Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-26 / 224. szám

Hogyan „mozgósítja44 a Tito-handa az ifjúságot a iíoboj—Barija Luk a vasútvonal felépítésére Az amerikai imperia l isták egy evvel czelö t megbízták -a fa­siszta Tito-banüái az észukfcosz- nini Doboj—üiinja iAika stra é. ííial vas<i[Vcnal felépítésével. En- u<;k a VasúivonalnyK felépítése kettős jeientóit'áü az nmei-maiak és jugosz.áv csa losuik számára. Ezen akarjak kiszu .uani az or­szágból a jugoszláv bányái: ter­mékeit, 150.000 hek ár erdőség éit,okes faanyagát léven,e leg­kevesebb félmillió köbmcíer fut), valamint többszázezer hold szántóföld termését, A va^ú-. vonal emellek aa angOi-ameiiktu csap a, ok gyors szálliiását is elő tvgi.ené. A Tlto-banda nagy propagan­da hadjárattal ieienteije be n Doboj—Banju Luka vasútvonal felépítésé., utaaíiot:ák a tasisz, la, úgynevezett Ifjúsági szerve­zhet, a NOJ-t, hogy „önkéntes” tnunaásekróí gondoskodjon az építkezésekhez. A faslsz.a ifjú­sági vezetők nem sajnálva a pénzt, felhasználva a rádió és a «aj.ó egész gépezetét, nagy gar- r.il hiraették, hogy a vasútvonal épilése „népi” feladai. Az „ön. kémes” munkások azonban a felhívás ellenére sem jelen, kez- tek, mert az Ifjúság tudja jól, hogy ez a munka valójában az új háború előkészületeit és Ju­goszlávia kirablását szolgálja. A Újfasiszták pedig, amikcr ez év áprilisában nyilvánvalóvá vált, hogy hu „önkéniesekre” várnak, nemhogy a vasútvonalat, do még egy sínpárat sem tudnak lerakni, mozgósították Utkos- tendorségükei, hogy a fiatalok „mozgósíi ását” megszervezze. Nem válogattak a módszerek­ben: sok iskolában, különösen az ipariskolákban, beszüntették a tanítást és a tanulókat rabmun­kára küldték. A falvakban kü­lönleges osztagok szálkák ki, amelyek gyakran a falu egész if­júságát elhurcolták. Azonban még ilyen módsze­rekkel sem tudták megvalósí­tani terveiket- A ,tervezett 25,000 fiatal helyett mindössze tízezret tudtak csak munkába hajtani. Maga az Omladina, a Ulóisták ifjúsági lapja is kénytelen beis­merni, hogy a jugoszláv haza­fiak bojkottálják az építkezést. A. belgrádi erdészed iskola 500 hallgatója közül mindössze 50-et tudlak munkára kényszeríteni a beigrádi műszaki főiskoláról csak nagynehezen judjak 40 (!) diákot munkába állítani. A NŐJ belgrádi bizottsága azon panasz­kodik, hogy nem sikerült a moz. góshás és hogy uz elhurcoltak közül sokan megszöknek, de nem hajlandóak a Újfasiszták érdekében dolgozni. Titőék nem­régen még az.| írták, hogy au­gusztus elejére elvégzik a va­sútvonal összes munkáinak 82 százalékát. Szeptember közepé­re mégis mindössze 38 százalék. ra tdjcsíteHék az előirányzót' ‘érvét. Az elhurcolt fiatalok helyzete szinte leírhatatianul szörnyü. — Gyakran térdig érő vízben, ne­héz terepen, napt 14 órát dolgoz­nak. Az élelem zsírtalon zöldség- levesből áll, semmiben sem kü­Mi, a hajósi József Attila-tsz dolgozói. lelepleztük és kizártuk somiakból a kulákcsaládból származó Vidor Miklós agronó- must. Sokáig megbújt szövet­kezetünkben, félrevezette a tag. Ságot zavax-ta a munkát. Ifő- guiidja az