Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. július (6. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-10 / 158. szám

A Budapesti Gyárépítő Vállalat kecskeméti építkezésének dolgozói versenyre hívják a Kecskeméti Magasépítési Vállalat dolgozóit Ssnciulisía kötelezettséget vállalnak, hogy alkotmányunk ünnepére 120.000 forint értékű anyagot takarítanak meg Mi, a Budapesti Gyárépítö Vállalat kecskeméti építkezésé, nők dolgozói örömmel csatla­kozunk a DIMAVAG Diósgyőri Gépgyár dolgozóinak verseny­felhívásához, valamint me­gyénkben a Kiskunfélegyházi Gépgyár dolgozóinak verseny, felhívásához. Dolgozóink kéz. deményezésére szocialista kö­telezettséget vállalunk, hogy építkezésünket sztahanovista építkezéssé fogjuk fejleszteni. Ebben a versenyben versenytár­sunk a szolnoki építkezés. Fel­emelt ötéves tervünk sikeres végrehajtása érdekében alkot­mányunk ünnepének tisztele. téré szocialista versenykö- telezettséget vállalunk: 1. Az október 1-re tervesett épületeket 15 nappal, a 2/a. épü­letet 10 nappal, a 4/1. épületet 10 nappal, a 12. épületet 20 nappal, a 17. és 18. számú épü­leteket 50 nappal előbb készít, jük el. Ennek érdekében vál­laljuk, hogy építkezésünk jelen­legi 118 százalékos átlagtelje­sítményét 130 százalékra emel. jük és a 100 százalékon alul teljesítő dolgozók számát mun- kamódszeráladással 5 százalék­ra csökkentjük. 2. Vállaljuk, hogy a kecs­keméti építkezés befejezéséig dolgozóink 11 százalékát szta­hanovistává neveljük és építke­zésünkön egy sztahanovista is. kólái szervezünk. > tj 3. Az anyagtakarékosság te­rén vállaljuk, hogy az előre­gyártóit födémpallá helyi elké­szítésével és a boltívek készíté. sénéi 150.000 forint értékű anya. got takarítunk meg az építke­zés befejezéséig. Vállaljuk, hogy a 150.000 forintos takarékos- sági vállalásunkból augusztus 20-ig 120.000 forint értékű anya. gat megtakarítunk. 4. Vállaljuk, hogy a kőmű­vesmunkánkat 60 százalékban, áílványozómunkánkat 80 szá­zalékban, a vasbetonszerelő munkánkat pedig 100 százalék­ban sztahanovista módszerrel végezzük el. 5. Vállaljuk, hogy selejtünkef 2 százalékra csökkentjük, a mi­nőségi munkát pedig 100 szá­zalékra emeljük. 6. Az építésvezetőség vál. lalja, hogy biztosítja a verseny műszaki feltételeit és a verseny eredményeit 10 naponként kiér­tékeli. Vállalják még, hogy a tervfelbontást július 10-ig elké­szítik. ' I 7. Az anyagtakarékossági mozgalom kiszélesítése érdeké­ben vállaljuk, hogy versenymoz- galrn'i't indítjuk a „munkahely legtakarékosabb brigádja” cí­mének elnyeréséért, bejvezetjük a takarélcosság torén jó ered­ményt elérő dolgozók jutalma­zását. 8. Vállaljuk, hogy építkezé­sünkön 10 perces mozgalmat indítunk, a késéseket és hiány, zásokat megszűntetjük. * 9. Építkezésünk firkái és ér telmiségi dolgozói elhatározták hogy hasonló vállalásra hív ják ki a Kecskeméti Magasépi tési Vállalat összes dolgozóit. Elhatározásunk, hogy válla lásunk lelkiismeretes telÍ*3Íté sével újapb csapást mérjünk háborút előkészítő imperialis tákra. Mi, a Budapesti Gyár építő Vállalat kecskeméti épít' kezéfiének dolgozói ezzel aka runk hozzájárulni népünk ha­talmának megszilárdításához, a felemelt ötéves terv végrehaj lásához és a bélre megvédésé hez. A Budapesti Gyárépítö Vál lala.