Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-02 / 204. szám

Minden mázsa „C“-jegyre beadott kenyérgabona után iparcikk vásárlási utalványt kapsz! Siess adj be wC“-vételijegyre! NYERS LŐRINC ÉS TÁRSAI MEGTETTÉK AZ ELSŐ LÉPÉST A FELEMELKEDÉS FELÉ Nyers Lörinp háza a Kecske­métről Csongrádra vezető út mellett fekszik. A ház előtt kis hyárfaliget van. A gazda ültet­te néhány évvel ezelőtt, egy ki­száradt kút helyén. Nyers Lőrinc élete sem kü­lönbözőit azelőtt sokezer többi Paraszt,társáétól. Kecskeméten a református egyházközség ura. dalmában cselédeskedett a feL szabadulás előtt. „Olt bizony nem valami vastagon fizettek bennünket” — szokta mondo­gatni, ha erről az életéről kér­dezik. Bizony csak annyit kap­tak. hogy éhen ne haljanak. A felszabadulás után neki is hasítottak le 12 hold földet a félegyházi halárban. .Emberibb életet kezdett, a többi voit cse. léddel együtt­Nyers Lörincet szorgalmas embernek ismerik a környéken. Azért gyarapodott évröl-évre. Tanyát épíiett a felszabadulás után a hold földön. Mindig betartó Ha a törvényeket, álján. dóan az újságot olvassa. A mi­nisztertanács határozatát mun. kájában állandóan szem előtt tartoita. Ezért emelkedett évröl- évre a termése. 49-ben csak 8 mázsa gabonája termett egy holdon, 50-ben már gondosabb műveléssel 10 mázsát termelt, az idén pedig 12 mázsás gabo­nával dicsekedhetett. így köny. nyüszerrel túlteljesítette beadá­si kötelezettségét. Két mázsát O-véteii jegyíaj is beadott. Nyers gazda állandóan olva­sott a termelöc söpörtök eredmé­nyeiről és kialakulj benne az a tudat, hogy csak a közös gaz­dálkodás biztosítja a felemelke­dést. Dósa . János 10 holdas gaz. dával, akinek piroscserepes há­za nem messze van az övétől, gyakran összejöttek beszélgetni. Dósa is olyan szegényember volt azelőtt, mint ő. Neki is 10 hol­dat juttatott a demokrácia. Az esti beszélgetéseknek az lejt az eredménye, hogy elhatározták — a csoportalaldtást. Már előzőleg saját szemük­kel győződhettek meg a már meglévő csoportok eredményei­ről. Ez ösztönzést adott mun­kájuknak. —, Hallottad — szólította meg egyik ismerőse a napokban Nyers Lörincet —, a Dózsában Dobákék 21 mássá árpát kap­tak az előlegek kiosztásakor. Azonkívül számos más egyéb terményt és annyi pénzt, hogy nem győztek ruhát venni ma­guknak. Azok tahin életükben nem vettek maguknak annyit, mint most csak egy év aiaitt. Nyers Lőrinc arra gondolt, hogy neki még soha nem volt 21 mázsa árpája. Most már elhatá­rozta, hogy minél előbb meg­alakítsák á csoportot. Persze, nem mént könnyen. Mikor Szeri Jánosnét keresték fel, az asz- szony bár barátságosan fogadta őket, de nagyon sZabód0|t. — Majdha többen lesztek, én is csatlakozok hozzátok, mert nem olyan egyszerű 14 és fél hold földet a közösbe adni. Hiába magyarázlak neki. — Majdha többen lesztek — hajto­gatta az asszony. Azér.f mégis sikerült megala. kítani a csoportot. Augusztus 29-én, este összejöttek és létre, jött a Petőfi nevű I. típusú ter. melőcsopor.t 12 taggal és 45 hold földdel. Megindultak tebát a felemel kedés felé. Felszabadulva, bol­dog érzéssel ballagtak hazafelé Dósa Jánossal ezen az esjén. Bár már későn volt, lassan éjfél felé járt az idő, Szeri Jánosné ablakából mégis világosság .szú rödött ki. Az asszony kint vár. ta őket. Nem tudott aludni, va­lami azt diktálta neki, hogy ér­deklődje meg, ml is történt. Megalakultatok már? — kér dezte őket. Igen — volt a válasz. — Akkor én is belépek, úgy gondolom, Így jobb lesz — mon­dotta az asszony és nyomban aláírta a belépési nyilatkozatot Eszik János nyolcholdas dől gozó paraszt szintén sokáig gon. dolkozott a dolgon. Éjtszakán- ként