volt, hogy a mag:> kamrája teljen, minket pedig megkárosított, ahányszor csak tudott. Kizárasa után megnyu­godva láttunk munkához, de sajnos még mindig vannak hi­bák a' termelőszövetkezetben. Nem tudjuk például, hogy hány darabból áll a bírkaállo- Hiányunk és a juhászok nyu. godían kereskednek a csoport vagyonával. Juhhodályunlt mel­lett az egyik éjjel rajtakapott a rendőrség egy jánoshalmi fe­ketéző kuíákot, aki éppen néhány birkát akart elhajtani, Malacért cserélte el a birkákat Id. Kopls József és Márkuáz Mihály juhászok kötötték vele lönbözik a fa^szta némej ha]ál. táborok „ellátásától”. Súlyosbít­ja a helyzetet, hogy a kény­szermunkára hurcolt fiataloknak min-egy fele 15 éven aluli. A fitófasiszják és amerikai gazdáik még felerészben sem tudták felépíteni a Doboj—Ban­ja Luka vasútvonalat, mert a jugoszláv íiaialok hősies harcot vívnak szabadságukért, a béké­ért. az üzletet. A két juhász meg- dézsmáita csoportunk vagyonát, de még mindig a hely-ükön van­nak s hit tudja, hogy azóta hány hasonló üzletet bonyolí­tottak le. Éppen ezért követel, jük, hogy minél előbb hívják össze a csoport tagságát és pél­dásan büntessék meg őket, mert az ilyen tagok mindnyájunknak csak kárára vannak. Mindezek a hibák azért van­nak, mert teimelőszöveikeze- t Unixben nem érezzük eléggé a pártszervezet irányítását, segít­ségét, Hibás ebben a párttiiká- runk Katona Mihály is, aki igaz,’ nagyon elfoglalt ember — brigádvezető a termelőszövetke­zetben — de nem lenne szabad elhanyagolnia ia pántmunkát. Tudjuk, hogy az új párlvezetö. ség megválasztása változást hoz majd a mi termelőszövetkeze­tünk életébe is. Sete Mlkíósné, Hajós, Ridgway gyermekeket kényszerít arra, hogy az amerikaiaknak kémkedjenek WUlfred Burchett franoia uj- koldultak Szöul utcáin. Elfog. ságíró írja Keszonból. hogy 12- 15 éves rongyosruhájú fiúkkal beszélt, akiket az Imperialisták fegyverrel kényszeríietick kém­kedésre. Ezek a fiúk néhány héttel ezelőtt még cigarettát árullak, cipőt tisztítottak, vagy ták és kiképzöfáborokba vitték, kivégzéssé) fenyegették őket, ha nem engedelmeskednek. A koreai néphadsereg ezeket a fiúkát iskolába küldi, ahol szakmára tanítják őket. Tizenkétezer görög gyermek raboskodik Jugoszláviában Sz, K. Carapkin, aki az ENSZ- ben a Szovjetunió képviselőinek teendőit látja el, levelet intézett az ENSZ-közgyülés ülésszaka. nak elnökéhez. A levélben közli, hogy a görög gyermeksegélyzö bizottság, a. görög gyermekek hazatérésének ügyében a Szov­jetunió ENSZ-képviseletéhez for­dult. A levél megállapítja, hogy Görögországban sokezer gyér. mek sínylődik ma különleges koncentrációs táborokban és ugyanilyen sors várna a népi de­mokráciákban élő görög gyer­mekekre, ha kiadnák őkej a mcnarohofasisziáknak. A levél rámutat arra ia, hogy tizenhét- ezer görög gyermek él Jugoszlá­viában, többségük olyan, akiknek szülei a népi demokráciákban vannak. A titofasiszták megta­gadják a gyermekek visszaadó sát szüleiknek és kiadják öke| a monarchofnsisztáknak. Tudjuk, ho^y az új pártvezeíoség megválasztása változást hoz szövetkezetünk életébe is A