Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. augusztus (6. évfolyam, 177-202. szám)
1951-08-24 / 196. szám
Bajai, kunsxentmiklósi és bácsalmási járások! Le vagytok maradva a begyűjtésben! A „begyűjtési békehéten“ zárkózzatok fel as élenjárók mellé! Összefogással, a gépek segítségével a pirtói homokon is lehet eredményes nagyüzemi gazdálkodást teremteni Erről győzte meg a pirtói dolgozó parasztokat Vadkerti Tóth Kálmán parasztküldött A Kecskeméti és a Bajai Magasépítési Vállalat dolgozói az augusztus 20*i munkaverseny eredményeinek további fokozásával harcolnak a felemelt ötéves terv sikeréért 60—70 dolgozó paraszt Jött össze a pirtói iskola termében, hogy meghallgassa a Szovjet- uniót-járt paraöz|küldöt.|et, a halasi Vadkerti Tóth Kálmánt. Ezek az emberek nemcsak hogy hallottak már a nagyüzemi gazdálkodásról, de ki benne van, ki pedig egy lépéssel elindult felé. Mert itt vannak páran a Ill-as mintájú Uj Életből, a többiek pedig szintén tagjai valamelyik I-es típusú csoport, nak. Mert Pirtó majdnem szocialista község. Az Uj Élet mellett hét I-es mintájú csoportja .van. ' Kezdeti lépések Pirtón De ezek bizony csak kezdeti lépések. S a teremben a várakozás légkörében érzik, hogy ezt a beszámolót itt fontos ese. menynek várják. Olyannak, amely valami lökést ad a jobb élet első lépcsőfokán topogó falunak. Mert bizony még csak inkább Ropogás van. Ezért várja olyan türelmetlenül a beszámolót az első padsorban Tütö János, az ,Uj Élet elnöke. Azt szeretné tudni: a Szovjetunió hogyan teremtett virágzó kolhozokat az olyan talajon, mint például éppen a pírtól. Mert ennél rosz- ezabb már nem igen lehet, 2—4 mázsa rozsot terem, a búzát nem neveli meg. Mindennap eső kék rá, hogy valamit hozzon. Tavasz idején a böjti szelek szárnyrakapják a homokot, ve. t és estöl elviszik a harmadik határba. Erre a vidékre mondják, hogy az ürge is sírva nyargal át rajta, mert nem talál magának ennivalót. Tütö Jánosék hallgattak az idők szavára, csoportot! alakítottak. Hogy így jobb, az beigazolódott két év alatt. Csak nem annyira, ahogyan szeret, nék megmutatni a kívülállóknak. Mert bizony, mi tagadás, «. termés semmivel sem magasabb, mint a kívülállóké, azok is elérték a 4—5 mázsát az idén. Egy 20 holdas táblán aratlak csak 7 mázsát holdanként. A gyapot és a dohány nagyon szép, de a cukorrépa megint a több esőt szeretné. Igaz, az is baj, hogy eddig 15 darabban művelték és nagyrésze kiuzso- rázott, elhanyagolt kulákbirtok volt. Az állatállomány ami. V«n 11 tehén, 12 borjú, 2 csikó és 6 ló. De ez is kevés ahhoz, hogy trágyát adjon, vagy jobban emelje a munkaegységet. Tütö János sejdíti, hogy valami olyasmivel kell kiugrania a csoportnak, ami előrelendíti. Valami olyan gazdálkodási módot kell kieszelni, ami fittyet hány a szárazságnak, a szél- hordta homokot, bő termésre kényszeríti, a csoportot jómódúvá teszi. Tanácsot várnak a pirtói parasztok a Szovjetunióban járt küldöttől Reményi elvers tanácselnök az I-es mintájú csoportbeliek miatt vár sokat a beszámolótól. Jó, hát szép, hogy eljutottak idáig. De az egyesek nem igen akarnak hallani az átszervezés, ről. Pedig egyhelyben nem topoghatnak évekig. Mintha valaki házat építene, felhúzná a falakat, de a tetőt már nem. Ezeken kellene lendíteni, hogy le. gyen merszük átállni a Ill-asba. Nem rosszakaratúból vonakodnak. Csak nem tudnak még bíz. ni a szervezettség, a g'épi erő hatalmában. Azt hajtogatják, hogy « gépeket úgyis kicsúfolja a futóhomok. Az első lépést megtették, most aztán se té, se tova? De jó dolog, hogy itt vannak, nekik is ad biztosan meg. rágnivalőt a beszámoló. A Szovjetunióban járt paraszt küldött tanácsot ad a pirtói parusztoknau Vadkerti Tóth