Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. augusztus (6. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-20 / 193. szám

Jlta&L&zai tik

Teljesítettük cséplési tervünket— jelentik a bácsalmási gépállomás dolgosói

A legutolsó kiértékelés sze. rint a bácsalmási gépállomáson a legjobb eredményt (l Roham- brigád érte el tl9 százalékos heti leljesi'.ássel és 94 százalékos Uzcirianyagfogy untassa!. Bari István, a brigád tagja heti tervé* 500 százalékban teljesítene, üzemfogyasztása 72 százalék volt,

A nőj traktorosok közül Molnár Ilona, a Sztahanov-brigád tagja, érte el a legjobb eredményt, aki heji tervét 323 százalékra teljesítette 60 százalékos üzemanyagfogyasztás inéi lett. Az eredmény számog (rak. toros eredményét túlszárnyalja.

Az idény terv teljesítésében is szép eredmények születtek. Kiss István, a Béke-brigád tagja idénytervét 166 százalékban tel jesítet;e, 96 százalékos üzem- anyagfogyasztág mellett. Elmer János, a Sztahanov-brigád tagja 327 százalékban teljesítet'e idénytervét, 98 százalékos üzem- anyagfogyasztás mellett. Jó eredménye van Oláh Józsefnek is, aki szintén a Béke-brigád tagja, mert igénytervét 108 százalékban teljesítette és üzem. anyagfogyasztása csak 67 százalék volt. Ezek a legutolsó kiértékelés eredményei, de a traktorosok igyekeznek ezeket a százalékokat még emelni.

A gépállomás legjobb brigádja a Eéke, Cséplési tervét 96 százalékban, tálajmunka tervét 6-1 százalékban teljesítette, üzemanyagfogyasztása 87 százalék. Ez a brigád kezdettől fogva szép eredményeket mutat fel a tervteljesítésben. A versenymód galomban mindig az élen halad Az eredmények köszönhetők a jó munkaszervezésnek és a brigád tagjai közt kialakulj kollektív szellemnek.

A cséplési munkáknál legjobb eredményt Szerda János érje el, aki cséplési tervé) 116 százalékban teljesítette. Az idény végéig 140 százalékot vállalt Maga a gépállomás cséplési tervét 102 százalékban végezte el. A talajmunkáknál pedig 36 százalékot teljesített* -A- gépállomás minden dolgozója azonban arra törekszik, hogy eredményeiket megjavítsák. (A bácsalmási gépállomás dolgozói.)

Miskén a Táncsics-csöpört lejbeadási kötelezettségét 200 százalékban teljesítette

Az állattenyésztés vonalán a miskei Táncsics.termelöszövet. kését az elmúlt évben eléggé lemaradj Ezt az iiaemágat úgy vették, mint egy mellékes kérdést. Az állattenyésztési dolgozók később tanfolyamokon vettek vészt- Azonkívül a tanács mezőgazdasági osztálya is igyekezett meggyőzni a csoport tag. ságát, hogy milyen jövedelmező az állattenyésztés. Ennek köszönhető, hogy ezen a téren javulás mutatkozik, Legutóbb

9 darab birkát adtak át a köztenyésztésnek darabonként 4500 forintos áron. A sertéseknél pedig 9 darab fialási átlagot érték el. Ugyanakkor a csoport, mivel a tehenészetre is gondot fordított, fokozottabban mint eddig, a tejbeadási kötelezettségét 200 százalékban teljesítette. (Pápista Lajos.)

Szabadszállás eddig 101 százalékra teljesítette árpabeadását

Szabadszálláson a begyűjtési eredményt elősegítette a legutób. bi héten a beadásban élenjáró dolgozó parasztok jó teljesítmé. nye. Lopőth Péterné három és félholdas kisparaszt 1322 százalékot, tVarga Péter 7 holdas gaz. da 1276 százalékot és Koroknál János 7 és félholdas kisparaszt 370 százalékot ért el a beadás, ban.

A már régebben jó eredményt elén dolgozó parasztok megkap.

ták a vásárlási utalványokat. Sipo3 András kisparaszt ".000 forint, Jávor Sándor kisparaszt 950 forint, Varga Péter kisparaszt 400 forint, id. Takács (labor kisparaszt 375 forint, Szabó Lajos kisparaszt 300 forint ér tékü vásárlási utalványt kapott, A község eddig 101 zúzalékban teljesítette árpabeadási kötele, zettségét. (Kusztos Péter, Szabadszállás.)

Csolyóspáloson így dolgoznak az úttörők

Tudjuk, hogy a DISZ Úttörő Mozgalom Intéző Bizottsága határozatot’ hozott, hogy mi, pajtások is teljes erővel segítsük mezőgazdaságunk fejlesztésének és szocialista átszervezésének munkáját.

