Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. augusztus (6. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-05 / 181. szám

Gyorsítsuk, vigyük győzelemre a cséplést, begyűjtést — a gazdag termés betakarítását Î Eredjük elvtárs módszerével csépel a borotai gépállomás Felsőszentivánon Csávoly után Bácsbokod felé kanyarog a kövesút. Az útbaiga­zítás szerjnt ezen a környéken kell csépelnie a boro^ gép­állomás egyik gépének, amely a szovjet Bredjuü-féle gyors, cséplési módszerrel dolgozik. A ligetes erdők, a kétméteres ku­koricások azonban féltékenyen elrejtik a látóhatárt, gepnek hí- re-nyoma s.ncs. Nem maiad más hátra, min, a kérdezösködés. Ép­pen kéznél van egy szemközt baktató idős parasztember. — Tudom, hogyne tudnám. A nevét ugyan meg nem mondom, mert kibicsukii;c a nyelvem, de ordán, gös egy góy az, tegnap én is kör­benéztem. Amoda csépel a szcntivdni csoportnak — mutat jobbfelé a kövesútról. Mézszínü, hatalmas flsztag ta. karja még mindig a gépet egyfe­lől, de elaiulja már a kék füstöt eregető G. 35.es traktor egyhan­gú zúgása. A gép felé minden lépés után egy-egy meglepetés. Lám, a másik oldalán is ásztag áll, középütt remeg a nagy cséplő.est. A végére szerelt ele­vátor puhán eregeti a szalma, csomókat. Az asztagokon három-három kévehányó emelgeti ütemesen a villát. A dobon megütközik a szem: furcsa négy embert látni raj|a a szokásos kettő helyejt. Két etető áll egymás mellett, kezük aiá jobbról és balról egy- egy kévevágó dolgozik. Szóval így fest hát szemre a Bredjuk.féle módszer. Ke;tös aszjag, két etető két kévevágó­val. Amit meg nem látni, azt Varga András felelős vezető ma­gyarázza ele. Füstös-kormos ar­cából csak a szeme világít, az meg olyan szeretettel ragyog a halkan búgó hatalmas gépre, hogy szinte simogatja. Ez a Bredjuk-elvtárs módszerével át­állított szürke gép hozza meg Varga Andrásnak, hogy a végére befejezi cséplési tervét, méghozzá 60 százalékos üzem­anyagfogyasztással. S akkor fel is kerül a gépre a vörösbársony btigádzászló... Varga Andrásnak van ideje .magyarázni. Az erőgép egyenle­tesen zúg, a szíjak mintha va­jon futnának, olyan simán forog­nak, a nagy cséplődob halkan böff'enve kapja el a szétoldott kévéket- — Semmi műszaki hi­bám nem volt eddig — mondja Varga András azzal a szerény­séggel, mintha nem az ő gondos Ijavításának eredménye lenne ez ,a mostani zökkenőmentes munka Miben is áll a szovjet gyorscséplési módszer? , — Ezzel a géppel háromszor Wnnyif leket elcsépelni, mint a ,közönségessel. Hogyan? Ha azt akarjuk, hogy többet csépeljünk, többet kell dolgoznia a gépnek, elsősorban a dobnak. No, néz- \siik meg a kéve útját ■— s für- igén felfelé indul a meredek lét- irán, — Ez a gép ISOO-as. A fordu- VHszámát megnöveltük 50-nel, hogy a dob szíjfárcsájút lejjebb­ire vettük. Mi történik elekor? líra gyorsabban jár a dob, több ka­lászt nyel el. De csak. ha kap. •Ezért kell a két e/elö. Két osz­tagról kapják a kévét és felvált­va. tömik a dobot■ így állandóan terhelve jár a gép. nincs üres járata. De nézzünk csak mást is. A szalmarázó villáról minden második keresztlécet leszedtünk. 'Ez meg asért kellett, hogy a duplamennyiségű szalmát tölcéle- Itesen kirázza a gép. NÍRHÍVUQKÍ* PÄRTtUM-MtÄKSlÄMM* nélkülözhetetlen az agitációs munkában. De még van egy sereg átsze­relés. A törekrázót például 80 centivel meghosszabbították, a felvonóba hét kanállal többet szereltek be. így lesz egy külső­re közönséges gépből találós-kér­dés, egy olyan „ördöngős masina amilyenről a környékbeliek szél- tében-hosszában beszélnek. A zsákok mellől Gréczi clv- társ, a gépállomás politikai ve­zetője keveredik elő. felsőtestén ing helyett szürke porréleg. Te­nyeréből mutatja a gyönyörű, tiszta, rozsot- Egyszerre kétfélé­ről beszél ez a marok gabona: a szentivánl Vörös Csillag-csoport ;ó munkájáról, de — s mes: inkább ez érdekli Gréczi olv- társat. és Vurga Andrást is — az á-szerelt gép szsmveszi eség.. nélküli, (iszta, kifogástalan mun kajáról. — Mondtad már, hogy mennvit csépeltünk el az új módszerrel ? Varga An Írás elfut s füzettel a kezében jön vissza. — Itt van, pontosan óra szerint. Délben fél 1 órakor kezdtünk csépelni. Az első órában lement 34 mázsa. A másodikban 39 és fél, a harmadikban 43 má­zsa. Este 8 óráig elvertünk pon­tosan 240 mázsát, míg közönsé­gesen 180 mázsa a gép normája. Szóval a számok mindennel meggyőzőbben beszélnek. A munkások, a csoport tagjai bol­dogan nézik a gyorsan fogyó asztagokat. Gyetvai László és Ma jer Péter etetők sima, gya­korlott mozdulattal tömik a gé­pet. Minden nap jobban megy a munka, mindinkább összepakol­ják a mozdulatokat- Ezen a napon még a tegnapi 240 má­zsának is föle lesz. Varga András a nyugaton lebukni készülő napra hunyorip Körülsétálja a gépe), ódáin,t a másodvezetönek. aki a mérést ellenőrzi, majd leheveredík a friss szalmakazal tövébe. Egy­két órát szundít Ilyenkor. Aztán, ha leáll a cséplés kigyullad a G 35-ös lámpája a sötétben és Varga András szán­tani indul. Két műszakban dol­gozik már a kiindulás ó[a. Az egyenletes gépzúgás nyu­godt álomba ringatja. Duplán pereg a szem, gyorsan nőnek a zsákhalmok nőtázva rakják őket kocsira a csoport kocsisai. A szovjet emberek baráti segítsége, tapasztalata vált kézzelfogható­vá a szentivánl határban is a bo. rotai gépállomás lelkes dolgo­zóin keresztül. A Szabad Nép cikke nyomán egy vasárnapi rö­vid megbeszélés és lelkes, közös munka kellett csak. hogy az átállított gép most diadalmasan eressze a zsákokba a százmázsá- kat. Bátmonosior és Sreremle fej-fej mellett harcol a békeliegyiljíés elsőbbségéért Bátmonostor községben az 5 cséplőgép lázasan végzi a csáp- lést. Sietnek, mert 9.-ére be akar­ják fejezni a munkát. A cséplő­gépek egymással versenyben harcolnak az elsőbbségért, hogy elnyerjék a község vándorzász- Itaját. A mostani kiértékelés sze. rint Kókity Péter 1200-as gépe az első tervelőirányzatának 40 százalékos teljesítésével. A községben Tóth János veze­tésével 19 tagú brigád béke- cséplést végzett. Reggeltől dél­után 1 óráig 120 mázsás ered­ményt értek el. Ez az eredmény lelkesíti a cséplőmunkásokat a továbjoi eredmények elérésére A ,,Cséplőgéptől a begyüjtőhelyre”- mozgalom is egyre szélesedik. A cséplőgépnél a háromtagú nép­nevelő-brigádok jő munkát fejte­nek ki. A község Szeremle községgé! áll párosversenyben. A két köz­ség fej-fej mellett halad a mun­kákban. Magorai János nem marad adósa a nép államának Magorai János húza nem sokban különbözik a többi hajósi parasztháztól. Talán annyiban, hogy nincs elöl bevakolva. — Majd telik arra is — szokta mondogatni a házigazda és jog­gal. A faluban zárkozott embernek ismerik Magorak. Nem igen jelenik meg nyilvánosság előtt. Azt azonban mindenki tudja róla, hogy rendes. becsületes ember, aki minden munkáját igyek­szik kötelességludpan elvégezni. Tizenegy és fél holden gazdálkodik, ebből csak két és fél az övé, a többi kishaszonbériet. Jól megműveli mindig a földjét. Másképp dolgozik most, amikor nem parancsol neki a kulúk. A felszabadulásig ő is a cselédsors keserű kenyerét ette. Azóta len csak emberré. Tudja és érzi ezt, de a sok szenvedés zárkó­zottá tette. lii A napi munka befejeződött. Magoraiék bent ülnek a szobában. A kis szőke János gyereket nem látni huzamosabb ideig egyhe- lyen. Élénk fiúcska aki mint a villám, cikázik mindig ide.oda az udvarban. A szülei reménysé­ge , A nagymama is kint motoszkál valahol a verendán. Magorai gazda számolgat- A jó termésből bőven jutott a szö­vetkezeti raktárba, ö is úgy gon­dolkodott, mint sok gazda Hajó. son, — Mit cipeljem én a gabo­nát fel a Padlásra, le a padlás­ról, inkább mindjárt minden felesleget beviszek a raktárba. Kiszámította négy személyre a fejadagot, hozzávette a vető­magot, a többi hadd menjen. így adott be hatszázhaivannyolc kilogramm gabonát C-véteijegy. re. Hallotta a népnevelőktől, hogy aki túlteljesíti beszolgáltatását, az kap utalványt iparcikk vá­sárlására. Nekik is elkel a ruha. Jancsikának cipő keik — Mit vegyünk neked, fiacs­kám ? — kérdi az apa a fiát. aki egy pillanatra megunta a futká- rozáat és belesett a szobába. — Kis kabátot, cipőt — mond­ja gyerek és már el is tűnik. Az apja mosolyogva néz utána. Több mint ötszáz forint ér­tékű utalványt fog kapni. Ebből nemcsak a gyereknek, hanem nekik is jut valami. Valami megelégedett érzés lepi el. Milyen nyugodt is az em­ber, ha minden kötelezettségé­nek ejeget tett. A beadott ga­bonáért pár százas ütötte meg a márkái. Azonnal a tanúcshá- 2ára ment és kifizette egészévi adóját. Nem akar adósa maradni az államnak. Látja, hogy szépül, épül faluja, amióta a szabadság napja ragyogja be. Az. ötéves tervben pedig újabb beruházások lesznek. Ezért érdemes dolgozni. A tervért, a békéért. B Ezért megelégedett Magorai gazda. Bár tudja, hogy ez nem elég. Érzi, hogy sokat mulasz­tott eddig is. Példamutatóan járt elöl mindenben, de nem magya. rázta meg a többieknek, hogy miért teszi. Elzárkózott az ered­ményeivel. Pedig hogy örült ta valy is, mikor dicsérő oklevelet kapott, mert túlteljesítette a be­adását. Nagy gonddal őrzi a tuli­pános ládában. Elhatározta, hogy ezentúl máskép cselekedik majd. Az újságot is megrendelte. Ezen. túl naponta fogja olvasni a friss híreket, mert eddig csak néha vett egy újságot. Dehogy akarja vissza a régi világot, amelyet Grőszék szerettek volna ismét a dolgozó nép nyakába zúdítani. Tehát elhatározta, hogy meg­változik. Persze ez nem megy egyszerre, de a boldog jövőért érdemes harcolni, segíteni a Pártnak. Petőfi szülőfaluja nem marad el az állam­polgári kötelesség teljesítésében Apostag, Dumavecse, Kiskö­rös. Csupa ismerős nevek. Több mint száz évvel ezelőtt ezen a vidéken született, élt és alkotott a nagy forradalmár költő: Pe­tőfi Sándor. Verseit — melyek a szabadság és a haza szerete- tére tanítanak — ma js száz meg százezrek olvassák és me­rítenek erőt belőle. Petőfi Sándor 102 évvel ez­előtt halt meg. De szelleme: a haza és a szabadság iránti olt- hatatlan szeretet ma is eleve­nen él magyar dolgozók szívé­ben. Petőfi fegyverrel kezében, a csatatéren küzdött népünk sza­badságáért. Ma: a termelésben, a begyűjtésben való helytállás­sal védjük hazánkat, szabadsá­gunkat, békénket. Menjünk el Kiskörösre, a költő szülőfalujá­ba. Nézzük meg, mit tesz Kis­körös népe napjainkban szabad­ságunk és békénk védelme érdé. kében. Laczkó János — 200 százalék. Az ember bármerre megy a község utcáin, mindenütt sie;ös, dolgos emberekkel találkozik. Poíoveczkl Jánost csak úgy ta­lálomra szólítjuk meg, amint vendégoldalas szekerén a mező­re igyekszik. Alig mondott egy­két szót a közös behordás elő­nyeiről, máris közécsapott a lo­vaknak és így kiáltott vissza : — Sietünk elvtárs, majd rá­érünk diskurálni a télen! A 30-as számú népboltban is nagy a forgalom. Keletje van a lepedővászonnak, damasztnak, kartonnak, melyeket kormány­zatunk juttatott a terménybe­adásban élenjáró dolgozóknak. Laczkó János, akj 200 százalék, ban teljesítette beadását, 150 fo. rint értékű külön iparcikk vá­sárlására kapott utalványt. Fe­leségével együtt ingnek, meg lepedővászonnak valót vásárol­nak. Egyik szekér a másik után porol, van aki még hord, de a legtöbben már beadásra szánt gabonájukat fuvarozzák be a földmüvesszövetkezet raktárába. Így mondom: fuvarozzák, mert Serföző András már éppen har­madszor fordul be fogatával a szélesrenyitott kapun, de még mindig maradt neki otthon egy fuvarral. Az udvaron várakozók nem is állhatják, hogy meg ne kérdezzék : — Maradt-e még otthon And. ris, vagy már az egészet el­hoztad ? — Maradt ám! — feleli büsz­kén — még fejadagonfelülj ör- ietésre is jut. Azt majd a sza­badpiacon értékesítem. A békéérí Tekintete a mázsa fölötti pla­kátra esik: ,.Gyors terménybe­adással harcolok a békéért!” — olvassa és utána körülnéz: Tú­rán Pál éppen most fordul be az udvarra, de itt van Rutka Pál, Opeiszki István és még sokan mások. — Petőfi szülőfaluja nem ma. radhat le legfőbb hazafias köte­lességének teljesítésében — ki­áltja az öreg Túrán. — En ma­gam 200 százalékig meg sem állok. Tizennégy mázsa 65 kjló — csapja fel a mázsát az átvevő. Amíg Serföző a búzát kitől tö- geti, a terményátvevő krétát vesz kezébe és Kelemen Pál. Laczkó János, Körösi Sándor meg Szentgyörgyi János neve után újabb nevet ír fel a ver. senytáblára: „Serfőző András 8 holdas dolgozó paraszt 250 szá­zalék.” A terménybeadási kötelezett­ség teljesítése: állampolgári kö­telesség! Tudják ezt Kiskörös dolgozó parasztjai is. Serfőzo András például nem elégedett meg azzal, hogy csupán törvé nyes kötelezettségét teljesítse, hanem 8 mázsa 65 kilóval meg is toldotta beadását. Ezzel bizo­nyította be, hogy szereti hazá­ját és tettekkel erősíti a béke legyőzhetetlen táborát. Ax elárult Potsdam Augusztus 2-án volt hat éve annak, hogy a Szovjet, unió, az Amerikai Egyesült Államok és Nagybritannia vezető államférfjai aláírták a potsdami egyezményt A világ népei úgy érezték, hogy sikerült megteremteni azo­kat a szilárd alapokat, amelyekre a béke müve felépül­het. Hat év telt el az ünnnepélyes deklaráció óta, mely az emberek millióinak lelkében fellobbantotta a reménység lángját, hogy annyi szenvedés után ráléphetnek az alkotó, békés munka útjára. És e hat év alatt látniok kellett a világ békeszerető népeinek, hogy a nyugati imperialista hatalmak hogyan tépik szét a népek békébe vetett remé­nyeit, hogy váltak hűtlenné azokhoz az ünnepélyes foga­dalmakhoz, amelyeket Potsdamban tettek. A világtörténelem egyik legnagyobb árulásaként fogja feljegyezni r történetírás az Egyesült Államok és Nagy. britannia kormányainak magatartását e korszakban, ami­kor igyekeztek a világot új háború szakadéka felé sodor, ni, amikor elősegítették, azoknak az agresszív és rom­boló erőknek felélesztését, amelyek Németország népét szembeállították a világ népeivel és lábbal tiportak Min­den emberi értéket.

Next

/
Thumbnails
Contents