Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. augusztus (6. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-07 / 182. szám

Szép ünnepség keretében vette át a kiskunfélegyházi járás az élelmezési minisztérium vándorzászlaját a begyűjtésben végzett jó munkájáért Vasárnap délelőtt Kiskun, ifélegyháza. város ás járásának dolgozó parasztjai nagy szám- tian jöttek ossza a járási tanács nagytermében rendezett ünnep­ségre, amelyen Turopoli Góza, az iélelmezási minisztérium küldötte átadta „A magyar nép elisme­rése a gabonabegyüjtés'ben élen­járó járásnál-!” feliratú vándor­zászlót a iárási tanács elnöké­nek. A minisztérium kiküldötte beszédében többek között a kö­vetkezőket mondotta: — Alkotmányunk tiszteletére ajánlották fel, hogy a be. gyűjtésűnket maradéktalanul végrehajtjuk. — Álljunk meg néhány pilla­natra ennél a kérdésnél, miért is kapcsoltuk ezt a harci feladatot össze Ál’kományunk ünnepével. Alkotmányunk kimondja, hogy országunk a magyar nép állama, a munkások és dolgozó parasz­tok állama, amelyben minden hatalom a dPlgO&ó népé, Ezért Zsofmyec Mihály, a Hoíherr.gyár öntője ma miniszjer, ugyancsak miniszter Szoitner János csépelj öntő, Dögéi Imre 3 holdas pa­raszt az országgyűlés elnöke, JPuszia Gyula volt pásztor, ma néphadseregünk tábornoka. A mi kezünkhen van a hajalom, bárhogy üvöltöznek i3 Truman és csatlósai. Minden jog a miénk, de kö­telességeink Js vannak. Ezek kö ZQtfc az ejsö minden ellenséggel szemben megvédeni országunkat, Úgy dolgozni, hogy miné! hama­rabb végrehajthassuk Partunk és (dolgozó népünk akaratát, fel­iépíthessük a szocialista Magyar- ■oivzágot. I Ennek érdekében azt á szép -eredményt, aureHyd országos vj jíszoiiyiaíban a dereeskei járás »mögött a kiskunfélegyházi járás iá második helyen végzett, tovább [kell fokozni, hogy ez a zászló [alkotmányunk ünnepéig, vagy »lég azon túl is Itt maradjon (Kiskunfélegyházán. jl A beszéd után a községek kép­viselői egymásután fogadták iineg. hogy fokozzák a begyűjtés (lendületét. Nagy István a pálmo- uoaiorl dolgozó parasztok nevé­ben tett ígéretet, hogy eddigi lemaradásukat rövidesen behas­sák és felzárkóznak a~ élenjáró ^községek mögé, példát véve Páli Gáspár dolgozó parasztról, aki Imint tagjelölt átérezve a példa* jíuu/ufds fontosságát, 600 szá­zalékon felül teljesítette beadási ijiötelezettségét. f — Lemaradásunkat ígérem — Wiondota beszéde végén — nemcsak behozzuk, hanem .augusztus 20 ra tervünket fúl is teljesítjük. I Pintér Sándor jászszentlászlói 12 holdas középparaszt felszóla­lásában elmondotta, hogy elsőnek vitte be gabonáját a gépjöl. mert.: „csak így tudok ered­ményes népnevelő munkát vé­gezni dolgozó purqszttâ)saim kö­zött-" Községük eddig 118 szá­zalékra tenesítet[C. kenyérgabona beadását és vállalták, hogy alkotmányunk tiszteletére azt 130 százalékig emelik. j Sz. Tóth István szanki tanács­tag nagy örömmel veszi tudo­másul, hogy munkájuk ilyen szép kitüntetést jelent a járás minden községének és mint mon' dotta: ebben nekünk is van egy -kis részünk, hiszen 31 vagonos ielőirányzatunkkal szemben eddig 34 és fél vagonnal gyűjtöttünk be, de most eredeti 125 szá­zalékos felajánlásunkat még ÍJ5 százalékkal megtaláljuk és vállaljuk, hogy alkotmányunk nagy ünnepéig IhO százalékig teszünk eleget beadási kö­telezettségünknek. Kácsov Mihály, a városi tanács elnöke bejelenti, hogy a város dolgozó parasztjai tovább fognak harcolni, hogy ezt a szép kitün­tetést megtarthassuk és foko­zott munkával küszöböljük ki az árpabeadás terén mutatkozó hiá. nyosságainkat. Bejelenti, hogy Kiskunfélegyházán 350 vagon előirányzatra 205 vagon jött be eddig. A szép kitüntetés további munkánk fokozására kötelez bennünket. Németi Ferenc, a Párt járási titkára szólalt ezután fej. Beszé- déhén kihangsúlyozna, hogy ered­ményeinknek még csak a felénél tarjunk és az első fele volt a könnyebb munka. Most szükség van arra, hogy fokozzuk mun­kánkat és abbén serkent mind­annyiunkat es a vándorzászló. Erőt ad ahhoz, hogy a má­sodik helyről az eddiginél is jobb munkával az első hely­re kerülhessünk. Idézi Sztálin elvtársat: „ott az erő, ahol a gabona", műiden kilogramm gabona egy téglát jelent azon a bástyán, amely a békénket vádi. A járási párt- bizottság vállalta — fejezi be Németi elvtárs beszédét, — hogy alkotmányunk fisz(eleíáre 125 százalékig beadását, erre a járás dolgozó parasztjai ezm tídmenve ISO százalékra vállalták kötelességük telje­sítését, mintegy felsorakozva Pártunk, kormányunk célkitű­zései mögé. Betényi István elvtárs, a já­rási tanács elnöke vette át a zászlót, a járás dolgozó paraszt­sága nevében ígéretet (éve, hogy a zászlót az eddiginél is jobb munkával igyekszünk megtar­tani és mind a begyűjtésben ránk váró feladatokat, mind á soron következő termelőszövet­kezetek fejlesztését a II. pártkom gresszua útmu.atásai alapján úgy oldjuk meg, hogy dolgozó pa­rasztságunk felemelkedését, a szocialista mezőgazdaság meg­valósulását mielőbb biztosíthas­suk. A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának jelentése az 1951. évi állami terv második negyedévi teljesítéséről A Szovjetunió minisztertaná­csa mellett működő Központi Statisztikai Hivatal a Szovjet­unió népgazdaságának fejlesztő, sét szolgáló állami terv 1951. má­sodik negyedévi teljesítéséről szóló jelentést most adta ki. Az ipari termelési terv telóa- sitéséröl a jelentés megállapítja, hogy azt egészében 104 száza­lékban teljesítették. A jelentés közli továbbá az egyes minisz­tériumoknak az ipari termelési tervben elért eredményeit. A mezőgazdaság tervteijesíté seben szóló részben a jelentés megállapítja, hogy a kolhozok, gépállomások és a szovhozok az idén sikeresen és rövidebb iüö alatt végezték el a tavasza ve­tést A tavaszi vetési tervet túl. teljesítették. A mezőgazdasági növények vetésterülete a muit- évihez képeit ö millió hektárraj növekedett. Nagyobb lett a búsa. a gyapot, a cukorrépa, napra­forgó, kender, kenaf, a juta ve­tésterülete. A jelentés foglalkozik az áru. forgalom fejlődésével is. 1951, második ötnegyedében tovább­fejlődött a szovjet kereskedelem A lakosságnak az állami szövet­kezeti kereskedelem útján, ösz- szenasonlito árakban kifejezve, 14 százalékkal több árut adtak el, mint 1950. második negyedé, ben, 1951. második negyedében 1950. második negyedéhez vi­szonyítva növekedett a mezőgaz. dasági termékének eladása a kolhoziparban. A Szovjetunióban szerzett gazdag szövetkezeti tapasztalatokról számolt be a SZÙI OSZ- • küldöttség egyik tagja Szómba ion délután Varga Il­lés, a szolnpkmegyej szőve..keze­tek szövetségének titkára be­számolót tartott szovjetuniói út­járól. Varga elvtárs annak a SZoVOSZ küldöttségnek volt a tagja, amely június 14-én érke­zett meg a Szovjetunióból, mi­után több héten keresztül ta­nulmányozta az ottani szövetke­zeti mozgalmat. , A beszámolón résztvettek a falusi, járási és megyei szövet­kezeti szervek, valamint a külön­böző megyei szervek képvjselöi. Varga elvtárs beszámolójában részle- esen elmondotta a Szov­jetunióban lévő szövetkezeti mozgalom felépítését és szerve­zetét, — A Szovjetunióban — mon­dotta többek között — a fo­gyasztási szövetkezetek éppúgy szerves részei a kommunizmus építésének, mini a kolhozok. A szovjet szövetkezetek együtt fej­lődtek a szocialista állammal. A szovjet kereskedelem há­rom csatornán bonyolódik le. Az állami kereskedelem, a fogyasz­tási szövetkezeteken és végül a kolhozok szabad piacán ke­resztül. Az áru döntő többségét az állami és fogyasztási szövet, kezetek kereskedelme hozza for­galomba. Kisebb rész jut a kol­hozoknak, akik a beadás után fennmaradó feleslegüket minden árkötöttség nélkül hozhatják forgalomba. Itt az árakat a ke­reslet és kínálat szabja meg. A moszkvai központi kolhoz­piacon a legnagyobb áruböség- röl győződhettünk meg. Itt nem. csak maguk a kolhozok, hanem a kolhoztagok is pjacra hozták feleslegüket. A tisztaságra na­gyon ügyelnek. Az árusok fehér köpenyben adják el portékáju. kát. A szovjet fogyasztási szövet­kezetek forgalma évröl-évre nö­vekszik. Az 1951-es év eddig is már 35 százalék emelkedést mu­tat a tavalyihoz képest. A szovjet szövetkezeti mozga. lom felépítése a következő. Elő­ször is vannak a falusi fo­gyasztási szövetkezetek. Azután következik a járási szövetkeze­tek szövetsége, amely egy-egy járás területén végez ellenőrző és irányító munkát A megyei szövetségek a megyékben vég­zik ugyanezt. Ezután követke­zik a köztársaság, végül a Leg­felsőbb Szövetkezeti Szövetség, a Cemroszojuz. A legutóbbi a terveit maga késziti el és a mi­nisztertanács hagyja jóvá. A szövetkezeti mozgalom te­hát önállóan irányítja sajátma­gát. Más szervek, bár észrevé­telt tehetnek, de bele nem szól­hatnak a szövetkezet munká­jába. Varga elvtárs a későbbiekben foglalkozott a Szovjetunióban lévő szövetkezeti iskolákkal, amelyek a káderutánpótlást biz­tosítják Végül elmondotta a sző. vetkezeti bérezés formáját, ame­lyet a Szovjetunióban alkalmaz­nak, vagyis progresszív bérezési rendszert. tl Beszámolóját azzal fejezte be, hogy a szovjet példa nyomán Pálunk is meg lehet javítani a szövetkezeti munkát. A beszámolón megjelentek táviratot adtak fel a Szovjet­unió fővárosába Moszkvába, a Cetroszojuznak, Ebben a távi­ratban ígérik, hogy az ő példá­juk nyomán megjavítják, a mun. kát. valamint jó munkával el­érik, hogy a megye augusztus 20-ra 120 százalékra teljesíti bp. gyűjtési tervét. Történt egy versenykihívás is. Radosza Miklós, a MÉSZÖV kunszerit mari oni járási titkára jói megszívlelte a beszámoló­nak azt a részét, amely azzal foglalkozik, hogy a m; szövet­kezeteinknek teljes erővel támo­gatni kell a termelőszövetkezeti mozgulmáí. Ezért vállalta, hogy augusztus 20-ig két előkészítő- bizottságot szervez és 15 új cso­porttagot von be a már meglévő csoportokba a járás területén. Ugyanakkor párosversenyre hív­ta kk ezeket a szempontokat fi­gyelembe véve, Faragó Sándor kunszentmiklósi szövetkezeti in­struktort. Két levél Tito Jugoszláviájából Megyénk egyik községébe érkezett az alább kö­zölt két levél, amely a Tito-banda járma alatt nyö­gő nép elviselhetetlen nyomoráról ad hírt. Ilyen leve­lek ma tömegével érkeznek Jugoszláviából. A neve. két nem írjuk ki, nehogy a levél íróit a titóisták el­hurcolják, g Kedves fiam, lányom és kis unokám! Kívánom, hogy soraim a legjobb egészségben találjanak ben. nejeket, de ne olyanban, mint ahogy mi vagyunk. Mert nekünk nagyon rossz a helyzetünk. Most döglött meg a hízónk és nem tu­dom, mikor tudunk majd másikat venni, mert hat hónapot kell érte dolgozni, mire tudunk venni másikat. Nagyon ürülök neki, hogy írod: vettél motorbiciklit, megvannak jószágai­tok. Mondtam is én ezt a szomszédoknak, oszt nem akarták el­hinni, mert azt mondják, hogy az nem lehetséges. Nagyon kö­szönöm, hogy küldfél levélpapírt, így nem kell érte olyan sok pénzt kiadni, meg nem is igen van. Kedves fiam, mindig hívtalak haza, de most én mondom, hogy maradjál, mert itt nam tudom, hogy mi lesz. Még a fejada­got sem adták meg nekünk, merthogy már mi nem dolgozunk, öregek vagyunk. Ha bírsz, akkor küldjél apádnak cigarettapapírt (mert az is nagyon drága), hagy legalább vasárnap szívjon ren­des papírból, A Katicáék kisfia nő, csak az a baj, hogy nem tudja etetni, úgy ahogy kellene. Nem kap tápszert, meg cukrot, mert nekik nincs utalványuk. Mert csak as kap, aki beadott búzaf, vagy más dolgot. De nekik még a fejadag se lese meg egészen. Itt min­dent elvisznek, az>t mondják, hogy kell a katonaságnak. Kedves lányom! Nagyon köszönjük, hogy gondoltál ránk, hogy kiildfél tűi és így a gépét még tudom használni, Adjátok át üdvözleteimet a násznak és a nászasszonynak, titeket pedig sokszor csókolunk. " r —..