Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. július (6. évfolyam, 151-176. szám)
1951-07-05 / 154. szám
A Kecskeméti Magasépítési Vállalat Izsáki-úti építkezésének új női dolgozó; többtermeléssel ké. szülnek alkoimán.yunk ünnepére. — A mátéházi állami gazdaság dolgozói jó munkával készülnek vállalásuk teljesítésére. — A tojás. és baromi'ibeszolgáltatást elszabotáló kulákokat ítélt el a bíróság. I ■ I » 1951. július 5, csütörtök Büki ássuk a tarlói, vessünk másodnövényt ! Követe n d ő p é 1 «I a ! Csólyospálos és Kelehia befejezték as aratást A tompái Új Élet-tszcs átlag 25 mázsás árpatermést é't el Az aratás után, vagy azzal még szinte egyidőben már meg kell kezdenünk a következő esztendei jó termés biztosításának munkáit. Amint a gabona lekerül, a föld még puha, nedves, azonnal végezzük el a tarlóhántást. Ma már mindenki előtt bebizonyosodott tény az, hogy a következő évi termés sikerét a jól végzett tarlóhántással alapozzuk meg. Dolgozó parasztságunknak nem lehet közömbös, hogy milyen lesz a következő év termése és épp ezért aratás után azonnal fogjunk hozzá a csupasz tarló lebuktatásá- hoz. Megyénkben vontatottan megy az aratás és ennek egyik következménye, hogy a tarlóhántás üteme sem kielégítő. Az állami gazdaságok az előirányzott területnek 6 százalékánál tartanak, az egyénileg dolgozó parasztok pedig 2 százaléknál. A termelő, szövetkezeti csoportok közül a kunszetntmiklósi járásiak 24 százalékban végezték ej a munkát. Kiskunhalas városi csoportok 13 százaléknál, a kecskeméti járásiak és a bajai városiak 5—5 százaléknál túrta, nak. A többi járás és város tarlóhántási arányszáma 1-től 6 százalék között mozog. Sok községben azért megy vontatottan a tarlóhántás, mert disznókat, birkákat és libákat küldenek rá. Sok helyen pedig azt hangoztatják a dolgozók, „amíg aratunk, nem érünk rá másra”. Valóban az aratás minden más munkát megelőz. A szocialista nagyüzemi gazdálkodás előnye azonban itt la megmutatkozik. A munka megszervezésével, a keresztek ősz. gzerakása után a gép már indulhat 03 a traktor elvégezheti a talaj szempontjából annyira fontos tárcsázást. Még a keresztsorok között is el kell végezni a tarlóhántást, hogy a föld nedvességét megmentsük és konzerváljuk a jövő évi termés számára. A tarlóhántás mielőbbi és jó minőségben való elvégzésével megmentjük a talaj számára az annyira fontos vizet. A tarlóhántással jó munkát végzünk a gyomirtás terén Is. Az aláfordltott gyommagvak kikelnek, azonban már magot nem képesek hozni. A tarlóhámásnok növény, egészségügyi szempontból is nagy előnyei vannak, a tarlóhántás elvégzésével megakadályozzuk a kártevőknek az el. szaporodását. A tarlóhántást 4—6 centiméter mélyen végezzük. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a tarjóhán'ó eszköz nyomában mindig járjon henger, mert fi kis a henger munkájával tudunk porhanyó talajszerkezetet kialakítani. Ha köröttebb tagion nem tudja a henger eL nyomni a rögöket, fogasoljuk meg a feltört tarlót. A tarlóhántás idejében való elvégzése nemcsak szervezési kérdés, hanem politikai felvilágosítás kérdése is. A miniszter- tanácsnak a növénytermesztés fejlesztéséről szóló határozata a tarlóhántásra nézve is megállapítja a határidőket, amikor kimondja, hogy a tarlóhántást az állami gazdaságok arajás után 10 napon belül, a termelőszövetkezeti csoportok az aratás után 14 napon belül, az egyéni termelők pedig az aartás után 18 napon belül végezzék el. Ezeknek a határidőknek a betartása biztosítja a tarlóhántás kedvező hatását. Az idejében elvégzett tarlóhántás 2—3 métermázsa búzaértéktöbbletet jelent a jövő évi termésnél. Rákosi Mátyás elvtárs az elmúlt év október 27-én, a Központi Vezetőség ülésén mondotta: „A mi éghajlati viszonyaink mellei i « kalászosok iearatása utón legalább hárommillió holdon lehetne másodter- ménytj tarlórépát, csalamádét, muhart, kölest ve.tni. Ha ezt az eredményt el tudjuk érni, könnyen 