( kecskeméti építkezésének dolgozóinak nevében: Bagosi Ferenc párttitkár Zombori Antal építésvez. Boros Sándor üb-ti{kár Katymáron amiről az elnökasszony tud és amiről nem tud Hogyan hajtják végre v e r s c n y vá 11 a 1 á s a i k a t Vasárnap délben Madarason katymáriak kocsira szálltak és vitték haza a madarasiak ver. senyfelhivását. Délután a katy- mári állami gazdaság kertjében a népgyülés egyhangú határoza­tot hozott: elfogadják a kihí­vást, Elfogadták a kihívást hogy több kenyeret adhassanak az országnak, a dolgozó népnek Koncsek Lajosnó elnökasszony hangoztatta, hogy minden erőt mozgósítottak a békearatás biz. tosíiására. Elmondotta, hogy gép és egy kombájn csépel községben. Megvizsgáltak min den gépet, különösen a rostákat és a hajtókart, mert fontos, hogy a gépek állandóan üzem­képesek legyenek. De gondos­kodott a tanács a szükséges munkaerőkről Is, hogy zavarta, lenül folyjon az aratás. Nézzük most meg, hogy mennyiben történtek meg ezek az intézkedések, A sportpálya mellett Rank György cséplésl ellenőr cséplő­gépe áll. A munkások a fák ár­nyékában hüsölnek,/ 20—30 dol­gozó paraszt pedig már másfél nap óta várja — a legnagyobb dologidőben — hogy sorrakerül a cséplésnél. A gép csak két nap óta dolgozik, de ahelyett, hogy naponta 150 mázsát csépelne, csak 35—42 mázsát csépellek el eddig. Hosszul vizsgálták meg a gé. pet. Hibásan adták át és fgy ez Igen sok kárt okoz. De nemcsak érre hívjuk fel Kon- esek Lajosné figyelmét, hanem arra is, hogy nem tartják be a tűzrendé­szet! szabályokat. 300 kereszt van itt asztagba rakva. De nem találnánk sehol 100 liter vizet. A környékező házakban is alig lelni egy fél kektólitert. Ha tűz ütne ki. ak­kor aligha lehetne valamit meg. menteni ,a 300 keresztből. Ki itt a felelős ? Ezt vonja fe­lelősségre a tanács. Erre legyen gondja Koncsek Lajosné elnök- asszonynak. De még valamire felhívjuk a figyelméi. A csoportok arról pa­naszkodnak. hogy. egyáltalában, még nem, vagy már igen régen látták az elnökasszonyt a cso­portoknál. Így tehát nem is tudhatja, hogy hogyan folyik ott a munka. Pedig a csoportok sok nehézséggel küzdenek. Heszegi János csoportelnök a járási ta­nács mezőgazdasági osztályának segítségével, most úgy tudta megszervezni a Lenln-csoportnál a munkát, hogy egy nappal előbbrehozhatták a búzaaratást Az árpa és a rozs aratását be fejezték. A búza aratáshoz min­den épkézláb embert mozgósítót, tak. Mivel a csoportban igen gyenge a politikai felvilágosító munka, azért a 124 tag közül mindezidelg csak 73 dolgozik, A csoport dolgozó tagjai most éjjel-nappal dolgoznak, hogy teljesíthessék a madarasiaknak tett vállalásukat. Éjjel is kint maradnak, kötelet kötnek és ko rán reggel már kezdik a mun­kát, Minden brigád arat, kivéve az építési brigádot, mert az nem hagyhatja abba a munkát, hi­szen minden órában várják 20 darab anyakoca és 300 darab süldő érkezését. A Sztahanov-csoportnál gép­pel aratnak. Itt nagyobb a te­rület, kevesebb a munkaerő, te­hát ide adták a gépeket. 287 hold búzát kell aratniok. Ebben a csoportban a gyors munkát az akadályozza, hogy klikk-rendszer alakult ki. A Sztahanov-csoport két csoport egybeolvadásából alakult. A régi elnöknek még mindig vannak hivel és ezek verik az éket a volt két csoport tagjai között. Koncsek Lajosné azt is han­goztatta, hogy a tanács már jó előre gondoskodott, hogy a ke- nyércsatában igaeröben ne le­gyen hiány. A Sztahanov-csoport azonban csak úgy tudja meg­oldani igaerőhiányát, ha lovakat vásárol, azért a napokban fel­vettek 12 ezer forint kölcsönt és lovakat vettek. Az clnökasszony nem tudja bogy a csoportoknak még min­dig nem áll rendelkezésre a ku­korica vetőmag. Pedig a másod növények közül a muhart, mustárt, a kölest már