Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. augusztus (6. évfolyam, 177-202. szám)
1951-08-28 / 199. szám
À Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozaía a növénytermelés 1951—52. évi tervéről Növénytermelésünk színvonala az ötéves terv első két évében jelentősen emelkedett. A minisztertanácsnak a növénytermelés kétéves fejlesztési tervében meghatározón feladatait a terméseredmények tekintetében sikerült t"'ljesí|eni, sőt több növény, nél túlteljesíteni. A terméseredmények emelkedése a kedvező időjárás mellett esősorban a termelési módszerek megjavításának és uz aiapve.ö talajmunkák jobb végrehajtásának valamin) a fokozott gépesítésnek köszönhető. Az eredmények eléréséhez döntően hozzájárul) a Szovjetunió élenjáró mezőgazdasága termelést tapasztalatai. nak hasznosítása, amelyek segítségével terméshozamek — különösen a nagyüzemi gazdálkodást folytam termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban — gyorsan emelkedtek. Az eredmények melle; t azon. ban jelentős hiányosságok is Vannak a növénytermelés területén és igen sok tehetőség még kihasználatlanul hever. Ezért a kővetkező évben — elsősorban a termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban, de az egyé nileg gazdálkodó dolgozó parasz. tok gazdaságaiban is. jelen-ős lépéssel kell előrehaladni a fejlett agrotechnikai módszerek alkalmazása, a gépek fokozott kihasználása, új növények meghonosítása, valamint a növény- termelési munkák megfelelő időben és módon való végrehajtása tekintetében. A növénytermelés terve A növénytermelés 1951—52. évi tervét az alábbiak szerint kell megállapítani: 1 a kenyérgabona (búza, jrozs-) veté3.erüle|ét országosan 55 százalékban kell előirányozni, amelynek teljesítése a terme. löszöVetkezetek és egyéni termelők számára kötelező. A búza termésátlagát kát. holdunkén) országosan 9 mázsában, a termelőszövetkezetekben 9.7 mázsában, az. állami gazdaságokban 11.4 mázsában, a rozs termésátlagát országosan 7.7 mázsában, a termelőszövetkezetekben 8.9 mázsában, az állami gazdaságokban 9.6 mázsában kell elő. irányozni. 2. Állattenyésztésünk színvonalának emelése érdekében a ezálastakarmányok vetésterületét az 1951. évihez képest 16 százalékkal kell növelni. Biztosiján! kell, hogy a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok teljes egészében megtermeljék az állatállományuk ellátására szükséges szálas-, valamint gyökér, és gumóstakarmányokat és kötelezően elő kell írni az. ország külön, bözö terülGtsinck megfelelően a lucerna, lóhere és baltacím termelését. 3. Fejlődő iparunk ipari nyers, anyagokkal való eilátásn céljából tovább kell fejleszteni az ipari növények termelését. Ezért a gyapot ve.ésterületét az 1951. évihez képest kétszeresére, a ricinus vetésterületét két és félszeresére, a szójabab vetésterületét tízszeresére kell emelni és jelen-ös jerüle en be kell vezetni kokszaglz és kenáf termelését. 4. A többi növények termeié, sét az ötéves terv előirányzatának megfelelően kell megter. \iezni és különleges gondot kell fordítani n minőségi vetőmagvak megtermelésére. Az 1952. évben 700.000 kap hold búza, 270.000 kát. hold rozs, 85.000 kát. hold ősziárpa, 200.000 kát- hold tavasz'.árpa, 1,000.000 kát. ü°ld kukorica, 30 ezer lent. hold burgonya, 195.000 kát. bold cukorrépa, 190.000 kát. hold takarmányrépa, 500.000 kát. bold napraforgó elvetéséhez szükséges minőségi vetőmagot kell megtermelni. 5. Az 1951. év jó tapasztalatai alapján jelentős lépéssel kell továbbfejleszteni a másodnövények termelését és 1952. évben 100.000 kát. hold öszj keverék(akarmányt és 1,100.000 kát. hold |arlóvc(ést kell előirányozni. Ezen belüj különösen fokoz, ni kell a rövid tenyészidejű kukorica. termelését. 6. Az ország jelenlegi szántóföldi területének növelése érdekében 1951. év őszén 110.000 kát. hold ícrjciö. rét és berek területét szántóföldi művelésbe keu venni. 