Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. augusztus (6. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-26 / 198. szám

Mozgósítsunk minden erőt a vasárnapi begyűjtési nap sikeréért ! Ersekcaanáilon a tanács volt vesetőinek opportunista és megalkuvó magatartása ssél fogó fává vált as osztály h arcnak A haza védelme a Magyar Népköztársaság minden polgárának szent kötelessége Farkas BaUnt határőr erre gondolt. Szemben előtte a jugo­szláv ha túr. Tito és bandájának országa. Mögötte a dolgozó nép hazája, az ö hazája. Emltt na9V tervek, egyre szépülő étet, új gyárak, uj gépek, dübörgő traktorok, szép fermés, fejlődő termelőcsoportok, iskolák, bol­dog, békés nép, minde.n. Amotf pedig csak az alkalmat lesik, hogy lerombolhassák a dolgozó magyar nép békés épitőmunkd- jának eredményeit. Kemény arckifejezés. Elszánt akarat ül arcán. Puskáját még erősebben szorítja, magához. — Emlékszik, visszagondol arra, amikor még serdülő gyermek volt. Apja, mint bányász dolgo­zott a Kurittyáni bányatelepen. Nyolc gyermekének kellett napi batevö falatjáért küzdenie. Na. gyón nehéz volt. A napi ke­nyérért minden munkaerejét ki­vették belőle a tőkések. Küzde­lem a tótért, az életért, ez <eí;e tönkre édesapját, A gyűlölt rendszer minden átkát a maga bőrén érezte. 19.^5. Felderengett a szabad- sd0 hajnala, a Szovjetunió fel­szabadította a magyar dolgozó népet, öt magút és családját is. Megszűnt a nyomor. És annyi szenvedés után családja és ma­ga is rálépett a felemelkedés út­jára. Most. hogy erre visszaem­lékszik Farkas Bálint határőr, kisimulnak arcvonásai megható öröm ' sugárzik szeméből. Eszébe jut, mikor öt évvel ez. eiöp maga, is bányász lett. El­vonul előtte a szénért folyó csata minden mozzanata, eszébe jut­nak bányúsztársai, a széncsata hőséi. Eszébe jut édesapja,. aki mosf is a föld mélyében hgTcol azért, amit neki meg kell vé­denie. Gondol három testvérére, akik szinfén a néphadsereg ka­tonái, köztük az egyik határőr, testvérére, aki lehat, hogy ép­pen most, éppen úgy, mint ö, valahol 0 határ mentén ugyan­csak erre emlékezik. Minden áron meg fogja védeni őket. Megvédi hazáját, mely felemelte öt, mely szereti öt és amelynek, felvirágoztatásáért ö maga is sokat dolgozott. A hazß védelme megkíván ‘a tőle, hogy letegye a csákányit, és azt puskával cserélje fel. A ha­za védelme megkívánta tőle, hogy őrt álljon a déli határon s védje meg azt a titóista bandi­táktól. At érzi komoly feladatát. Tud. ja azt, bogy ö vigyáz most őr­helyén a békére, ö vigyáz a ma­gyar dolgozókra, akik éppen ebben a pillanatban a munka kü. lönbözö frontján megfeszített munkával harcolnak azért, ami­ért ö, a békéért. Nehéz, kemény és felelősség, teljes munkát végez. De boldo­gan teljesíti hazafias kötelessé­gét, mert tudja, hogy miért áll őrt. Farkas Bálint határőr nem­csak a szolgálatban példamu­tató, hanem, a kötelességérze.*. ben is. Szeretik feljebbvalói, megbecsülik bajtársai, gyerme­kének érzi őt a magyar is dél­szláv dolgozó nép, mert minden szabadidejét arra használja ích hogy segítse Pártunk politikája, nak győzelmet, a magyar és dél­szláv dolgozó parasztok szoros egységének kifejlesztését. Rajta és a hozzá hasonló bajlársakon keresztül megszerette a község dolgozó népe néphadseregünket. Nem feledkezik meg arról egy percre sem Farkas Bálint halár, őr, hogy politikailag képezze ma- gáy Népne.velö. Most is ahogy olvassa a tatai bányászok fel­hívását, buzdítja a DlSZ-fiata- lokat, hogy menjenek bányász, nak. Szép, kemény élet az, fér­finak való. A bányász a legmeg­becsültebb dolgozó. A bányászok élete szép élet. Élete legnagyobb öröme most érte a napokban, mikor a póri­szervezet lagejlöltneik vette fel. Ezután még jobban, még önfel­áldozóbban teljesíti hazafias kö. télességét, mert tu&ia, hogy min­den, ami az országban {örténik, ezért a kommunisták elsősor­ban a felelősek. Visszagondol sokszor arra, mikor a határ szélén őrségben áll, mikor letet­te a honvédesküt: ,Esküszöm, hogy hazámat, 3 Magyar Nép- köztársaságot, minden külső és belső ellenség elfen életem fel. áldozásával is megvédem." Farkas Bálint és hozzá ha­sonló határőrök biztosíték arra, hogy népünk nyugodtan dolgoz­hat, békésen építheti ötéves tervünket, egyre szépülő életét, mert az alkotmány 61. paragra­fusát sokszázezer magyar hon. véd ás határőr Farkas Bálint példájához hasonlóan hűségesen teljesíti. Az O lèves íerv-Mállítás népi demokráciánk hatalma3 fejlődését szemlélteti ErEekcsanád Sükösddel és Nemesnádudvarral folyó páros, versenyében nem igen igyeke­zett versenytársainak élére ke­rülni. Megelégedett a sereghaj'ó szerepével. A Vörös Csillag-ter­melőszövetkezeti csoport jó munkáját és példamutatását — a begyűjtés minél sikeresebb teljesítésére, sőt, annak túltel­jesítésére — nemigen követték a községben. Ez szoros követ­kezménye volt annak a laza. Ságnak, mely megmutatkozott a tavaszi munkák teljesítésében és azt követőleg a növényápo­lási munkálatokban is. A ta­nács mellett működő mező. gazdasági állandó bizottság nem volt irányítója a munká­nak. Az állandó bizottság tag­jai csak tessék.lássék módjára végezték a tudatosító és felvi­lágosító munkát és saját sze­mélyükben sem igyekeztek pél­damutatásukkal követendő utat mutatni. A tanácsházban ifj. Mayer Zsig'mond volt a tanácselnök helyettese. Mayer Zsigmond volt a mezőgazdasági osztály irányítója. Kapcsolata a mező- gazdasági' állandó bizottsággal olyan laza volt, hogy a feltett kérdésre még csak a nevét sem tudta megmondani a bizottság elnökének, Sziráczki Jánosnak. A tanácselnök helyettese a me­zőgazdasági munkálatok mene­tét íróasztal mellöl, bürokratiku- san intézte. Megelégedett a mezőőrök hetenkénti jelentésé­vel. .A. mezőgazdasági állandó bizottság üléseiről pedig az volt a véleménye: „minden pénteken megtartjuk, ahogyan éppen ösz- szejönnek”. Természetesen a tanácselnök helyettesének ez a magatartása, az állandó bizott­ság üléseit nem egyszer meg. jelenés hiányában a kővetke­ző hétre volt kénytelen halasz­tani. A feladatokkal való megalkuvás rossz eredményeket szül Érsekcsanádon nagy lemara­dás mutatkozik a begyűjtésben. A kenyérgabona begyűjtés alig éri el a 61 százalékot. A tojás, begyűjtésben 25.49 százalék az eredmény. Egyedül a baromfi- begyűjtésben mutatkozik ver­senytársaival szemben némi túl­teljesítés az elért 21.90 száza­lékos telejsítéssel. Mi az oka annak, hogy Er- sekcsanádon a mezőgazdasági munkálatok lazán folytak és hogy a begyűjtésben Ersekcsa- nád jelentősen lemaradt. Nagy szerepet játszott ebben a tanács vezetőinek rossz munkája. A tanács vezetői együtt sírtak a kulákokkal. Nem igyekeztek a kulákok rémhíreit zavartkeltö híreszteléseit a felvilágosító munira erejével széjjelzűzni és rámutatni, mit is akarnak a ku- tákok elérni a dolgozó paraszt, ság egységes sorainak megbon­tásával. A községben 89 kulák van, akik az első félévben mindösz. szé 37.000 forint adót fizettek. A kulákok elmultévi adóhátra­lékai és a folyóévi hathónapos előírásaik viszont 122.000 fo­rintra rúgtak. A 89 kutakból 14 kulák csak részben, 8 pedig egyáltalán nem tett eleget Adófizetési kötelezettségé­nek az első félévben. Az azóta távozott tanács veze. tőinek opportunista magatartá­sát és megalkuvását bizonyltja, hogy ezeknek a kulákoknak még csak fizetési felszólításo­kat sem küldött Csurai Sándor- né. a községi tanács volt elnöke, aki azt mondotta'. — „Ezek a kulákok nem fizetőképesek”. Megalkuvó a tanács elnöke- Nézzük csak meg köze­lebbről Csurai Sándorné oppor­tunizmusát és liberalizmusát:, mennyiben támasztották alá a tények. Kik is ezek a ktüá- kok? Cs. Kovács Pál, Sípos Sándor, Nagy Kálmán, Szabó Sándor, Béda Péter, Nagy Felső Lajos, Bogár János, Dancsa György. A község dolgozóinak egykori elnyomói, kizsákmá- nyolól és vérszívói. Valameny- nyiöknek földjük van, a község, ben szép és tágas házuk és je­lentős állatállományuk. Közülük nem egynek, mint például Sí­pos Sándornak is, tanyája van a határban. Ezekről állapította meg a volt tanácselnöknö, hogy „nem fizetőképesek”. Az érsekcsanáüi tanács ve­zetőinek munkája szinte el. altatta a községben a kulá- kok elleni harcot. Opportunista magatartásuk szin­te szélfogója lett az osztály­harcnak. A kulákok a tanács, házban szívesen látott vendégek voltak. Míg a dolgozó parasz­toknak a tanácselnöknö szobá­jában az íróasztal előtt állva kellett elintézniük ügyes-bajos dolgaikat, addig a község min. den kulákjának hely adódott és hely kínálkozott a szobában le­vő bőrdiványon. A községben a becsületes dolgozók nem is na­gyon csodálkoznak, hogy a ku_ látók 'arcátlansága növekszik és gazságukkal nap-nap mellett a becsületes dolgozó parasztok jó- szándékait gúnyolják és becs­mérelik. A kulákok vakmerőségét és elkövetett gazságaikat növelte az a kapcsolat, melyet a volt tanácselnöknő, Csurai Sándorné tartott fenn a kulákokkal. Csu. raj Sándornál annak idején a népi demokrácia, a dolgozó nép bizalma emelte tisztségébe. Azért, hogy a dolgozó népért becsületesen és áldozatkészen harcoljon. Csurai Sándorné nem ezt tette, hanem a kulá­kok kedvelt vendége és házai­nak sürü látogatója lett. Részt vett dőzsöléseiken és mulatozá­saikon, Nem egyedül látogatta a névnapi céec-kat, a baráti ösz. szejöveteleket és a halvacsorá­kat. Akadtak ehhez szép szám­mal társai is. Például Szabó János, a tanács titkára, Hor­váth Dezső, Farkas Mihály és Kecskés János, a szövetkezeti vezetők. Igaz, hogy ezeket az utóbbiakat magatartásuk miatt már régebben leváltották. A községben mindenki meg­botránkozással emlékezik vissza arra a halvacsorára, melyet Bá­lint Dezső 65 holdas kulák ren­dezett a „tanács tiszteletére”. Vagy arra a nagy vendégségre, melyet Fajszi Sándorné kuJák- asszony hívott egybe. Bencze Lajos, — az azóta szintén eltá­volított közellátási előadó ku- lákmentési machinációja során, Fajszi Sándornét megpróbálta mentesíteni a kulákllstáról. En. nek elkövetkezendő sikerére illő volt ünnepséget rendezni. Csu­rai Sándorné, a volt tanácsel­nöknő és a tanács többi tagjai pedig úgy érezték, hogy azon az ünnepségen nekik is jelen kell lenni. Felső János lculákot ugyancsak Csurai Sándorné, a volt tanácselnöknő köszöntötte, Szabó János tanácstitkár jelen­létében. A tanács vezetői nem támogatták a termelőcsoportot így aztán érthetővé válik, hogy Érsekcsanádon a tanács, nak legkisebb gondja is na­gyobb volt annál, hogy szívén viselje a termelöcsoportot, a begyűjtést, a harcolt a minden szem gabonáért. A kuiák beto. lyás a tanács tagjait körülhálóz- ta. Leszerelte az éberséget és Csurai Sándorné a kulákok sut­togásaira csak annyit tudott vá­laszolni: —■ „Tulajdonképpen nem is tudom, mi a teendőm a kulákokkal szemben”. Szabó János, a tanács volt titkára mindezt látta. Látta az ellaposodó harcot a kulákok el­len, Látta a hibák tornyosulá- sát, mely most a begyűjtés ered­ményeiben, a lemaradásban mu­tatkozik meg a legszembetü. nöbben. Mégsem tett semmit, vagy amint mondotta: — „Nem szorgalmaztam azok kiküszöbö- lését”. Ez a megalkuvás volt az oka aztán annak, hogy a községben a dolgozó parasztság egységes sorait, a kulákok zavarjkeltö rémhíreikkel megbontani igye­keztek. Csurai Sándorné és a tanács többi tagjai nem akar­ták hallani és nem akartak tu­domást venni a kulákok széle­sedő aknamunkájáról. Mint aho­gyan arról sém akartak haliam, hogy a raktárba elhelyezett fali­táblát helyezzék el újból a ta­nácsház elé, hogy a dolgozók er­ről értesülhessenek a