Kálmán, a 15 holdas halasi gazda tempósan, nyugodtan beszel. Nem mond nagyokat, nem színezi ki a látottakat, csak a tényeket mondja el. De amit mond, azt úgy mondja, hogy el keli hinni, ei kell í'ajta gondolkozni. Az igazságot, a valóságot mondja. Csöndes szavaival idehozza a hallgatóság elé vetíti, amit a gaz- dag Uzrajnában látott. A pirtóiak bólongaibak. A meggyőző szavak úgy ragadnak agyukba, mint bőgáncs a gyapjúba. De egyre to.akodób- ban tömörülnek a gondolatok egy valami köré. Igen, elhiszik, hogy minden úgy van odakint, ők is ezt az utat akarják járni, azért is léptek rá. De azt akarják tudni_ hogy itt a pirtói fu tóhomokon hogyan csinálná a Szovjetunió? Mert jobb földön ök sem itt tartanának már. így robban aztán ki a beszámoló után a mindenkit égető érdeklődés. Arról beszéljen Vadkerti Kálmán: mit lehet tenni a szárazság ellen, hogyan lehet úgy gépesíteni, hogy a masina ne kaparja el magát a homokban, hogyan kell vetni a gabo. nát, hogy egyszer többet teremjen már 2—4 mázsánál. Vagy melyik az a vetemény, ami többet hófcna, mint az évtizedek óta termelj gabona?! Elörehajolnak, hogy jobban halljanak. De még papírt ceruzát is érdemes elöhálászni, olyan dolgokat mond ez a Vadkerti. A szovjet parasztok nem függnek az időjárástól — Hát a szovjet föld sem mindenütt elsőrangú ám. Odesz. sza'környékén is van ilyen futő- homok jócskán. Mégis az a holhoz, ahol mi járjunk, 24—25 mázsa búzát, 19 mázsa rozsot csépelt hektáronként, pedig ott az idén nagy szárazság is volt. A szovjet parasztok nem függ. nefc az időjárástól. Jó mélyen szántanak géppel. A gépi eke nem feltúrja, de jól megforgatja a földet és nincs az a száraz. ság, ami kifog rajta. — Ez igaz — szól beje Hatvani István. — Én is tapasztaltam, hogyha jó mélyen szántottam, nem sárgult le a kukoricám a kánikulában sem. A gép meg még jobb. De hogy mun. kálja meg a mi földjeinket mindenütt a gép? Van olyan süp- pedék, hogy rá sem bír menni? — Dehogy nem! — legyint Vadkerti Tóth. — Csak lánctalp kell rá, vagy gumikerék. Ilyent meg gyártanak eleget. Nálunk a balotai állami gazdaság a szőlőben is motoros eke. kapát használ, mégsem ül el. Tütö Jánost más érdekli, ök már így is nagyobbrészt trak" torraj szántatnak. S már tágul is a szeme, mert a küldött így beszél tovább: — Meg kell csinálni az öntözési. Ott kirif láttam, hogy mi. csoda cukorrépa terem öntözéssel a homokon! Aztán lehet esi. nálm jó kertészetet, gyümölcsöst. Az a kolhoz, ahol jártunk, gyümölcsfacsemetéket nevel és messze földre szállítja jó pénzen. Van a gabonán kívül egyéb is, nmi több hasznot hoz... Tü;ö János felkapja a fejét, öntözés! Hát a fenének jutott eszébe! Pedig Ott van az orruk előtt a nagy tó, ami halastó volt Valamikor. Cs»k meg keli csinálni. — Kertészet ön[özés. sel — kanyarítja a füzetbe. Aztán hogy is mondta ez az ember; „Van más is, mint a gabch- na.Van hát! És írja: Gyapot jövőre 19 hold az idei kettő helyébe. Ahogy már tervezget, lék is. Erdősávokat kell telepíteni a futóhomok ellen — Aztán, mit kell maguknak sanyargatni a rossz földet? — így tovább Vadkerti. — Erdősítsenek. Akkor aztán nem viszi el a szél a láb alól a határt. így csinálják a Szovjetunióban is... Most az egyesbeliek néznek össze. Igaz. Ha egytagban lenne a föld, kikanyarítanák a sivárját és crdösávot lehetne ültetni. Akkor nemcsak a^mak maradna épen a vetése akiét éppen fa keríti, hanem mindenkié. De ahhoz IH-as csoport kell és egy tagba hozni a kis parcella, kát... Forgatják magukban a gondolatot. — Igen ám, ha megvan az egyetértés jó is az! — hüm- mögi a Ill-asra gondolva Horváth Mihály. Tütő János meg elpirul. Hát bizony, előfordult az Uj Életnél is, hogy összekü. lönböztek az emberek, vagy