Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. július (6. évfolyam, 151-176. szám)
1951-07-12 / 160. szám
A gabona a tehető legrövidebb idő alatt asztagba kerüljön ! „Embert, földet, erőt összehozunk...44 Sok csatlakozót vár őszre a kelebiai I-es mintájú Szabadság-csoport Most sem hanyagolja el a növényápolást a clusnoki Munkás-Paraszt Szövetség A Salipity-járás végeláthatat. lanul nyúlik délfelé Kelebia határán. a volt Hanák-niajor ma. gaslaiáról párszáz méterre süni erdő szab gátat a nézelődő szemnek. Az erdőn iúl már Jugoszlávia van. Ősszel a tar erdő szabad belátást enged. .Fejcsóválva szokták nézni Ilyenkor a kelebiai dolgozó parasztok a lábonálló dérverte kukoricásokat, az tmbermyi gazt. Sajnálják a földet. Édesegy. testvér az a föld az ittenivel és lám ott mégis csak nyomorúságot, átkot terem. Ilyenek hát Tito díszöve (kezelei, a zudru- yákf Átjár a hír, közeli a szomszédság, sokat tu<-lnak a kelebiai parasztok is ezekről az ólszövetkc.zetekröl. Hogy azokban a kulákok a fejesek, azok dirigálnak s azok' húzzák „ hasznot, mert ki mennyi föl. dei vitt be, azután részesedik. A szegényparasztnak csak a robot juj, meg a nyúzás. Nincs is áldás azokon a földeken, csak keserűség, elnyomás. Az meg nem is termel egyebet, mint gazt. Egyesítik az embert és a tőidet Olfyán Gábor, meg a többi 23 dolgozó paraszt, az I-es mintájú Szabadság-csoport tagjai ezekre gondolva, büszkén tekintenek szét u gazdag termést hordozó Sztipity-járás környékén. a kelebiai földek lassan mind egybeolvadnak csoport- földekké, Először a ni.as mintájú Petőfi, az ián tavasszal az I.es mintájúak fogták ösz- sze, hogy egyesítsék «z embert, és a földet, hogy -a közös nagy föld közös jólétet, boldogságot hozzon. Ne a kulák oknak, ne a népnyúzóknak, hanem azoknak «kik dolgoznak rajta: a dolgozó népnek. S a kelebiai földek bő termést is hoznak az igazi gazdáknak az igazi szövetkezetekben. Az egymástól jávolesö kis tanyák elárulják, hogy uradalmi birtok volt ez a határ s a földosztás után épültek az új gazdák házul. A régi uradalmi cselédekből lett újgazdák lassan mind «szövetkezetbe tömörülnek. A még kintlevöket a Szabadság- és a többi I-es mintájú csoport gyűjtögeti m«ga köré. Őszre már mindegyik belül lesz a csoport kapuján. Legalábbis a Szabadság-beliek igen erősen bizakodnak ebben. Megmutatjuk, miért szövetkeztünk — Mi még nem, mondhatjuk el, hogy jobb termést arattunk, mint az egyéniek, hiszen még szétszórtan és egyénileg gazdálkodunk mi is. De megmutatjuk a többit, amiért érdé. mes csoportba lépni. — Oltyán Gábor beszéli ezt a hüs határ- erdő szélén, megpihenve a sarjú- kaszáiásban. — Vegyük csak sorra. A kapálásokban elsők voltunk, kukoricánk háromszor ka. pálva. Az aratást szépen befejeztük. Jómagam már el is vetettem másfél hold kukoricát, félhold kölest, 200 öl borsót és tarlókrumplit. A lovam azóta Tóth P. Páléval kölcsönben szánt a szomszédoknál, hogy azok is előbb kész legyenek. A hordást is közösen végezzük. Igával, munkaerővel, tanáccsal setrítjiik egymást. Az elsőket lépegetjük a közös munka útján, s mégis mennyi hasznát látjuk. Sólya András tehénnel akart szántani a tavaszon. — Minek elbifangolni a fejős jószágait — mondtuk. Én, meg Kis Ágóosi Vince lovat adtnuk. Megkóstoltuk már a gép segítségét is. Szeszélyesek ezek a földek, mint a menveesk» No, gondoltuk, majd megszelídítjük. A traktorral, meg a műtrágyával. ég a korai, gondos munkával. Ősszel már többen géppel szán tat tünk. A környékbeliek nevenek: — Megbolondultak ezek az Ollyúnékt Oft a ló és gép kell nekik? — De mire a többiek nekicihelődtek igával a mélyszántásnak, a mi gabonánk már zöldéit is. De más ágyat csinált a traktor a ka koncának, egyébnek is, mint az iga. Szóval