meghányta-vejette magá­ban, hogy mif is csináljon. — Mégis csak jobb lesz úgy, morfondírozott magában. — Hi szén a Dobákék is mennyi min demt kaptak. Az egyik reggel szólt Nyers Lőrincnek ö is, hogy belép a csoportba. így teiték meg az első lépési Nyers Lőrinc és társai a fel. emelkedés felé. FOSZTOGATÓ BANDA A Tito-klikk a jugoszláv dol­gozó nép verítékét nemcsak dől. tárra váltja, nemcsak a háborús tervek szolgálatára és az ame­rikai trösztök gazdagítására használja fel. hanem gondol sa­ját zsebének megtömésére is. Személyes természetű bevásárlások a dolgozók' tói kicsikart dinárokon A belgrádi fasiszták mesés összegekre rúgó „személyes'ter­mészetű”- bevásárlásokra hatal­mas összegeket vefrek fel az ál­lampénztárból. A hóhér Ranko- vics egy esztendő aia-lt 1,928.000 diüár értekben vásárolt „szemé, lyes szükségletekre” egyedül bú­torokat. Kardelj szerényebb volt Az ö bútorszámlája 631.000 di. nárt nett ki Petár Sztambolics ezen a címen 451.000 dinárt zse­belt be. A bandavezér, Tito, ki­adásairól meggyőzően beszélnek azok a drága-köves gyűrűk, me­lyeket véres ujj-ain visel. Tito a külföldi tudósítóknak szívesen fitögtntja ékszergyűjteményét s eldicsekszik birtokaival. Jugo­szlávia népeinek ez az esküdt ellensége „örökölte” a Kara. gyorgyevicsek egész vagyonát, birtokait, villáit és királyi udva­rát. Az árulók marcalijának ki­adásait senki sem szabja meg és senki scm ellenőrzi azokat- A kiskirályok is szabadon garáz­dálkodnak. A boszniai és her­cegovinál kormány elnökének. Gyúró Bucárnak Szarajevóban pompás villái Vannak. Blazo Jo. vanoviosUak, a montenegrói kor­mány elnökének több birtoka és két paloi.ája van, egy Cetinjé. ben, egy pedig Podgoricában. Külön teherautó-karaván áll rendelkezésre, ezeken szállítják a Jovanovics_birtok teheneit a lukovjeni legelőkre. A fasiszta vezetők, félve a néptől, nagy össze­geket helyeznek el külföldi bankokban A turista banditák látják, hogy a legvadabb terorrral sem törhetik meg a jugoszláv dol­gozó nép elszánt, -ellenállását. Ér­zik, hogy inog lábuk alatt a ta­laj, Ezért tkokban nagy össze­geket helyeznek el amerikai, an­gol, svájci és spanyol bankokban, A m-uh év decemberében a Tlto­banditák így elhelyezett bank­betétei 60.000 dollárra emelked­tek. 1951, márciusában ez az összeg már egymillió dollárt tett ki. A titőisták külföidi bankbetétéinek összege ezután rohamosan emelkedett. Vaszo Szlojanovic.s, a Behozatali Inté­zet igazgatója, egyedül április­ban a svájci bankokban több mint egymillió dollárt helyezel t el a jugoszláv vezei;ő fasiszták nevére, A nép éhezik —az a nerikai „vendégek“ dőzsölnek Amikor egyre nehezebb Jugo szláviéban a megélhetés, mind vadabb a kizsákmányolás, a kül­földi „vendégek” egyre köny- nyebben élnek az országban. A Tito_banda a dolgozó tömegek terhére valóságos paradicsomo teremtett az amerikai kémügy­nökök, úgynevezett szakértők és turisták számára. Ezek az amerikai álturisták keresz-tül- kasui utazzák az országot, „csak külföldieknek” felírású szálló, dákban laknak, s mindenütt ál­talában 50 százalékos fizetési kedvezményt élveznek. Nemrég a (iióúS'ák Újabb árleszállítással kedveskedtek az amerikai „ven. dégeknek”. Az amerikaiak ott­hon 5 dollárt fizetnek egy va­csoráért, 8—10 dollárt egy szál­lodai szobáért, Jugoszláviában ezt 60 centêri, ille-Ve 1 dolláréri megkapják. Ezzei kapcsolatban a Newyork Herald Tribune a következőket írta: „Jugoszlávia, amely a legdrágább ország Eu­rópában, számunkra a legol­csóbb országgá változott.” Ezt az „olcsóságot” „ jugo­szláv dolgozók keservesen meg. fizetik. Jugoszlávia dolgozó tö­megeire nemcsak a útóista pa­raziták, az amerikai kémügy­nökök