Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)
1951-09-02 / 204. szám
Minden mázsa „C“-jegyre beadott kenyérgabona után iparcikk vásárlási utalványt kapsz! Siess adj be wC“-vételijegyre! NYERS LŐRINC ÉS TÁRSAI MEGTETTÉK AZ ELSŐ LÉPÉST A FELEMELKEDÉS FELÉ Nyers Lörinp háza a Kecskemétről Csongrádra vezető út mellett fekszik. A ház előtt kis hyárfaliget van. A gazda ültette néhány évvel ezelőtt, egy kiszáradt kút helyén. Nyers Lőrinc élete sem különbözőit azelőtt sokezer többi Paraszt,társáétól. Kecskeméten a református egyházközség ura. dalmában cselédeskedett a feL szabadulás előtt. „Olt bizony nem valami vastagon fizettek bennünket” — szokta mondogatni, ha erről az életéről kérdezik. Bizony csak annyit kaptak. hogy éhen ne haljanak. A felszabadulás után neki is hasítottak le 12 hold földet a félegyházi halárban. .Emberibb életet kezdett, a többi voit cse. léddel együttNyers Lörincet szorgalmas embernek ismerik a környéken. Azért gyarapodott évröl-évre. Tanyát épíiett a felszabadulás után a hold földön. Mindig betartó Ha a törvényeket, álján. dóan az újságot olvassa. A minisztertanács határozatát mun. kájában állandóan szem előtt tartoita. Ezért emelkedett évröl- évre a termése. 49-ben csak 8 mázsa gabonája termett egy holdon, 50-ben már gondosabb műveléssel 10 mázsát termelt, az idén pedig 12 mázsás gabonával dicsekedhetett. így köny. nyüszerrel túlteljesítette beadási kötelezettségét. Két mázsát O-véteii jegyíaj is beadott. Nyers gazda állandóan olvasott a termelöc söpörtök eredményeiről és kialakulj benne az a tudat, hogy csak a közös gazdálkodás biztosítja a felemelkedést. Dósa . János 10 holdas gaz. dával, akinek piroscserepes háza nem messze van az övétől, gyakran összejöttek beszélgetni. Dósa is olyan szegényember volt azelőtt, mint ő. Neki is 10 holdat juttatott a demokrácia. Az esti beszélgetéseknek az lejt az eredménye, hogy elhatározták — a csoportalaldtást. Már előzőleg saját szemükkel győződhettek meg a már meglévő csoportok eredményeiről. Ez ösztönzést adott munkájuknak. —, Hallottad — szólította meg egyik ismerőse a napokban Nyers Lörincet —, a Dózsában Dobákék 21 mássá árpát kaptak az előlegek kiosztásakor. Azonkívül számos más egyéb terményt és annyi pénzt, hogy nem győztek ruhát venni maguknak. Azok tahin életükben nem vettek maguknak annyit, mint most csak egy év aiaitt. Nyers Lőrinc arra gondolt, hogy neki még soha nem volt 21 mázsa árpája. Most már elhatározta, hogy minél előbb megalakítsák á csoportot. Persze, nem mént könnyen. Mikor Szeri Jánosnét keresték fel, az asz- szony bár barátságosan fogadta őket, de nagyon sZabód0|t. — Majdha többen lesztek, én is csatlakozok hozzátok, mert nem olyan egyszerű 14 és fél hold földet a közösbe adni. Hiába magyarázlak neki. — Majdha többen lesztek — hajtogatta az asszony. Azér.f mégis sikerült megala. kítani a csoportot. Augusztus 29-én, este összejöttek és létre, jött a Petőfi nevű I. típusú ter. melőcsopor.t 12 taggal és 45 hold földdel. Megindultak tebát a felemel kedés felé. Felszabadulva, boldog érzéssel ballagtak hazafelé Dósa Jánossal ezen az esjén. Bár már későn volt, lassan éjfél felé járt az idő, Szeri Jánosné ablakából mégis világosság .szú rödött ki. Az asszony kint vár. ta őket. Nem tudott aludni, valami azt diktálta neki, hogy érdeklődje meg, ml is történt. Megalakultatok már? — kér dezte őket. Igen — volt a válasz. — Akkor én is belépek, úgy gondolom, Így jobb lesz — mondotta az asszony és nyomban aláírta a belépési nyilatkozatot Eszik János nyolcholdas dől gozó paraszt szintén sokáig gon. dolkozott a dolgon. Éjtszakán- ként