Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. augusztus (6. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-12 / 187. szám

A. beg-yüjtés sikeréért folytatott harcban leg-fontosabb szabály s a politikai fcHilág-osító munka |» meg-szervezésc Kultúr gárdáink harca a begyűjtés sikeréért A terménybegyüjtésí verseny tovább fokozódik megyénkben. Ebben a munkában alaposan ki­veszik részükéi a megye (öbb községében eredményescn mű­ködd kul túrbrigádok. A párt­szervezetek és helyi tanácsok minden erőt mozgósítanak a termény begyűjtés meggyorsítá­sára. Igyekeznek (ámogatást adni mindenben a kuliúragitá- ciós brigádoknak. Általánosan tapasztalható, hogy azokban a községekben, shol a kultúrgár- da jól működik, gyorsabban megy a begyűjtés, mint ott, ahol elhanyagolják, avagy háttérbe- sz:rítják a kulpiragitâclôs jnun- kát. Kelebián a kuljúrcsoportök műsorukkal megjelentek a cséplőgépeknél, ahol a szünetek közben színmü­vekkel és énekszámokkal ser­kentették jobb munkára a csép- gépek mellett dolgozó munká­sokat. A munka befejeztével, estefelé a hazatérő cséplőgép- munkásokat rigmusokkal, ének. kel, zefaével köszöütötjélt. Ezek­ben a- dalaikban, csasztuskáik- ban külön kiemelték azt a dol­gozót, aki azon a napon kima­gasló eredményével erre rászol­gált. Nem felejtették ki azon. ban a csasztuskáikból a munkát hátráltatókat sem, akik megszé­gyenülve a következő napokon javították munkájukat. Kelebia DISZ- és MNDSZ-kultúrcso- portja igyekezett népszerűsí­teni a ,,cséplőgéptől a raktár­ba” jelszó gondolatát. A község két vándorzászlajának átvételé­nél gazdag kultúrműsorral sze. repeitek a község kuljűrgárdái. Tompán a jól dolgozó parasztokat és a munkában kitünteket a község összevont kultürcsoporga szok­ta meglátogatni és tiszteletűkre zenés ébresztőket rendez. Kis­szálláson, ahol szintén jó mun­kát végeznek a kultúrcsoportok, a munkában és a begyűjtésben kitűntek tiszteletére ezideig már 18 ízben tartottak zenés felkö- szöntöp Borofa község kulfúr- csoportjai, különösen a DISZ és az úttörők nagy lendülettel Igyekszenek kultúrmunkájuk- kal elősegíteni a község begyűj­tését. A begyűjtésben és terme­lésben élenjárókat az ifjúság zenekari kísérettel köszönti fel. A cséplőgépeknél minden nap eajtóértekezletet tartanak. Ezé. ken az értekezleteken tájéko­zódnak a munkaverseny minden­napi állásáról, hogy eredményei­ket megjavítva az elsők közöt; maradhassanak. Nem volf vélet­len az, ho-gy éppen a borotai III. számú cséplőgép eredmé- syét közvetítette a magyar rádió és dalos üzenetet küldjék a cséplőgép (jolgozóinak. A cséplőgépeknél lévő kultúrmun. ka, a begyűjtésben és termelés­ben élenjárók köszöntése, a eidlóértekezlet nagyban hozzá­járul azokhoz az eredmények­hez, melyek Borotán születtek. A fenti községeken kívül Solt község kultúra gilá tor brigádja Is jó munkát végez. Minden nap meglátogatja a cséplőgépeket, ahol naponként megtartják a eíjtóértekezletet. Aga.se gyházdn, továbbá ugyanígy Mdtétc.lkén a helyt pártszervezet és tanács összevont kultúrbrigádot alaki, tojt, amely rendszeresen ad kultúrműsort a begyűjtésben élenjáró dolgozóknak. Többek között egy félnapos műsort ad­tak azoknak a dolgozóknak a tiszteletére, akiket pénzjutalom­ban részesített a tanács a csép- lés, illetve a terménybeadásban való élenjárásért. Itt érdemes megemlíteni külön a község női tanácselnökét, aki elsőként je­lentkezett a kultúrcsopor.;ba. Példája magával ragadta a többi dolgozót. A máléteiki kul túr­brigád vasárnap délutánonként mikrofonba énekelt- Műsoruk­ban különböző rigmusok és csasZiuskák szerepeinek, amik mind nagyobb eredményekre serkentik a beadásban Mátétejke dolgozó parasztjait. Járjanak ezek a kultúrcsopor­tok továbbra is élen a begyűj­tési agitációban, mutassanak példát