Ebből a harci feladatból mi, csolyóspálosi úttörők is kivettük a részünket. Jól sikerült úttörő-avatásunk és záróünnepé, lyünk után átgyalogollunk a Béke-termclöcsopor/ba és i.gy napig szölökötözéssei segítettünk a tagoknak. Vidúm énekszóval haladt a munka egészen alkonyaiig, örültünk az ízletes ebédnek, de még jobbon munkánk eredményének: « nagy paszta bekötözött szőlőnek.

Az aratás idején is markot vert minden pajtás. K\ Tiszán, túl foi a termelöcsoportban, ki saját édesapja után. Van pajtásunk, aki a helybeli tejüzemben van, aki a cséplőgépnél építi a békét.

Nemrégen megjöttek véleményeink és gyümölcsfáink ellenségei: a cserebogarak és a jánosbogarak. Uj módszerrel harcolunk ellenük, amit csapatvezetőnktől tanultunk egy vasárnapi foglalkozáson. Korahajnalban felkeltünk, kiengedtük a tyúkokat, és a csirkéket, azután sorra ráztuk fáinkat. Pár pillanat alatt tömegesen tűntek el fáink ellenségei a baromfiak begyében, így mentettük meg fáinkat és egyben felhizlaltuk a baromfiakat.

A kalász gyűjtésből sem maradtunk, le. Vállalásunk egy múzsa kicsépe.lt rozs. Vállalásunkat túlteljesítettük.

Augusztus 5.én pedig négy beszolgáltatásban élenjáró kis. parasztot üdvözöltünk énekkel, beszéddel és virágokkal. Nyolctagú kulfúrbrigádunk látogatta meg őket. Az üdvözöltek örömtől könnyes szemmel köszönték meg szere tétünket.

Jelenleg augusztus 20-ra, alkotmányunk megünneplésére készülünk,

Bnt{y Ilona úttörő,

CsolyôspaïQÿ

Példát mutató felsószentivániak

Felsöszentivánon a kővetkező dolgozók járnak élen a begyüj. tésben: Ptgrekanits Gergely, aki 140if kilogramm, Szabó Mihály, aki 310 kilogramm, Mester Vilmos, aki 300 kilogramm, Takács János, aki 270 kilogramm gabonát adott Is C-vételijegyre, (Pólyáit József, Felsöszentivün.)

Táboroznak a félegyházi úttörők

Kiskunfélegyházán az úttörők megkapták egészévi munkájuk jutalmát. Az élenjáró pajtásokat elvitték Balatonlellére üdülni. — Augusztus, 8„án indult a 16 íöbö) álló leánycsapat egyheti tábor» zásra. 16-án pedig 30—23 fó'ből álló fiúcsapat megy táborba. A szülői munkaközösségek is kivették részüket a táborozás elősegítésből, Segélyben részesítették a pajtásokat, különösen ki. vált a Szabadság-téri allaml al. talános iskola szülői raunkakö zössége, amely a legtöbb segélyt nyújtotta a pajtásoknak.

Augusztus 4_én, szombaton hajnalban sok csomaggal fejsze, relt lelkes kis úttörőcsapat utazott Kiskunfélegyházáról Szolnokra az ott megtartandó országos repülömodellezö versenyre, A Szabadságtéri iskola Móra Ferenc úttörőcsapatának modelie- eőköréből Kovács Ferenc és Faragó Gyula, a Pctöfi.utcai iskola modellezőUöréből Sípos László, mint a körzeti versenyen a legjobb eredményt elért pajtás kelt útra. Összesen 16 modellel Indultak el. (Ujfalusi István, Kiskunfélegyháza.)

Császártöltésen szép gvapottermés ígér he. it

örömmel számolok be arról, hogy a csépiés községünkben zavart alánul folyik és cséplömun. kásáink időt, fáradtságot nem kímélve dolgoznak, hogy azt hamarosan befejezzék.

A tszcs-k jó munkája is most kezd igazán mutatkozni Az Uj Barázda-tszcs burgonyája az egész határban első. A Eelsza- badulás.tsz gyapotja országos viszonylatban is az elsők között van. Mint az I. típusú tszcs tagja, én is termelek gyapotot és örömmel írhatom, hogy nem hiába tartottam be az előírásokat, nagyon szép lesz a termés! Tér. mêlési versenyben állok az itteni állami gazdaság gyapoios. brigádjával s eddig még én va. gyök uz elsó, de úgy igyekszem, hogy első is maradjak!