7. Az 1952. évben legalább 50.000 kát. holddal keli növelni az öltözött területet. A növénytermelési terv teljesítéséért A növénytermelési terv tejesítése érdekében a következő intézkedéseket kell tenni: 1. A növénytermelési terv fel. bontásánál fokozottan kelt érvényesíteni az ország különböző területeinek talaj, éghajlati és közlekelési adoi,|ságait. Ezéri a földművelésügyi miniszter határozza meg a legíontosabb növények termelési körzeteit és az országos termelési terv felbon. tását ennek megfelelően haj.sák végre. Az állami gazdaságokban és a termelöszöve|kezeieknél meg kell szüntetni a földek szétaprózását sok növényféleség kő. zött és törekedni kell arra, hogy a sők munkát igénylő ipari növényekből egy-eg-y állami gaz. daságbnn vagy termelőszövetkezetben áüalában legfeljebb 2- 3 növényt termeljenek. 2. Az 1952. évi növénytermelési terv végrehajtásának bizjo. sítása érdekében a tervelőirányzatnak és a kialakítandó terme, lési körzeteknek megfelelően elő kell írni n kenyérgabonán és a hereféléken kívül a burgonya, a napraforgó, a hagyma, a fűszerpaprika, a dohány, a rostkender és a rostlen kötelező termelését figyelembe véve egyéb növények termelési körzeteit3. A termelési szerződéseket a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasz;ok földierüle|én 1.230,000 kát. holdra kell kiterjeszteni és a szerződéssel termelt növénye, ke; a termelési körzeteknek megfelelően kell előirányozni. A termelési szerződéseket 1951. évi november hó 30. napjáig meg kell kötni. Agrotechuikai módszerek alkalmazásáról A terméshozamoknak a növénytermelési tervben előirányzott jelentős emelését elsősorban fejlett, tudományosan megalapozott termelési módszerek széleskörű bevezetésével kell elérni, a földművelésügyi mi- nisZ[er, va!amitt| a megyei, járási és községi tanácsok az élenjáró szovjet és hazai tapasz, tálatok a'HPjún gondoskodjanak a következő agrotechnikai eljárások alkalmazásáról: 1. A taiajmunkáh terén: a) Az őszi növények (öszL búza, árpa, rozs. keverék-takarmány sib.) vetése élőn a földet az eddiginél mélyebben, legalább 20 cm, de lehetőleg 22—25 cm mélyen szántsák meg. b) Az őszi mélyszántást az eddiginél korábban, már augusztus végén el kell kezdeni. A tavasszal vetés alá kerülő szán. tóterületeken az ipari növények alá igaerövel legalább 20—22. traktorral 25—27 cm mélyen, október hó 31. napjáig, n tavaszi vetés alá kerülő területen pedig igaerövel legalább 20 cm. trak. torral pedig 20—25 cm mélyen legkésőbb november hó 30. napjáig végezzék el a% őszi mélyszántást. Azokon a területeken, ahol a műit évben végzett mélyszántás nem érte el ezt a mélységet, a múlt évi szántásnál 3 cm.rel mélyebben kei] az őszi mélyszántást elvégezni. c) A vetés előtti és az Ö3zi mélyszántásnál — az is álló. trágya leszánlásának kivételével — az állami gépállomások és az állami gazdaságok teljesen használják ki az ejöhántós ekéket és az ipari növények alá végzett szántásnál esősorban ezeKO[ használják. d) A tavaszi verések előtt ta- lajmüvelesre elsősorban Kui[i- vátort — esetleg ta^csáj — használjanak és tavasszal csak az ősszel szániptlanul maradt futóhomokos és szikes területen szántsanak. 2. A trágyázás terén: aj A rendelkezésig álló istálló, trágyát — elsősorban a kapás- és ipari növények alá (cukorrépa, burgonya, gyapot, kukoricái — mindenütt legkésőbb az őszi szániással a talajoa kell be munkálni. b) A téli időszakban legalább 300 állatni gazdaságban és 1000 termelőszövetkezetben be kell vezetni az istáilótrágya szarvasokban való veszteségmentes ér. lelését és legalább 50 állami gazdaságban és 100 tcrmeiöszö- vctke'z.etben a nyersfoszfáj-mürágyás trágyaérlelés'tc) Széles körben el kelj terjeszteni u fejtrágyázást a gabonaféléknél és kapásnövényeknél műtrágyák és huljadékirágyák (baromfitrágya, hamu) a'kal mazásával. 