akadt olyan tag is, aki délben már azt nézte: megy-e lefelé a nap? — Az a fő persze! — hagyja rá Horváthra Vadkerti. — Dehát azt is meg kell csinálni, az egyetértést. Az embernek az ujja sem egyforma, össze keli szokni, A szovjet parasztok azért állnak ott, ahol, mert egyet, értésben és fegyelmezetten dolgoznak ám! Ott a végzett munka az egyéni jólétnek, de meg a becsületnek Is fokmérője.... Szóval, próbálják meg csak úgy, ahogyan én a Szovjetunióban láttam. Fogjanak össze mind. Sok jószágot állítsanak be tartásra inkább, a földnek meg csak gépet! Gyümölcsöst, kertészetet telepítsenek, gyapo. tot, meg egyebet ültessenek, ami jól terem majd. Mi is így csináljuk... — A saaktárs is egyenesen a IH.asba ment? — érdeklődik Katona Mihály. — Persze. Minek aprózni, egyezni-kettözni a lépést? A mi csoportunk is ilyen homokon van Zsana-Eresztön. Készülődik a hallgatóság. Vadkerti Tóth Kálmán felemeli hangját, derűs szemmel szétnéz az embereken. — Azt mondom én, hogy addig nem lehetünk boldogok, mig meg nem csináljuk a mindenkit nagyüzemi gazdálkodást. Pedig én sem vo!. lám ám akármilyen egyéni gazda. De így csak dolgozik, dolgozik az ember és nem tudja, miért, haszna éppenséggel nincs. Ez a jövő ütja: a nagyüzemi gépes gazdálkodás. Erre mutat mindnyájunk, nak példát a Szovjetunió, ahol három hétig jártam.,. * Vadkerti Tóth Kálmán beszámolóján keresztül a szovjet kolhozparasztok küldtek világos, ságot, báloritást a pirtöiaknak, S a hallgatóság arca azt tükrözte, hogy nem talált süket fülekre az üzenet. S ha nem is azonnal, de mintaszerű nagy. üzemi gazdálkodást teremtenek a ma még parcellákra szakadozó pirtói homokon. A Kecskeméti, valamin,t a Bajai Magasépítési Vállalatok építkezéseinek dolgozói lelkes munkaversennyel, eredményeik további fokozásával vitték győzelemre az alkotmány ünnepének tiszteletére megindult munkaversenyt, melynek eredmé. nyeit az elmúlt napokban értékelték ki. A kiértékelés szerint a Bajai Magasépítési Vállalat dolgozói tervük teli ^Mesében 11 százalékos emelkedést értek el. A vállalat eddigi átlagos teljesítménye ezzel 130 százalékra emelkedett, míg a Kecskeméti Magasépítési Vállalat átlagos teljesítménye 4 százalékos növekedéssel 123 százalékra emelkedett. Ugyancsak jobb eredményt értek el a Bajai Magas, építés; Vállalat dolgozói a 100 százalékon alul teljesítő dolgozók számának csökkentésében is. Az alkotmány ünnepének tiszteletére megindult verseny elején a dolgozók 23 százaléka nem érje el a 100 százalékot, a munkaverseny alatt ezt sikerült 10.5 százalékra csökkenteniük. A Kecskeméti Magasépítési Vállalatnál a dolgozók 29.5 százaléka teljesített normán alul s most, a legutóbbi kiértékelés “zeri'm ez a szám 12 százalékkal csökkent a Bajai Magas- építési Vállalat dolgozóinak 12.5 százalékos csökkentésével szemben. A brigádok versenybeáll^. tásánál már a Kecskeméti Magasépítési Vállalat dolgozói vezetnek, ahol a brigádok 100 százalékát sikerülj: versenybe szervezni, míg a Bajai Magasépítési Vállalatnál a brigádoknak csak 90 százaléka állott versenyben. A sztahanovista munkamódszerek bevezetésében ugyancsak a Kecskeméti Magasépítési Vállalat vezet. Az auguszjus 20-1 Batka István kiskunmajsa- kökúti tanácstag, aki lelkes felvilágosító munkával a megalapítandó, Rákosi elvtárs nevet viselő termelőcsoportba eddig 10 dolgozó paraszttársát szervezte be. A kömpöci földmüvesszövet. kezet felvásárlója, Szilágyi Ferenc, aki jó felvilágosító munkát végez és példát mutatott a beadási kötelezettség teljesítésében is, mert előírását túltelje, sítette. Jó munkájával elérte, hogy a mérlegelés után a vételijegye: azonnal kiállítják, a szövetkezet a jelentéseket pontosan elkészíti. Az alábbi