Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. augusztus (6. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-23 / 195. szám

$Iiu<lcBi „V“ jegryrc beadóit kenyérgabona után fejadag-on felüli őrlést és vásárlási utalványt kapsz ! — Siess, adj be gabonát „C“ jegyre ! A bajai Micsurin-termelőcsoport eredményei ax új belépők tömegeit vonxúk csatlakozásra Baján a sárközi ha [árrészben terülnek él a Micsurin-termelö- csoport gazdag táblái. A cső. port befejezte a cséplést, eleget tett az állammal szembeni köte. lezc[ ségének és a sikeres mun­kát kultúrműsorra] egybekötött összejövetelen ünnepelte, ame­lyen számos vendég volt a kör­nyékbeli egyénileg dolgozó pa­rasztok közül. A gabonatermesztésben szép eredményt ért el a Micsurin, — EüZából 11 és fél mázsa ter­mett. holdanként, árpából 15 és fél mázsát csépeltek. Alakulás, kor a kulákok „rongyosoknak” gúnyolták a csoport tagjait, ma a szentistváni kerületrészben mindenki csak elismeréssel be. 'szél róluk. Már a megalakulást követő egy esz.endő alatt, ahogy az első (Crmést betakarította, gazdagodéit. Szarvasmarha ál­lománya egy év alatt bat bor­júval növekedett, 8 igásló áll már az istállóban. À csoport saját erejéből egy 52 kutricás senésfiaztatót épít. Hozzáláttak az istálló bővítéséhez é3 tataro­zásához. A gazdag kukoricater­més tárolásár,, a górét is kija­vítják és tetővel látják el. A csoport látható eredményei sok egyénileg dolgozó paraszt, nak segítenek meglátni a boldo- gulás útját. Ez késztette az el­múlt napokban a csoportba való belépésre Ifj. és id. Diczendi Jó- zseínét, Hornyák Ferencet, Csu- plty Máriát és Dujmó Máténétfc Valamennyien földet is vittek a csoportba. Hornyák Ferenc Ba­ranyából nemrég tért baza. Ott győződött meg a termelőszövet­kezeti csoportok fejlődéséről, gazdagodásáról. It hon első dől. ga volt. hogy felvételre jelent- kőzett a Micsurinba 4 hold föld­jével. A csoport üzemi pártszervezet te k°moly munkával törekszik a csoport belső életének megsüilár. dítására és új tagokkal való gyarapítására. Hl taggal é-s négy tagjelölttel dolgozik a pártszer­vezet és a munkában kitűnt ta­gokkal tervszerűen, rendszere, sen erősíti sorait. Az üzemi párt. szervezet titkára felfigyelt min­den kimagasló eredményre. Ma­ga, vagy az alapszervezet veze­tőségének tagjai figyelemmel kísérik a kiemelkedő munkát végző dolgozókat, foglalkoznak velük, felvilágosító munkával közelebb hozzák ökC[ a Párt­hoz. A szentistván; kerületrész ter- melöcsoportja a mozgalom to. vábbszélesítésére és új tagok megnyerésére 30 népnevelőt ál­lított munkába. Ezek a népne­velők most a martonszállási út egyénileg dolgozó parasztjait' látogatják nap, mint nap. A kis- gyüléseken kívül minden háza; felkeresnek, hosszan elbeszél, geínek parasztársaikkal. Érve­ikben elmondják eredményeiket, terveiket, do nem titkolják el nehézségeiket sem. Tiszta képet adnak a csoport életéről. A begyűjtés IriBíÜildével harcol sínk az őszi felfejlesztésért Tanácsainknak alapvető fel­adatuk, hogy megszilárdítsák államunk alapját : a munkás- Parasztszöveiséget és hogy to­vábbfejlesszék a városon és a falun a munkásság és dolgozó parasztság politikai és gazda, sági együttműködését — ezr mondotta Hagy Imre elvtárs a pártkongresszuson. Köböl kiin­dulva munkánk középpontjába két ké'dé3t keit állítanunk most: a mezőgazdaság szocialista át­építéséért folyó harc és a ter. ménybegyüjtés feladatának si­keres végrehajtását. Ezeket a feladatokat a falu dolgozó pa­rasztjainak harco3 lendülete nél­kül végrehajtani nem lehet. S tanácsaink széles, szerteágazó szervezőié iehe;öséget ad erre. Tanácstagjaink között ott vaD- nak a legharcosabb dolgozó pa­rasztok, akiket megbecsül es követ a falu többi dolgozója. Járásunk területén ezt turioi- (uk szem