Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. július (6. évfolyam, 151-176. szám)
1951-07-17 / 164. szám
1. A művezető (mester) a rábízott műhely (termelési részleg) telje« jogú vezetője. A művezető az egyszemélyi vezetés elve alapján, felelős mindenért, ami a műhelyben (termelési részlegben) a termelés területén történi!*. 2. A művezető felelős azért, hogy a rábízott műhelyben (termelési részlegben) biztosítsa az igazgató és egyéb illetékes vezető utasításainak végrehaj(á- sát 3. A művezető közvetlenül az üzemvezetőnek (műhelyt önöknek) van alárendelve. A művezetőnek csak az üzemvezetőn keresztül, a műhely (termelési részleg) dolgozóinak (csoportvezetők, munkások, mühelyirnok. stb.) pedig csak a művezetőn keresztül lehet utasításit adni. 4. Művezetőnek csak az Igazgató döntése alapján lehet felmondani. Az igazgató a felmondás kérdésében a művezető közvetlen felettesének meghallgatása után határoz. 5. A műhelyben dolgozókat a művezető osztja be munkahelyeikre és gondoskodik arról, hogy minden munkás szakképzettségének legjobban megfelelő munkát kapjon. 6. A művezető a műhely dolgozóinak a termeléssel kapcso. latos javaslatait, észrevételeit és panaszait — ha saját munkakörében nem tudja elintézni — köteles nyomban továbbítani a vállalat felsőbb szerveihez. 7. A művezető felelős a műhely rendjéért és tisztaságáért. 8. A művezetőnek ebben a határozatban megszabott feladatköre és felelőssége a müvezető számára további adminisztrációs terhet nem jelenthet. Gondoskodni kell arról, hogy munkaidejének túlnyomó részét a termelés Irányításával kapcsolatos feladatainak ellátására fordíthassa. II. A művezető kötelességei és jogai a tervek kidolgozásába!! és végrehajtásában 9. A műhely tervének minden részletében való végrehajtásáért a művezető felelős. 10. A műhelyre vonatkozó tervek kidolgozásakor a művezető véleményét meg kell hallgatni. 11. Az üzemvezető köteles a művezetőt a műhely tervéről Időben értesíteni. a műhely termelési, anyag- és béralaptervét pedig a művezető rendelkezésére bocsátani. 12. A művezető köteles jelentést és megfelelő javaslatot tenni rz üzemvezetőnek, ha a terv teljesítéséhez szükséges félté, teleket (munkaerő, gépek, szerszám, anyag stb.) nem látja biz. tositottnak. Az üzemvezető még R tervidőszak megkezdése előtt köteles a művezető észrevéte- ■ifi.röl äfeteni. A döntéssel szemben a művezető panasszal fordulhat a vállalat főmérnökéhez. 13. A művezetőnek rendelkezésére kell bocsátani a terv végrehajtásának ellenőrzésére szolgáló adatokat, illetőleg a vállalat sajátosságainak megfelelően biztosítani kell, hogy a legfontosabb tervszámok végrehajtásának ellenőrzésére szolgáló nyilvántartások a mű. vezető rendelkezésére álljanak. 14. A tervet és a tervből az egyes munkásokra eső feladatokat a művezető Ismerteti a munkásokkal. Ha a tervfelbontásban hiányosságokat tapasz- tál, kötelessége erre nyomban te]hivnl az üzemvezető figyelmét. 15. A művezető köteles a dolgozókat a ter/ végrehajtásának állásáról — idee^ve a béralapterv végrehajtásának állását is — termelési értekezleten rendszeresen tájékoztatni. 16. A művezető felelős a műhelyből kikerülő gyártmányok minőségéért. Kötelessége, hogy a termelés minőségi színvonalát állandóan emelje. A minőségi ellenőrző szerv köteles a művezetőt az észlelt minőségi hibákról rendesen tájékoztatni. A művezetőt a minőségű átvétellel kapcsolatos vitákban meg kell hallgatni. Azokban a vállalatokban, amelyekben a munkaáivétellel foglalkozó külön szerv nincsen, a munkaétvétel (ideértve a minőségi átvételt is) a művezető kötelessége. 