a gép nemcsak hogy levette váltunkról a nehezebb műnk« gondját, de több a termés is utánaErjed a szövetkezés gondolata Ezt pedig jól látják ám a kintiek is. A közös segítség, meg a gép igen sok nyakas egyéni gazda fülében elültette máris a bogarai- Sok olyannal beszélgettünk, aki kinyilatkoztatta, hogy őszre számítsunk iá Várjuk is őket. Aztán majd, ha „Akik ma Jugoszláviában a hatalmat bitorolják, a de. mokrácia és szocializmus lá- borából átszöktek a kapitalizmus és a reakció táborába és egy új háború gyujtoga- tóinak közvetlen segítőtár sai lettek.” ;A Kommunista pártok Tájékoztató Irodájának határozatából.) Három év telt el azóta, hogy a Tájékoztató Iroda meghozta emlékezetes határozatát „Jugo. szlávia Kommunista Pártjának helyzeiéröl”. Az eltelt három esztendő eseményei napnál fényesebben bizonyítják, hogy a hatalom bitorlóinak, a belgrádi fasiszták bűncselekményeinek legnagyobb áldozata: maga a jugoszláv nép. A mindenre elszánt nemzet gyilkos banda ezév elején újabb merényletet követett el a jugoszláviai munkásosztály ellen: a hatalombitorló kormány határozatot hozott a normarendszer fokozatos felszámolásáról s ugyanakkor elrendelte az ált- uordrendszer visszaállítását. A lakájok teljesítik a parancsot Példátlan gazság ez, hiszen a jugoszláviai dolgozók véres harcok árán vívták ki maguknak a szocialista munkabért!. Ismeretes, hogy az akkordrendszer a kizsákmányolás egyik legvadabb formája, a „burzsoá kizsákmányolás körmönfont kegyetlenségei” közé tartozik. A dolgozók előtt nem kell bizonyítani azt a tényt, hogy az akkordrendsznr visszaállítása újabb óriás lépést jelent a kapitalizmus viss3aállí- lásában Jugoszláviában. A tító. fasiszták éppen ezért törölték el a munkásoszftály forradalmi vív. mányát, hogy minél gátlástalanabból teljesíthessék az amerikai tőkések egyik parancsát: a kapitalista munkaviszonyok gyors és teljes visszaállítását Minthogy Titőék mindenkor tűz zel és vassal szereznek érvényt a halálgyárosok parancsainak, az amerikai lapok egyre gyakrabban megdicsérik őket, „Tito megtette a döntö lépést, amely a világ egyik részéből átviszi a másikba, egyre messzebb a szó. cializmustól.” — írja például a .New York Times. A jugoszláv nép nyakán élősködő titófasisziák számoltak vele, hogy az -akkordrendszer bevezetése a dolgozók általános ellenállásába ütközik s éppen esért mosgósítőtták hűséges bér. többen leszünk és az első osztályt jól kiszámoltuk, feljebb megyünk egy fokkaL — Figyelnek ám bennünket, ódáéiról is — bök ujjával a susogó nyárfaerdő mögé. — Úgy lesnek át Tito janicsárjai, mint éhes macska a verébre. Látjuk milyen sűrűn forog körbe a messzeláló a mi földjeinken. Hát nézzék is meg jól, van mit látniuk. Nem gazt ver ám itt a föld, hanem 10 mázsás rozsot, nem kancsukával kell hAjtani a parasztot, mert mi békearatási és cséplési versenyben dolgozunk a három déli járással. Július 3-ám Kelebia már az( jelentene, hogy befejezte az aratást. Őszre már megizmosodnak a termelőszövetkezetek. Embert, földet, erőt összehozunk mi itt Tito ellen. Fegyver lesz kezünkben a gazdagon termő szövetkezeti föld és az ősz. szefogás. tollnokáikat, akik a szerb király és Hitler rendszerét is egyforma ügy buzgalom mat (támogatták. A legagyafurtabb ráolvasásokkal, propagandatrükkökkel igyekeztek „bebizonyítani”, hogy — „az akkordrendszer sokkal jobb, mint a normarendszer”. Bandagaxdák fojtogatják a béreket Amikor megkezdték a „kormányhatározatok” végrehajtását, a jugoszláviai állami birtokok igazgatósága utasította az egyes birtokok igazgatóit: Adják ki bérbe a munkát egy-egy vállalkozónak, aki mint afféle „bandagazda” alkalmazza majd a nincstelen agrárproletárokat. A vállalkozók által alkalmazott szegényparasztoknak •— az