azt mondom és biztos is vagyok benne, hogy csak egy pár év kejl ahhoz, hagy mindazt, amit terveztünk, felépítsük. Hál ehhez kell a mi jő át- lagtern.ésünk, a begyűjtési kö- (elezei jségünk maradéktalan tdjesi ése. — Szokta megadni a választ Pintér Sándor. Példát vesznek tőle Felszabadulás után a földosz. lássál, úgy mint a faluban a legfőbb szegény parasztnak egy. szeribe megváltozott az élete, S egy pár év mulva már a jómódú középparasztok soraiba emelkedett ö is. Tizenkét hold juttatott földjén úgy végzi a munkáját, hogy a. faluban mindenki példát vehet róla. Nem Sajnálja a fáradságot. A földnek, növénynek egyaránt meg- adja, ami szükséges. És ennek meg is left az eredménye. Az Idén például rozsból hét és fél- mázsás, árpából pedig 13 mázsán átlagos terméseredményt ért el, És ez jászszentlászlói vi. szonylatban nem kis dolog. A kukoricája sem műfaj rosszabb eredményi. Az egész határban övé a legszebb, pedig* a földje ugyanaz, mint a többieké. Pintér Sándor azcmban mindig szem előtt tartja 5. minisztertanácsi határozatot- Minden munkát idejében és gondosan elvégzett. Azt tartja: adjál meg mindent a földnek és az sokszorosan visz- szafizeti neked. Mutass példái a termelésben és a begyűjtésben, mer( csak ezen keresztül védelmezheted valóban a békét, csak ezen keresztül járulhatsz eredményesen hozzá te is a dolgozó nép jólétének biztosításához. Minden feleslegét beadta Ezt tartja Pintér Sándor szem elöt[. És ennek az egyik bizonyítéka a mai napon is a?, hogy aüg fejez;e be a napi munkát, megrakta a szekeret szénával, a begyűjtési kötelezettségének utolsó részét is beszállította. Je. lenleg éppen most jött meg a begyüjtöhelyről, de máris egy újabb kötelezettségének teljesítésén töri a fejéf. Oda is szól az asszonynak: — Hát, te asszony, bizony én holnap beviszem n kis. borjút, mer/ hát csak könnyebben érzi magát n® ember, ha ebben is teljesíti kötelezettségét. Na, meg aztán r>c mondja azt a faluban senki, hogy Pintér Sándor lemarad a begyűjtésben, Ugy-e, asszony? — szói nevetve s miután látja, hogy bele. egyezően mosolyog a felesége, hemegy a szobába, hogy készüljön az esti népnevelő értekezletre. Nem is mondja azt a faluban Pintér Sándorról senki, hogy valaha egyszer is lemaradt volna a begyűjtési kötelezettségüket teljesítők között- Mindig az elsők között volt, úgy a tejás-, mint a baromfibeadásban elérte a 100 százalékot- A géptől egye, nesen a ralvárba szállított, ke. nyér és takarmánygabona beadását pedig 100 százalékon felül teljesítette! A kenyérgabonabeadási kötelezettségét 182 százalékra teljesítette és egyedül C-véteüjegyre 915 kilogramm gabonát adott be. A Pintér-család bevásárol Kellett Is a pénz a házhoz, —- mondja Pintér Sándor, —- de nem azért, mintha olyan nagy szükségünk left volna rá. Csak hát azért a felesleges gabona beadásának előnyei is vabnak és hát én is példát akartam mutat- ni a többieknek. így a családom sem járt rosszul, na meg én sem jártam rosszul. Vettem már a C. utalványra a kislányomnak és a feleségemnek ruhákat. Magam, nak meg bakancsokat És a nyolc méter ágynemű megvétele mel- le.tt még a tetőfedő Cserépre js jut. Mc f már jöhet az.-áp a dér, nyugodt vagyok —- mondja elgondolkozva, majd felállva az asz;al mellől, — hozzáteszi. ZJo, de mosirr.ár mennem kell, megbeszéljük as érveket, összejövünk, mert bizony holnap a begy üj cst nagyabb ütemban akar. jllk szorgalmazni. Gyenge a C- vőtcli terv teljesítése. No meg az.ún enn^k az az oka, hogy még nem ismerik r„ C-jagyes gabona előnyeit sokan a faluban. Meg igen Icce-can tudják, — mondja Pin;ér Sándor — hogy a C-jsgyre beadott gabona után nemcsak vásárlási utalványt, hanem őrlést engedélyi is kaphatnak a dolgozó parasztok. A meg. őrölt lisztet mc.g „ pire--' sza. br.don értékesíthe.ik. Ez bizony nagy előny. És emellett még mindig adják a négy forintos gyorsbeadási jutalmat. Igaz, hogy csak szeptember 5-ig, de há: addig sok minden történhet- Hát akkor minden jó; — búcsúzik el Pintér Sándor A nyárvégi szél meg.meg- rezgeti Jánoshalma megSzépült parkjának szürkészöld platán, leveleit. A fák alatt munkájukat befejezve beszélgetnek Be- sze József és Édes János dolgozó parasztok. Kedveit helyük a park, különösen amióta helyre. álll;ották