előtt, amikor a párt- szervezetek irányításával és a tömegszervezetekkel karöltve tnczgós'i|0,tak községi taná­csaink a begyűjtés nagy felada­tára. Valamennyi községünkben nyilvános tanácsülésen tárgyal­ták meg ezt. Nem egy tanács­ülésünk volt, ahol jó párszázan resztvettek és egyhangúan csat­lakoztak a szomszédos verseny, kihívásokhoz. A vállalások köz­ben izzó gyűlöletei beszéltek a Grősz-banda aljas tevékenységé, röl és elmondták saját tapaszta­lataikat, a páloskúti események­ről. Lelkesen vállalták, hogy jó és gyors munkával adnak fele­letet; »z imperialisták belső ügy. nőkéinek. Ez a lendület ae-git®!- te elő azt a versenyszellemet, amely kialakult községeink kö­zött. Járás unit; községeinek dön­tő többsége már 100 százalékon felül teljesítette begyüj.ési ,er vét. Gátér, amely tavaly minden munkában élenjárt és országos Viszonylatban kimagasló ered­ményt ért el, az idei begyűjtés­nél a járásban az utolsók között haladt. Mi az oka ennek? Hi­szen Hit is nem egy olyan dol­gozó paraszt volt. aki 100 szá­zalékon felül teljesítette beadá­si kötelességét. Járásunkban ez a község áll legközelebb ahhoz, hogy ősszel szocialista községgé alakuljon át. Ennek ellenére, most, ami­kor tanácsaink vizsgáznak, hogy hogyan állják meg feladataikat, a gátéri tanács kezéből kiesik a munka. Lemaradt a község az aratásban, csépiésben és a be­gyűjtésben. A 'tanács ég a ter­melőcsoport között ellentétek vannak. Ezek az ellentétek nem véletlenek, hiszen a kulákság jót látja, hogy a tanács megerő­södése, a termelöcsoDortok fej­lesztése az ö rovására megy. Ezérj igyekszik beépülni és be. fülről rombolni mind a tan^- esoltnál, mind a t,ermelöcsopor- toknál. Ez jörlént Gátéron is a Vorosilov-szövetkezetnél, ahol az igazgatóságban két kulák is bent volt. -A-z ő aknamunkájuk eredményezte, hogy a csoport tagjai ellenszenvesen fogadták a segítséget, amelyet, a ,anács igyekezett, nyújtani a csoport­nak a behordá3 és a eséplés munkájánál. Azt terjesztették, hogy a csoport, visszaadja a föl­deket a ltulákokr.ak, mer, nem lcépe3 annyit sem termelni, mint azelőtt. Persze ebben a munká­ban nagyszerű segítséget talál­tak a helyi plébánoson kérész, tül. Ehhez a csoport egyik ku. láktagjának a lánya, aki 18 évig apáca volt, napon a bejárt, vit(e híreket és hozta az utasításo­kat a plébános úrtól. Az o;tani kommunisták és nem utolsósor­ban a járási szervek vezetőinek ébertelenségo az, hogy nem hív­tuk fel már korábban az o;tani pártszervezet és tanács figyel­mét, hogy a hibák mögött a* ellenség kezét keressék, amely aknamunkát végez. Az illető kulákokaf, a csoport Pár nappal ezelőtt járta be az országot, a tatabányai bányá­szok felhívása, amelyben azzal a kéréssel fordultak dolgozó né. púnkhoz, hogy új ötezer bá­nyász toborzásával és a bányá­ba val6 küldésével segítsük elő a széntermelés fokozását, gyor­san fejlődő ipari üzemeink szén. nel való eilá'ásá|. A tanbánya! bányászok fel­hívására megindult, megyénk területé* is a bányászok tobor­zása. A jó felvilágosító munka nyomán már számtalan dolgozó Paraszt és cséplőmunkás jelent­kezett. hogy pleget tegyen a bá­nyászok felhívásának, hogy se­gítségére siessen höa bányá­szainknak. , Jó felvilágosító munka folyik T, kecskeméti járásban, ahol en­nek nyomán már 32 dolgozó pa­raszt és cséplömunkáo jelent­kezett és részben már elment a bányákba dolgozni. Eredményes a toborzás Kecskeméten is. ahol 30, a ka!o»sal járásban 32. a kiskunhalasi járásban 20, a kis­kőrösi járásban 10 és Baja vá­rosban pedig már özeidéig 4 dolgozó jelentkezett a tatabá­nyai bányászok felhívása nyo­mán bányamunkára. kizárta, a vezetőséget újravá­lasztották és azóta az eredmé­nyek is napról-napra javulnak. Az eddigi 'tapasztalataink arra figyelmeztetnek bennünket, hogy sem