elvetet­ték. A tanács még egy lépést sem tett, hogy megsürgesse a járási mezőgazdasági osztálynál a vetőmagot. Az elnökasszony tehát nem­csak elszakadt a tszcsk-töl, de nem ismeri a mezőgazdasági munkák állását a községben sem. Ebben osztozkodik vele he lyettese, a mezőgazdasági osz­tály vezetője Is. Az például nem tudja azt, hogy mit csinál DEFOSZ Katymáron. A dolgozók még arról Is pa­naszkodnak, hogy főleg azokat a középparasztokat rendelik ki községi munkára, akik a tojás beadásban 230—240 százalékot teljesítettek. Orsós elvtárs párt­titkártól pedig megtudtuk azt, hogy bizony a jelek arra is en­gednek következtetni, hogy az elnökasszony elszakadt a Párt­tól is. Többízben figyelmeztette, hogy munkáját pontosan végez­ze el, Mindezideig azonban ez még nem történt meg. Sok dol­gozó paraszt azért megy a párt. titkárhoz, mert úgy véli, ügyét az elnökasszony csak hosszabb huza-vona után intézi el. így ezekkel az ügyekkel túlterhelik a párttitkár munkáját. De előfordult az la, hogy el­aludt az egyik értekezleten. A katymáriak megfogadták, hogy helytállnak a cséplési és begyűjtési versenyben. A község dolgozói azonban csak akkor tudják vállalásukat teljesíteni, ha a végrehajtáshoz a tanács is megad minden segítséget. A végrehaj lóbizottság feladata, hogy a legsürgősebben számolja fel a hiányosságokat és Kon­csek Lajosné elnökasszony is álljon helyt a kenyércsata, a békefront szakaszán. \ Pártoktatók Háza előadása Július 10-én délután 6 órakor „A spanyol munkásosztály hő­sies harca a Frankó-fasiszta rendszer ellen” címmel. Előadó: Endre István, a Megyei Pártbizottság politikai munkatársa. JOOOOOOOOO(XXX>OOOOOOCOOOOCCCOOOOOOOCOOOOOOC J VILLÁM Kunszentmiklósi, kiskunhalasi járások! Teljesen elhanyagoltátok a begyűjtést. A hátralékok be­gyűjtésére úgyszólván semmit nem tettetek. Az 1950—51, évi hátralékok nem szűnnek meg, azok továbbra is fenn­állnak és azokat teljesíteni kell. Jászszentlászló dolgozói! Ne engedjétek meg, hogy míg ti verejtékezve arattok, addig a kulákok a tanyák körül henyéljenek. Ne tűrjétek, hogy Révfy Jenő félék henyélésükkel, szabotálhassák a* aratást. Állami gazdaságok megyei központja! Az állami gazdasagok élelemmel el vannak látva. Ne engedjétek, hogy a befurakodott ellenség fekete kávéval és borsólevessel traktálja a dolgozókat. Nézzetek a kony- hafeielősök ujjaira. De ügyeljetek arra is* nehogy' 50—öü ember lógjon a konyha és az iroda körül. Másodnövényekkei k étszeresére emelhetem állatállományomat — mondja Tóth V. Imre hartai dolgozó paraszt Tó^h V. Imrét mindenki Is­meri Hartán. Rendes, becsüle­tes embernek tudják, aki min­dig példát mutat a község lakói eiött. Mosj; is az elsők között vé­gezte el az aratást. Alig rakta össze a kereszteket, máris neki­látott a tarlóbuk tatásnak és elvetette már a másodnövénye­ket. Félhold cs-a,lámádét, félhold taijórépát és félhold borsót ve. tett el. Ez utóbbit a szövetke zettel szerződte. A másjdnövényveiés termé­szetesnek tűnik olyan gazda előtt, min-t Tóth V. Imre. Hiszen évek óta így csinálja. A ta paszialat megtanította rá, hogy milyen jelentősége van a má­sodnövények vetésének. Minden évben, amióta így gazdálkodik, biztosítani tudta állatainak az állandó zöld takarmányt. Kér. évvel ezelőtt készített magának silót. Emlékszik rá, hogy tava'y, bár szárazság volt mégis elég jól bevált a termés csa-lamádé-ból. A kufcoricaszá- rat sílózta ősszel és meg is volt az eredmény. Előzőleg vett/ Szabó Rezső kisparaszitól kéj sovány tehenet, kiállóit a