és „turisták” kiadásai nehezednek, hanem n Tito-bandn háborús készülődéseinek költsé­gei és Imperialista gazdáival szemben Vállalt kötelezettségei is. A belgrádi fasisz-a banda vállalta a királyi Jugoszlávia, sőt a régi Szerbia á|la-m|ár|Ozá- Sninak kiegyenlítését is. A Tito handa 100 millió dollárral, 1 milliárd 140 millió aranyfrank, kai, főbb mitlt 3 milliárd, frank­kal és 35 millió fonslerlinggol tartozik imperialism gazdáinak. Ha ezekhez az Összegekhez hoz. zászámítjuk azt a 133 milliárd dinárj — a jugoszláv költség- vetés 73 százalékát —, amelyet a titóisták ebben ga év-ben há­borús készülődéseikre költenek, világosan áll előttünk a jugo szláv nép szörnyű nyomora és kizsákmányolása. Vad terror, féktelen kizsákmányolás A jugoszláv dolgozók naposa 13—14 . órát robotolnak. Mun­kabérükért havi élelmiszerszük. ségletüknck mindössze 25 ezá zalékát vásárolhatják meg. Csak az él jól, alq n feketepiacon vá­sárol —■ termégz-aiesen nem munkások, nem a dolgozók, ha­nem a Híőista élősdlek. az ud- bások, a kizsákmányolok. Jugo­szlávia olyan országgá vál|0. zott, amelyben a legvadabb gyarmati kizsákmányolás és a legembertelenebb terror „dzsun­gel törvényei” uralkodnak. A jugoss’áv dolgozó nép el­szánt harcot folytat, hogy leráz­za nyakáról ezt a gyilkos kém­bandát, hogy felszabadítsa hnzá. já.| a féktelen terror, a súlyos rabság alól, s hogy Országát visszavezesse a béke és a demo­krácia táborába. A jugoszláv internacionalista kommunisták magasra tartják a proletár nemzetköziség, a né. pék közötti barátság zászlaját. Vezejésük alatt egyre szélesobb dolgozó tömegek harcolnak a Tito-banda ellen. A jugoszláv dolgozó nép diadalmaskodni fog igaz ügyéért folytatott harcá­ban. DISZ-szervezeteink készül jenek fel a tagkönyvek kicserélésére Pártunk javaslatára több mint e,gy évvel ezelőtt megalakult az egységes ifjúsági szervezet. — DISZ-szervezeteink többsége Párt által rábízott feladatokat végrehatjotta. Ifjúságunk egy­re jobban követi a Komszomol példáját és fokozott harccal vesz résZj az ötéves jerv telje­sítésében. Kecskeméten különö­sen a Gépgyár és a Cipőgyár DISZ fiataljai mutatnak példát, A mezőgazdaság szocialista átszervezésében is kiveszi ré­szét ifjúságunk. A kecskeméti Rózsa Fér enc.termelös zöve [ke­zet fiataljai idáig 12 családot szervezlek be a nagyüzemi gaz­dálkodás útjára. Vannak fiataljaink, akik a begyűjtésben is példát mutat­nak. Például Volf Ella dolgozó parasztfiatal beadási kötelezett­ségéi 200 százalékon felül telje­sítette. A begyűjtési agitációban a város fiataljai elég jól kive­szik részüket. Azonban az eddig elért ered­mények nem kielégítőek és DISZ .szervezet ein kinek jobban bele kelj kapcsolódni az agitá- ciós munkába. Tszcs-fiataljaink vegyenek példát a Rózsa Fe_ renc-termeiöszövetkezet fiatal­jairól, hogy az őszi felfejlesztés idején minél több dolgozó pa­raszt lépjen arra az útra, ame lyet Rákosi elvtárs Javasol dol­gozó parasztságunknak: a nagy­üzemi gazdálkodás útjára. DISZ_szervezeteink életében rövid időn belül valóra fog válni a fiatalok egységes tankönyvvel való ellátása. A DISZ megalaku­lása óta már másodszor látunk hozzá a szervezet építésének jelentős feladatához. Első volt a vezetőségválasztás, most pedig megvalósítjuk az új tagsági könyvekkel kapcsolatos felada­tok-, t. Kecskemét város terüle­ten például több mint 3500 ideiglenes, valamint régi SZÍT, EPOSZ és Diákszövetségi könyv kerii\ kicserélésre. Fiataljaink érdeklődéssel vár. ják a tagkönyvek kicserélését. Több DISZ-szervezetünk ennek érdekében Versenyben áll a tag- díjfizetés terén. így a Gépgyár a Lakatosipari Vállalat, a Bor- forgalmi, a Tüzép