a háború a!att tönk. rement padjait, sétányait. Lassan itt az ősz és üressé válik a határ. Gabonájukat már rég behordták. Édes János a legelső volt Jánoshalmán a cséplésbep és a beadásban. Kukoricájuk és krumplijuk bent lesz pár napon belül. Jövőre már ők is közösen fognuk gazdálkodni. A tcrmelöcsopart előkészítő bizottságában már tevá- kenykedik mindkettő. — Mi újat tudsz, János? — kérdezi Besze József középpa. raszi.t akinek János bácsi már régóta barátja- — Te sűrűbben olvasod az újságot és mint tanácstag, főbbet jársz a® emberek között, akiktől megtudsz egyet- mási, — Az- hiszem, amiről én tudok, arról te is hallottál. A napokban kezdődik a tervkölcsön harmadik sorsolása. Hogy töb. bej tudjunk felőle, nem kerül nagy fáradságunkba, ha elolvassuk n falragaszt. Ehun van a plakát, ez mindent megmagyaráz. — Na, nézzed csak! —- mondja Besze József bácsi. — Még százezres nyeremény is van közte. Rengeteg pénz ez, János bályám, de a többi is. Tiz.enkcf. ten nyernek ötvenezer forintot és huszonötén huszonötezer fo. rinjot, Ni, itt a húzás ideje is- Szép,ember 6-án, 7-én, 8-án és 9-ón lesz. Erre uztán kiváncsi vagyok, mert én is jegyeztem 300 forintot. — Megelégednék én as ötezres nyereménnyel js. — Gondold meg, hogy meny. nyit kapiunk államunktól, a tervtől, azért a kevésért, melyet kölcsönként befizettünk. Igaz ugyan, hogy én csak 200 forintot tudtam annakidején jegyezni, de szívesen adtam, mert láttam, hogy szüksége van &IJ0- munknak a mi 200—300 forint, jainkra. Már akkor megtudtam, hogy jobb, ha tőlünk, nem pedig az amerikaiaktól kér felemelkedésünk érdekében az állam. Azt mondom neked, hogy a duplájá-1 nál is többet kellett volna visz- szufizeinünk az amerikaiaknak. — Úgy jártunk volnu, mi«j a szegény jugoszláv nép, mert Tito az egész országot odaadfa páre.ser dollárért az amerikaiak, nak. Pár percig hallgatnak. Mélyen gondolkoznak, mindkettőjük szeme felcsillan, amikor egy gyermekhad elsiet játszva, kacagva mellettük. — Nem adtuk el az országot. Meg tudtuk tartani szabadságunkat. Előteremtettük a kői- csont az ország építéséhez. Mi magunk ad-uk saját magunknak, a jövő nemzedéknek — mondja János bácsi, miközben ölébe kapja az egyik csintalan einbercscmeiét. A szürkület és csend egyre jobban terül el az előbb még hangos játszótéren. Két dolgozó paraszt kezetfogva búcsúzik el egymáS|ól, hogy a napi munka fáradalmait kipihenve, másnap újult erővel lássanak hozzá a még kinniévö terményeik be a- kari] ásóhoz. A begyűjtést »^Hiteié jé fegyverei Bocsa község begyűjtési eredménye, a 190 százalékos ke. nyérgabonabegyüjjés igazolja a tervszerű, szervezeit népnevelő munka jelentőségét- Kezdettől fogva terület, szerint dolgoztak a népnevelők, a tanács vb, tagjai körzetenként, felelősek vol, tak az eredményekért s nem kisebb jelentősége van annak is, hogy a tanács tagjai példamutatóan teljesí;e;tek. A párttitkár eiv.árs édesapja: Kónya Antal 1060 százalékkal, Vincze József tanácstag 200, Szabó József (Nemes) 247 százalékkal elsők voltak a beadásban. • Most Bócsán is a ierv túltel, jesijéséért folyik a munka. S a népnevelők agi;adójukban igen eredményesen használják fel a fejadagon felüli őrlési kedvezmény tudatosítását, így Lengyel János cséplő, munkás keresményéből 200 kg-ot beadott C. vételi jegyre, ugyanennyit szabadon őrölte éti. Babák Imre 12 holdas középpa- rasz' 14 mázsát adott be C- jegyre, utána 7 mázsára kapót; szabadörjési engedélyt a fejadagon felül, özv. Mues. István, né pedig 3 mázsa 20 kg, gabonát őröl[Oteit szintén fejadag"n felül. A népnevelők ezeknek a dolgozóknak példáján magyarázzák el a többieknek a C-beadáanak ezt a kedvezményé.. • A kenyér gabonabe gyűjtéssel szemben igen lemaradt Bcçsa a iojásbegyűjtósben, do ennek megjavításáért is harc indult. A föld- müvesszöve‘Lkezet Vasárnaponként több kocsit indít ki a hátárba, úgynevezett mozgó-árudával. Ezzel a kocsival kimennek a szövetkezet és n tanács népnevelői és a t°jbsbegyüj,iést szorgalmazzák „zokon <1 helyeken, ahol a falutól való nagy távolság miatt késedelmcskedjk a dolgozó parasztság. Az eredmény máris mutatkozik, egy hét alatt a baromfibegyüjtés százaléka S.S-ról 4.3 százalékra ennél, keden és a iojásbeadás is lobi százalékos emelkedést mutat.