rendele. tekröl, teljesítendő feladatokról elvégzett munkájuknak ered­ményeiről és hiányosságaikról. Érsekcsanádon a tanács volt vezetőinek rossz munkája így érezteti most hatását az elért eredményekben. A tanács új ve­zetőinek, akik a régiek helyébe léptek, sürgősen ki kell küszö­bölniük a megmutatkozó hibá­kat. Keményen kell vinni az osztályh-arcot és kíméletlenül le kell sújtania a kulákokra, akik minden igyekezetükkel azon vannak, hogy kártevésükkel a dolgozó nép egyre növekvő és feltörő eredményei ellen törje­nek. Az osztályellenség elleni harc kommunista helytállást és ma gatartást követel. Az új vezetőség váltsa valóra dolgozó népünk törvényeit a Párt útmutatásán keresztül.. Szívós, kemény harcban edződ­nek meg a funkcionáriusok. Az érsekcsanádi tanács új vezetői induljanak harcba, hogy győ­zelemre vihessék a szocializmus építését a községben az osz­tályellenség elleni kíméletlen harc jegyében. Augusztus 18-án, szombaton nyílt meg Budapesten a városli­get Műcsarnokban az ötéves tervrklá’li;ás. A kiállítás, Sma. lyet az Alkotmány tiszteletére rendeztek, bemutatja népi de­mokráciánk hatalmas fejlődését a felszabadulástól napjainkig és szemlélteit a szocializmust építő ötéves terv nagyszerű adatajp Jellemző arra a hatalmas ér. ijeldöd&sre, amely a kiállítást kíséri, hogy csak az, első négy napon nyolcvanezren tekintették •neq a tizenkét hatalmas termet. A kiállítás egyik legszebb ré­sze az a csarnok, ah:l a Dunai Vasmű, az új szocialista város modellje látható. A nyílegyenes fákkal szegélyezett utak moh­ién ha ta'más háztömbök állnak: középületek, áruházak, lakóhá­zak. Mint egy nagy térképen, úgy lehet rajta tájékozódni, mert n modell mellett lévő fény­képen megjelölték a fontosabb középületeket Ebben a teremben lá|ha,:ók az új vasúti kocsik modelljei is. A gyönyörű, szürke szerelvény, ami| a látogatók ,.c~-iiS[ vonat- nak” neveztek el, sokak figyel­mét magára vonja. Alig néhány méterre egy má­sik szép szerelvény áll. Modern motorvonatok modellje, ame­lyeknek az életben használt má­sát már gyártják is a Ganz Va­gon gyárban. Külön helyet foglal el az épü­letelem elöregyártás fejlődné­nek a bemutatása. A vasbe on- épüietelcm előregyártása jelen, leg már igen fontos része az épí­tőiparnak. Az elöregyártás se­gítségévei megrövidítik az épít­kezések idejét. így például a Gyöngyösi Vasgyár teljesen cjő- rogyártott elemekből készült cl mindössze öt hónap alatt. A kiállítás bemutatja, hogy a Szovjetunió tapasztalatainak ál. vételével hogyan emelkedik mintegy hatvanszorosára a fcl~ használható előregyártóit eye. mák mennyisége az ötéves terv folyamán. Az előregyártóit ele­mek segí;ságével már ebben az évben az ipari építkezéseken főbb minf egymillió munkanapot takarítunk meg. De ki tudna mindent felso­rolni? Csajt egy (eremben órá­kat tölthet az ember Gyönyör­ködni lehet a hatalmas Ady Endre óriésdnru és egy vasúti mozgódaru másfélméteres mo­delljében. a Ganz Hajógyárban készülő hajók tökéletes kicsinyí- tetJ másában, a tisZalöki öntöző, műben, a miskolci Dudujka- vöigyben épülő új egyetemben, vagy a veszprémi egyetemben. Példa és követése Kunbaján Kunbaja községben a Rőzsa-termelöcsoport népnevelőinek lelkes, odaadó munkája nyomán különösen a község középpa­rasztjai, tömegesen indultak el a szövetkezeti gazdálkodás út­jára. Szilágyi Sándor 15 holdas dolgozó paraszt, a tagosító bi. zottság elnöke felhívással fordult dolgozó paraszttársaihoz, hogy kövessék példáját, lépjenek be a csoportba, legye­nek erős bástyái a szocializmus építésének, a ti. tóista Jugosz!ávia határán. A felhívás nyomán számos közép­paraszt, így Horváth István 10 holdas, Géczi József 13 holdas. Molnár József 8 holdas, özv. Mester Józseíné 7 holdas dolgozó parasztok is a boldogulás útját választották.

Next

/
Thumbnails
Contents