DlSZ-szerve- Zeteiben nemcsak a vezetőség, hanem a tagság is azért harcot, hogy ne legyen a szervezeten belül egyetlen tag sem, aki ne rendezné idejében a tagsági di­jat. Nézzük meg, milyen felada. tokát jelent DlSZ-szervezeteink- nek a tagsági könyvek kicseré­lése? Egyet jelent elsősorban szer­vezeteink megerősítésével, a ve. zetöség munkájának megjaví­tásával. A tagkönyvcsere idején DlSZ.szervezeteinknek 100 szá­zalékos tagfelfejlesztést kell el­érniük. Ne legyen egyetlen be, csülete, dolgozó fiatat sem, áld ne lenne a Dolgozó Ifjúsági Szö­vetséghez tariozó valamely alapszervezet tagja. Minden ala-psZervezetünk ve­zetősége az elkövetkezendő idő­ben azon dolgozzon, hogy meg­alakítsák a DlSZ.csoportokai. Ezek vezetésével olyan fiatalo­kat bízzanak meg, akik a ter­melésben és a tanulásban egy­aránt megállják helyüket. Feladatunk, hogy az ifjúság széles rétegében megszerelés. sük az új [a-gkönyveket. Tanít­suk meg fiataljainkat, hogy sze­ressék és becsüljék meg jag. könyvüket, mint, a Párt tagja' — vagy a Komszomol tagjai. Legyen a tagkönyv minden DlSZ-fiatal féltett kincse Ifjú- gárdistáink az előkészítés ide­jén tudatosítsák minden egyes DISZ-taggal az új tagkönyv je­lentőségét, a szervezeti szabály­zatot és a Komszomot tapaszja. la; ait, Középiskoláink is készüljenek fel a tagkönyvcsere megvalósí­tásúra és mozgósítsák a diákok legszélesebb rétegeit a minél jobb tanulmányi eredmény el­érésére, a rendszeres tanulásra, a fegyelem megerősítésére. Ne legyen egyetlen olyan tagunk sem, akit ne lehetne javasolni az új tagsági könyv kiérdemlésére. A jagkönyvcsere nem jelent tagrevíziót. Ennek értelmében készítsék ej az elvtársaink a tagok nyilvántartását. Szeptem­ber 20-ig tartsanak az alapszer- vezeteiDk taggyűléseket, .(ár. gyalják meg a feladatokat és indítsák be a munkát a ta£°k nyilvántartásának elkészítése érdekében. A politikai felvilágosító mun­ka megjavításával, szervezeteink megerősítésével, újabb DISZ- tagok bevonásával, kimagasló termelési és tanulmányi ered­ményekkel készüljünk a tagsá­gi könyvek kicserélésére. DISZ- tygjaink az egysége., tagsági könyv birtokában nagyobb len. dülettel kell, hogy kivegyék ré. szűkét a szocializmus építésé­ből. HORVATH IGNÁC, városi DlSZ-fi/kár, Kecskemét. Baja város és járás felkészül a könyvnapokra Hetedszer rendezzük meg a felszabadulásunk óta a szabad könyvnapokat. Üzemek, vállala­tok, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok készülnek szerte az országban kulturális életünk nagy eseményének megünnep. lésére. Méltó lesz ez az ünnep egyre diadalmasabban kibonta. kozó kultúrforradalmunkhoz. Baján és a bajai járás terüle­tén az előkészítő bizo'tságok lelkesedéssel készülnek a szép. KÖMM szeptemhc 8 9 10 tember 8-—9—10-én rendezendő könyvnapokra. A künyvnapi ismertetések ügy a városban, mint a járás területén folynak. Baja város belterületén négy sátor lesz felállítva, as /\KV, a DISZ. az MNDSZ az úttörők sátrai. Ugyanúgy a ta-ajai üze­mek is kiveszik részükét a kultúra, a könyv ünnepéből A Gyapjúszövetgyárban, a. Kon. fekció AT-ben. a Villamosú,”e- meknél, a Magasépilési Vállalat­nál kettő is, a honvédségnél kettő és az SZTK-nál tesznek sátrak. A járás területén 29 község­ben, a mátéházi állami gazda­ságban a bácsbokodi és bács- borsódi állami gazdaságban is lesznek könyvsátrak a földmű, vesszövetkezet-ek rendezésében. Ezekből a könyvsátra,kből indul­nak el ezen a könyvnapon a könyvek a falvak dolgozó pa­rasztsága felé, hogy segítséget, támogatást nyújtsanak a mező- gazdaság szocialista átalakítá­sáért, ötéves tervünk végrehaj­tásáért, a békéért folyó harc­ban.

Next

/
Thumbnails
Contents