Borka Sándor, Császár töltő s

Síiért nem gyűjti össze a fémhulladékot a kiskunhalasi „Yörös Oklöl»er4,-tsz V

A vas- és fémhulladékgyüj- té3i felhívás nálunk, a kiskun, haláéi Vörös Októbcr-tsz-ben süket fülekre talált. Akkor, amikor minden kiló vasra szüksége van iparunknak, hogy minél több gépet tudjon adni mező. gazdaságunknak is, — a tsz udvarán szanaszét hevernek a vashulladékok. Egyik tanyánkon például egy haj má.er magas, semmire som használható, volt szélmalom ágaskodik, t'szta vasból, — s ez még mg is ott van. A motolla darabjait, 50— 60 kilós tengelyeket, senki sem szedi össze. A tanyán kallódó Vashulladékból egész sor új iparcikket lehetne gyártani!

A tsz-vezetösége gondoljon ar. ra, milyen komoly kárt okoz népgazdaságunknak. ha á sok vashulladékot továbbra is he- yerni hagyja!.

Szűcs Dénes, Kiskunhalas

Boldog parasztok országában...

Elmondotta Milánkovity János garai délszláv parasztkiiláött

Két sűrűn teJcírf füzetet hoztam vissza magammal a Szovjetunióból: tapasztalataim egy csekély töredékét. Mert t’- fű, zet is kevés lenne, hogy mind feljegyezhessem, ft»/ meg hogy mind elmondhasson, amit odakint láttám. így csak azokról j látottakból, beszólok), u-nuk en- gem legjobban megragadtak és amikből leginkább mcyj lehet ítélni, hogy milyen n hatalmas ország népéinek élele. Ezt. mar ugyan előre megmondhatom: boldog, iiiegelégadett, jómódú oft minden ember.

A mi csoportunk Ukrajnában járt, sok kolhozt és szovhozt látogattunk meg. Mindjárt, Kiev ben megnéztünk egy mugnenic. siló állomást. E- n tr-tcp négy környékbeli kolhozt lát cl faj- vetőmaggal. Itt folyton kiaérle, leznek új, nagy termést hozó fajták kitcrmess/ésévcl. Akkor uratUík a búzát, amely 35 mázsát termett hektáronként. Azután láttuk a csodálc/os Cveló- rozsot. Májusban üikurmánv- nak lekassálják, júniusban rendesen aratják, kitűnő termést hoz, és ha jó az időjárás, őszre újra kaszálhatják szénának.

Gépek hazája

Gép és gép mindenütt, ezt láttuk a hatalmas kolhozmc&öküú. Amikor megláttam a tengernyi gabonatáblát, bizony a:j mond. LU)n: — no, itt karácsonyra sen. lesz készen az aratás! — Aztán csak néztem, amikor a hatalmas kombájnok rdmentejc. Pár órával ezelőtt még végeláthatatlan búzamezőt látsz, s estére kelve már csak a fekete szántást. A kombájnok, amiket latiunk,

egyszerre végezték az aratási, csealést és nyomban utanu a iarlóhántást. 10 óra alatt 20

hektárnyi. területet tettek rendbe. 8-—10 nap alatt egész Ukraj. nában lezajlott a® aratás-cséplés. Éjjel-nappal dolgoznak, villanyfénynél. A villanyt a huturbu kivezetni semmi, hiszen mindenütt villany szolgál.

Egy másik kolhozban láttuk a cukorrépaszcclö kombájnt. Naponta lt—5 hektáron végzi el a munkát. Kiszedi a répát, lejisz. fogatja a földet és külön levágja a leveleket, amit itt silózásra használnak fel Nálunk a cukorrépaszedés elég nehéz és igen lassú munka, itt meggyorsítja és megkönnyíti ezt is « gép. Uc nincs olyan munka, aminek a nehezebbik részét, sőt egészen is nem. a gép végezné. Gép aratja a, lucernát, „miből itt sokat vetnek, harmadnapra kombájn csínéi!.

Jómódú holhozparasztok

Az egyik kolhoznak, ahoi jártunk, 2700 hektár a ttyül‘-le, 1328 tagja van és n csinos kolhozfalu 280 házból áll. A kolhoz elnöke nő. 18 éve vezeti már es kétszer tüntették ki Lenin Érdemrenddel, Mintaképe a szovjet asszonyoknak. Ebben a kot- hozban érdeklődtünk a jövedelem felől. Egy munkaegységre. 4 kg búza, pénzben 7 rubel jutott, persze ezenkívül takarmány, hús, gsir, zöldségféle. Egy U's- nyiic nevű kolhoztag 42 mázsa gabonát, takarmémyt, főzelékfélét. kapott és mindez tetejébe 2822 rubelt. Ez nagy pénz ám. sokat lehet rajta vásárolni, mert mindent igen olcsó, különösen a ruhaféle, A kolhozban 30 család keresett annyit, mint Besnyik, aki 323 munkaegységet teljesített. 120 a kötelező mindenki, ntk. De a háztáji gazdálkodás is sokat jövedelme-, te he ni:, disznaja, baromfija van bőven minden tagnak.

