Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. július (6. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-21 / 168. szám

jr Politikai munka a termésbegytij- tésnél és beszolgáltatásnál. — A megyék párosversenymozga]- mához csatlakozva a megyei ta­nács végrehajtóbizottsága Pest megyét hívta ki versenyre. — Amióta kiebrurialták a kulákok cimboráit az orgoványi tanács­ból, azóta javult a begyűjtés. • VI. évfolyam, 163. szám Ara SO f illér 1951. július 21, szombat Gyorsítsuk meg a másodnö vények vetését HARCBAN AZ AUGUSZTUS VÁLLALÁSOK TELJESÍTÉSÉÉRT „Két kalászt teremjen ott, ahol eddig csak egy volt!” Ezt írja Tyimirjazev nagy szovjet tudós. Lehet-e ezt teljesíteni? — kí­sért sok dolgozó paraszt agyá­ban. Lehet! A másodnövényve{és- sel egy és ugyanazon földön két termést lehet betakarítani. Ez nagymértékben elősegíti az állattenyésztés fejlesztését, a dolgozó parasztság jövedelmé­nek emelését. Erre a lehetőségre nemrég Rákosi elvtárs is felhívta dol­gozó parasztságunk figyelmét- A Horthy-fasizmus negyedév­százada alatt senki sem törődött azzal és főleg az akkori „veze­tés”, hogy segítse a dolgozókat a föld jobb kihasználásában. Ma azonban az egyéni ér­dek mellett országos, mégpedig igen nagyjelentőségű országos érdek a szántóföldek jobb ki­használása, a másodnövények vetése. Termelőszövetkezeteink, állami gazdaságainknak és egyénileg dolgozó parasztságunknak súly­ponti feladata, legyen az aratás és cséplés munkája mellett a másodnövények tei'melése. Kém lehet közömbös egyetlen mezőgazdasági dolgozónak sem, hogy hogyan hasznosítja föld­területét és mennyi és milyen minőségű takarmányt biztosít állatállományának. Az idei csa­padékos időjárás rendkívül ked­vező a másodnövények termelé­sére, azonban csakis akkor tu­dunk jó eredményt elérni, ha aratás után azonnal hozzáfo­gunk a taijó lebuktatásához, a jó vetöágy készítéséhez és a haladéktalan vetéshez. Nem szabad a. vetési munkála­tokkal várni, nem szabad halo­gatni. Harcoljunk a téves hiede­lem ellen, hogy a másodnövény „kizsarolja” a földet. Erről fecseg most falvainkban a kuják. De a dolgozó parasztság már tudja, hogy amlt. a kulák ellenez, az az ö javát szolgálja. így van ez a másodnövények vetésénél is. A szovjet mezőgazdasági tucJ°sok bebizonyították számtalan pél­dával, hogy a másodvetemény . jó talajmunka mellett egyálta­lán nem zsarolja ki a földet­Miért vessen másodnövényt a dolgozó parasztság? ' 1Mat»ta Ferenc 9 holdas fok­tői gazda megadja erre a vá­laszt. körülbelül 3.5 hold volt a ke­nyérgabonám vetésterülete. Ezt learatva, ha bevetem másodnö­vénnyel, akkor a következő Bs&madást készíthetem. Vetek például két told kölest, egy hold csalainadét, félhold takarmány­káposztát. A ké( hold kölesből mintegy 13 mázsa termés lesz. Ezt nagyon szeretik a baromfiak. Egy baromfi évi szükséglete 40 kg. Ha négy mázsát hagyok meg magamnak, a többit pedig értékesítem, akkor is 10 tyúkkai többet tudok nevelni. A köles megnöveli a tojáshozamot. Ez havonta mintegy 15 tojással je­lent többep Ez havonta 12 fo­rintos jövedelemtöbbletet jelent 'tyúkonként, 10-nél 120 forintot. Évi H40 forint! Emelte^ még marad a köles- szaima is. Ezt igen szeretik « juhok. Ha eszel etetem, a gyapjúhozam is emelkedik. Két- kllós gyapjúhozam helyett 3.5 kg gyapjút nyerek egy-egy juhról. Az egy hold csálamádén mint­egy 180 mázsa terem. Napi 30 kilós adagokkal számítva, négy tehénnek egész téli zöldtakar­mány szükségletét biztosítja. Tejhozam szempontjából pedig egy tehénnél napi 2—3 literrel többet jelent. E* tehenenként egy félév alatt 450 forintot je­lent. Ezen egy öltöny ruhát lehet venni." így kalkulál Matota Ferenc Foktön. De Így számolt Miklósi Gergely 20 holdas középparaszt társa is. És így cselekszenek megyénkben mindazok, akik a bőséges takarmánytermés mel­lett, a jelenleg meglévő - takar­mány mellett is több t^1” mányt, több jövedelmet akarnak biztosítani a másodvetemények- böl. Megyénkben a másodvetések átlaga 42 százalék. Ezt azt jelenti, hogy az előirányzott, il­letve javasolt területnek csak mintegy a Jelét vetettük be. Igen sok községben tehát lema­radás tapasztalható. Ennek a legtöbb helyen az az oka, hogy a tanács ne.m viszi kemény kéz­zel az osztályharcot. A ku­lak ellensége a másdonövényve- tésnek is. Több községben azt hangoztatja, hogy „az idén igazán nincs szükség másod- ■növényejcre, hiszen bőséges az egyszeri takarmánylermés is". Ez az ellenség hangja. Aki ezt a „szaktanácsot” követi, aka­ratlanul saját magát károsítaná vele, akaratlanul az ellenségnek használ vele. A helyi tanácsokra vár a fel­adat, hogy a dolgozó parasztság minél előbb a lemaradást be­hozza. A tanácsoknak kell a győzelemhez a feltételeket meg­teremteni. Törekedjenek min­den erővel, hogy munkábaállií- sák az állandó mezőgazdasági bizottságot és azt erősítsék még a tömegszervezetek, főként a földmű vessző ve tk eze t ck tagjai­val, a munkában példát mutató, tekintélyes kis- és középparasz- tckkal. Az így megerősített me­zőgazdasági állandó bizottság azután megkönnyítheti munká­ját ügy, hogy felossza egyenlő arányban a határt- Minden bi­zottsági tag arra törekedjen, Alföldi Kecskeméti Konzervgyár Az Alföldi Kecskeméti Kon. zervgyár dolgozói naponta újabb eredmények kivívásáért indul­nak harcba. Az üzem dolgozói­nak nagyrésze lelkesen csatla­kozott a versenymozgalomhoz és a hosszúlejáratú versenyszer- zödések módosításával vállalták, hogy az eddig elért eredménye­ket tovább fokozzák. Az alkot­mány ünnepének tiszteletére megindult munkaverseny eddigi szqkaszában kimagasló ered­ményt ért el Cs. Kovács Erzsé­bet, aki 183 százalékot, Vágó Fáiné 169 százalékot, Pácsa Teréz pedig 166 százalékot tel­jesített. Ugyancsak jó ered­ményt ért el Hajagos Istvánná és Cseri Teréz is. Mindketten 161 százalékos teljesítménnyel dolgoznak. Cs. Kovács Pálné, Farkas Istvánná, István Fe- rencné és ifj. Kurucz Gergelyné ugyancsak 161 százalékot telje­sítettek. Kecskeméti Gyufagyár A Kecskeméti Gyufagyárban is nagy lendülettel folyik a harc az alkotmány ünnepének tisz­teletére tett vállalások tejesíté­séért. Az üzem dolgozói a ver­senyhez való csatlakozáskor felülvizsgálták hosszúlejáratú versenyszerzödésüket és 71 dol­gozó módosított versenyszerzö- déssel vesz részt a munkaverseny­ben, 3G dolgozó jelentős taka­rékossági vállalást tett. A ver­seny eddigi során Búzás István hámozó 125 százalékot, Van Ferenc 120 százalékot, Villám Istvánná berázónö 113 százalé­kot. Gyömöri Józsefné automa- tagépvezetö 110 százalékot telje­sített, Vittai Mária, aki csak néhány hónapja dolgozik az üzemben a töltőgépnél 101 szá­zalékos teljesítményt ért el. Kocsis Józsefné, aki szintén a töltőgépnél dolgozik, 106 szá­zalékot teljesített. Általános Lakásépítő V. szabadszállási építkezés Az Általános Lakásépítő Vál­lalat szabadszállási építkezésé­nek dolgozói a Kecskeméti Ma­gasépítő Vállalat Izsáki-úti épít­kezésének dolgozóival állnak versenyben. Az építkezés dol­gozói a termelékenység emelé­sére, a minőségi munka megja­vítására, fokozottabb anyagta­karékosságra tétiek szocialista kötelezettségvállalást. Herczeg Elek segédmunkás vállalta, hogy brigádjával együtt 212 szá­zalékról 240 százalékra emeli teljesítményét. A brigád eddig már 261 százalékos teljesij- ményt ért el. Horváth Ferenc sztahanovista kőműves-brigádja vállalta, hogy 190 százalékról 200 százalékra emeli teljesít­ményét. Eddig 201 százalékot teljesítettek. Horváth ‘ Ferenc sztahanovista kőműves a versenylendület fokozása érde­kében versenyre hívta az épít­kezés valamennyi kőműves- brigádját is. Az alkotmány ünnepének tiszteletiére megindult münkaverseny. eddigi szakaszá­ban jó eredményt ért még el Átyim Péter kőműves-brigádja Is. A brigád szocialista kö­telezettséget vállalt, hogy telje­sítményét augusztus 20-ra 146 százalékról 3 55 százalékra emeli. A bigrád vállalását túl­teljesítette és eddig 185 százalé­kot ért el. Kiskunhalasi Baromfi­feldolgozó Vállalat Újabb és újabb eredmények elérését jelentik á. Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalat dol­A magyar parasztküldöttség tagjainak egy csoportja négy napig Dagesztánban tartózko­dott. A vendégek megtekintették három dagesztáni körzet legna­gyobb kolhozait, látogatást tet­tek a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának dagesztáni fiók­intézetében és a kísérleti szelek­táló állomáson. A küldöttség vezetője, Dögéi Imre elvtárs, a magyar ország­gyűlés elnöke, a TASZSíJ-iroda munkatársának a kővetkezőket mondotta: .,A hegyvidéki kolhozok me­zőin és gyümölcsöseiben nagy­szerű termést láttunk. Láttuk, hogy az állattenyésztés na­gyon magas fokon áll és a gazdálkodás nagy mértékben gépesített. Csodálattal ta~ Pasztalfuk, milyen gyorsan térlek át a dagesztáni kolhoz- parasztok a sarlóval végzett munkáról az élenjáró technika alkalmazásúira. Megtudtuk, hogy a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom előtt a hegyilakók saját nyelvü­kön még írni sem tudtak. Ma a nép fiai eredményesen végzik el a főiskolákat és az egyetemeket. Mindenütt nagy alkotások­kal, hősi munkával találkoz­tunk. Azt tapasztaltuk, hogy határtalan a nép szeretete a nagy Sztálin iránt." A magyar parasztküidöttség- nek a rosztovi területen tartóz­kodó csoportja meglátogatta a zernográdi lótenyésztötelepet és tanulmányozta a kísérleti mag- tenyésztö szovhoz munkáját. A Márczis Antal elvtárs föld­művelésügyi miniszterhelyettes vezetése alatt álló harmadik ma­gozol is. Az elmúlt napokban kiváló telejsítményt ért el a ládakészítésnéj Gazdag Sándor, aki 178 százalékot teljesített. Jc eredményt értek még el Dudás Mihály és Kardos Jenő is. Du­dás Mihály teljesítménye 168, Kardos Jenő teljesítménye pe­dig 161 százalék volt az elmúlt napokban. A tojáslámpázásná] Latki Sándorné 171 százalékot, Szimon Lajosné 151 százalékot, Villás Mihályné pedig 145 szá­zalékot ért el. A gépkoppasztás- nál Dudás Mihályné 139 száza­lékot. Bálint Erzsébet pedig 146 százalékot teljesített. As üzem dolgozói elhatározták, hogy eddigi eredményeiket to­vább fokozzák. gyár parasztküldött csoport meglátogatta a sztavropoli vidé, ken a Sztálin mezőgazdaság) artyelt, Novo-Alekszandrovszka kerületben. A kolhozparasztok melegen fogadták az érkezőket, Nyikoláj Liszkin, az artyel el­nöke, részletesen beszámolt a vendégeknek az artyel gazdasá­gáról. A Sztálin-kolhoznaK 25.000 hektár földje van. Az egészet gépekkel művelik meg. A kolhoz földművelésen kívül állattenyész. téssel, kertészettel, szö]ömüve. léssel, zöldségtermesztéssel és a mezőgazdaság más ágaival is foglalkozik. Az artyel most fejezte be a gazdag gabonatermés learatását. A termés nagy jövedelmet ho­zott az artyel tagjainak. Ebben az évben minden ledolgozott munkaegységre 6 kiló búza, sok napraforgó, főzelékféle és más termék, valamint 10 rubel kész­pénz jut. Minden kolhozparaszt amellett, hogy résztvesz a társa­dalmi termelésben, személyes tu­lajdonként házkörüli vetemé­nyeskerttel, tehénnel, juhval, ba­romfival és méhekkel is rendel­kezik. A kolhoz tagjai kultúrál­tan, jómódban élnek. A küldöttség tagjai érdeklőd­tek a kolhoz munkaszervezete, az agrotechnika és a Kubán- folyón épülő hatalmas kolhoz- villanytelep építése iránt. Ozv. Palkó Jánosné egyénileg gazdákodó parasztasszony a küldöttség tagja, felszólalásában a magyar par?.sztküldöttek cso­portja nevében megköszönte a kolhozparasztoknak a szíves fo­gadtatást.. Kijelentette, hogy a magyar parasztok ,a szovjet pa­rasztok útját követik. hogy kerületében mindenki idő­ben végezze el a másodvetést. De termelöcsoportjaink, állami gazdaságaink tárjanak e téren is példamutatással ts élen. Egyénileg dolgozó parasztjaink pedig kövessék ezt a példát- Dol­gozó parasztjaink már megtanul- halták: Pártunk, kormányza­tunk nem íavasol olyat, ami ne lenne hasznos, ami ne járulna hozzá az egyéni előnyök mel­leit. egész népgazdaságunk erő­sítéséhez, hazánknak, a békének erősítéséhez, A magyar parasztkuldottseg látogatása Dagesztánban és a sztavropoli vidéken

Next

/
Thumbnails
Contents