azoknak a községeknek, ahol még mindig elhanyagolják a begyűjtést elősegítő kultúr- agitációt. Népkönyvtárai kapott Tataháza község A baja.; körzeti könyvtár ün­nepélyes külsőségek között adta át Tataháza szocialista minta- község dolgozóinak a 253 köte. tes népkönyvtárat. Az első napi höhvVkiállítást körülbelül 350 dolgozó látogatta meg. A dél­utánt megnyitáson örömmel fo­gadták a könyveket. Az öröm­nek bizonyítéka, hogy 59 belépő volt a könyvtár tagjai közé és 77 könyvet vittek ki kölcsön. A megnyitáson felszólalt Bio. zsonyik Antal 72 éves dolgozó paraszt is. Megható hangon mondta, hogy ö már sok könyvet olvasott. Kéri az írókat, hogy müveikben foglalkozzanak a régi hagyományokkal és jutassák el a dolgozókhoz. Tataházán a kultúrszomj megmutatkozik. Az alant közölt levél élő bizonyíték, hogy olvasni, tanulni akarnak dolgozóink. „1951. év július elsőjén leplem be az olvasó tagok közé. Első könyvem hazafias tárgyit volf. Ez igen megtetszett és fel­lelkesített. Már rég ilyen után vágytam. Ezekből a hazafias könyvekből igen sokat tanulok. Nom gyilkolásra, rablásra taní­tanak, mint a régi ócska könyvek. Megtudtam, mit jelen[ a szabadság szó. Megtanított jobban és forróbban szeretni a sza­badságot és a hazámat• Mennyi küzdelem és harc lírán szerçz. tűk meg. Drága a mi szabadságunk. Vigyáznunk is kell rá, mint a szemünk fényére. Ajándékba kaptuk, meg kell védenünk. Tataházán, még nem emlékszem, hogy valaha is ilyen nagy sür­gés lett volna a könyvtárban, mint napjainkban. Mindenki nagy érdeklődéssel jön a köiiyvek felé. Az ifjúság, az úttörők és a felnőttek is. Sokszor zsúfolásig van n kis terem. Tanulni aka. runk sokat, még többet eddiginél. Tudományunkkal is előre akarjuk segíteni a béke megvédését. Az egész földkerekséget hassa át ez a ssó, amit a mostani könyvem tartalmaz: Békét, békét a világnak. ■ • . ■> Fasztor Katalin olvasótag, Tatahám Egy kiállítás, amely elvégeste feladatát A múlt év decemberében nyí­lott meg a kecskeméti múzeum gyarmati kiállítása, amelyet a Múzeumok és Műemlékek Or­szágos Központja rendezésében, az Országos Néprajzi Múzeum dolgozói — sztálini felajánlás­ként — hoztak létre, Vajda László osztályvezető irányításá­val. A kiállítás célja és rendelte­tése az volt, hogy bemutassa Kecskemét város és a környék dolgozóinak, az imperializmus járma alatt sínylődő gyarmati népek mindennapi életét, kultú­ráját és szabadságharcát. Be­bizonyítsa és leleplezze a dolgo. zők előtt azt a kizsákmányoló politikát, am[ a kapitalista tár­sadalmi rendben nemcsak a gyarmati színes népek fejlődését késlelteti, hanem ugyanúgy el. nyomja a függő országok prole­tárjait is. A kiállítás beváltotta a hozzáfűzött reményeket, mert 60 000 látogató számára felejt­hetetlen élményt jelentett, de bebizonyította azt is, hogy mi' jelent kizsákmányolás mentesen, szabadon élni és dolgozni. A lá­togatók valamennyien az elra gadtatás hangján írnak a kiáll! fásról s hisszük, hogy a kiáll! táson nyert tapasztalatok ai.ap ján, még elszántabban védik sza- badságukat, s jobb munkával se. gítik elő a béke megvédésének ügyét, mely egyedüli biztosítéka a népek gazdasági felemelkedé­sének és kulturális fejlődésének Egy tanuló ezt írja: „Nagyon tanulságos és feleleveníti élőt. tünk, hogy még mi itt békében, kényelemben élünk, addig mesz- sze tőlünk, az őserdők mélyén, élet-halálharcot vívnak az embe­rek és küzdenek szabadságu- kért.’