sokszoros nyeremény A naP már magasan jár a falu felett. Dél .van. A pályaőr szo- ko.i mozdulattal először a nap. ra,' majd órájára tekint. Megelé­gedetten bólint, ami annak jele, hogy mindkettő pontos. De a csendet hirtelen élesen hasítja meg a távolról közeledő moz­dony fü|tye. Először ez hallat, szik. majd a vonatkerekek csat­togása is egyre jobban betölti a levegőt. A pályaőr szokott moz­dulattal megindul a sínpár mel­leit, hogy lezárja a sorompói. A vonat elcsat|Og mellette. Nincs késés soha sem, állapítja meg örömmel. A vonatnak nem sza­bad késnie. A falu szélén a vörös téglák, ból épült, sárga színnel yakol't gépállomás épületei büszkén emelkednek ki az alacsony házak soraiból. Szinte érzékelteti azt, hogy a néphatalom adta a dol- gozóknah, a falunak. Most hirtelen a tanácsházn sarkától vidám énekszóval, sű­rű sorban iskolás gyermekek fordulnak ki. Hazafelé igyekez­nek Színié varázsütésre szűnik meg u csend. A kocsik is egy­mást firik a földekről, megra. kott szekerekkel hazafelé igye­keznek a dolgozó parasztok. Dél van. Kocsis Imre középparaszt is megtörli izzadt homlokát. A földről ö la hazaindult. Ebédelni készül. Kocsisné a konyhából kilépve, lisztes kezét megtörölve könnyében, kezét a nap ellen szeme elé emeli, a kis Imrét hívja ebédhez. Kocsis Imre leül a patkára. Magához vonja a ját­szásból előkerülő kis Imrét, be­szélni kezd vele Kocsis Imrét, mint a község egyik legjobb gazdáját ismeri, mindenki a faluban Mindenki tudja róla, hogy becsületes dol­gozó ember. Szívesen fordulnak hozzá. Sokati várnak tője. Ez érthető is, mert. Kocsis Imre ta. nácstag. A dolgozó nép bizal­mát élvezi. Mindenki tudja róla, hogy nem elégszik meg annyival, amit ké­nyelmes munkával ad a löld. Nincs nagyobb öröme, mint kényszeríteni a földet, hogy töb­bet. teremjen. Okszerűen, jól akar dolgozni Jól is gazdálko­dik. Kocsis Imre azonban nemcsak az orráig lát. Megtanulja, hogy nem a vakvilágba és nemcsak magának dolgozik a' dolgozó pa. raszt, hanem az államnak is. Hi­szen az állam már a dolgozóké, az ö állama is. Az államot szereti. Le is rótta beadási kö elezettségé| is. Ta­valy is első beadó volt a köz­ségben, az idén sem marad( el az élenjáróktól. Teljesítette ha­zafias kötelezettségéi.. Tervszerütlenség soha sem volt barálja Kocsis Imrének, ezért is olvassa mindig büszkén az újságot, különös figyelmet ta. núsit az ötéves ierv eredményei­re. Ez az ö terve is. Hozzá is já­rult, hogy a terv az ö terve, az egesz magyar dolgozó nép terve sikeres legyen. Tavaly tervköl- esünt jegyzett, mer» kövességé nek érezte, hogy jegyezzen. So-- kat kapott az államtól, nagyon sokat, ö Is, családja ls, gyere­kei, gazda'ársai, Páhi község. TTj vnsutai, három mélyfúraiű kutat, a betegek orvosi rendelői, a gyermekeik új óvodái, a sziliő- asszonyok zöldkeresztes tanács­adót. A dúsa-ntermö föld is büszkén hirde.í az új gépállomás jó műn. kájái. Elgondolkodik örömteli gondo­latokkal néz a jövő felé. Nagyon boldog. Nem is csoda. Hiszen Kocsis Imre, családja és az egész község sokszorosan nyert, MIT JELENT APÓSTAGNAK AZ Öl EVES TERV? Aposlag lakúi/ na'JV öröm érte 1SI/9 őszén: pillanyt kapóit a község. Ez még a hároméves terv beruházása volt. Az öfevta terv sem érkezeit azonban üres kézzel ebbe a dunamenti köz­ségbe. RendbehoZiák a temető télé vezc/ö utat■ Ez a kátyús út sok bajt okozott a muUbun. A gyászkoosi nem egyszer felborult és a halottas koporsó is a sárba ese/t ösztájt, mikor a sok e$o szinte lehetetlenné tette a közlekedést ezen a körülbelül 600 mé^r hosszú úton. Ma müút helyettesíti a rossz utat. Meghosszabbították a vízvezetéket. Ez belekerült vagy 30.000 forintba. Dögkutat létesítettek. 13.500 Ft költségbe került ez is. Már uz eddigi beruházáso'k is sokat változtattak a község lakóinak életén. De a következő évek, «. terv még hátrulévö idő. szaka, még többet fog adui, Uj kultúrhdz létesül! majd 15.000 forint értékben. Játszótér és sportpálya teszi derűsebbé Apos/ag fiataljainak életét. Erre 20 ezer forintot irányozták elő. Kibőví­tik a villanyhálózatot, hogy a község legtávolabbi• zugába is eljusson a fehér fény és száműzze a füstös petróleumlámpát. Erre 50 ezer forint szerepei a költségvetésben. Kibővítik a víz­vezetéket 20 forint értékben. A járdák kikövezésére szintén 20 ezer forintot költenek majd. Azinkíviil egyéb beruházások <s lesznek, Beszédes számok ezek. Ezek a számok formálják, szépítik a község lakóinak az éleiét. Csak az 1952-es évben 173 ezer fa. rintot „költ” az ötéves terv Aposfigra. Mit jelent ez? Azt, hogy a község minden lakosára csak az 1952-es tervévpen — a cse­csemőkét is beleértve — közel 60 forint jut a /erb beruházásai, ból. Ez így nem nagy összegnek látszik, de ha Apastag becsüle­tes dolgozói azt nézik, hogy mennyivel járultak hozzá ehhez az összeghez például a tervkölcsönjegy zésnél, rájönnek, hogy csak kis hányadát jegyezték. Tehát államunk sokszorosan visszafi­zette már eddig, jegyzett forintjainkat. Erről sok, szó esik ma. napság a faluban. Erről beszél Emperger János tanácstag, a begyűjtési állandó­bizottság elnöke is. Egész életében nincstelen volt, a demokrá­ciától földei, emberibb életet kapott. A terv áldásai beragyogják az ö életét is. , — Az összes gabonám beadtam C.vételi jegyre, Nem sok volt: 150 kg. De úgy érzem, hogy ezzel is hozzájárultam «- ötéves terv sikeréhez. Nemcsak én jártam jól, hanem as államot is segítet­tem. Segítettem a Pártot, amelynek köszönhetjük a tervet, a szebb életet. így gondolkodik Andrási István is. — Már hatvanhat éves vagyok, de jót csak a felszabadulás óta éltem — szokta mondo. gafni, — Egész életemben más kutyája voltam, (jseiéde-skedtem a kulákoknál és nyomorogtam a tíz családommal együtt. Most én is, meg családom is jól élnek. A terv a mi életünket is meg­változtatja napról.napra. Andrási István 180 kg felesleges gabona beadásával segítette az ötéves terv sikerét. Kovács József, aki a múltban cselédember volt, viszont ezt mondja: Nem tudjuk mi azt meghálálni nz államnak, amit már eddig is kaptunk. De legalább egy kis részét adjuk vissza azzal, hogy betartjuk a törvényeket és hallgatunk a Párt szavára, mer/ nagy Pártunk már eddig is betartotta minden szavát. Egyesek azt mondták, hogy az ötéves tervet nem lehet megvalósítani. Es mi történt? Felemeltük az előirányzott eredeti tefvet, mórt be­bizonyosodott, hogy még főbbre Vagyunk képesek. Ezt n felemelt tervet segítitek elő. ha minden gabonátokat beadjátok és az őszi munkákat idejében elvégzi lek. Kovács József nemcsak sióval, hanem lettekkel is harcol a tervért, mert, 977 kg gabonáját beadta C-véfeli jegyre. A német nép lelkesen állástfoglalt az össznémet tanácskozások mellett Otto Grotewohl elvtárs, a Né­met Demokraiikus Köztársaság miniszterelnöke a tájékoztató hivatalban sajtófogadást tar* tolt. Németország népének figyel­mét 1935 óta semmi sem ragadta meg annyira, mint a népi kamara legújabb ja­vaslata és nem volt semmi, ami mellett annyira lelke, sen állást foglalt volna — mondotta Grotewohl elvtárs. A továbbiakban foglalkozott Schumachernek és egyes párt- hívejnek javaslatával, hogy a szabad össznéme1. váiaszjásókat megelőzően Berlinben kell sza­bad választást tartani. Hangoz­tatta, hogy ha Az össznémet vá­lasztások útjáig Németország egysége megvalósul, „klcor egész természetes, hagy ezzel Berlin egysége is helyreáll. liiiclos elvíárs nagy beszéddel nyitotta meg a Francia Kommunista Párt járási választási hadjáratát Jacques Duclos elvtárs, a Francia Kommunista Párt tit­kára vasárnap Marscille-ben 20 ezer főnyi tömeg előé| nagy be. szédei mondott és ezzel meg­nyitotta a párt járási választási hadjáratát. Duclos elvtárs be­szédében egységre és cselekvés­re szólított fel minden jószándé­kú franciát az ország nemzeti Uiagetlenségének visszttszersése érdekében. Rámutatod : a mm. den ország között megkülön- hö:.;s;.f's nélkül létesítendő ke­reskedelmi kapcsolatok politiká­ja, amelyet n Szovjetunió java­sol. teljes mértékben megfelelne Franciaország érdekelnek, amely országot kormányai valósággal amerikai «rvarmattá alakítóink. Duclos elvtárs ezután arról beszélt, hogy milyen kövc|kez. menyekkel jár az amerikai meg­különböztető gazdasági politika Franciaország gazdaságára. Mint példát mcgemüietfe. hogy Mar­seille kikötőjének békés forgal­ma az 1938. évhez viszonyítva a. felére csökkent és a kiköA mai forgalmának nagyrésze főleg fegyverkezési é.J siratégial agya­goknak Indokína és Észak.Afri­ka felé való szállításában merül ki. Franciaorszápnak —- mondot­ta Duclos elvtúís — a kcrcske- de/mi kapcsolatók helyreállításá­nak útjára kell lepnie, E célból véget kell vetni az amerikai gyámkodásnak, ’termejésünk, ke­reskedelmünk ép egész gazdasá. gunk feleit. — Mi, kommunisták követel­jük a békét Vietnamban és en fiele érdekében tárgyalások mrg]cEz- dáséi Ilo S\ Miniméi. Követel­jük a mind Vietnam, mind Fran­ciaország érdekeinek 'megfelelő gazdasági kapcsolatok létesítéséi in — Jobban szere/nők, lm • Vietnam felé indulő hajóink árukkal megrakodva indul_ nánaj; el és ugyanig]/ érkéz­népeik visszal nem pedig fegyverekkel Wagynálc rl a marseille-í kikötőt és tra­gikus koporsórahomá nyolc- kai térnének ide vissza.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents