Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. augusztus (6. évfolyam, 177-202. szám)
1951-08-30 / 201. szám
V A ji5 népnevelő munka eredmé. nye a sikeres begyűjtés Foktőn. — Hogyan készül fel a kcufymári állami gazdaság az össi szántás, vetési munkálatok elvégzésére. VI. évfolyam. 201. szám Ara 50 fillér 1951 augusztus 30, csütörtök A TERMELÓCSOPORTOK EREDMÉNYEI, ú jabb tagok százaival erősíti MEGYÉNK TERMELŐSZÖVETKEZETI MOZGALMÁT Hajós Augusztus 20-át kővető héten tovább erősödött termelőszövetkezeti mozgalmunk a megye területén. A kiskőrösi járásban 106 család, 184 taggal lépett a múlt héten a nagyüzemi gazdái, kodás útjára. A legszebb eredményt Császártöltés mutatja, ahol a község 67 százaléka már szocialista szektor. Négy ter. melöcsoportja van: a Felszabadulás, az Uj Barázda, a Kossulh és a Szabadság. Ezekbe napról, napra ú;'abb tagok lépnek be és várható, hogy Császártöltés követi Hajós példáját és rövidesen szocialista község lesz. Jó eredményt mutat fej Pír/ó is, ahol 36 család lépett be a múlt héten a termelőcsoPorí'5a- — Akasztón viszont elhanyagolták a népnevelő munkát és ezért egyetlen egy új belépő sincs. A halasi járásban Harkakötönyben Alkotmány néven egy IH. típusú temielőcso. port alakult 17 taSgal és 53 hold földdé], Jánoshalmán Bástya néven alakult egy új — szín. tén III. típusú — ,iermelöcso- port, 12 taggal és 56 hold földdel. Kelebián 18-nn lépjek a nagyüzemi gazdálkodás útjára aa elmúlt héten, A kalocsai járásban Hajós község augusztus 25-én termelőszövetkezeti község let;. A földterület 80 és az egyéni gazdálkodóknak 74 százaléka már akkor a termelöcsoportok- ba.n volj. Vagyis 1740 taggal és 8268 katasztrális hold földdel léptek Hajós dolgozó parasztjai a felemelkedés útjára. termelőszövetkezeti közs* Megállapítható azonban az, hogy alkotmányunk ünnepét követő héten a termelőszüvet. kezep mozgalom fejlődésének üteme megyénkben nem volt kielégítő. Az eredmények jobbak 's lehettek volna. Egyes termelőcsoportjainknál nem folyik az előlegek kiadása, a fejadagon felüli gabonameny. nyiségek kiosztása. Ez is egyik oka annak, hogy megyénkben nem megy úgy a csoporifejlesz- tcs, mint ahogyan kellene. Tudvalévő, hogy a dolgozó parasztok, akik még nem léptek a nagyüzemi gazdálkodás útjára, éber szemmel kísérik, hogy milyen jövedelemre tesz szert a csoport és ezen keresztül egy. egy csoporttag milyen juttaiást kapott. A C-vételijegyre be- «■dott gabona után nem adták ki mindenütt a tagoknak a megfelelő gabonakészletet. A kiskunfélegyházi Vörös Csillag-nái például még nem vetjék számba a termelt gabonakészletet é3 ezért nem tudják megállapítani, hogy a tagoknak a fejadagon felül mennyi jár. Hiba az is. hogy egyes helyeden a járási tanács mezőgazda, sági osztálya és a helyi tanácsok sem tekintik fontos kérdésként a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztését. Ez a . helyzet a kecskeméti járás mezőgazdasági osztályánál ja. Ifit előfordult az, hogy a járási mezőgazdasági osztály kiküldött a járás községeibe egy-egy elvtársat a termelőszövetkezeti mozgalom pat- ronálására, azonban ezeket az elv[ársaka;t a megyei .tanács munkatársai az ellenőrzések alkalmával nem találták kint- így g lett volt ez Lajosmizsén, Ladánybe- lién, Kereiiegyházáu, Izsákon, Orgoványon. Jellemző egyes tanácsfunkcio. uárlusok múmiájára, hogy nemtörődömséggel kezelik ezt a kérdést. Nagyfokú lazaság, opportunista felfogás lett úrrá rajtuk. Kunüaracson a tanácstU- Kár például kijelentette, hogy ok azért nem foglalkoznak a termelöszövetkezetii mozgalommal, mer.t nem kaptak rá utasítást. Uojgozó parasztságunk érdek, lödése hatalmas mértékben meg. nőtt a termelőszövetkezetek iránt. Az ezévi gazdag termés, a Szovjetunióból hazatért pa- rusztküldöttek beszámolói, a [szcs-tagok magas jövedelme és gondtalanabb élete a dolgozo parasztok ezreit és ezreit győzi meg a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről. Szükséges azonban, hogy termelöcsoportjaink az előbb említett hibákat kiküszöböljék és végezzék el mindé, nütt az előlegek kiosztását. Az moat a. feladat, hogy dolgozó parasztságunkat segítsük a nagyüzemi termelés útjára. Ebben legnagyobb szerepük párt. szervezeteinknek van. Gondoskodjanak arról, hogy a termelőszövetkezeti csoportok régi tagjai fáradhatatlan harcosai legyenek a tei‘melöszövetkezeti mozgalom fejlesztésének. A tanácsok is adják meg a fokozottabb támogatást a ttrmelöszö. vetkeződ mozgalomnak és ak- iivabban vegyenek részt a régi Csoportok erősítésében és az új csoportok alakításában. Használjuk fel a most következő napokat újabb tagok ezreinek meggyőzésére. Bácsalmáson Stűsz család lépett eddig a szövetkezeti gazdálkodás útjára Bácsalmás községben is egyre szélesedik, egyre fejlődik a ter. melöszövetkezeti mozgalom. Augusztus 20-án, az alkot, mány ünnepén például két új I. típusú termelőszövetkezet alakult a községben és igy ösz- szesen 20 család lépett a szövetkezett gazdálkodás útjára. A Vörös Hajnal I. típusú termelő, csoportba 10 család, az Augusztus 20 I. típusú termelöcsoport- ba ugyancsak tiz család lépett be. A „Lenin” III. típusú termelőszövetkezetbe újabb három dolgozó paraszt kérte felvételét. Bittner Mihály 12 holdas középparaszt és Narancsik Mihály 19 holdas középparaszt az Augusztus 20-termelöszövetke. zetbe lépett be. Mindketten el. mondották, hogy látták a Bácsalmáson régebben alakult termelőszövetkezetek eredményeit, látták, hogy a termelőszövetkezet, ben könnyebbé vált a paraszti munka s ezért határozták el, hogy a szövetke. zeti gazdálkodás útján ha. ladnak többi dolgozó paraszttársaikkal együtt. Nagy Ferenc elvtárs, a községi pártszervezet titkára személyesen is résztvesz a felvilá. gositó munkában s maga is ismerteti a szövekezetí gazdálkodás nagy jelentőségét. A jó felvilágosító munka nyomán határozta el magát a döntő lépésre Vízin István 19 holdas középparaszt is, aki a Vörös Hajnal-termelőszövetkezetbe lé. pett be családjával együtt. — Sokat dolgoztam éle’emben. Munkámból földet is szereznem, de rájöttem, hogy nem vagyok a magam embere Láttam, hogyan bo'dogulnak azok, akik már régebben a szövetkezeti gazdálkodás útjára léptek. Csak azt bánom, hogy nem előbb választottam ezt az útat — mondja Vizin István, amikor aláírta a belépési nyilatkozatot. így vélekedik Antal Elek 13 holdas középparaszt is, akit a Vörös Hajnal.termelöszövetkezet elnökévé választottak meg. — Minden igyekezettel azon leszünk, hogy do'gozó paraszttársainkat eredményeinkkel meggyőzzük a szövetkezeti gazdálkodás helyességéről — mondotta Váradi József 4 holdas dolgozó paraszt, az Augusztus 20.termelőszövetkezet elnöke. A községben jelenleg öt elkészítő bizottság működik s elhatározásuk, hogy alapos felvilágosító munkával járuljanak hozzá a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséhez és a szocializmus építéséhez. Felvi. lágosíó munkával járulnak van az eredménye és az augusztus 20-án alakult két termelőszövetkezet mellett alakulóban van egy harmadik I. típusú ter. melöszövetkezet is. Járásaink javítsák meg az elcsépelt és begyűjtött gabona közötti arányt, bogy megyénk sikerre vigye a terv túlteljesítését is Megyénk ezekben a napokban fokozott harcba indul, hogy valóra váltsa ígéretét s évi begyűjtési előirányzatát 120 szá. Zalákra túlteljesítse. Ennek a vállalásnak megvan az alapja, ha a járosok viszonylatában az elcsépelt és begyűjtött gabona- mennyiség közötti arányt nézzük. Az a tény, hogy a begyűjtött mennyiség az elcsépelthez viszonyítva számos járásban igen kicsi, azt bizonyítja, hogy a dolgozó parasztság otthon