Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. augusztus (6. évfolyam, 177-202. szám)
1951-08-26 / 198. szám
Mozgósítsunk minden erőt a vasárnapi begyűjtési nap sikeréért ! Ersekcaanáilon a tanács volt vesetőinek opportunista és megalkuvó magatartása ssél fogó fává vált as osztály h arcnak A haza védelme a Magyar Népköztársaság minden polgárának szent kötelessége Farkas BaUnt határőr erre gondolt. Szemben előtte a jugoszláv ha túr. Tito és bandájának országa. Mögötte a dolgozó nép hazája, az ö hazája. Emltt na9V tervek, egyre szépülő étet, új gyárak, uj gépek, dübörgő traktorok, szép fermés, fejlődő termelőcsoportok, iskolák, boldog, békés nép, minde.n. Amotf pedig csak az alkalmat lesik, hogy lerombolhassák a dolgozó magyar nép békés épitőmunkd- jának eredményeit. Kemény arckifejezés. Elszánt akarat ül arcán. Puskáját még erősebben szorítja, magához. — Emlékszik, visszagondol arra, amikor még serdülő gyermek volt. Apja, mint bányász dolgozott a Kurittyáni bányatelepen. Nyolc gyermekének kellett napi batevö falatjáért küzdenie. Na. gyón nehéz volt. A napi kenyérért minden munkaerejét kivették belőle a tőkések. Küzdelem a tótért, az életért, ez <eí;e tönkre édesapját, A gyűlölt rendszer minden átkát a maga bőrén érezte. 19.^5. Felderengett a szabad- sd0 hajnala, a Szovjetunió felszabadította a magyar dolgozó népet, öt magút és családját is. Megszűnt a nyomor. És annyi szenvedés után családja és maga is rálépett a felemelkedés útjára. Most. hogy erre visszaemlékszik Farkas Bálint határőr, kisimulnak arcvonásai megható öröm ' sugárzik szeméből. Eszébe jut, mikor öt évvel ez. eiöp maga, is bányász lett. Elvonul előtte a szénért folyó csata minden mozzanata, eszébe jutnak bányúsztársai, a széncsata hőséi. Eszébe jut édesapja,. aki mosf is a föld mélyében hgTcol azért, amit neki meg kell védenie. Gondol három testvérére, akik szinfén a néphadsereg katonái, köztük az egyik határőr, testvérére, aki lehat, hogy éppen most, éppen úgy, mint ö, valahol 0 határ mentén ugyancsak erre emlékezik. Minden áron meg fogja védeni őket. Megvédi hazáját, mely felemelte öt, mely szereti öt és amelynek, felvirágoztatásáért ö maga is sokat dolgozott. A hazß védelme megkíván ‘a tőle, hogy letegye a csákányit, és azt puskával cserélje fel. A haza védelme megkívánta tőle, hogy őrt álljon a déli határon s védje meg azt a titóista banditáktól. At érzi komoly feladatát. Tud. ja azt, bogy ö vigyáz most őrhelyén a békére, ö vigyáz a magyar dolgozókra, akik éppen ebben a pillanatban a munka kü. lönbözö frontján megfeszített munkával harcolnak azért, amiért ö, a békéért. Nehéz, kemény és felelősség, teljes munkát végez. De boldogan teljesíti hazafias kötelességét, mert tudja, hogy miért áll őrt. Farkas Bálint határőr nemcsak a szolgálatban példamutató, hanem, a kötelességérze.*. ben is. Szeretik feljebbvalói, megbecsülik bajtársai, gyermekének érzi őt a magyar is délszláv dolgozó nép, mert minden szabadidejét arra használja ích hogy segítse Pártunk politikája, nak győzelmet, a magyar és délszláv dolgozó parasztok szoros egységének kifejlesztését. Rajta és a hozzá hasonló bajlársakon keresztül megszerette a község dolgozó népe néphadseregünket. Nem feledkezik meg arról egy percre sem Farkas Bálint halár, őr, hogy politikailag képezze ma- gáy Népne.velö. Most is ahogy olvassa a tatai bányászok felhívását, buzdítja a DlSZ-fiata- lokat, hogy menjenek bányász, nak. Szép, kemény élet az, férfinak való. A bányász a legmegbecsültebb dolgozó. A bányászok élete szép élet. Élete legnagyobb öröme most érte a napokban, mikor a póriszervezet lagejlöltneik vette fel. Ezután még jobban, még önfeláldozóbban teljesíti hazafias kö. télességét, mert tu&ia, hogy minden, ami az országban {örténik, ezért a kommunisták elsősorban a felelősek. Visszagondol sokszor arra, mikor a határ szélén őrségben áll, mikor letette a honvédesküt: ,Esküszöm, hogy hazámat, 3 Magyar Nép- köztársaságot, minden külső és belső ellenség elfen életem fel. áldozásával is megvédem." Farkas Bálint és hozzá hasonló határőrök biztosíték arra, hogy népünk nyugodtan dolgozhat, békésen építheti ötéves tervünket, egyre szépülő életét, mert az alkotmány 61. paragrafusát sokszázezer magyar hon. véd ás határőr Farkas Bálint példájához hasonlóan hűségesen teljesíti. Az O lèves íerv-Mállítás népi demokráciánk hatalma3 fejlődését szemlélteti ErEekcsanád Sükösddel és Nemesnádudvarral folyó páros, versenyében nem igen igyekezett versenytársainak élére kerülni. Megelégedett a sereghaj'ó szerepével. A Vörös Csillag-termelőszövetkezeti csoport jó munkáját és példamutatását — a begyűjtés minél sikeresebb teljesítésére, sőt, annak túlteljesítésére — nemigen követték a községben. Ez szoros következménye volt annak a laza. Ságnak, mely megmutatkozott a tavaszi munkák teljesítésében és azt követőleg a növényápolási munkálatokban is. A tanács mellett működő mező. gazdasági állandó bizottság nem volt irányítója a munkának. Az állandó bizottság tagjai csak tessék.lássék módjára végezték a tudatosító és felvilágosító munkát és saját személyükben sem igyekeztek példamutatásukkal követendő utat mutatni. A tanácsházban ifj. Mayer Zsig'mond volt a tanácselnök helyettese. Mayer Zsigmond volt a mezőgazdasági osztály irányítója. Kapcsolata a mező- gazdasági' állandó bizottsággal olyan laza volt, hogy a feltett kérdésre még csak a nevét sem tudta megmondani a bizottság elnökének, Sziráczki Jánosnak. A tanácselnök helyettese a mezőgazdasági munkálatok menetét íróasztal mellöl, bürokratiku- san intézte. Megelégedett a mezőőrök hetenkénti jelentésével. .A. mezőgazdasági állandó bizottság üléseiről pedig az volt a véleménye: „minden pénteken megtartjuk, ahogyan éppen ösz- szejönnek”. Természetesen a tanácselnök helyettesének ez a magatartása, az állandó bizottság üléseit nem egyszer meg. jelenés hiányában a kővetkező hétre volt kénytelen halasztani. A feladatokkal való megalkuvás rossz eredményeket szül Érsekcsanádon nagy lemaradás mutatkozik a begyűjtésben. A kenyérgabona begyűjtés alig éri el a 61 százalékot. A tojás, begyűjtésben 25.49 százalék az eredmény. Egyedül a baromfi- begyűjtésben mutatkozik versenytársaival szemben némi túlteljesítés az elért 21.90 százalékos telejsítéssel. Mi az oka annak, hogy Er- sekcsanádon a mezőgazdasági munkálatok lazán folytak és hogy a begyűjtésben Ersekcsa- nád jelentősen lemaradt. Nagy szerepet játszott ebben a tanács vezetőinek rossz munkája. A tanács vezetői együtt sírtak a kulákokkal. Nem igyekeztek a kulákok rémhíreit zavartkeltö híreszteléseit a felvilágosító munira erejével széjjelzűzni és rámutatni, mit is akarnak a ku- tákok elérni a dolgozó paraszt, ság egységes sorainak megbontásával. A községben 89 kulák van, akik az első félévben mindösz. szé 37.000 forint adót fizettek. A kulákok elmultévi adóhátralékai és a folyóévi hathónapos előírásaik viszont 122.000 forintra rúgtak. A 89 kutakból 14 kulák csak részben, 8 pedig egyáltalán nem tett eleget Adófizetési kötelezettségének az első félévben. Az azóta távozott tanács veze. tőinek opportunista magatartását és megalkuvását bizonyltja, hogy ezeknek a kulákoknak még csak fizetési felszólításokat sem küldött Csurai Sándor- né. a községi tanács volt elnöke, aki azt mondotta'. — „Ezek a kulákok nem fizetőképesek”. Megalkuvó a tanács elnöke- Nézzük csak meg közelebbről Csurai Sándorné opportunizmusát és liberalizmusát:, mennyiben támasztották alá a tények. Kik is ezek a ktüá- kok? Cs. Kovács Pál, Sípos Sándor, Nagy Kálmán, Szabó Sándor, Béda Péter, Nagy Felső Lajos, Bogár János, Dancsa György. A község dolgozóinak egykori elnyomói, kizsákmá- nyolól és vérszívói. Valameny- nyiöknek földjük van, a község, ben szép és tágas házuk és jelentős állatállományuk. Közülük nem egynek, mint például Sípos Sándornak is, tanyája van a határban. Ezekről állapította meg a volt tanácselnöknö, hogy „nem fizetőképesek”. Az érsekcsanáüi tanács vezetőinek munkája szinte el. altatta a községben a kulá- kok elleni harcot. Opportunista magatartásuk szinte szélfogója lett az osztályharcnak. A kulákok a tanács, házban szívesen látott vendégek voltak. Míg a dolgozó parasztoknak a tanácselnöknö szobájában az íróasztal előtt állva kellett elintézniük ügyes-bajos dolgaikat, addig a község min. den kulákjának hely adódott és hely kínálkozott a szobában levő bőrdiványon. A községben a becsületes dolgozók nem is nagyon csodálkoznak, hogy a ku_ látók 'arcátlansága növekszik és gazságukkal nap-nap mellett a becsületes dolgozó parasztok jó- szándékait gúnyolják és becsmérelik. A kulákok vakmerőségét és elkövetett gazságaikat növelte az a kapcsolat, melyet a volt tanácselnöknő, Csurai Sándorné tartott fenn a kulákokkal. Csu. raj Sándornál annak idején a népi demokrácia, a dolgozó nép bizalma emelte tisztségébe. Azért, hogy a dolgozó népért becsületesen és áldozatkészen harcoljon. Csurai Sándorné nem ezt tette, hanem a kulákok kedvelt vendége és házainak sürü látogatója lett. Részt vett dőzsöléseiken és mulatozásaikon, Nem egyedül látogatta a névnapi céec-kat, a baráti ösz. szejöveteleket és a halvacsorákat. Akadtak ehhez szép számmal társai is. Például Szabó János, a tanács titkára, Horváth Dezső, Farkas Mihály és Kecskés János, a szövetkezeti vezetők. Igaz, hogy ezeket az utóbbiakat magatartásuk miatt már régebben leváltották. A községben mindenki megbotránkozással emlékezik vissza arra a halvacsorára, melyet Bálint Dezső 65 holdas kulák rendezett a „tanács tiszteletére”. Vagy arra a nagy vendégségre, melyet Fajszi Sándorné kuJák- asszony hívott egybe. Bencze Lajos, — az azóta szintén eltávolított közellátási előadó ku- lákmentési machinációja során, Fajszi Sándornét megpróbálta mentesíteni a kulákllstáról. En. nek elkövetkezendő sikerére illő volt ünnepséget rendezni. Csurai Sándorné, a volt tanácselnöknő és a tanács többi tagjai pedig úgy érezték, hogy azon az ünnepségen nekik is jelen kell lenni. Felső János lculákot ugyancsak Csurai Sándorné, a volt tanácselnöknő köszöntötte, Szabó János tanácstitkár jelenlétében. A tanács vezetői nem támogatták a termelőcsoportot így aztán érthetővé válik, hogy Érsekcsanádon a tanács, nak legkisebb gondja is nagyobb volt annál, hogy szívén viselje a termelöcsoportot, a begyűjtést, a harcolt a minden szem gabonáért. A kuiák beto. lyás a tanács tagjait körülhálóz- ta. Leszerelte az éberséget és Csurai Sándorné a kulákok suttogásaira csak annyit tudott válaszolni: —■ „Tulajdonképpen nem is tudom, mi a teendőm a kulákokkal szemben”. Szabó János, a tanács volt titkára mindezt látta. Látta az ellaposodó harcot a kulákok ellen, Látta a hibák tornyosulá- sát, mely most a begyűjtés eredményeiben, a lemaradásban mutatkozik meg a legszembetü. nöbben. Mégsem tett semmit, vagy amint mondotta: — „Nem szorgalmaztam azok kiküszöbö- lését”. Ez a megalkuvás volt az oka aztán annak, hogy a községben a dolgozó parasztság egységes sorait, a kulákok zavarjkeltö rémhíreikkel megbontani igyekeztek. Csurai Sándorné és a tanács többi tagjai nem akarták hallani és nem akartak tudomást venni a kulákok szélesedő aknamunkájáról. Mint ahogyan arról sém akartak haliam, hogy a raktárba elhelyezett falitáblát helyezzék el újból a tanácsház elé, hogy a dolgozók erről értesülhessenek a rendele. tekröl, teljesítendő feladatokról elvégzett munkájuknak eredményeiről és hiányosságaikról. Érsekcsanádon a tanács volt vezetőinek rossz munkája így érezteti most hatását az elért eredményekben. A tanács új vezetőinek, akik a régiek helyébe léptek, sürgősen ki kell küszöbölniük a megmutatkozó hibákat. Keményen kell vinni az osztályh-arcot és kíméletlenül le kell sújtania a kulákokra, akik minden igyekezetükkel azon vannak, hogy kártevésükkel a dolgozó nép egyre növekvő és feltörő eredményei ellen törjenek. Az osztályellenség elleni harc kommunista helytállást és ma gatartást követel. Az új vezetőség váltsa valóra dolgozó népünk törvényeit a Párt útmutatásán keresztül.. Szívós, kemény harcban edződnek meg a funkcionáriusok. Az érsekcsanádi tanács új vezetői induljanak harcba, hogy győzelemre vihessék a szocializmus építését a községben az osztályellenség elleni kíméletlen harc jegyében. Augusztus 18-án, szombaton nyílt meg Budapesten a városliget Műcsarnokban az ötéves tervrklá’li;ás. A kiállítás, Sma. lyet az Alkotmány tiszteletére rendeztek, bemutatja népi demokráciánk hatalmas fejlődését a felszabadulástól napjainkig és szemlélteit a szocializmust építő ötéves terv nagyszerű adatajp Jellemző arra a hatalmas ér. ijeldöd&sre, amely a kiállítást kíséri, hogy csak az, első négy napon nyolcvanezren tekintették •neq a tizenkét hatalmas termet. A kiállítás egyik legszebb része az a csarnok, ah:l a Dunai Vasmű, az új szocialista város modellje látható. A nyílegyenes fákkal szegélyezett utak mohién ha ta'más háztömbök állnak: középületek, áruházak, lakóházak. Mint egy nagy térképen, úgy lehet rajta tájékozódni, mert n modell mellett lévő fényképen megjelölték a fontosabb középületeket Ebben a teremben lá|ha,:ók az új vasúti kocsik modelljei is. A gyönyörű, szürke szerelvény, ami| a látogatók ,.c~-iiS[ vonat- nak” neveztek el, sokak figyelmét magára vonja. Alig néhány méterre egy másik szép szerelvény áll. Modern motorvonatok modellje, amelyeknek az életben használt mását már gyártják is a Ganz Vagon gyárban. Külön helyet foglal el az épületelem elöregyártás fejlődnének a bemutatása. A vasbe on- épüietelcm előregyártása jelen, leg már igen fontos része az építőiparnak. Az elöregyártás segítségévei megrövidítik az építkezések idejét. így például a Gyöngyösi Vasgyár teljesen cjő- rogyártott elemekből készült cl mindössze öt hónap alatt. A kiállítás bemutatja, hogy a Szovjetunió tapasztalatainak ál. vételével hogyan emelkedik mintegy hatvanszorosára a fcl~ használható előregyártóit eye. mák mennyisége az ötéves terv folyamán. Az előregyártóit elemek segí;ságével már ebben az évben az ipari építkezéseken főbb minf egymillió munkanapot takarítunk meg. De ki tudna mindent felsorolni? Csajt egy (eremben órákat tölthet az ember Gyönyörködni lehet a hatalmas Ady Endre óriésdnru és egy vasúti mozgódaru másfélméteres modelljében. a Ganz Hajógyárban készülő hajók tökéletes kicsinyí- tetJ másában, a tisZalöki öntöző, műben, a miskolci Dudujka- vöigyben épülő új egyetemben, vagy a veszprémi egyetemben. Példa és követése Kunbaján Kunbaja községben a Rőzsa-termelöcsoport népnevelőinek lelkes, odaadó munkája nyomán különösen a község középparasztjai, tömegesen indultak el a szövetkezeti gazdálkodás útjára. Szilágyi Sándor 15 holdas dolgozó paraszt, a tagosító bi. zottság elnöke felhívással fordult dolgozó paraszttársaihoz, hogy kövessék példáját, lépjenek be a csoportba, legyenek erős bástyái a szocializmus építésének, a ti. tóista Jugosz!ávia határán. A felhívás nyomán számos középparaszt, így Horváth István 10 holdas, Géczi József 13 holdas. Molnár József 8 holdas, özv. Mester Józseíné 7 holdas dolgozó parasztok is a boldogulás útját választották.