50 százalékkal növel, hetjiik állatállományunkat”. Az állattenyésztés és takarmány termelés fejlesztéséről szóló minisztörtanácsi határozat is ejöirja, hogy egyre szaporodó állatállományunk takarmány- ellátásának biztosítása érdekében az eddiginél sokkal na. gyobb területen kell kettős ter. melést folytatni. Hogyan teljesítik megyénkben a minisztertanács határozatát? Meg kell állapítanunk, hogy a másodnövények vetése szintén nagyon vontatottan megy. Az állami gazdaságok Is mindössze 19 százaléknál tartanak. A városok és járások között Kiskunhalas város 16 százaléknál, Kiskunfélegyháza város 10 százaléknál, Kecskemét város 8 százaléknál tart. A járások kö. zül a bajai 21, a kecskéméit pedig 10 százaléknál. A kiskőrösi járás, Kalocsa város és járás, a dunavecsei járás és Baja város még nem jelenteit másodnövény vetést. Az egyénileg dolgozók megyei átlagban mindössze 8 százalékot értek el. A]ig a felét az állami gazdaságokénak. 4 A másodvetéssel takarmányt nyerünk. A másodvetéssel a zöldtakaimányozást kihúzhatjuk egészen a tói beálltáig. Ez igen jelentős, nemcsak azért, mert a zöldtakarmány olcsóbb, hanem azért is, mert a zöldtakarmány az állatok legtermészetesebb tápláléka. Takarnia, nyozás céljára vessünk fcukori- ca-csalamádét, silókukoricát, silónapraforgót, szudáni cirokfüvet, sárgavirágú édes csillag. Megyénkben a gabona mindenütt. vagy beérett, vagy rohamosan érik. Es most már a mindennapi késedelem, minden óra komoly veszteséget jelenthet. A munka több helyen jól halad, de megyénkben sok helyen késlekednek az aratással. Ezért megyénkben elmaradtak az aratással. Az elmaradást még'növeli az a tény, hogy a legtööb községben Péter-Pálkor és vasárnap nem dolgoztak, pedig nyilvánvaló, hogy a gabona nem vár és Így jó néhány mázsa el- pergett a határban. Az elmaradás föoka mindenütt az, hogy a helyi tanácsok nem szervezték meg idejében az aratást, nem gondoskodtak arról, hogy mindenütt figyeljék a gabonatáblákat és figyelmeztessék a dolgozó parasztokat arra, hogy ideje megkezdeni a munkát, ha nem akarnak veszteséget szenvedni A szervezés és a felvilágosító munka elhanyagolásáért a párt- szervezetet is komoly felelősség terheli. Állami gazdaságaink learat, ták a búza 13, a rozs 56, a* ősziárpa 97 és a tavasziárpa 14 százalékát. Termelőcso- portjaink a búza 7, a rozs 55, az ősziárpa 95 és a ta; vasziárpa 6 százalékát. Az egyéniek megyei átlaga búzánál 11, rozsnál 53, őszi- árpánál 90, tavasziárpánál 13 százalék^ fürtöt, tarlőrépát stb. Dolgozó parasztságunk saját érdekében minél nagyobb területen foly. tasson kettős termelést és ezzel fokozza gazdasága termelékenységét. A-terménybegyüjtéssel biztosítjuk dolgozó népünk kenyerét. A másodnövények vetésé, vei pedig hús- és tejeljátásun- kat. Húsellátásunk mai -hiányosságai elsősorban a rossz ta. karmánytermés következményei. Tudjuk, hogy a tavalyi száraz, súg miatt rendkívül rossz volt a kukorica ée egyéb takarmányrozsot, 3 hold tavasziárpát és 5 hold ösziárpát. A községben már csak 204 hold zab vár aratásra. Küzsöbön, Kömpöcön és Kelebián is az aratás befejeződött. A munka megszervezésében példát vehetne Gátér, Tisza- újfalu és Pálmonostor, ahol nem kielégítő az aratás üteme. A termelöcsoporlobnál több helyen . a rossz munkaszervezés következtében, továbbá azért, mert nem végeztek a csoporttagok között jo lel vita gosító munkát, elmaradás tapasztalható, A tiszaújfalusi Tisza-tsz-nél is vontatottan megy a növényápo. lás és az aratás, mert a politikailag fejletlen tagság egy része; bedőlt a kulákfuríangnak és harmadáért vállalták a kulákok kukoricaföldjének az ápolását. A csolyóspálosi Beke-tszcs-töl is egy tagot tudott megkörnyékez, ni az egyik kulák. A csoporttag elment a kulákhoz aratni, A bácsalmási Uj Alkotmány-csoportnak 230 tagja közül mindössze 130-an álltak be a munkába. Ezért nem megy az aratás. “ i A tompái Uj Elét-termelőcso- port kiváló eredményről számol, hat