Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. augusztus (6. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-30 / 201. szám

Siess a beadással, mert csak szeptember 5-ig jár a 4 Ft-os gyorsbeadási jutalom Î

Bácsalmás magyar és délszláv dolgozó paraszlsága gabona feleslegének beadásával segíti győzelemre a begyűjtési tervek tel jesítését

Nagy munkában van Bácsalmáson a községi pánszervezet és a községi tanács. Ennek meg is van az oka, mert augusztus 23-ig mindössze 86.1 százalékra teljesítette a község gabonabe. g-yujtési tervét. Ez,t kell hát behozni. így vélekednek a községi tanácsházán és *gy vélekedik Nagy Ferenc elvtárs is. a községi párttitkár.

— A begyűjtés sikere érdekében elhatároztuk, hogy az eddi. ginéi is fokozottabb felvilágosító munkát végzünk. Ebbe a munkává bevonjuk azokat a dolgozó parasztokat is, akik jól teljest, tették ha&afias kötelességüket, «— mondja Nagy Ferenc elvtárs.

A község magyar és délszláv dolgozó parasztsága örömmel fogadta Udvar község felhívását és egymással versengve igyekeznek minél több gabonát beadni feleslegükből. A dolgozó parasztok elhatározták, hogy feleslegük beadásával járulnak hozzá, hogy a begyűjtési béke. Jié|ep 100 százalékon felül -teljesítse Bácsalmás község a begyűjtési tervet.. A begyűjtés sikere érdekében jó népnevelő munkát végeznek a község magyar. és délszláv dolgozó parasztjai. Jól kiveszi részét a fel- világosító munkában Unyi Márton hatholdas délszláv dolgozó paraszt, aki 350 százalékra tel. jesítette beadási kötelezettségét. Unyi Márton délszláv dolgozó paraszt kommunista, éppen ezért tudja, hogy a begyűjtésben nemcsak felvilágosító m-unká) kell végeznie, hanem példát is kell mutatnia.

— Úgy határoztam, hogy szdmbave.szem minden feleslegem, hogy magam is hozzájárul, jak hazánk megerősítéséhez, — mondotta Unyi Márton. Délszláv és magyar dolgozó parasztosainak elmondja, hogy valamennyinknek kötelességük hozzájárulni a béke megvédésé, hez, a szocializmus építőének meggyorsításához.

— Meg kell mutatnunk Ti tónak 4s aljas bandájának, hogy mt szabad hazában élünk és sza. badságunkat meg is védjük, —

így beszél Unyi Márton, Ha. sonlóképpen vélekedik Mindity István délszláv dolgozó pa.rasZt is, aki a begyűjtési békeháten 60 kiló gabonafelesleget adott be. így te-tt Lovrity György is, aki ugyancsak 60 kiló kenyérgabonát adott be az elmúlj, napokban beadáoi kötelezettségének teIJe- sítése után. Sa-llai Andrásné dói. gozó parasztasszony 123 kiló ga- bonafelesiegével akar hozzájárulni a begyűjtés sikeréhez. — Boldog vagyok, hagy én is ad. hattam, hogy én is hozzájárulhattam a béketábor erősítéséhez, tervünk teljesítéséhez, — mondotta, amikor beadta gabonája;.

Bácsalmás község dolgozó parasztsága megértette a begyűjtési tervek teljesí;ésének je. lemöségéj. A községi pártszervezet és a községi tanács tagjainak jó felvilágosító munkája, valamint a kommunisták példa- mutatása nyomán egyre több magyar és délszláv dolgozó paraszt fog össze, hogy győzelemre vigye a kenyércsatát s ezzel a béke ügyéi.

Nem vált he a huták jóslata...

700 forint jutalmat kaptam legutóbb a városi tanács nyilvános társadalmi gyűlésén, mert 15 hold földem után 25 mázsa gabonát O-vételi jegyre beadtam, örömmel vettem át ezt a kitüntetést. De úgy érzem, hogy ez nemcsak nekem szól. hanem minden egyes kiskunhalasi dolgozó parasztnak, aki verejtéké, vei öntözi a halasi homokot

Hiszen a múltban is dolgoztunk mi, a múltba11 is a mi verejtékünk után fakadt ki a földből az élet, de a kitüntetést a jutalmat mindig azok vitték el, akiknek sohasem lörte munkaszerszám a tenyerét, mi pedig elnyomott, kizsákmányolt, bilincsbevert senkik voltunk.