Beszélek a nyelvükön, háj ügy a sajé>t szakállamra is kíváncsiskodtam, elmentem Besnyik házába is. Olyan díszítések vqiinak a falon. nmi legalább ezer rubel, be peruit. Bőség, szépség az ç.aêsz házban, a kamrában két. gras- vastag szalonna, rengeteg ennivaló. Életemben annyi fiúst, különösen libahúst, nem ettem I fit inkább libát tártának, a.:*'

mondják, nagyobb, mini a csirke, nagyobbat lehat belőle harapni.

„Micsoda szégyen lenne munkanéihüL élni ■ '

Körülnéztünk jól a kolhozba'-'.^ Láttunk fürdőt, orvost, yyönyo-1 rü kultúrházal. ahol minden este táncolnak. Micsoda szép tán. col:, hiúba a szovjet fidíalsOj tudja, hogyan kell vidám,,n élni és dolgozni! Na, persze, n-z örc.gek js. Hiszen i!t nem tö’t meg qz embert idő előtt a nehéz munka, uhol ennyi m gép. Saját zenekara van 10 tággal a hol. ho:.nuk.

Egy cselben igái eh.zé g gelte m magam. Kői bölcsődéje is van a kolhoznak és a szoplgios anyákat minden hit órába» teherautón hozzák a földekről it kicsikhez, Megkérdi,-fém: miéit dolgozn ék, nçm elég fulán a férj kercsolcf As asszonyok igen megboh ánkozva néztek rám, nem érteitek.'— NCm. n.rn a szükség kényszerít — mondták. — Deltát tnics,t/a szegyen tenne mnnka nélkül élni!

így megjártam uz öregekkel is. 60 év után n<m kell dolgoznia!:, mindenük megvan bőven. A kolhoz tavalyi 2 imillió 100,000 forintos jövedelmének 2 százalékát az óregek, rokkantak eltartására fordították. Bőségben, nyugalomban élnek. De beszéltem egy öreg kolliozparasst- tul, jóval hatvanon felül, aki csak dolgozik. — Kém maradok éu otthon, olyan szokatlan munka nélkül, elbírón) a könnyebb dolgát.

Így láttam aztfin, hogy a szovjet ember a legnagyobb szégyennek és a legfurcsább dolognak ta>'tja a dotognélhüliséget, a naplopást, még akkor is, ha megtehetné.

Beszélhetnék meg a fiat aló-. ról, akik olyan ijntudatosak, « szépen felszerelt iskolákról, ahol attiikor megkérdhetem. hogu van-e rossz tanuló, csodálkozva néztek rám, mintha nem is tudnák. mi az. Da népi is tud jak. A szovjet, fiatalok szeretnek és akamak tanulni. Annyit is ind ott égd éves gyerek, mint nálunk sok ftlr.öli.

„Minden ember annyit ér,

amennyi munkál végez“

Még egyről akarok beszélni, ami fontos. Én délszláv anyanyelvű vagyok ésí nagyon kinyi, toltam kint a szfmem: hogyan is áll q Szovjetunióban a sokfajta nemzetiség kapçsoluta. — Minden szovjet- embertől «if hallottam: — inij itt csak egyfajta embert ismerünk: a dolgozó, becsületes 'embert, bármilyen nyelvet is beszél. Megértjük egymást, együtt dolgozunk, Másként nem lehetnének ilyen eredményeink és széthúzással a bókét sem tndnank megvédeni.

lis számomra e.z a legfontosabb tanulság, et{ akarom itthon is elültetni ejt erősíteni községem magyar és■ délszláv dolgozói között. A közös összefogást, a munkában ts «, béke védelmé„ ben. Ha így élünk és így dolgozunk, ahogy „ szovjet emberek mulatják a példái, nem kell fél-' niink, akármilyen hangosan is acsarkodik Tito,

Cf élelei élneh a falvak

Soha azelőtt Csehszlovákiában a falu nem élt cjly gazdag, boldog életet, mint most, amikor egyre nagyabb t€i( hódit a szövetkezeti mozgalom. Nem ritka az olyan eset, hogy egy-egy szövetkezeti taíj l>avi 80Q0-— 9000 korona munkai'észesodést kap Jjgchez. Netfi csoda tehát, ha a parasztok egyre nagyobb számban lépnek a szövetkezetekbe. 1950 elején Prága kör. nyékén még csak 36 magasabb típusú szövetkezei volt, m;) már 388 van. Több a III. t'pusú szövetkezet, mint a II. típusú. Érthető, mert a harmadik típusú szövetkezet sokkal nagyobb jövedelmet biztosít tagjainak.