a begyűjtés végrehaj fásánál, de még kevésbé az őszi felfejlesztésnél nem szabad szem elöl téveszteni, hogy mun­kánk harci feladat. S eredmé. ilyeseti csak úgy tudjuk megol­dani, ha mozgósítsuk, lelkesít­sük a falu dolgozó parasztjait és lépten-nyomon leleplezzük a ku­lákság, a klerikális reakció ak­namunkáját. Most azt a lendületet, amely, lyel eddigi eredményeinket a begyűjtésben elértünk, fokoz­nunk kell. Azokra » becsületes dolgozo parasztokra támaszkod va, akik a begyűjtésben élenjár­tak, harcba indulunk a felfej lesZ(ésért. A kommunisták, a tanácstagok példamutatásával ezeket a dolgozó parasztoka| minél ngyobb számban irányít suk, vigyük a felemelkedés: a szocialista nagyüzemi gazdál­kodás felé. BELÉNYI ISTVÁN, a félegyházi járási tanács vb. elnöke. Példát műfajnak ezen a té­ren Horváth Sándor, Kovács József, Kapás György, Aranyos Ágoston éa Tóth József kecske­méti cséplömunkások, akik a csép'.és befejeztével azonnal je­lentkeztek bányamunkára. Je­leni kezesük szalmával kijelen­tették, hogy megér.;ették a ta- tabányai bányászok hivó sza­vát. és a bányászokkal vállvetve, küzdeni akarnak az ötéves terv megvalósításáért, népünk jólé­t-ének további emeléséért. Ezek melle t az eredmények melleti azonban nem kielégítő a felvi]á. gositó munka menete és a to­borzás üteme a kunszpntmiklósi és a dunavecsei járásban, ahol még eddig a toborzás vonalán eredményt felmutatni nem tud. nak. A kunszen-miklósi és du- navecsei járások pártszerveze­tei, népnevelői éppen ezért ja­vítsák meg a felvilágosító mun­kát. biztosítsák, hogy a tatabá- nvai bányászok felhívása min­den egyes dolgozóhoz ellásson magyarázzák meg nekik, hogy az ország további felvirágzását, ötéves tervünk maradéktalan végrehajtásé.* segíti e'ö az, aki magáévá teszi a felhívást és je­len,. kezik. bányásznak. A kecskeméti járás dolgozói megértették a tatabányai bányászok felhívását és egyre többen jelentkeznek hányásának Románia felszabadulásának hetedik évfordulójára A Román Népköz,ársaság augusztus 23-án ünnepli felsza­badulásának hetedik évforduló­ját. Hé[ éve annak, hogy a ro­mán nép a Szovjetunió felsza­badító hadseregének segítségé­vei lerázta magáról a fasizmus diktatúráját, hogy végülis a dolgozó nép vegye kezébe az or­szág irányítását. A felszabadulás Romániában is alapvetően döntö változást hozott magával, úgy az Ipar, mint a mezőgazdaság területén. Az iparban megkezdődött az új­jáépítés, s miután eltüntették a háború okozta sebeket, a nép megkezd.c új országának fel. építéséi. Országszerte hatalmas építő, munka indult be az élet vala­mennyi területén. Ma már a Ro mán Népköztársaságban min­denütt büszkén emlegetik az An!ta-Bo|orca s a Csápul Máré- Clttj közötti földgázvezetéket, amelyet a múltban évtizedekig tervezgettek és most rekordidő alatt épít ettek meg. Ugyanígy büszke minden ember a Lunea Prutului 70 kilométer hosszú, gátra, amely 14.720 hektár te­rületet vesz körül és megvédi az egész vidéket az árvíz ve. szedelemtöl. Hatalmas építkezés kezdődött meg nz egész ország területén. A Keleti Kárpátokban a mun­kások ezrei építik a „Lenin” vízierömü-központot, amelynek beszerelt ereje 210.000 kilowatt lesz Ez a vízierömü-központ évenkint 430 millió kilowattóra villamosáramot termel. A Fekete tenger mellett épül a Duna— Fekete-tengeri csatorna, ahol az Ovicliu II. Terzoelek[rikus - köz. pon|0| építik. Ennek erőssége 25 ezer kilowatt lesz. A Déli Kár­pátok Jaiomlta völgyében Mo- roseuben épült a 15 millió köb­méter vizet tároló duzz-asz őgát. A felszabadulás által hozott döntő változás azonban nem­csak az iparban, hanem a mező­gazdaságban is megmutatko­zik. A romániai dolgozó paraszt, ság helyzete a burzsoá földes­úri kizsákmányoló rendszer ide­jén rendkívül nehéz volj. A föld­birtok 40 százaléka nagybirto­kosok kezében volt- Az 1945. év tavaszán végrehajtott földre­form végre azoknak a kezébe adta a földet, akik megdolgoz­zak. Összesen 1 millió 400 ezer hektár földet osztottak szét 790 ezer dolgozó paraszt között. A gép. és t lak borállomások ia felbecsülhetetlen segítséget nyuj;anak a román parasztság­nak. Vetőmagvakkal, tenyészál­latokkal, a szovjet agrotepnnjkat módszerek ismertetésével támo­gatják a dolgozó parasz;ságO| a nagyüzemi mezőgazdaság megteremtésében a magasabb termésátlagok eléréséért folyta­tott harcokban. A nép állama igen nagy súlyt helyez a dolgozó parasztság egészségvédelmére. A burzsoá földesúri rendszer idején külön­féle betegségek pusz^iották a dolgozó parasztság sorait. A falvakban nem is tudták, mi az a szülőotthon. Az állam most ennek a súlyos örökségnek fel­számolására 780 szülőotthont létesítőit már eddig is. 1950-ben pedig már 1958 orvosi rendelő- intézet működött a falvakban. Az ö:éves terv folyamán 200 körzeti, 2000 községi rendelőin­tézetet, 800 szülőotthont és 110 anya. és cscesemögondozó inté­zetet létesítenek. A Román Népköztársaság fal- vaiból a Szovjetunió segi ségé- vel az ötéves terv során teljesen kiűzik a szegénységet és a sö. tétséget. -ó- dolgozó parasztok a Román Munkáspárt által ve­zetett munkásosz'ály segítségé­vel a kollektív gazdálkodás úi- ján megteremtik jólétüket, gyér. mekeik boldogságát. Dolgozó parasztok! Sorakozzatok fel az élenjárók mögé! Balogh György kiskunmajsai 11 holdas, tanácstag 250 kilo­gramm beadási kötelezettsége helyett 362-öt teljesített, C-vé. telijegyre 12 mázsa kenyérga­bonát adott be. 900 forint énékü utalványt kapott. Molnár Ignác 15 holdas kö. zépparaszt 337 kilogramm elő­írással szemben 341 kilogram­mot és C-vételijegyre 1581 kilo­grammot adott be. Így beadási kötelezettségét 570 százalékban teljesítette. Jutalma 1175 fo­rint értékű vásárlási utalvány. Terbe Ferenc kőkút! 12 hol. das középparaszt előírása 446 kilogramm. Beadott 743 kilo. grammot és C-vé!elijegyre 1178 kilogrammot. Teljesítése 520 százalék, 800 forint értékű utalvánnyal jutalmazta kor­mányzatunk. Dandarics Imre bugaci S hol­das dolgozó paraszt 1119 szá. zalékban tett eleget beadási kötelezettségének. 155 kilo­gramm kötelező beadás helyett 1838 kilogrammot szállított a szőve: kezeti raktárba. Ladányi Albert kunadacsi 7 holdas gazda 129 kilogramm előírással szemben 1370-et adott be. Beadási kötelezettségét 1003 száza ékra teljesítette. Abel Mihály kerekegyházi 13 holdas középparaszt 2700 kilogrammot adott be 454 kilo­gramm beadási kötelezettség, gél szemben. Hazafias köte- leze'tségének 595 százalékban tett eleget. Deák István nyári őrinél 16 holdas dolgozó paraszt 300 százalékot teljesített. 818 kilo­gramm előírás helyett 2450 kilogrammal rótta le az állam- mai szembeni kötelezettségét Élenjáró termelőcsoportok : kecskeméti Szabad Nép: 459 százalék, csikériai Uj Barázda: 327 százalék, harkakötöny; Petőfi: 315 szá. zalék. Levelezőnk h ja : A tompái állami gazdaságtan befejeztük a gabonaesépiést, már csak a bab és magrépa van hátra. A Kocsis, brigád a hor. dósban tűnt ki. Miiánovics An­tal 250 százalékát a munkák befejeztéig tartotta. Dusnoki Antal 220, a többiek 200 szá- za’ékkal végezték el a hordás . Kömüves.brigadunk megkezdte a silógödrök készítését, a földe, ken pedig a napokban meg­kezdjük a búza alá való szán­tást. A Szovjetunióból hazatért parasztküldöttünk számos be­számolót tartott már a község, ben és másutt i3. Mindenütt igen nagy érdeklődéssel hallgat - ják, számtalan kérdést intéz­nek a küldötthöz. Ez a nagy érdeklődés arra vezet, hogy Tompán komoly eredményeket fogunk elérni a szövetkezeti mozgalom továbbfejlesztése ta*- rén. (Csapó István, Tompa,)-

Next

/
Thumbnails
Contents