tá. rolja gabonafeleslegét. S ez figyelmeztetés a népnevelők számára is, hogy ezen a vonalon kétszeres erővel indítsák el a felvilágosító harcot.. Különösen szükséges ez a kiskunhalasi járásban, ahol az el. csépelthez hasonlítva kenyérgabonából 23.8J. árpából 13.20 került csupán begyűjtésre. A kiskőrösi járás eredménye kenyér- gabonából alig néhány tizedszázalékkal jobb csak s a kalocsai és kecskeméti járás is a megyei átlag alatt, 27—28 százaléknál tart. A begyűjtésben első kiskunfélegyházi járásnak is min. den adottsága megvan, hogy fokozza a túlteljesítés ütemét, mert az elcsépelt kenyérgabona mennyiségnek még mindig 33 százaléka került csak a begyüj. töhelyre, a begyűjtött árr>a- mermyiség pedig csupán 19.10 százalékos. Még gyengébb a helyzet a takarmánygabona begyűjtése vonalán. A legjobbnak számító dunavecsei járás is az elcsépelt árpának 20.64 százalékát gyüj. tötte be, zabból 19.59 százalék, nál tart. Utána a kalocsai, kun- szentmiklósi és kecskeméti járás következik sorrendben. Leggyengébb az erdemény Baja városban és a bajai járásban 14— 15 százalékkal az árpa és a zab vonalán. Aláhúzza ezt az alacsony eredményt méginkább, hogy a bajai járás a legjobb ‘a- karmánytermö járásunk. Ezek a járások most döntően vegyenek irányt az elcsépelt és begyűjtött gabona közötti arány megjavítására, a népnevelők pe. dig fokozottéban tudatosítsák, hogy a takarmánygabona be. gyijjtési terv teljesítése éppúgy kötelesség, mint a kenyérgabonáé. A termelés élenjárói A félegjházi állami tangazdaságban Koczka Sándor fűkasza, iásban állandóan 150 százalékot teljesít. Napi keresete eléri a 30—35 forintot. Fehér Margit a hevesi dohány munkálataiban 120 százalékos átlagteljesít, ménnyel dolgozott. Naponta megkeres 20—25 forintot. • Fekete Imre négyholdas kis. paraszt két hold területeit oejefí másodnövényt, kölest, uborkát, borsót és egyebeket. Beadási kö. telczetlségéneJc .100 százalékig eleget tett és négy birka után 20 kilogramm, gyapjút szolgáltatott be. • A félegyházi gépállomáson Szikora Illés tarlóhántási torvét 218, Gubicz;l József 190, Drubi Péter 165, Laczkó Antal 162 százalékban teljesítette. A csép- lésben Nagy István 180, Fekete Imre 166, Nagy Ilona 170 szú. zulékot ért el. Fekete János 14 holdas középparaszt beadási kötelezettségén felül 3 mázsát C-vételijegyre szállított be. A tarlóhámást és másodvetést 100 százalékig elvégezte, 1 hold kölesét learatta és két hold csalamádéjá! megkapálta. • Felsőszentivánon özv. Címere» Antálné beszolgáltatásának eleget téve 10 mázsa kenyérgabonáját C-véteiijegyre beadta. Híd. vári György né 91/0 kilóval, Mester József 640 kilóval követték példáját. A tanácsok szervezzék mes és szélesítsék ki a csoportlátogatásokat az egyénileg dolgosó parasztság számára Ágasegyházán 27 kis- és középparaszt jött össze a napokban, hogy elbeszélgessen a szövetkezeti gadálkodás felől. A gyűlésen a dolgozó parasztok élénken érdeklődtek, számos kérdésben tudakolták a szövetkezeti gazdálkodás módját, szabályait. Majd arra kérték a helyi tanácsot tegye lehetővé számukra, hogy mint egyénileg dolgozó parasztok, meglátogathassanak egy más határban működő termelőcsoportot s az ot. tani tapasztalatokat felhasználva, ők is csoportba tömörülje, nek Nemcsak Ágasegyházán, hanem megyeszerte megnyilvánul a dolgozó parasztságnak ez a kívánsága. Helyes is, hogy mielőtt az új útra térnek, saját szemükkel győződjenek meg a szövetkezeti gazdálkodás kézzelfogható eredményeiről Tanácsaink tehát szervezzék meg és szélesítsék ki rendsze. réssé a dolgozó parasztság számára a fejlett termelőcsoportot. meglátogatását. Az ott szerzett tapasztalatok gazdag gyümölcse megmutatkozik majd abban a lendületben, ami — mint Ágas. egyházán is — a dolgozó parasztok tömegeit viszi a mezőgazdaság új útjára.