bor­dájuk, mert Szabó Rezső nem tudta takarmányozni őket. Tóth V. Imrének vol takarmánya, mert másodnövényt vetett. Pe­dig ő sem sokkal nagyobb gazda, mint Szabó, hiszen csak 6 hold juttatott följe van. Nem lehet csodálkozni azon, hogy az állatok feljavultak. Tavaszra olyan szép jószág lett belőlük, hogy a volt gazdájuk alig tudott rájuk ismerni. Hat hold földjéből most is egy hold baltacint vetett- A széna betakarítása után azon­nal műsocLnövényként kukoricát teft a földbe, amely őszre már beérik. Egyes helyeken már el­éri a kukoricitszár az 50 centi­métert. Számít egy 30 mázsa kukoricatermésre —: ha minden jól megy. így használja ki két­szer is a földet egy évben. A Szabad Föld Téli Estéken Tóth gazda többször elmondot- I ta a község dolgozó paarsztjai- ' nak, hogy milyen előnyöket rejt magában a másodnövények vetése, meg a sílózás. Saját ta. pasztalatai alapján leplezte le azokat az áltudományos meg­állapításokat, amelyeket külö­nösen a kujàkok híre-aZjelnek nagy előszerete ti el, hogy a két­szeri vetéssel kizs«roIj-uk a föl­det. — Műtrágyával pótolni tudjuk azt a csekély tápanyagvoszte- séget, amely így előáll. Ha pe­dig jószágaink vannak, az álla­tok trágyájával szintén bősé­gesen el tudjuk látni a földet a ,növények számára szükséges tápanyagokkal. Egyesek arra hivatkoznak, hogy a tarló jó legelő. Pedig mennyivel többet ér akkor, ha helyén másodnö. vényeket termelnek. Én a má- sodnövénvekkel tudom biztosí­tani a zöldtakrm&ny folytonossá, gát, a szénát pedig télire tartalé­kolom. — Rákosi elvtárs arra figyel­meztetett, hogy másodnövények, kel könnyön 50 százalékkal emelhetjük állatállományunkat. Ezt én saját gazdságomban is tapasztaltam — mondta Tóth gazda. A másodnövényvetés különö­sen ma fontos. Hiszen az ál­lattenyésztés és takarmáinyter- melés fejlesztéséről szóló min tsz. tertanácsi határozat is előírja, hogy egyre szaporodó állatállo­mányunk takarmányellátásá­nak biztosítására az eddiginél sokkal nagyobb területen kell kettős termelést folytatni. Ha mindenki úgy gazdál­kodik, mint Tóth V. Imre, akkor nem lesz gond a takarmány. Szépek lesznek a tehenek és gömbölyűdnek a hízók. Talán egyesek irigykednek Tóth gazda szép jószágaira. Azonban ez mindenki számára könnyen elérhető, ha kettős termelést folytat. Az ő példája nyomán min­denki gondolkozzon így és akkór teljesíteni tudjuk kétéves állatte­nyésztési tervünket. Dolgozó né­pünk számára pedig bőségesen biztosítjuk a húsellátást. K erekegyházán az egész falté ügyel a kalákákra nem úgy, mini számos község­ben, ahol a tanács „albérlet­be” adta a rendőrségnek a ku- lákszabotálások leleplezését, vagy szemet huny felettük, mint Jánoshalmán is történik. Kerekegyházán az aratásban élenjáró dolgozó parasztok is ellenőrzik a mezőőrökön és dűlőfelelősökön kívül a kulá. kok aratását. így például Ka- szala János és Kengericzki Mihály szomszédságukban rendszeresen figyelik a kulá- kokat és ha nem jól végzik a/ aratást, a dulőfglelősököu keresztül azonnal jelentik a ta­nácsnak. Jánoshalma és a lob­bi községi tanács, amely ép­ben az osztályharc legélesebb szakaszában, az aratás-be­gyűjtés idején hanyagolja el a harcot, vegyen példát Kerek­egyházától s az aratási csatá­ban fő figyelmét a szabotáló osziályellenségre fordítsa. Já­noshalmán is meggyorsul az aratás üteme, ha a falu 238 kulákját rákényszerítik a mun­kára s megakadályozzák, hogy aljas agitációikkal a be­csületes dolgozó parasztokat is késleltessék az aratásban.

Next

/
Thumbnails
Contents