* Traktorvezető Írja: „Nagyon értékes, tanulságos. Más váro­sokban is meg kellene rendezni, hogy megismerjék mindenütt a dolgozók a gyarmati népek éle tét.” Egy vízhordó írja: „A kiállítás igazán nagyon szép és érdemes megnézni, mert ezzel is fejlődik tudásunk.” Egy tanítónő ezeket írja: „Szemlélteti és kidomborítja a kapitalizmus szörnyű munkáját, az embernek ember által való ki. zsákmányolását. Minden darab mulatja, hogy emberekről van szó, kiknek művészetük, kultú­rájuk van, de nincsenek modern termelőeszközök birtokában, te­hát a kizsákmányolás szeren­csétlenjei. Háborút akarnak? Béke, béke kell, hogy ezek is megkaphassák az emberi életük, hoz szükséges feltételeket, s be­illeszkedhessenek a szocialista épltömunkába.” Ezek a megnyilatkozások iga­zolják aát, hogy a kiállítás be­töltötte hivatását, mert olyan oktató és nevelő munkát vég. zett, amellyel a szocializmus fej­lődését és a béke megvédését se. gítette elő. A repülés az erüű- gazdasá" szolgálatában Néhány nappal ezelőtt Eulgá. fiában Dulovó melletti 30 hektá. ros erdőséget három repülőgép­ről fertőtlenítő porral szórtak be mert az erdőt hernyók támad­ták meg. A repülők munkájuk, nál a reggeli és a koraesti szél. csendet használták fel. A repü­lök munkája teljes sikerrel járt, az erdőt sikerült megtisztítani a kártékony rovaroktól. A „megelégedett44 Szeretnie község példája an­nak, hogy az elbizakodottság hogyan mehét az agi;áciús munka rovására. Aranyosi elv- táreati, a tanácselnököt Sem­miképpen setn lehet meggyőzni arról, hogy népnevelő gárdát eZervczEenek azDkból a dolgozó parasztokból, akik teljesítették beadásukat és C-vé(oljjegyró is szállítot<ak gabonái. Aranyosi olvtárs szerint erre Szeremlén nincs szükség, mert a község parasztságának 99 százalék.-: teljesítette a beadást, az 1 szá­zalékot pedig azok teszik, akik­nek csak a fejadagjuk |elmett meg és nem is füdják teljesíteni köte'eze([Ségüket Aranyosi elvtiirs nem látja hogy véleménye igen nagyfokú megalkuvás, kényelmesség, rö­film ismertetés CIRKUSZ ,Prága föld, szülőhazámnak földje., Drágakőnél drágább kincset ád...” A népszerűvé vált dalt a ma­gyar közönség a „Cirkusz” c. szovjet filmben hallotta először. Ez a zenés, vidám film maga is annyira meghódította a mozilá- t.ogatók szivét hogy első bemu­tatója óta többször műsorra kel­lett tűzni. A film alapeszméje az, hogy n szocialista államban minden ember egyenlő, nincsenek faji, nemzetiségű, vallási megküjön- hözte;ések. A cirkusz világában játszódó történet keretében bon- ! tnkozjk ki a vezérlő gondolat, főszerepében egy Marion Dixon nevű amerikai színésznővel. Ma. rionnak azért kell menekülnie Amerikából, mert törvénytelen néger gyermeket hozoi t a vi­lágra. Belekerül a hazátlan im­presszárió hálójúba, aki artistá­vá képezi ki és világkörüli útra viszi. Mint férfi és mint főnök azzal zsarolja az asszonyt, hogy 1 legcsekélyebb engedetlenség esetén feltárja, szerinte szégyen, letes mubjar. Moszkvába érkezve, leszerződ­nek a cirkuszhoz. A színésznő ösztönösen i érzi, hogy ez az ország igaZi otthont nyújthatna neki és gyermekének, szive is a Hatat Mfttinov szovjet artista felé húzza, de meglelemlitei tsé- gében nem mer szembefordulni kínzójával. Mivel Amerikában nőtt fel, felvilágosulat'an és ■izi, hiszi, hogy valóban bún» kö­vetett el egy néger gyermek vi- lágrahozásával. Az impresszá­rió pedig Visszaélve hatalmával, féltékenységében aljas módon igyekszik megakadályozni az asszony boldogságát. Eljátssza végső ü.őkartyáját: elárulja az asszony „titkát” a cirkusz egy- bpgyült közönsége előtt. Válaszképpen a film legszebb jelenetében juj kifejezésre az, hogy a Szovjetunióban békében élnek az ifsszes nemzetiségek. ICézrő'-kézje adják a négef gye. reitet és egjyfornui szeretettel dé­delgetik a különböző nemzeti­ségű, de egy közösségbe tartozó szovjei emberek. Könyvismertetés Kossuth Lajos : LEL MINDNYÁJAN A HON VÉDELMÉRE Kossuth 1848—49-ben írott 54 levelé;, kiáltványát, beszédét és egyéb írásait olvashatjuk eb­ben a könyvben, 13 olyant Is, amely itt jelent meg először nyomtatásban. A kötet a közölt Írásokat témakör szerin; cso­portosítja. Dicső