utasítás szerint — „nem szükséges munkaviszonyban állniok az állami birtokok üzemeivel”, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a „bandagazda” is kizsákmányolhatja a dolgozókat, mert hiszen az általa alkalmazottak fölött ö rendelkezik. Ez a példa Is beszédes bizonyítéka, milyen gaztettet jelent a dolgozók ellen az akkordrend. szer bevezetése. Az „akkordan- tok”-nak nevezett hajcsárok há. lózatának kiszélesítésével törvé. nyesítették Jugoszláviában a dolgozók többszörös kizsákmányolását. .Törvényesítették a sza. badrablást, mert a dolgozókat- szabadon kizsákmányolhatja -a külföldi tőkés, a litóista-banda és most már az „akkordant” is Teher a nép nyaltán Az -akkordrendszer bevezetése hosszabb munkaidőt és a munkabérek általános csökkentését jelenti a gyakorlatban. A földművelésben, erdőid termelésben és más termelési ágakban bevezetett -akkordrendszer első „eredményei” mutatják, milyen hallatlanul óriáei terhett jelent ez a jugoszláviai dolgozók életében. A titóista sajtó is kénytelen volt beismerni, hogy az akkordrendszer bevezetése után például a fiumei „Jadran” üzemben tömegesen kellett elbocsátani a segédmunkásokat. Az akkordrendszer itt eddig a dolgozók 15 százalékát dobta ki az utcára azért, mert a megmaradt dolgozók kénytelenek hosszabb ideig dolgozni, mint korábban Hasonló a helyzet egész Jugoszláviában. Az akkordrendszer bevezetésével törvényesített szabadrabA dusnóki Munkás-Parasz-t Szövetség nem dicsekedhet nagy taglétszámmal és földterülettel. Több mint 600 holdon 127 tag dolgozik. De csak papíron, mert valójában 95 tag az, aki a munkát elvégzi. A többi olyan, aki. nek ahg van munkaegysége. Ilyen Kővári Gyula, ifj. Kiss János, Kapitány Hugó, ifj. Ka. pitány Hugó,. Jagica István és még többen. — A tagok örömmel olvasták a minisztertanács határozatát a csoportok jövedelemelosztás új rendjéről — meséli Musza József, aki Berbe- rovics Pál bevonulási ideje alatt vezeti a csoportot. — A* új rendelet biztosítja a munka igazságos jutalmazását. Helyes ez a rendszer, mert a jövedelemnek munkaegység útján való ej. osztása a szorgalmasan dolgozó. Icát segíti elő, azoknak emeli életszínvonalát. A csoport ne legyen fejős tehén, amelyen ázol: lógnak, akik nem dolgoznak. lás óriási arányaira jellemzőek azok a számítások,- amelyeket például a delnicei vasútállomás egyik dolgozója végzett; kiszámította, hogy például a vogan- berakó munkások egyik csoport, jától egy hónap alatt kereken 30.000 dinárt raboltak a titóis- ták az akkordmunka bevezetésével. A horvátországi Lucsice fűrésztelepén 16 dolgozótól ugyancsak az akkordmunka bevezetésével egy hónap alatt 9000 dinárt, a fűrésztelep összes munkásától pedig 32.000 dinárt loptak. A delnicei erdöigazgatóság. nál dolgozó munkások béréből egy hónap alatt 176.000 dinárt vágtak zsebre a jugoszláv munkásosztály legelszántabb ellen, ségei: a titólsták. A kapitalista. munkaviszony visszaállítása, a szabadrablás szentesítése Jugoszlávia összes dolgozóinak legelszántabb ellen, állásával találkozik s csak fokozza a gyűlöletet a tengerentúli háborús gyujiogatók leghűségesebb vérebe; Tito ellen. Nem csoda, ha egész sor üzemben és gyárban napirenden vannak a sztrájkok és tiltakozások. Jugoszlávia dolgozói, akik egyre világosabban látják, hogy a Tájékoztató Iroda három évvel ezelőtti határozata szóról-szóra beigazolódik, ingadozás nélkül és határozottan lépnek fel a titó- isták újabb brutális támadásával szemben és tiltakoznak a kapitalista munkaviszonyok visszaállítása ellen. Az ÁVESZ bajai üzletigazgatóságánál most fejeződtek be a szakmai továbbképző tanfolyamok. A tanfolyamokon 48 dolgozó vett részt. Soraikból 17 fő kiválóan, 18 fő jó eredménnyel végzett’ 11 dolgozó pedig a követelményeknek megfelelt. 2 dolgozó hiányos tanulásával nem megfelelő eredményt ért el- A tanulási eredmények kiértékelésével az AVESZ bajai üzletigazgatósága az üzletigazgatóságok között országosan a legjobb eredményt érte el. A kiértékelési eredmények szerint a hallgatók közül Bácsalmás 8 kiváló. 5 jó, Kalocsa 4 kiváló. 6 jó és 4 a követelményeknek megfelelt, Baja 5 kiváló, 7 jó, 7 a követelményeknek megfelelt dolgozóval büszkélkedhet, míg az utóbbi város soraiban mutatkozott meg a tanulmányi eredményekben nem megfelelő eredményt felmutató 2 dolgozó, A csoport learatott 22 hold rozsot, 44 hold árpát és befejezte a 180 hold búza vetés le. vágását is. A búzával azért késtek el. mert csak 31 kasza állt, rendelkezésre. Nem vártak ai, aratógépre, hanem nekifogtak a búza learatásához. Csak a bét elején érkezett a hlldpusztai állami gazdaságból egy aratógép, amely ott már befejezte az aratást, itt pedig azt meggyor. sitotta. Az aratás előkészítésére, a folyamatos növényápolási munka biztosítására a vezetőség még idejében jól átgondolt intézkedéseket tett. Pedig nem könnyű a dolog, mivel túlsók fajta növény termeszését állítottak be üzemtervükbe. így az aratás alatt azzal kellett szá- molmi, hogy munkatorlódás lesz. A csoport tagjai átérezték azt, hogy a sokféle növény ápolása fokozott felelősségei kíván a termelőszövetkezet minden tagiétól, össze kellett tehát szedni minden erejüket, hogy helyt tudjanak állni a legnagyobb munkaidőben. Gondos és szervezett munkával elérfék azt, hogy nemcsak az aratást fejezték; be időié, banem a növényápolási niun. kát is biztosították, továbbá az aratás alatt sikerült a szénát is betakarítani és, ma már készek a másodnövények vetésével is. Már földben van 2 hold burgo. nya, 9 hold köles és 10 hold muhar. Három traktor pedig buktatja a tarlót- Hogyan éljék el ezeket a sikereket a dusnokiak? A csoportnak 2 növénytermelési és egy állattenyésztési brigádja van. Hogy a betakarítás idején a növényápolás se legyen elhanyagolva, a bevont családtagokból újabb brigádot alakítottak. Ez a gyapotbrigád, amely az aratás és betakarítás ideje alatt végzi a növényápolási munkát. Ez ,a brigád 13 fő. bői áll. Igen sok benne a VXH. osztályos tanuló. ICoUâr Ágnes, Sereg Mária, a 12 éves Sipos Gizella, Ifj. Báló Mihály, Mikó Teréz megmutatták, hogyan kell összefogni és a közösért dolgozni. Ez a brigád elérte azt, hogy a gyapot a legszebb az egész kalocsai járásban. Már csak a paprika kapálása és a gyapot kaesolása van hátra. A kaosoláa azért van hátra, mert ehhez még nem. értenek, várják a szakembert, aki nekik ezt megmutatja. Fenyősi Gergely és bakul it László növénytermelési brigádja az aratás alatt B együttmaradt- Saját területükön arattak, így biztosítva van részükre a termény többletből a prémium is. A brigádokat kiegészítették a családtagokból. Még a szoptatós anyák is segítettek 8 brigádoknak, mert tudták, hagy osak Saját erejükre támaszkodhatnak. fleim Jánosné, aki gyér. »vekét még szoptathat műiden nap kint volt- Sipos Pálhénak 7 apró családja van, mégis sogí. tett, hasonlóképpen Nagy Já- mosná. A brigádok egymással versenybe is léptek. A verseny-* táblán olvasható a tagok kiváló teljesítménye. Kitűnt: Sereg István, Sipos Péter, Kecskeméti József. A- marokszedők közül: To-maskó Ágnes és Márta, Varga Éva. A másik brigádban Fe~ nyösi Gergely, id. Nagy Lajos, Deli Péter. Továbbá: ifj. Nagy Lajos, Oberst Györgyné és Ka- razsi Pál marokszedők. A csoportba» jól szervezték meg a munkát- A vetenaények gondos ápolásával biztosítják életsaín- vonaluk emelkedését és hozzájárulnak az áruböség megterem. I éséhez. Az akkordrendszer visszaállítása után rohamosan nő a munkanélküliek elkeseredett serege Jugoszláviában