17. A művezetőt a műhely (er. vének teljesiléséért, illetőleg túlteljesítéséért rendszeresen prémiumban kell részesíteni. A prémium feltételeinek és mértékének meghatározásánál elsősorban a termelési terv teljesítését, az anyagterv betartását, illetőleg az anyagmegtakarítást, a munkabéralap felhasz. nálását, valamint a termelés minőségének emelését kell figyelembe venni. III. A művezető kötelességei és jogai a technológiai utasítások végrehajtásában és továbbfejlesztésében 18. A művezető felelős a technológiai utasítások betartásáért. Kötelessége a munkásokat a technológiai utasításoknak megfelelő munkamódszerekre megtanítani. 19. A technológiai utasítást a művezető veszi át. A helytelennek tartott technológiai u|asítá. sokra az üzemvezetőnél észrevételt tesz. Az észrevételek felöl az üzemvezető, illetőleg a vál. lalát szervezeti felépítéséhez képest az erre illetékes más szerv (pl. gyártásvezető), végső fokon pedig a főmérnök dönt, 20. A technológiai utasítást à műhely dolgozóinak a müvezető adja ki írásban, aláírásával megerősítve. A művezető a technológiai utasítást önkénye, uen nem változtathatja meg. 21. A művezetők köieleí-ége, hogy szaktudásukkal, tapasztalataikkal segítsék elő a technológiái színvonal fejlesztését- Észrevételeikkel, javaslataikkal járuljanak hozzá a technológia kidolgozásához és javításához. IV. A művezető kötelességei és jogai a gépek üzemképességének biztosításában 22. A művezető kötelessége gondoskodni arról, hogy a műhely gépei, s a műhely részére kiadott szerszámok használatra alkalmas állapotban legyenek. Köteles biztosítani, hogy a munkások a gépeket és szerszámokat megőrizzék, gondozzál:, karbantartsák és kezelésüket elsajátítsák. 23. Az üzemvezető, illetőleg az erre hivatott más szerv a gépek megelőző karbantartásának tervét a művezető közremükö. désével készíti el. A művezető felelős a ráháruló karbantartási feladatok teljesítéséért és általában a gépek megfelelő állapotáért. V. A művezető kötelességei és jogai a munkaügyi kérdésekben 24. A művezető felelős a műhelyben a bérek és a normák alakulásáért, a béralap betartásáért. Véleményét meg kell hallgatni a normák megállapításánál és a munkások számára prémiummal jutalmazott fel. adatok kitűzésénél. 25. A műhely dolgozóinak bérosztályokba való besorolását az igazgató a művezető útján végzi. 26. Ha a müvezető a normák megállapításával, kezelésével, vagy a normák «lapján való elszámolással kapcsolatban rendellenességet tapasztal, köteles erre az üzemvezető figyelmét nyomban felhívni. A művezető kötelessége leleplezni a szocializmus építésének tudatos kártevőit: ft normaluZítókat <--s a bércsalókat. A művezető köteles azonnal jelenteni a normairoda vezetőjének, illetőleg megbízottjának a munkafolyamatok átszervezését, a technológiai módosításokat és általában a munka elvégzéséhez szükséges időre kiható minden lényeges változást. 27. A művezető a külön szabályokban meghatározott esetekben pófidőt utalványozhat. A pótidő szükségességét a müve. zetö köteles a munkauta!ványo- ken indokolni és aláírásává] igazolni. A pót idő mér;ékét az ldőelemzö állapítja meg. Az állásidőt a művezető ugyancsak aláírásával igazolja. 28. A munkások munkában töltött idejével kapcsolatos bér- elszámolási panaszok felől első fokon a művezető dönt. Ez a rendelkezés a vállalati egyeztető bizottságnak a munkaügyi viták elintézésére vonatkozó jogkörét nem érinti. 29. A műhely dolgozóinak szabadságolási tervét a szakszervezett mühelybizottság meghallgatásával a művezető készíti el. 30. A művezető kötelessége biztosítani « munkavédelmi és balesetelhárítási rendszabályok végrehajtását. Köteles az igazgatónak, illetőleg az üzemvezetőnek javaslatot tenni védőbe, rendezések beszerzésére. VI. A művezető köfe*c«ségei cs jogai a munkafegyelem megszilárdításában 31. A művezető felelős a műhelyben a munkafegyelemért. Köteles felvilágosítani a dolgo. zókat a fegyelmi vétségekről és a büntetésekről. A művezető felelős a műhelyt érintő felsőbb rendelkezések, a vállalati munkarend és az üzemi kollektív szerződés betartásáért, a technológiai fegyelem biztosításáért. 