szabadsághar­cunk korszakának szinte min­den mozzanatára rávilágítanak a közölt beszédek, levelek: a nép honszeretejére, a népek nemzetközi szolidaritására, a hadviselés kérdéseibe, stb. Ma- gávalragadó pátosz, szenvedé­lyes, áldozatkész hazaszeretet jellemzi az egész kötet anyagát- Rólunk, ma élő magyarokról is szólnak Kossuth Lajos 100 éve elhangzott szavai: „Á nemzet készen áll a harcra; ez a békére leghatalmasabb lépés. A nemzet lelkesülve van az áldozatra; ez az erőnek kimeríthetetlen for­rása”. Kossujh harcra hívta fel a né- pet a Habsburgok zsarnoksága, a reakció zsoldosai ellen. An­nak a kiemelésével, hogy né­pünk „a kényszerített önvéde­lem harcátr vívja, kiadta a jel- szókat: ,,A\k[ minket kővel súj­tott, sujisitk mennyköved”, „lis nem magyar az, cudar az, akt hazáját nem védelmezi”, Koseu.h megjelölte a győze­lem feltételeit: a haza védelme ns egész népe ugye legyen. Erős hadsereget kell teremteni. A honvédseregnek rendelkezni kell a szükséges hadianyaggal. Az igaz ügyérjt harcoló nép „lel­kesült erejét” kell szembeállí­tani a zsarnokság zsoldosaival, a honvédsereg vezérkara, for­radalmi hadművészettel te- rem;ce még fölényét az ellen­ség fölött, — és elismerte, hogy külpolitikai téren a forradalmi népek nemjzetközi összefogására kell építenji. Ez a köpi, melyet Barta Ist­ván és Siiira György szerkesz­tett Kossuth leveleiből, haladó, harcos hagyományai megbecsü­lésére nevél, ifjúságunk és min­den hazáját szerető magyar dol­gozó számára lelkesítő, régi hiányt pótló olvasmányok. Rém községben fokozták a csépi és ütemét Rém község dogozó parasztsá­ga az aratás, hordás befejezése után nagy lendülettel látott hoz­zá a gyors elcsépléshez. A gyors cséplés biztosította azt, hogy teljes erővel bontakozhasson ki előttük álló legnagyobb felada. tunk, országunk dolgozó népé­nek egész évi kenyérellátása. A községben a begyűjtésben élenjárnak Jakubácz Mihály kö­zépparaszt, aki 179 százalékban, András Józsefné kisparaszt 356 százalékban, Marácz Sándor 123 százalékban, Mészáros István ^zeremlei tanács vidlátás — méghozzá a község dolgozó parasztsága kárára. Mi­vel nem folyik agitáció, a gyorsbeadási jutalom, a G-je- gyes gabona ujáni ’ vásárlási ■Utalványok tudatosítására, igen sok szerelnie! dolgozó paraszi esik el a tanács véleménye miatt a kormányzat jutalmától. A szeremlei tanács elégede^en ráült arra a bizonyos 99 szá­zalékos babérra, a terv túltel­jesítse őt nem érdekli. Igen hamar változtatni kell ezpn a nézeten Aranyosi elvtársnak! Takarékoskodj a villannyal! kisparaszt 140 százalékban, Ko­csis István kisparaszt, 121 szá­zalékban tettek eleget hazafias kötelezettségüknek. A hét folyamán kenyérgabona begyűjtésben a község 28 száza, lékra teljesített, árpából 86 szá­zalékra, zabból 12 százalékra, szénából 83 százalékra, tojásból 90 százalékra, baromfiból 9 szá­zalékra. A községben bár van­nak eredmények, de a begyűjtés Lendületét fokozni kell. Rém község által elindított járási 200 százalékos versenymozga­lomban igyekszik az élre törni. Amíg a dolgozó nép minden erejével azon van, hogy a béke- begyűjtés diadalra vitelén mun­kálkodjon, addig a kulákság min­dent elkövet, hogy a begyűj­tést gátolja Vancsura András 55 holdas !kulák nem vételije, gyezte le gabonáját. Tüske Mi­hály 35 holdas kulák elcsép-elet- len gabonát etetett fel jószágá­val. A dolgozók ébersége leiep. ldzi ellenségeit és méltó heyre juttatja őket. A tarlóhántást a község eddig 98 százalékban, a másodvetést pedig 102 százalékban elvégezte.. Rém község dolgozó paraszt­jai azon vannak, hogy a 200 szá. zalékos mozgalom sikerét a be­gyűjtés gyors teljesítésével biz­tosítsák és így is kivegyék ré­szüket a felemelt 5 éves terv megvaósúásából.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents