Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. július (6. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-08 / 157. szám

A Kecskeméti Épületi akatosipari Vállalat legfőbb dolgozói munkamódszerük átadásával hurcolnak a munkaverseny sikeréért A Kecskeméti Épületlakatos- ipari Vállalat dolgozói nagy lel. kesedésBel vesznek részt az al­kotmány ünnepinek tiszteletére megindult munka verseny oen. Az üzem dolgozóinak többsége ha­tározatot hozott, hogy a terme, lés állandó fokozásával, anyag­takarékossággal és a selejt csök­kentésével járul hozzá a ver­senymozgalom sikeréhez. Az üzem legjobb dolgozói vállalták, hogy teljesítményeik fokozása mellett munkamódszerük á'.adá savai segitik társaikat, hogy minél többen győzelemre vigyék a felemelt ötéves ierv sikeréért folyó harcot. — Üzemünkben is' akadnak olyanok, akik nem ismerik a 1er- nielés jobb módszerét. Köt éles­ségünk, hogy segítségükre le­gyünk — mondja Tókh István művezető. Tóth István lakatos, a VI. műhely művezetője most a pro­filvágás jobb módszerére tanítja társait. Elmondotta nekik, hogy a lemezvágást mindig a protU felsösarkánái kell kezdenijéq így rézsűt keresztül a jelölés bégé­ig. A hajlításnál a fűrész után ollóval egészen átvágja. Tóth Is.ván ezzel a vágási módszerrel minden méretezésnél 2 cm anya. got takarít meg. Ezt a munka- módszert először Koncz Sándor átképzősnek adta át. Koncz Sándor a munkamódszer átvé­tele előtt csak 75 százalékos teljesítménnyel dolgozott, az új munkamódszer , alkalmazásával azonban már 130 százalékot tel­jesített. Kiss József lakatos, csoport- vezető a vasredőnyök elkészíté­sénél adta át munkamódszerét. Dolgozó társainak megmutatta, hogy például- a 80x20Q*aS tábla- lemezeket hogyan kell összeállí­tani. -Ennél a munkánál a gyors szegecseiésre és a levágásra kel­lett irányt venni, mert ez voit mindig a munka legnehezebbje. Börönte János és Pál fcjzaoó László, akik azelőtt ezt a mun­kát nem ismerték, csak 80 szá­zalékos teljesítményt értek el. A munkamódszer átvétele után azonban fokozatosan emelkedett teljesítményük és nemrégen már elérnék a 300 százalékot. Az üzem dolgozói az alkot­mány tiszteletére vállalták, hogy a munkamódszerátadási mozga­lom kiszélesítésével harcolnak a 100 százalékon aluli teljesítmé­nyek megszüntetéséért. A mun­kamódszerátadásnak már eddig is nagyszerű eredményei van­nak. Az üzem legjobb munka- módszerátadői most úgy hatá­roztak, hogy ezután még foko­zottabb mértékben adják át munkamódszereiket és dolgozó társaikat megismertetik a szak- rajzokkal is. Ezzel akarják el- érni, hogy a munkamódszerek átvevői kellő szakismeretekkel rendelkezve, maguk is munka- módszerátadók legyenek és így szélesedjék egyre a munkamód szerátadási mozgalom. KUNBARACS és LADÁNYBENE „elfeledkezett“ a tojúsbeqyüjtésrôl Megyénk július 1 re nem tudia teljesí eni a tojásbegyüj- tési terv első részét. Még fo­kozottabb munkára van tehát szükség, hogy a lemaradást be­hozzuk. Számos község azonban úgy gondolja, hogy lemaradás ide, lemaradás oda, pontot tesz a begyűjtés végére egy Ideig és „most az aratás, és a gabo- nabogyiijtés az első!” — jelszóval sarokbadobja a tojás- hegyüjtést. így cselekszik La- dánybene és Kunbaracs községi tanácsa is. Pedig éppen azok között a községek között van­nak, amelyeknek a legkevesebb okuk van ,a megpihenésre. La- dánybenén 23 százalékos a be­gyűjtési eredmény. A vb. tagok igen rossz pél­dát mutatnak. Jjvcédi Árpád elnökhelyettes pl. az előirányzott 37S darab he­lyett 198-at adott csak be. Trom- fos Mihály vb. tag 336 darab előirányzatából semmit sem tel­jesített, Pető József vb. tag 27 tojásból szintén nem adott be semmit. Ugyanilyen lanyhán, megal- kuvóan kezeli a kérdést a ta­nács a kulákokkal szemben is. A vb. elnök elvtárs behívogatta őket, „stopszóval” próbálja őket rábeszélni a beadásra, határidő­ket szab, de az eredmény semmi. Nagy Pál 36 holdas, Dr. Sebők József 28 holdas kuláíkok egy darabot sem ad>k még be, de a többi kulák sem teljesítette a július 1-re eső beadási kötele­zettségét. Kunbaracs község Tanácsel­nöke is számolja fel a kulákok­kal szemben vitt opportunista, megalkuvó nézetét, amely sze­rint ebben a községben olyan „szegények” a kulákok, hogy a földjükön kívül egyebük nincs, így, ha a községi tanácselnök maga is együtt sír velük, nem is csoda, hogy a kulákok fittyet hánynak a begyűjtésre. Idős és ifjú Jólesz .Mihály kulá­kok 90 darabot adtak be csupán, Tóth Imre 26 holdas kulák 85 darabot. Elaludt az osztályharc a tanács részéröl ebben a köz­ségben, mentik a kulákokat, együtt sopánkodnak velük. Hogyan akarják ezek a köz­ségeit sikerrel teljesíteni a ga­bona begyűjtést, ahogy nagy hangon fogadkoznak, ha ilyen szégyenteljes lemaradás áll mö­göttük? A terv teljesítése tör­vény s a lemaradást, nem tudja elkendőzni »sem Kunbaracs, sem Ladánybene nagyhangú Ígére­tekkel, hogy „majd a gabonubo- gyüjtéSiiiél megmutatjuk!” Mu­tassák meg először a tojá3 ma­radéktalan begyüj ősével, a le­maradás behozásával és azután ígérjenek. Miért nem magyarázzák meg a t&nácsok, hogy július 1. után, ahol nem teljesítették a begyűj­tési előirányzat o, egyetlen darab tojást sem szabad piacra vinni? Miért nem tudatosítják a dol­gozó parasztsággal, hogy saját érdekük is így a kötelező'tseg teljesítése? Miért hagyják ki­bújni a kulákokat és a dolgozó parasztság előnyeinek kárára, te. rét engedni a szabotálásuknak? Madaras községről vegyen példát Kunbaracs és Ladányoe- üe, Ott sincsenek különlegesen tojó tyúkok, de jobb a tanács munkája, többet törődik az egyéni példamutatással a vég­rehajtó bizot Ság és keményebb kézzel fogja a kulákokat. Nem ül fel a siránkozásaiknak, ha­nem megköveteli tőlük a terv teljesítését. Az osztályharc — harc és nem együttérző siránko­zás az ellenséggel, mint eddig volt Lndánybenén és Kunbara. csőn. Dolgoséinh hun g j a Levelek, nyilatkozatok érkeznek szerkesztőségünkbe, me­lyekben a dolgozók a Grősz-banda ügyéhez szólnak hozzá. Az alábbiakban a levelekből közlünk részleteket. A cselédek rosszabbul éllek, mint az általuk A híldpusztai állami gazdaság dolgozói írják: „Mély megvetéssel és izzó gyűlölettel hallottuk a rádióban Grősz és társai bűnperét. Ezer év óta tart ez a per, a nép pere, az urak, a vérszívók ellen. Mi felperesek vagyunk ebben a per­ben. Hlldpuszta a főpapok jogtalanul bitorolt több ezer holdas birtoka volt. A cselédek rosszán bul éltek, mint az állatok. Egészségtelen, földes lakásokban nyomorogtunk, pusztított min­ket a tüdővesz és száz és száz féle járvány. Akkor liiáDa pö- rösködtUnk, az urakat szolgálta a csendőrszurony, a pap, az in­téző, a Jegyző. De ezt a nagy pert hét esztendővel ezelőtt örökre megnyertük. A győzelmet a felszabadító Vörös Hadsereg hozta el nekünk. A mi gazdaságunkat széppé, a dolgozók ottho­nává tettük, új, padlós, villannyal felszereli lakásokat építet­tünk. A munka nehezének jórészét új, korszerű gépek vették le a vállunkról. Szabadon, emberhez méltóan élhetünk. Ezt iri­gyelték tőlünk a hazaáruló bitangok, de a történelem ítélete ellen nincs fellebbezés. Aki fellázad ellene, annak meg kell bűn­hődnie.” Grőszék szocialista jövőnket akarták aláaknázni Hercegszántó dolgozói írják: „Mi, magyar és délszláv dolgozók, akik itt élünk Tito köz­vetlen szomszédságában, felháborodással hallottuk, hogy amíg mi a termés maradéktalan betakarí.ásáért küzdünk, Grőszék szocialista jövőnket akarták alá aknázni. Tehát kezünkben van a kasza és ha kell még azzal is megvéd,; ük hazánkat, magunk és asszonyaink, gyermekeink szabad éle.ét. Köszönetét mondunk Pártunk éberségéért és mi még éberebben, még jobb munkával teljesítjük kötelességünket hazánkkal, államunkkal szemben.” Megvédjiik szép, szeretett hazánkat minden aljas támadás ellen A duanofei gépállomás dolgozói írják:^ „Grőszék újra visszaakarták állítani a régi rendszert, vissza a kurták szerezni az-t a földet, amelyen mi, dusnoki dol­gozók a felszabadulás előtt -a legnagyobb nyomorban tengőd­tünk. Ma már Világosan látjuk, hogy Grősz és bandája nem szí. vesen hallgatta volt birtokain a béke tankjainak — a mi traktorainknak dübörgését! A legnagyobb gyűlölettel és meg­vetéssel gondolunk vissza az ő uralmukra és megfogadjuk: megvédjük szép, szeretett hazánkat minden alfas támadás eilen.” Jobb politikai és szervezeti munkával az aratás és eséplés mielőbbi maradéktalan befejezéséért Az aratás, eséplés, növény- ápolás, másodvetésü növények feladataival kapcsolatos teen­dők jó és sikeres elvégzése vizs­gái lesznek tanácsainknak és ezenhelül mezőgazdasági osztá­lyainknak. Az elért eredmények számadatai bizonyítják a mező­gazdasági osztályok munkáinak értékét. Azt, hogy milyen po­litikai és szervezeti munkát végzett ennek vagy annak a ta­nácsnak mezőgazdasági osztá­lya. Tanácsrendszerünk óa .most van legnagyobb feladata a mezőgazdasági osztályoknak, mivel egyre jobban fejlődő nép­gazdaságunk több nyersanyagot, élelmiszert követel mezőgazda­ságunktól. De azért is, mert bő termésre van kilátás és az sem mindegy, hogy mikor fejezzük be az előttünk álló feladatokat. A jó politikai felvilágosító munka, valamint a szervezett­ség biztosíték arra. hogy ide­jében, a legkisebb szemveszte­séggel végezzük el az aratás és eséplés nagy és egyben szép fel­adatait. Ez fontos azért is, hogy a begyűjtést a eséplés megkez­désének pillanatától, minél előbb a gép öl el tudjuk kezde­ni, a beszállítást folyamatosan biztosítani lehessen. A kecskeméti városi tanács június 28-án versenyre hívta ki a megye minden járását az ara­tás, a eséplés és a begyűjtés ha. iáridőre való teljesítése, vagy előbb teljesítésére. A mezőgaz­dasági osztályt megvizsgáltuk, hogy a versenykihívásnak meg­felelő lendülettel, munkamód­szerrel dolgozik-e. Sajnos, nem úgy dolgozik, hogy biztosított- nak leheme mondani munkáján keresztül a versenykihívás vég- rehajiását. Nem mondhatjuk el erről az osztályról, hogy felkészült meg­felelő módon az aratás, a csép- lés maradéktalan időben való teljesítésére. Osztályértekezle­teket nemigen tartanak, arra való hivatkozással, hogy sok a dolog, nem érünk rá. Helytelen álláspont ez, mert éppen az osz­tályértekezlet az, ahol javasla­tok és határozatok látnak nap­világot, ami alapját képezi a tervszerű, Irányító, segítő mun­kának. Az osztály dolgozói, egészének a figyelme nincs az aratás, a eséplés nagy feladatai felé. for­dítva, csak ketten, Kotvics osz­tályvezető és a tszcs szervező is. Kocsi György cséplési ellenőr A szabadszállási gépállomás. 1-61 Kocsi György cséplésl ellenőr kihívta a megye területéin lévő valamennyi gépállomás ellenőrét versenyre, / Szempontok az alábbiak: A eséplés ideje alatt a hoz­zájuk tartozó körzeten az éjjeli műszakban a farlóhántást 100 százalékig {ejjesíiik. Csatlakozik az. 50 vagonos mozgalomhoz, Valamint az 1200 normáfholdas és a Nazarova* mozgalomhoz. merik az aratás állását és a eséplés előkészületeit. A többi dolgozónak tájékozódottsága nincs az osztály legközponíibb feladatairól. Jó és hasznos len­ne az osztály dolgozói között felosztani a területet, felelőssé tenni őket a rájuk bizolt terüle­tért. így az egész osztály fel­adataként állna az aratás és eséplés végrehajtása. A versenyfelelös csak regisz­trálja az eredményeket ahelyett, hogy a verseny szervezésére fektetné a fösúlyt. Szemléltető tábla az eredményekről riikán van, vagy ha van is, a legtöbb esetben régi eredmények dísze­legnek rajta. Pedig a verseny- táblán váltakozó újabb és újabb eredmények serkentő hatásúak. Az osztály munkáját szerve- zetlenség, tervszerűtlen ség, kap­kodás, elaprózottság jellemzi. — Ezen haladéktalanul változta ni kell az osztályértekezlet meg­torlásán keresztül. A meg ár­tott osztályértekezlet akkor lesz eredményes, ha a bírálat és önbí. rálát lermékenyítö fegyverét használják a részvevők. Ha nem félnek a mulasztások által lét­rejött hibák becsületes beisme­résétől, csakis a bírálat, önbirá- lat szellemében lefolyó osztály- értekezlet előrevivő hatással lenne. Fontos lenne, hogy a területi felelősök versenyben legyenek egymással versenypontok sze­rint. A legfontosabb itt Is a po­litikai felvilágosító munka, az, hogy egy-egy területi felelős irányításával, házi agitátor, kis- gyülés-elöadó végez politikai munkát. Hány páros verseny ben lévő arató és cséplő lesz ennek vagy annak a területén. Az ara­tás és eséplés befejezésének idöpontszerin i meghatározása. A kultúrtevékenységgel való se­gítség. Kinek a területén végez legjobb munkát a mezőgazda- sági állandó és albizottság, az aktíva-hálózat, kinek területén lesz a legtöbb élkaszás és gép­munkás, kinek a területén lesz legeredményesebb ezek munka­módszerátadása, stb. Ezek azok a feladatok, amik végrehajtásá­hoz a kecskeméti városi tanács mezőgazdasági osztályának a végrehajtó bizottsága segítése és irányításával haladéktalanul hozzá kell fogni, hogy a ver­senykihívás eredménnyel járjon. Zóka Béla, megyei tanács vb. ell, cs. v. szabadszállási versenyfelhívása A csépié« ideje alatt népnevelő munkával elérik, hogy a szer­ződéskötési tervet 110 százalék, ban teljesítik. Elérik, hogy a cséplőgéptől a dolgozó parasztok a gabonát közvetlen a terménybe gyűjtő raktárába szállítják, A cséplőgépnél a szemveszte, séget 0.3 százalékra csökkentik és ugyanakkor az ocsúban 1 százaléknál kevesebbre csök­kentik a? ép szemet. Hálálok vállalásai a VIT-re A fiatalok megyeszerte lelke­sen készülődnek a VIT-re. Me­gyénkben eddig 1027 vállalás történt a harmadik Világ Ifjú­sági Találkozóra. A Kecskeméti Gépgyárban 55 fiatal telt válla, lást. Bodor József vasöntő ta­nuló, aki azelőtt 98 százalékot teljesített a VIT-re 130 százalé­kot vállalt. Ezt túliéijesitette, mert jelenleg 162 százaléknál tart. Deák István azelőtt 85 száza­lékkal és 35 Százalék selejttel dolgozott. A VIT-re vállalta a 100 százalékos teljesítést és se­lejtjének 15 százalékra való csökkentését. Ma már 16,0 szá­zalékra teljeSit és 2.1 százalék a selejije. Garán a Fürst Sándor-ter- melöcsoport 12 tagú munkacsa­pata 140 százalékot teljesített eddig átlag. A VIT-re 150 szá­zalékot vállaltak. Ugyahcsak egy 12 tagú ifjúsági mtlnkacsa. pat a bácsalmási Egyesült-tér melőszövetkezetben vállalta, hogy eddigi 145 százalékos át. lagteljesltményét 150 százalékra emeli \

Next

/
Thumbnails
Contents