32. A műhely dolgozóinak felfüggesztése, áthelyezése, más munkahelyre való beosztása vagy munkaviszonyuk megszün- tetese előtt a művezető véleményét meg kell hallgatni. S3. A művezető jogosult a műhely dolgozóit kisebb szabalyra. Ianság, vagy mulasztás miatt a fegyelmi szabályzat rendszerében harminc forintig, legfeljebb azonban a dolgozó egynapi átlagkeresetéig terjedhető rendbírsággal sújtani. A művezető köteles a fegye- iemsértök, anyagpazarlók, mun. kakerülök fegyelmi úton való felelősségre vonására és megbüntetésére javaslatot tenni. VII. A művezető köíeiességei és jogai a do!gozók szakmai oktatásában 34. A művezető kötelessége fejlesz; ént a dolgozók szakmai tudását- Szaktudásának és ta. paszialtainak átadásával tanítsa meg a dolgozókat a szakma alapos ismertetésére, magasabb, kulturáltabb technikára. Különös gondot fordítson az iparba újonnan bekerült munkások, az ifjúság es a dolgozó nők szakmai képzésére. Az ipari tanulók oktatását rendszeresen ellenőrizze. 35. A művezető a műhelyében dolgozók vizsgája esetében a technikai minimum vizsgabi. zottságának rendes tagja. 36. Az illetékes miniszterek gondoskodjanak arról, hogy a művezetők szervezett formában emelhessék szakképzettségüket. Művezetőt, a* miniszterek által szakmánként megállapított határidő után csak kötelező vizsga előzejes letétele esetén szabad újonnan alkalmazni. Ki kell dől. gozni a művezetőt vizsga anyagát és rendszerét. A miniszterek gondoskodjanak továbbá — az egyes iparágak sajátosságainak megfelelően — annak meghatározásáról, hogy a vállalatokban kik minősülnek művezetőknek. Vili. A művezető kötelességei és jogai a munkaverseny és a Sztahánov-mozgalom szervezésében és továbbfejlesztésében 37. A müvezető kötelessége * szakszervezeti mühelybizottság. gat együttműködve felkarolni a dolgozok kezdeményezését és minden támogatást megadni BzocíaÜsta kötelezettségeik tel" jesitósfehez és túlteljesítéséhez. 38. A művezető kötelessége nyilvántartani a dolgozók ver- •íenyvállalásait s azok eredményeit rendszeresen értékelni. A művezető a vállalások t&líes‘* tésének állásáról rendszeresen tájékoz[ass\ a mühelybizottsá. got és a bizalmiakat, hogy azok biztosíthassák a verseny széleskörű nyilvánosságát. A művezetők kötelessége a vállalások tejesítését rendszeresen ellenőrzini. 39. a művezető a termelékenység és a szakmai színvonal emelése érdekében szervezze meg a do’gozók Clvtársias segítségnyújtását. a jnunkamódszcr- á.adesi mozgalmat. Gondoskodjék arról, hogy az élenjáró munkások munkamódszereit n többiek is elsajátítsák. Tevékenyen működjék közre a sztahanovista iskolákban folyó oktatásban. 40. A művezető köteles támo- gatni az újítók és az észszerüsí- tök mozgalmát. Ismertesse a dolgozókkal a műhely előtt álló legfontosabb feladatokat s ilyen módon szabjon helyes irányt az újitómozgaiomnaik. A műhely termelésével kapcsolatos újítási javaslatokat az újítást bizottság a művezető véleményének meghallgatása után, bírálja el. Az elfogadóit újítások bevezetését a művezető rendszeresen ellenőrizze. 41. A művezető köté1 essége, hegy foglalkozzék a dolgozóknak a termelés javítását célzó indítványaival s azokat — lia a megvalósítás nem |or;otík feladatkörébe — megvalósítás, illetőleg végleges «.'iSsSpglalás végejt saját javaslatával együtt bemutassa a vállalat. fúl3öbb szerveinek. Ende,;: érdekében a miiveze|ö gondoskodjék olyan könyv vezetésétől, amelyben nyilvár;ar|ja a dolgozók javaslatait és azok elbírálását, továbbá megvalósításukat. A müvezető a termelési értekezleteken köteles rendszeresen beszámolni a javaslatok elbírálásának, illetőleg megvalósításának állásáról. 42. A művezetőnek jogában áll a termclcsj növelésében, ax anyagtaharékosságbaií, továbbá a minőség javításában élenjáró dolgozók jutalmazására az igaz. gátinak jav?s]aiot tenni. 