be. 12 holdon termesztettek ösziárpát, neműek termése. Emiatt a ta” karmány nélkül maradt gázdák tavaly augusztus végéiül tömegesen vágták le, vagy dobták piacra azokat az állataikat, amelyek jelentékeny részét a rendes takarmánytermés esetén felhizlaljak volna-. Vágőhidjaink ezekben a hónapokban három műszakban, éjjel-nappal dolgoztak. Ennek az lett a következménye, hogy a hús területén megettük a holnapot. A tavalyi -szárazság két esztendővel vetette vissza állattenyésztésünket Megyei átlagban így sikerült az aratást gyorsabb ütemben elvégezni. A közelben lévő szabadszállási gépállomáson azonban a dőlt búza {íratására semmiféle kezdeményezés nem történt. Pedig egyszerűen csak át kellett volna menni a szomszédos kunszentmiklósi gépállomásra tapasztalatcserére és ak. kor Szabadszálláson is nagyobb ütemben folyna az aratás. Baján a Vörös Fény és a Mi- csurin-termelöcsoportok lendüle. tes munkáját követik az egyénileg dolgozó parasztok. Befejezték az árpa aratását, 506 holdon pedig a rozs aratását, ami a rozzsal vetett terület 42 százalékának felel meg. A homokosabb és mélyebb területeken közel 37 holdon a búzát Is learatták. í A Vörös Fény- és a Micsurin- termelöcsoportokban meg. indultak a cséplőgépek és kezdetét vette az árpa el- cséplése, A dolgozó parasztok soraiban kialakult lendület és párosverseny élenjáró példamutatói Szabadi Pál és Kálcsovics Mihály középparasztok, Szaiai József, Hován Mihály, Dujnovits István kisparasztok. Az aratás munkálatait elsőnek végezték el, ügyelve a szemveszteség teljes kiküszöbölésére. A bajai járás területén Sze. remién a Béke-termelöszövetke. zeti csoportban az egyéni gazdáknál megkezdődött az árpa ejcséplése. Csávolyon ugyancsak. Bácsbokodon a Vörös Csillag, Bácsborsódon az Uj Élet-termelöszö ve (keze tökben az árpa aratását nyomon kö. vette a rozs aratása. Bácsszentgyörgyön a SágvárL termelőszövetkezet nemcsak a rozs aratását, de a búza aratását is már befejezte. A termelőszövetkezet; megkezdte a gazdag termés elcséplését- Dávodon a Szabadság.termelöcsoport mutat példát az egyénileg dolgozó parasztoknak, Érsekcsanádon, Sükösdön és Ncmesnádudvaron a termelőszövetkezeti csoportok és az egyénileg dolgozók a rozs •aratása után, hozzákezdtek a búza aratásához. A baiai járásban a tavasszal Elmaradt Kalocsa város és a járás, továbbá a dunavecsei járás. Csolyóspáloson a jó politikai felvilágosító munka nyomán à termelőcsoportok jól szervezték meg az aratást. A csoportok lendülete magával ragadta az egyénileg dolgozókat is. Így a község tegnap este jelenthette, hogy befejezte az aratást. Csolyóspálos községben learattak 3542 holdat. Az egyénileg dolgozók 417 hold búzát, 2743 rozsot, 179 hold tavasziárpát, 99 hold ősziárpát arattak le. A Lenin-tszcs 15 hold oúzát, 44 hold rozsot, 3 hold tavasziárpát és 10 hold ősziárpát, a Béke-csoport 10 hold búzát, 70 hold 35 mázsás átlagtermést értek cl. Kiskunfélegyházán a Dózsa-ter. melőcsoportnál indult be a csép- lés. A többi termelöcsoport azonban lemaradt az aratási munká. ban. A lemaradás egyik oka a nagyfokú munkaerőhiány, amit nem mindenütt tudtak megoldani, továbbá a rozsvetések nagy- kiterjedésű területen megdőltek és így azoknak az aratása nehezebben megy. Sok helyen a ledőlt gobanát okolják a lassú ütemért. Ilyen helyeken ritkán találkozunk kezdeményezéssel. A kunszentmiklósi gépállomás úgy segített ezen, hogy kalászemélőket szerelt fel. A gépállomás alacsony, ra eresztette a vágóasztalt és 15-től 20 százalékra csökkent a szarvasmarha, különösen a tehenek száma. A takarmánynövények termesztésével, több másodnövények vetésével a húsellátás terén fennálló nehézségeket oldhatjuk meg. Dolgozó párásságunk tehát kövesse Rákosi ©Ívtárs és a minisztertanács határozatának megállapításait, vessen minél több másod- növényt, hogy emelhessük állatállományunk számát és ezzel a kenyérrel együtt biztosíthatjuk dolgozó népünk hús* ellátását*