De 1944, októberében távoli moraj jelezte Itt, Halason is. hogy a dicsó'séges szovjet Vörös Hadsereg a magyar dolgozó pa. raszt kezéről is szedi lefelé a bilincset. Jött a felszabadulás, jött 1915 március 15-e. Ez a dátum sranybeiiivel van leírva a magyar dolgozó parasztság, a ml történelmünkben, mert eze. a napon lett törvény a földrí form.

Népes családomra tekintetei ekkor kaptam én is 15 hold területet, melyet akkor iglicetDsök, kutyafej és lajtorjatüf-ök borítót:. 45 őszén, amikor odaköltöztem Baiotára az ottani nagybérlő-kólák azt mondta: „Mit akarsz te ist, hiszen úgyis itt döglesz meg éhen ? Küiönben jó lesz ez neked, legalább tu. dód hol legeltetni a kölkeidet

Ekkor én ökölbeszorított kézzel és a munkába veiett rendületlen hittel azt mondtam: ezentúl már más, fog itt teremni, amint arai eddig termett.

És most, a nehéz munkában eltöltött évek u’-án ott, ahol iajtorjatiisöktöl nem tudott a jószág legelni, most dús lucerna, vetésem van. Ahol iglicetüsök borította a lankát, gyönyörű ku_ Uorieám csövesedik. s ahol akkor a kutyalej sárgult, onnan az idén már 13 métermázsa rozsot takarítottam he holdanként.

Ezt az eredményt három módszerrel értem el: az időbeni munkával, a trágyázással és a tiszta, jó vetőmaggal így értem el azt is, hogy az idei beszolgáltatásomon felül 25 mázsa kenyérgabonát tudtam adni a magyar dolgozó nép államának

így valósult meg az én egyéni ötéves tervem, amelyre

kormányzatunk ezzel a jutalommal tette fel a koronát.

Nem vált be a kulák jóslata. Nem döglöttem éhen,

nem kell a gyermekeimet legeltetni, mert jut nekik kenyér bö. ségesen, de még kalács is. £ hogy ezt megérhettem, köszönöm a Vártnak, amely éberen örkötök a mi békés termelő munkánk felett. >

Lajkó László,

15 holdas középparaszt Kiskunhalas, Balota.puszta

,,\z oszíályliareban nincs légüres tér, ahol mi nem vagyunk, ott van az ellenség44

— Ext vegyék figyelembe Rém község kommunistái!

A Pártoktatók Háza előadásai

Rém község is döntő feladat elé a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséhez érkezett. Ennek a feladatnak sikeres megoldásáért folyik most a harc megyénk minden községében. Pártunk kongresszusa döntő szempontként állította elénk a nagyüzemi kollektív mezőgazda, ság megieremtését, Rákosi elvtárs pedig felhívta figyelmünket több olyan hibára, amely a fejlesztés sikerének gátjává válhat, így többek között rámutatott a párttagok és a tanács felelősségének, példamutatásának jelentőségére.

Rém községben az ellenség támadása I— ami magától értetődő — megalkuvást, a nehézségektől való visszariadást szült. Maguk a párttagok, majd a tanácstagok is ahelyett, hogy példát mutatnának, visszafelé te. kintgetnek és így — mint Rákosi elvtárs mondotta — akarva, nemakarva dolgozó népünk ellenségeinek kezére járnak. Cziíra József tanácstag például, az előkészítő bizottság tagja is, családjára hivatkozik, kifogásokat emel és az ellenségre hallgatva halogatja a cső. portba való belépését De a másik előkészítő bizottság tagjánál: Dági Mátyásnál is megmutatkozik ez. Ö a feleségére hivatkozik, miszerint az nem akarja a csoportalakítást. A népnevelők pedig az agitáció során éppen ennek az ellenkezőjéről győződtek meg.

A szövetkezeti gazdálkodás ércekében maguk a szövetkezeti csoportok tagjai agitálhatnak legmeggyőzőbben, hiszen saját életük példáját vihetik az egyénileg dolgozó parasztok olé.

A. szövetkezet sorait új .tagokkal bővíteni, a dolgozó paraszt, ság tömegeit rávezetni a helyes útra, elsősorban .az ö kötelessé, gük Ezért helytelen a felfogása

a Kilián György.termelőszövet. kezet elnökének, aki most a tszcs fejlesztésével kapcsolat, ban azit mondja: — Minek az, aki akar, úgyis beiép.

Ahol az ellenség ilyen magatartással találkozik, természete, sen vakmerőbben támad Rémen a kulákság • bérenceivel lá- zitgit a. szövetkezeli mozgalom ellen és nyiitan rágalmat szórt a csoportra. Topda Istvánná ku, Iákszomszédainak és a klerikális reakciónak hatására a demokráciát nyíltan gyalázta és uszított a szövetkezeti mozgalom ellen. Az ilyen megtévesztett egyéneken keresztül, akik a kólák uszályába kerültek — ter. mészetesen az ellenség hangja szól.

A rémi pártszervezet és a tanács vezetői tanulmányozzák át gondosan most, a fejlesztés nagy munkája közepette Rákosi elvtárs kongresszus; beszédét. Rákosi elvtárs ott világosan felvetette, hogy:

,,A mezőgazdaság áttérése a szövetkezés útjára a nagyüzemi termelésre, hazánk további féléméi kedésének és, feívirágozásának elkerülhetetlen útja. Éppen ezárt támadja tajtékozva a kulák és népi demokráciánk minden ellensége.”

S a kulákság nem válogatós eszközeiben. Szítja a rágalmak tüzet, fenyegetőzik, provokációs merényleteket csinál, vagy a háttérben marad, megtévesztett bérenceken kérésziül végzi a munkáját.

Az osztályharcban nincs légüres tér, ahol mi nem vágyunk ott, ott van az ellenség

— így taníiotta Rákosi elvtárs. Ha Rémen a népnevelők elhalt, gatják a kulákok nyílt uszítását és nem harcolnak ellene, ott ellenség egyre nagyobb vérszemet kap.

Rákosi elvtárs azt is világosai: felvetette, hogy a szövetkezetbe még be nem lépő kommunista tétovázása komoly károkat okop és hogy párttagjainktól, a falu egyéb felelőseitől mint legkevesebbet meg kell követelnünk, hogy támogassák c téren Pártunk politikáját. A rémi pártszervezet amellett, hogy kemény kézzel, következetes éberséggel leplezi le a kulákok támadó aknamunkáját, végezzen az eddiginél jobb munkát a felvilágosító munka terén is. iVesse fel a pártszervezet tagjai felé a kommunista felelősség és példamutatás kérdésçi. A falu kommunistái és tanácstagjai legyenek egyben a falu élenjáróé is, akik mögött tömegek sorakoznak fel. Egy Steiner Ferenc nevű hatholda3 dolgozó parasztot, aki lelkesen szervez egy új termelöpsqpprtot, a dolgozó parasztság tizei követik. De tizek és százak torpannak meg Czifra József és Dági Mátyás mögött, akik tétováznak és az

ellenség suttogására hallgatnak. S a Kilián György.csoport további megerősödését hárítja el szándékosan az olyan csoportelnök, aki ölhetett kezekkel, a kapuban állva várja az új belépőket. A fejlesztés ügye kemény harc, a népnevelő munka próbaköve és nem sült galambvár ás.

Rákosi elvtárs beszédének tükrében, a rémi községi pártszervezet és tanács a hibákon önmagára ismerve kezdjen új munkát a szövetkezeti mozgalom sikeréért!

A ^atabanyai bányászok felhívására, hogy minél több dolgozó jelentkezzen bányásznak, megyénkben ág egyre nagyobb visszhangra taIálí. Falvainkba«, városainkban egyre többen jelentkeznek, hogy az ország egyik legmegbecsülteob munkahelyén védelmezzék békénket, hogy munkájukkal meggyorsítsák ötéves tervünk feladatainak megvalósítása;.

A kecskeméti járásból eddig már 30 dolgozó jelentkeze.it bányamunkára. Harminc dolgozó a közeljövő új bányászai. Ezek a dolgozó^ megértették azt, hogy ma minden munkás büszke lehat íUTa. hogy bányában dói. gozhat. Büszkén mondja el ha- Hiteleken Karcsii József bányamunkás is, hogy ö csak azóta érzi igazán boldognak magá„ amióta a bányában dolgozik.