43. A mftve|ze|ök maguk is vegyenek részt a szocialista munka versenyben. A munka jobb megszervezésével, a termelési terv tervszerű teljesítésével, Illetőleg túlteljesítésével, nz anyagtakarékcssággBl, a selejt csökkentésével vívják ki műhelyük számára ,.a legjobb mühíly” magiisztelö címet. Nemes vetélkedésben küzdjenek az üzem többi művezetőjével „az üzem legjobb művezetője*’ címért, a szakma valamennyi müvezelőjével pedig ,.n szakma legjobb művezetője” címéit. 44. Az igazgató a tervek teljesítésében ég tűi teljesítésében a munka versenyben és a dolgozók szociálist^, versenyének támogatásában élenjáró művezetőket részesítse elismerésben és jutalomban, a legjobbakat pedig terjessze fel kitüntetésre. RÁKOSI MÁTYÁS s. k., a minisztertanács elnökhelyettese. Bácsalmási gépállomás! Egy cséplőgépetek még az elmúlt napokban is bent állott az udvarban javítási alatt s egy másik gép is három napos ké- séssel indult ki, amikor amúgyii kevés a járásban a gép. A gépek késése miatt fűre-fára hivatkoztatok és mindenkit okoltatok, csak magatokat nem Egyik szerv felé azt jelentettétek, hogy nincs szerű, holott már voit, a másik felé arra hivatkoztatok, hogy hiányzik a munkaerő, bár a DÉFOSZ már biztosította, a harmadik kifogásotok pedig az volt, hogy nincs csapágy. A politikai vezeiö elvtárs pedig a helyi pártbizottságnak arra hivatkozott, hogy „a téli rohammunka eredményeképpen rosszul javították Ui a gépeket, ezért most újra kell javítani”. A kifogások, a kapkodás, a mentegetőzés rossz munkátokat tükrözi vissza. Elég baj az, ha léién olyan politikai és szakmai oktatás folyt az állomáson, hogy a versenymunka a minőség rovására ment s most kell lóhalálában javítani a gépeket, amelyeknek már dolgoznia kellene! A ti vontatott, késlekedő munkátok, az udvarban álló gépek, ahelyett, hogy lendítenék, inkább hátráltatják a község cséplési és begyűjtési versenyét. Ahelyett, hogy jobbra-balra mossátok magatokat, sürgősen áll. jatok minden erővel a munkába! Bácsalmási állami gazdaság! A reggeli és ebéd tervszerűtlen kihordása miatt sok-sok munkaóra kárbavész. A dolgozók 2—3 órahosszat is elácsorog- nak az élelemre várva, ami persze egyúttal a hiányos munka- fegyelem kérdése is, A késésekmiatt a kevés edényre hivatkoztatok. Most már van edény, de még mindig pontatlan, késlekedő az ellátás. Szervezzétek meg .jobban a konyha munkáját és az élelem kiszállítását! A Magyar Népköztársaság Mi Hisztéria Dácsának határozata a művezetők kötelességeiről és jógáiról Művezetők éa mesterek, mint a szocialista termelés közvetlen irányítói, kiemelkedőén fontos szerepet töltenek be. Helyzetük a szocializmus építése folyamán alapvetően megváltozott. A töltések — a munkáscszii ály kizsákmányolásának foltozása érdekében — ari'a törekedtek, hogy a művezetőket szem-. beállítsák a munkásokkal. Azáltal, hogy a munkásosztály kezébe vette a hatalmat és az üzemek társadalmi tulajdonba kerültek, a szembenállás alapja megszűnt. A népi demokráciához hű művezetők ás mesterek a munkásokra támaszkodva ko. moly mértékben járultak hozzá eddigi sikereinkhez, gyáraink, üzemeink újjáépítéséhez, a hároméves terv határidő előtt vájó teljesítéséhez és az ötéves terv első évének kimagasló eredményeihez. Felemelt ötéves tervünk teljesítése a jövőben még nagyobb feladatokat ró a művezetőkre és a mesterekre. Ezeknek a fel. adatoknak csak akkor felelhetnek meg, ha pontosan teljesítik kötelességeiket, állandóan fej lesztik szaktudásukat, a dolgozókra és azok szervezeteire támaszkodva egyre jobban részp vesznak a munkaversenyben és a Sztahanov-mozgalomban, a verseny műszaki feltételeinek biztosításában s a dolgozók szakmai oktatásában, nevelésében. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa annak érdeké, ben, hogy kifejezésre juttassa megbecsülését a művezetők és mesterek munkája iránt és megszilárdítsa tekintélyüket, a művezetők és a mesterek kötelességeit és jogait a következőkben szabályozza: I. A művezető helye az üzamben