3, A vetés terén: a) A korai vetés termésfoközó hatásának biztosítása érdekében az egyes szántóföldi növényeket országosait az alábbi Határidőkig keji elvetni: szeptember 15: öszlrcpce. bíbort tere., ősziárpa, lceveréktakur- rná nyolc, szeptember 30: rozs. október 30: öszibúza, március 10: rostlen, olajlen, lencse, mák. hagyma, tavaszibúza, bükköny, borsó, füvesherések, április 10: tavasziárpa, zab, lucerna, vörös. here, baltacím, napraforgó, csil. lagfiirt, cukorrépa, tulcarmány. répa, cirok, április 30: burgonya csicsóka, markelkáposzta, szójabab és kukorica (Alföldön), má. jus 5: rizs, gyapot, rostkender, kukorica (az északi és dunántúli megyékben), ricinus, bab, késői- vetésű napraforgó, b) A tenyész erüjet egyenlete, sebb kihasználása. a jobb fény. elosztás és megdőlést veszély Csökkentse érdekében 225.000 kai. holdon alkalmazni kell a Iceresztben-hossSában való vc^st. Ahol a keresztben-hosszában való vetést alkalmazni nem le. hét — lejtők kivételével —, lehetőleg észak.dcli irányú vetést alkalmazzanak, c) A tavaszi kalászosoknál a korai beérés és a termőképesség fokozása érdekében 1952. évben 30.000 kát. hold tavaszlbúzánál és 120.000 kát. hold tavasziárpánál ja rí vizáit vetőmagot kell elvetni. ti) À kukorica, napraforgó és a fűszerpaprika termelésénél a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok vetésterületüknek legalább 30 százalékán négy. zetes vetési., illetőleg ültetési alkalmazzanak e) A kukorica termelésénél fokozottabb mértékben rá kell térni a hibridkukorica termeié, sére és legalább 10.000 kai. holdon meg kell szervezni a hibrid- kukoricavetömag termelését. A burgonyave;ögumőtermelés megjavítása érdekében 50.000 kat. hildon nyári burgonya termelését kell bevezetni. 4. A rozs. lucerna, kukorica és a napraforgó termelésénél nagy mértékben kell alkalmazni a mes erséges pötbeporzäsp A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok vetésterületüknek legalább 50 százalékán, az egyé. nileg dolgozó parasztok pedig ve. lésterületüknek legalább 10 százalékán végezzenek pótbeporzást. 5, Az öntözéses területek tervezésénél és építésénél meg kell kezdeni az ideiglenes öntözö- csatorna-háiózat segítségével tör. ténő öntözési rendszer bevezetését. Az állami gazdaságok és a /■ermelőszöveikezetek (érjenek át — mindenütt, ahol erre lehetőség van —- a régi kerti és a szántóföldi kapás öntözéseknél is a Szovjetunió nagyüzemeiben bevált barázdás-áztató öntözési módszerre. 6. A gabonafélék, valamint a burgonya kövojkezö évi vető magvait, illetve vetőgumóit szelekció útján kel) kiválogatni a legegészségesebb és a legmaga. sabb termest adó földterületekről. A vetőmagvak és vejógu- mók termelésére már tavasszal ki kell jelölni a legjobb minőségű íölctparceUákat és azokat jobb művelésben kell részesíteni. 7. A növénytermelési terv teljesítése érdekében fokozott gondot kelj íordí-ani a növényvede. lem fejlesztésére. Ezért a földművelésügyi miniszter gondos, kodjék a növényi kártevők elleni harc széleskörű megszervezéséről és a növényvédelmi szolgálatot ellátó szervek megerősítéséről. A gépesítés alkalmazásáról A korszerű agrotechnikai el. jutások végrehajtásának biztosítása érdekében a földművelésügyi minisZjer gondoskodjék a mezőgazdaság gépesítésének további fokozásáról. 1. Biztosítani kell, hogy az állami gazdaságokban és a gépállomásokon a gépek kihaszná- lásj fokát az 1951. évihez képes) legalább 15 százalékkal fel. ■'meijék a gépi munku minőségének és a gépek teljesítményének fokozása érdekében a gépállomásokon minden brigád számára körzeteket kell kijelölni, továbbá a brigádok számára minden gépet egyéves időtartamra felelősen kiadni. A brigádok élén függetlenített brigád, vezető álljon. Az állami gazdaságokban is ki kell jelölni az egyes gépek állandó földterületét. 2. Az áljami gépállomásokat kötelezni kell arra, hogy a minisztertanácsi határozat agro- 'pchnikai előírásait, mindenütit érvényesítsék és u határozatban “'hírt agrotechnikai módszerek alapján kössék szerződéseiket és végezzék a munkákat. A végre, hajtott munkák minőségének fokozott ellenőrzése érdekében a fermclősaöveikezetekniél a brigádvezető igazolja a munka megfelelő elvégzését. Amennyi, ben a gépállomás által végzett munka nem megfelelő minőségű, ezt újra e] kell végezni, illetve a kért meg kell téríteni. 3. A helyi tanácsok mezőgazdasági osztályai, a termelöszö. vetkezetek ngronómusai, a gépállomások agronómusai és a traktorvezetők közöt) szorosabb sgyü: működést kell létesíteni és a gépállomásokat felelőssé keli tenni területük termelöszö-» vet.'ccseteinek letvtel)esitéséért. Ezért állandó tr^kjorbrigädokat kell szervezni é$ a terme;őszö- vetkezetek növébyterinelö brigádjaival összekapcsolva Ugyan. an’a a területre jobb évi időtartamra kell á’lanoósitani Az agronómugok munkájáról A belügyminiszter és a föld. művelásügyi mlnisz:er a növénytermelési feladatok végre- haiiásának biztosítása, valamint a dolgozó parasz:ok és különö- sen a tCrnie!c.szövekezctek termelési munkájának fokozott «egíjése érdekében gondoskod ’ék az agronómusok munkájá. nak megjavításáról. 1. A megyei és járási tanácsok végrehajtó bizottsága me. zögazdasági osztályának főagro- nómusát a végrehajtó biz>tság elnöke és a mezőgazdasági osztály vezetője mellet: tegye fe- lelössé a rnegyé, illetve a járás területén a növénytermelési terv és a minisztertanácsi határozat előírásainak maradéktalan vég- rehaj.ásáért. A járási főagro. nómusok alá kel] rendelni az agrotechnikai kérdések szem- nontjából a gépállomási főagro. nőmusokat és agronómusokat. 2. A föagronómusik és agro- nómusol: szániára n növénytermelés icrvének a terme’fiszövet. kezetekben va(ló végrehajtásától, illetve a túlteljesítésétől függően premizálási rendszert keli bevezetni és a legjobb ered. menyeket elérő agronómusokat kitüntetésre, hell felterjeszteni. Kitüntetések A mezőgazdasági dolgozókat a növénytermelés fejlesztése terén végzett kiváló munkájuk el. ismeréséül kitüntetésben kel] részesíteni. 1. Kitümetésben keli részesíteni az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek, a gépállomások, a mejzőgaZdasági tudó mány és a mezőgazdasági igazgatás azon dolgozóit és vezetőit, valaminjt azokat a dolgozó parasztokat, akik az átlagosnál magasabb és minőségileg is kiemelkedő terméseredmények elérésével, vagy magasabb termések elérése érdekében kifejtet) kiváló túdonjiányos, szervező és irányító munkájukkal hozzájárulnak a növénytermelés színvonalának emeléséhez. 2. Kitüntetésre „ következő termelési eredmények , elérése alapján készítsen a földművelés- ügyi miniszter felterjesztést: f; io — '•© N S’á ÍV be O) N a 2 járás vezet a n *Oi o hr > tsz. brig. vezeti p ?!- a % w>3 *£ ka). hold átlagtermés búzából ti 13 15 19 1! i 20 22 20 rozsból 10 12 14 18 1 7 19 21 19 ősziárpából 14 15 16 20 lí > 21 23 21 táv. árpából 11 12 13 17 16 18 19 18 zabból 10 11 12 16 15 17 18 17 kukoricából (csöves) 25 30 40 45 4i 5 50 55 50 cukorrépából 130 135 140 160 160 180 200 180 napraforgóból lucerna és vő8 9 10 12 11 * 14 16 14 rösheremagból 2 2.2 2 5 2.8 S !-8 3 8.5 S rostlenböl 18 20 25 27 27 80 32 30 rostkenderböl 34 37 40 48 48 55 60 55 rjzsbó'l 24 26 28 30 30 37 40 35 gyapotból 4.5 4.8 5 5.5 5.5 6 6.5 0.5 6! kezesi • burgonyából ipari 60 70 85 90 9( ) 115 120 115 burgonyából 70 90 120 130 13C » 150 160 150 dohányból 7 8 11 12 12 13 14 13 dohány, kapa 11 12 15 16 lfl i 17 18 17 dohány hevesi zöld 20 25 30 36 Sl 5 42 45 42 fűszerpaprika 10 15 20 26 2í Ï 32 35 32 Kitüntetésre azokat a dolgo. zókat lehet felterjeszteni, akik a rájuk bízott, illetve ál;aiuk müveit területen a kitüntetésre jogosító magas terméseredményt az illető növény egész vetésle. rüle|én elérjék és az alábbi követelményeknek megfelelnek: a) az állammal szemben fennálló kötelezettségüknek példásan eleget tettek (adó, beszolgáltatás, gépállomást díj, Sjb,); b) legalább egy termelési időszakban ugyanazon a munkahelyen dolgoznak: c) a többi termelési ágakban is teljesítették általában a termelési terv elöirány. zatát. A földművelésügyi minisz;er kitüntetésre terjesztheti fel azokat a mezőgazdasági dolgozókat, akiknek n vetőmagnemest, téa, új fajták kitenyésztése meghonosí|ása, új termelési és munkaszervezési módszerek és eljárások kidolgozása, illetve meghonosíjása terén kifejtet) munkássága az állami gazdasá- gokban és termelőszövetkezetekben jelentősen elősegítette a m-'t gasabb terméshozamok elérését I