— Ne,kem semmi gondom, semmi bajom nincsen, mert a napi 8 órai munkámmal havon? ta 1000—1050 forintot keresek. Emellett még ruhát és csizmát is kapok. Napi élelmezésem ösz- szcsen 5.60 forintba kerül. Húsz dska szalonnát is kapunk niá. pontú. Mindezekért, a pártunk cs államunk gondoskodásáért, azonban keményen meg is kell dolgoznunk. A bányászmunká nem könnyű, de szép munka. Nekünk, bányászoknak, még b® is kcjl hoznunk az eddigi lemaradásunkat. hogy minél több szenet adhassunk az országnak.

Est tőlünk bányászoktól nemcsak az egyre fokozódó jólétünk követeli meg, hanem ezt kéri minden új és régi bányásztól az ország mondja Kaiévá József

Augusztus 30-án, csütörtök este ti órakor előadás; ,,A szocialista termelés formái népi demokráciánkban” címmel, térés még hozzáteszi — kéthetenként haZa is jövök. Most legközelebb szeptember 1-én fogok újra- hazajönni EakMlskre ás részt fogok venni én is a felvilágosító munkában. Azt akarom én is, hogy minél több dolgozó elnyerhesse azt a becsületes munkáséletet* mint én.

Szép, a munkája u>;án járó megbecsült élete van Karcsú Józsefnek. És éppen ezért, éppen ilyen ále-jéi akamfik az újonnan jelentkező dolgozók a bácsalmási járásból 25-en, a bajai járásból nyolcán, Kecskemétről pedig 65-ep

De ilyen életet akar magának Lakltelekröi Mikus Sándor is. ö már a rostban az éhség és a munkanélküliség elől menekülve

dolgozott bányában. A mukkan

igen a munkanélküliség hajtőt, la az embéreket a bányába. Akkor még nem volt megbecsült

élete a bányásznak. Tizktizenkét. órás volt a műszakok munka- deje. Tanulásra, fejlődésre egyáltalán nem volt lehetőség. A lakásviszonyok a lehető jegresz. szabbak voltak.

Ma már minden megváltozott. A Pártnak és kormányzatunknak gondoskodása a ' bányászat terén nagy fejlődést biztosit a bányásza tán dolgozók részére és igen nagyra értékeli a bányászok munkáját A bányász ma aZ ország egyik legmegbecsültebb dolgozója, a bányászat pedig a legjobban fizejett munkahely. A munkaidő napi 8 Óra. A bányászok ruhát, cipőt kapnak a munkahelyükön.

Tudja ez: Mjküs Sándor is. És mósi. hogy LakLjeiekejj is

melési felelősök, bérfelelősök, vállalatvezetők, agit..prop. felelő, sok részére. Előadó: Gombos Aladár,

egyre többen jelentkeznek bányásznak, ö is boldogan köti meg a szerződést, ment már ö iS látja, hogy bányásznak lenni

boldog életet jelent.

— örömmé.,i jelentkeztem bányásznak — mondja Mikus San. dór —, mert mg már látom, hogy megbecsült élet varja gz új bányászokat is. Komoly mun.

kalicly a bányászt. Én tudom

ezt, hu»en vallóm már bányász. Komolyan és becsületesen kell dolgozni, de ami a legfontosabb, értékelik is az ember munkáját. Karcsú József is elmondot a, hogy nemcsak 1000—1050 fönn. tót lehet keresni a bányában, hanem a terv túli cljceíj é-évei né” 1600—2000 forintot is. És emellett. amint, halló,tóm, még külön jutalmat Is kapnak azok a dolgozók, akik igazoiaijan hiányzás nélkül, becsülettel teljes!.ik feladatukat. Azt hiszem, hogy én is ezek közé a becsülő cs dolgozók köz-é fogok tartozni és jó munkámmal egyre több sze. net fogok adni a hazámnak.

Minden bányász és földalatti dolgozó, hogy ha egész éven át nincsen igazolatlan hiányzása, hűségjutalom címén az évi keresetinek egy bizonyos százalékát kapja meg.

Érdemes tehát bányásznak jelentkezni. És minden dolgozó, aki ilyen megbeosült és szép életet akar. kövesse annak a 209 bácskiakunmegyei dolgozónak a példáját, akik nemsokára már a bányászat terén a széntermelés meggyorsításával segítik elő ötéves tervünk mielőbbi megvalósítását.

Napi nyolcórai munkámmal havi 1000—1050 forintot keresek, mondja Karcsii József bányász

Egyre nő azoknak a száma, akik a tatabányai bányászok felhívására jelentkeznek bányásznak