cséplőgépek dolgozói, akik lankadatlanul vi. versenyszakaszban 18 százalék, ról 64 százalékra, a Bajai Magasépítési, Vállalatnál pedig 5 százalékról 30 százalékra javították a sztahanovista munka- módszerek bevezetésének arányát. Az alkotmány ünnepének (isz. leletére folyt munkaversenyben mindkét vállalatnál születtek kimagasló eredmények A Kecskeméti Magasépítési Vállalatnál Kővágó Bajos kubikos.brigád':i például 310 százalékos, Adóm Antal segédmunkás-brigádja pedig 273 százalékos telíefít- ményt ért el. Ugyancsak a Kecs. kémét! Magasépítési Vállalatnál dolgozik Oláh József kovácsbrigádja is. a brigád 223 százalékos teljesítményt ért el a ver. senyszakaszban. A Bajai Magasépítési Vállalatnál Kaszen. majer Mátyás segédmunkás- brigádja 190 százaiékor, Jarko- vi tes Lajos ács-brigádja 190 százalékot, Krékity Lajos kőműves- brigádja pedig 182 százalékot teljesített. Anyag|akarékosság terén a Kecskeméti Magasépítő, si Vállalat Izsáki-úti építkezé. sén dolgozó Kovács Mihály sztahanovista kőműves-brigádja ért el kimagasló eredményt. A brigád a Varga—Szakál_féle kaloda falazást módszer és más újítások bevezetésével több mint 15.000 forint értékű anyagot takarított meg. Mindkét magas, építési vállalat dolgozói határozatot hoztak, hogy mo&t, az alkotmány ünnepe úján sem pihennek, hanem fokozzák harcukat az újabb és újabb eredményekért. Elhatározták, hogy jó felvilágosító munkával tovább szélesítik a versenymozgalmat, hogy tovább fokozzák a ver. seny lendületét. szik tovább a békecséplés lendületét: Tóth Imre gépe Kis- kunmajsán 4037 mázsa gabonát csépelt el. Az AMG I-es számú gépe 3973 mázsával, az AMG Ill-as számú gépe 3798 mázsa, val. Pattyl Ferenc gépe 3608 mázsával. A cséplőgépek megyei versenyében élenhaladnak: Dunapatajon Váradi István gépe 293%-kai, a kiskőrösi gépállomás gépe Gillich József vezeté. sével 253 százalékkal, a dusnoki gépállomás gépe Gaá! Károly vezetésével 251 százalékkal, Hornyák József gépe Öregeser- :ön Hegyi András vezetésével 218%-kal és a tázlári gép-állo. más cséplője Minda István te. lelös vezetővel 214 százalékkal A madarasi gépállomás jobban becsülje meg a női dolgozókat! A madarasi gépállomáson a női munkaerők száma ahelyett, hogy emelkednék, állandóan csökken. Ennek meg is van az oka. A gépállomás vezetősége lebecsüli a női munkaerőt, nem segíti elő továbbtanulásukat. Jelenleg például három női munkagépkezelő van a gépállomáson, akik szívesen kezelnék a traktort Is, de nem adnak rá módot. Vajjonmiért? A gépállomás vezetőségo ,,nem bízik bennük”. Máriás Erzsébet például már február kő. zepe óta a gépállomáson van, és még mindig csak munkagépkezelő. Pedig már nem egyszer kérte, hogy ültessék íraktorra. Nemrégiben a traktorosnők megyei értekezletén foglalkoz. tak a női munkaerők fokozottabb bevonásával. Ezen az értekezleten Kőhalmi Klára helyesen vetette fel a hibákat, amelyek velük szemben a madarasi gépállomáson uralkodnak. A gépállomás vezetősége nem tanult ebből az értekezletből. Sőt, ahelyett, hogy javítottak volna a nők helyzetén, még kevésbbé törődnek velük. Olyan látszata van a dolognak, mintha a gép. állomás vezetősége megsértődött volna a jogos kritikán, amit a traktoroslányok gyakoroltak. Itt az ideje, hogy a vezetőség változtasson magatartásán. Már eddig is súlyos felelősség terheli, hogy 20 női dolgozóból csak négy maradt a gépállomáson. Több megbecsülés«., több segítséget tehát a női dolgozók felé! A madarasi gépállomás sem tudja elvégezni az ötéves tervben ráváró fokozottabb feladatokat, ha magatartásával gátját szegi éppen a női munkaerők jelentkezésének, akiknek bevonására pedig egyre nagyobb szükség van minden munkaterületen! Dicséretet érdemel!