— Anyátok, Apátok U. i. Isten veletek. Papírt, ka bírsz, küldjél. Kedves fiam, lányom és kisunokám! Leveleteket megkaptuk, melynek nagyon megörültünk, No, nicg a szalicilnek mert ezt nálunk népi lehet kapni: csak az kap, akinek sok pénze van. Nekünk pedig nincs, mert már Miklós sem dolgozik a társulatnál, kilobták onnét, hogy nem megfelelő, hogy bent roft abban a pártban, ahol Bodri Pista Is- Úgy hív­ják Őket, hqgy vöröskönyvesek. Miklós és Katica arattak, mert nekik kell bennünket eltartani. Fagyon sajnálom ókét, mert olyán sokat kellett nekik dolgozni azért q kis búzáért. A «mos­tani bírónál avattak. Apád fódozgaf, inást már nemigen bír psinálni, meg ruhája sincs, merj ilyen öregek már pepi kapnak. Többet már népi írok. Sokszor çsokQlluk benneteket, meg az unokákat. Isten ve­letek. Anyád, Apád Levelezőink írják: A bajai járás területén a dol­gozó párasatok közül sokun fúl* teljesít et.ék a beadási kötelezeti- ségüke|. Kbidé Ferenc dávodi lakos például beadási kötelezett- ségét kenyérgabonában 205 szá. Zalákra, takarmánygabonában 267 százalékra teljestjette. Kö- vesdi István, szintén dávodi dol­gozó paraszj kenyérgabona be­adásának 107 százalékban, ta­karmánygabona beadásának 108 százalékban lett eleget- Zombor. sevies Pál garai délszláv dolgozó kenyérgabopa beadását 120 szá­zalékban teljesítene. (Oszter- man-n Béla, Baja.) Császártöltés dolgozó paraszt­sága a beadásra előirányzott szénatnennÿiségneJe július 25-ig 160 százalékban tett eleget. A vételijegyzés területén ed. dig hanyagság mutatkozott, A begyűjtött gabonának 20—30 százaléka levételijegyzetlen ma­radt. Ezen a téren igyekeztek magjavítani a munkát és meg is volt az eredmény. Mindjárt ja­vult a begyűjtési átlag. Az ed­digi napi 1(>0 mázsa helyett 230 mázsát vétklijegyeztek le. Az üzemi értekezleten elhang­zott bírálatnak, amelyet az ügy­vezető kariárs gyakorolt a dol­gozók felé, megvolt az ered­ménye. A bírálat és önbirálaj fegyverét felhasználva sikerüli megjavítani a munkát. A császártöltést Felszabadulás- iermelöcsoport még be sem fe­jelte a cséplést. máris a géptől egyenesen a begyüjtöhelyre szál. látott 4° mázsq gabonát. Ezzel mutatott példát a csoport a kí­vülállók felé. (A császártöltési földmüvcsszövcfkezct dolgozói.) * Kerekegyházán 'ól előkészítet- ték a cséplést. Ennek köszön­hető, hogy jelenleg nincs semmiféle fennakadás. A köz- ségi tanács vándorzászlaját Dö­mötör Imre gépe szerezte meg először. A kerekegyházi Dózsa-ter- melöszövetk ezernek saját erő­gépe van. A cséplés bebizonyí­totta, hogy a termelöcsoporjnál van a jegjohb átlagtermés, Azon­kívül a legjobb minőségű gabo­nát is a szövetkezet szállítja be a raktárba- Ezek a körülmények növelik a kívülálló dolgozó pa­rasztok érdeklődését a nagy. üzemi gazdálkodás felé. A fíata) Vörös Hajnal-fermelőcsoportnál is szép eredmények mutatkoz­nak. A községben a köyetkező dol­gozó parasztok teljesítették a legjobban beadási kötelezettsé­geiket: Viczián Márton, aki 596 százalékban, Zsikla József, aki 340 százalékban. B. Horváth Jst- ván tanácstag, aki 340 százalék­ban teljesítette beadását. A végrehajióbizottság tagjai a ta­nács részéről áüandóan ellenőr­zik a gépeket, hogy ahol hiba merül fel, ott azonnal intézkedni tudjanak. (Kosa Sándor, Ke­rekegyháza.)

Next

/
Thumbnails
Contents