meghányta-vejette magában, hogy mif is csináljon. — Mégis csak jobb lesz úgy, morfondírozott magában. — Hi szén a Dobákék is mennyi min demt kaptak. Az egyik reggel szólt Nyers Lőrincnek ö is, hogy belép a csoportba. így teiték meg az első lépési Nyers Lőrinc és társai a fel. emelkedés felé. FOSZTOGATÓ BANDA A Tito-klikk a jugoszláv dolgozó nép verítékét nemcsak dől. tárra váltja, nemcsak a háborús tervek szolgálatára és az amerikai trösztök gazdagítására használja fel. hanem gondol saját zsebének megtömésére is. Személyes természetű bevásárlások a dolgozók' tói kicsikart dinárokon A belgrádi fasiszták mesés összegekre rúgó „személyes'természetű”- bevásárlásokra hatalmas összegeket vefrek fel az állampénztárból. A hóhér Ranko- vics egy esztendő aia-lt 1,928.000 diüár értekben vásárolt „szemé, lyes szükségletekre” egyedül bútorokat. Kardelj szerényebb volt Az ö bútorszámlája 631.000 di. nárt nett ki Petár Sztambolics ezen a címen 451.000 dinárt zsebelt be. A bandavezér, Tito, kiadásairól meggyőzően beszélnek azok a drága-köves gyűrűk, melyeket véres ujj-ain visel. Tito a külföldi tudósítóknak szívesen fitögtntja ékszergyűjteményét s eldicsekszik birtokaival. Jugoszlávia népeinek ez az esküdt ellensége „örökölte” a Kara. gyorgyevicsek egész vagyonát, birtokait, villáit és királyi udvarát. Az árulók marcalijának kiadásait senki sem szabja meg és senki scm ellenőrzi azokat- A kiskirályok is szabadon garázdálkodnak. A boszniai és hercegovinál kormány elnökének. Gyúró Bucárnak Szarajevóban pompás villái Vannak. Blazo Jo. vanoviosUak, a montenegrói kormány elnökének több birtoka és két paloi.ája van, egy Cetinjé. ben, egy pedig Podgoricában. Külön teherautó-karaván áll rendelkezésre, ezeken szállítják a Jovanovics_birtok teheneit a lukovjeni legelőkre. A fasiszta vezetők, félve a néptől, nagy összegeket helyeznek el külföldi bankokban A turista banditák látják, hogy a legvadabb terorrral sem törhetik meg a jugoszláv dolgozó nép elszánt, -ellenállását. Érzik, hogy inog lábuk alatt a talaj, Ezért tkokban nagy összegeket helyeznek el amerikai, angol, svájci és spanyol bankokban, A m-uh év decemberében a Tltobanditák így elhelyezett bankbetétei 60.000 dollárra emelkedtek. 1951, márciusában ez az összeg már egymillió dollárt tett ki. A titőisták külföidi bankbetétéinek összege ezután rohamosan emelkedett. Vaszo Szlojanovic.s, a Behozatali Intézet igazgatója, egyedül áprilisban a svájci bankokban több mint egymillió dollárt helyezel t el a jugoszláv vezei;ő fasiszták nevére, A nép éhezik —az a nerikai „vendégek“ dőzsölnek Amikor egyre nehezebb Jugo szláviéban a megélhetés, mind vadabb a kizsákmányolás, a külföldi „vendégek” egyre köny- nyebben élnek az országban. A Tito_banda a dolgozó tömegek terhére valóságos paradicsomo teremtett az amerikai kémügynökök, úgynevezett szakértők és turisták számára. Ezek az amerikai álturisták keresz-tül- kasui utazzák az országot, „csak külföldieknek” felírású szálló, dákban laknak, s mindenütt általában 50 százalékos fizetési kedvezményt élveznek. Nemrég a (iióúS'ák Újabb árleszállítással kedveskedtek az amerikai „ven. dégeknek”. Az amerikaiak otthon 5 dollárt fizetnek egy vacsoráért, 8—10 dollárt egy szállodai szobáért, Jugoszláviában ezt 60 centêri, ille-Ve 1 dolláréri megkapják. Ezzei kapcsolatban a Newyork Herald Tribune a következőket írta: „Jugoszlávia, amely a legdrágább ország Európában, számunkra a legolcsóbb országgá változott.” Ezt az „olcsóságot” „ jugoszláv dolgozók keservesen meg. fizetik. Jugoszlávia dolgozó tömegeire nemcsak a útóista paraziták, az amerikai kémügynökök és „turisták” kiadásai nehezednek, hanem n Tito-bandn háborús készülődéseinek költségei és Imperialista gazdáival szemben Vállalt kötelezettségei is. A belgrádi fasisz-a banda vállalta a királyi Jugoszlávia, sőt a régi Szerbia á|la-m|ár|Ozá- Sninak kiegyenlítését is. A Tito handa 100 millió dollárral, 1 milliárd 140 millió aranyfrank, kai, főbb mitlt 3 milliárd, frankkal és 35 millió fonslerlinggol tartozik imperialism gazdáinak. Ha ezekhez az Összegekhez hoz. zászámítjuk azt a 133 milliárd dinárj — a jugoszláv költség- vetés 73 százalékát —, amelyet a titóisták ebben ga év-ben háborús készülődéseikre költenek, világosan áll előttünk a jugo szláv nép szörnyű nyomora és kizsákmányolása. Vad terror, féktelen kizsákmányolás A jugoszláv dolgozók naposa 13—14 . órát robotolnak. Munkabérükért havi élelmiszerszük. ségletüknck mindössze 25 ezá zalékát vásárolhatják meg. Csak az él jól, alq n feketepiacon vásárol —■ termégz-aiesen nem munkások, nem a dolgozók, hanem a Híőista élősdlek. az ud- bások, a kizsákmányolok. Jugoszlávia olyan országgá vál|0. zott, amelyben a legvadabb gyarmati kizsákmányolás és a legembertelenebb terror „dzsungel törvényei” uralkodnak. A jugoss’áv dolgozó nép elszánt harcot folytat, hogy lerázza nyakáról ezt a gyilkos kémbandát, hogy felszabadítsa hnzá. já.| a féktelen terror, a súlyos rabság alól, s hogy Országát visszavezesse a béke és a demokrácia táborába. A jugoszláv internacionalista kommunisták magasra tartják a proletár nemzetköziség, a né. pék közötti barátság zászlaját. Vezejésük alatt egyre szélesobb dolgozó tömegek harcolnak a Tito-banda ellen. A jugoszláv dolgozó nép diadalmaskodni fog igaz ügyéért folytatott harcában. DISZ-szervezeteink készül jenek fel a tagkönyvek kicserélésére Pártunk javaslatára több mint e,gy évvel ezelőtt megalakult az egységes ifjúsági szervezet. — DISZ-szervezeteink többsége Párt által rábízott feladatokat végrehatjotta. Ifjúságunk egyre jobban követi a Komszomol példáját és fokozott harccal vesz résZj az ötéves jerv teljesítésében. Kecskeméten különösen a Gépgyár és a Cipőgyár DISZ fiataljai mutatnak példát, A mezőgazdaság szocialista átszervezésében is kiveszi részét ifjúságunk. A kecskeméti Rózsa Fér enc.termelös zöve [kezet fiataljai idáig 12 családot szervezlek be a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Vannak fiataljaink, akik a begyűjtésben is példát mutatnak. Például Volf Ella dolgozó parasztfiatal beadási kötelezettségéi 200 százalékon felül teljesítette. A begyűjtési agitációban a város fiataljai elég jól kiveszik részüket. Azonban az eddig elért eredmények nem kielégítőek és DISZ .szervezet ein kinek jobban bele kelj kapcsolódni az agitá- ciós munkába. Tszcs-fiataljaink vegyenek példát a Rózsa Fe_ renc-termeiöszövetkezet fiataljairól, hogy az őszi felfejlesztés idején minél több dolgozó paraszt lépjen arra az útra, ame lyet Rákosi elvtárs Javasol dolgozó parasztságunknak: a nagyüzemi gazdálkodás útjára. DISZ_szervezeteink életében rövid időn belül valóra fog válni a fiatalok egységes tankönyvvel való ellátása. A DISZ megalakulása óta már másodszor látunk hozzá a szervezet építésének jelentős feladatához. Első volt a vezetőségválasztás, most pedig megvalósítjuk az új tagsági könyvekkel kapcsolatos feladatok-, t. Kecskemét város területen például több mint 3500 ideiglenes, valamint régi SZÍT, EPOSZ és Diákszövetségi könyv kerii\ kicserélésre. Fiataljaink érdeklődéssel vár. ják a tagkönyvek kicserélését. Több DISZ-szervezetünk ennek érdekében Versenyben áll a tag- díjfizetés terén. így a Gépgyár a Lakatosipari Vállalat, a Bor- forgalmi, a Tüzép DlSZ-szerve- Zeteiben nemcsak a vezetőség, hanem a tagság is azért harcot, hogy ne legyen a szervezeten belül egyetlen tag sem, aki ne rendezné idejében a tagsági dijat. Nézzük meg, milyen felada. tokát jelent DlSZ-szervezeteink- nek a tagsági könyvek kicserélése? Egyet jelent elsősorban szervezeteink megerősítésével, a ve. zetöség munkájának megjavításával. A tagkönyvcsere idején DlSZ.szervezeteinknek 100 százalékos tagfelfejlesztést kell elérniük. Ne legyen egyetlen be, csülete, dolgozó fiatat sem, áld ne lenne a Dolgozó Ifjúsági Szövetséghez tariozó valamely alapszervezet tagja. Minden ala-psZervezetünk vezetősége az elkövetkezendő időben azon dolgozzon, hogy megalakítsák a DlSZ.csoportokai. Ezek vezetésével olyan fiatalokat bízzanak meg, akik a termelésben és a tanulásban egyaránt megállják helyüket. Feladatunk, hogy az ifjúság széles rétegében megszerelés. sük az új [a-gkönyveket. Tanítsuk meg fiataljainkat, hogy szeressék és becsüljék meg jag. könyvüket, mint, a Párt tagja' — vagy a Komszomol tagjai. Legyen a tagkönyv minden DlSZ-fiatal féltett kincse Ifjú- gárdistáink az előkészítés idején tudatosítsák minden egyes DISZ-taggal az új tagkönyv jelentőségét, a szervezeti szabályzatot és a Komszomot tapaszja. la; ait, Középiskoláink is készüljenek fel a tagkönyvcsere megvalósításúra és mozgósítsák a diákok legszélesebb rétegeit a minél jobb tanulmányi eredmény elérésére, a rendszeres tanulásra, a fegyelem megerősítésére. Ne legyen egyetlen olyan tagunk sem, akit ne lehetne javasolni az új tagsági könyv kiérdemlésére. A jagkönyvcsere nem jelent tagrevíziót. Ennek értelmében készítsék ej az elvtársaink a tagok nyilvántartását. Szeptember 20-ig tartsanak az alapszer- vezeteiDk taggyűléseket, .(ár. gyalják meg a feladatokat és indítsák be a munkát a ta£°k nyilvántartásának elkészítése érdekében. A politikai felvilágosító munka megjavításával, szervezeteink megerősítésével, újabb DISZ- tagok bevonásával, kimagasló termelési és tanulmányi eredményekkel készüljünk a tagsági könyvek kicserélésére. DISZ- tygjaink az egysége., tagsági könyv birtokában nagyobb len. dülettel kell, hogy kivegyék ré. szűkét a szocializmus építéséből. HORVATH IGNÁC, városi DlSZ-fi/kár, Kecskemét. Baja város és járás felkészül a könyvnapokra Hetedszer rendezzük meg a felszabadulásunk óta a szabad könyvnapokat. Üzemek, vállalatok, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok készülnek szerte az országban kulturális életünk nagy eseményének megünnep. lésére. Méltó lesz ez az ünnep egyre diadalmasabban kibonta. kozó kultúrforradalmunkhoz. Baján és a bajai járás területén az előkészítő bizo'tságok lelkesedéssel készülnek a szép. KÖMM szeptemhc 8 9 10 tember 8-—9—10-én rendezendő könyvnapokra. A künyvnapi ismertetések ügy a városban, mint a járás területén folynak. Baja város belterületén négy sátor lesz felállítva, as /\KV, a DISZ. az MNDSZ az úttörők sátrai. Ugyanúgy a ta-ajai üzemek is kiveszik részükét a kultúra, a könyv ünnepéből A Gyapjúszövetgyárban, a. Kon. fekció AT-ben. a Villamosú,”e- meknél, a Magasépilési Vállalatnál kettő is, a honvédségnél kettő és az SZTK-nál tesznek sátrak. A járás területén 29 községben, a mátéházi állami gazdaságban a bácsbokodi és bács- borsódi állami gazdaságban is lesznek könyvsátrak a földmű, vesszövetkezet-ek rendezésében. Ezekből a könyvsátra,kből indulnak el ezen a könyvnapon a könyvek a falvak dolgozó parasztsága felé, hogy segítséget, támogatást nyújtsanak a mező- gazdaság szocialista átalakításáért, ötéves tervünk végrehajtásáért, a békéért folyó harcban.