Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. július (6. évfolyam, 151-176. szám)
1951-07-04 / 153. szám
A NEVELÉS KÉRDÉSÉRŐL és a gyermekek egészségügyi helyzetéről TÁRGYALT A GYERMEKVÉDELMI KONFERENCIA A Magyar Nck Demokra-ikus Szövetsége rendezésében tilt össze Budapesten a magyar gyermekvédelmi konferencia, bogy a Nemzetközi Demokratikus Nószövetség berlini tanácsülésének határozata alapján megbeszélje a gyermekek nevelésének és védelmének leg. fontosabb problémáit és felkészüljön a szeptember 18— 23-ig Bécsben megártandó nemzetközi gyermekvédelmi konferenciára, A konferenciát Szabó Piroska elvtárs nyitotta meg, majd Vass Istvánné elvtárs tartotta meS beszámolóját, amelyben ban. goztatta, hogy igazi hazafiakat, a Szovjetuniót, a Pártol, a munkát szerető Ifjúságot kell nevelni. Hangsúlyozta, hogy a magyar nőknek meg kell gátolniok min. den kísérletet, amely a háború kirobbantását célozza. Küzdeniük kell a békéért, gyermekük boldog jövőjéért. Ezután Szabó Piroska elvtárs átnyújtotta a Népköztársaság Elnöki Tanácsa által adományozott Anyasági Érdemrendet hat sokgyermekes anyának. Ezután Beér János elvtárs a gyermekek védelmét szolgáló állami munkáról beszélt, vázolta a tanácsok gyermekvé. delmi munkáját. Kodály Zoltán, Kossuth, díj as zeneszerző hozzászólásában a gyermekek zenei nevelésének kérdésével foglalkozott. Dömötör Mihályné, a Rákosi Müvek dolgozójának felszólalása után a Nemzetközi Nőszövetség Koreában járt .vizsgálóbizottságának tagja, Candelaria Rodriguez ügyvédnő, a Kubai Demokratikus NŐszövetség kép. viselője számolt be koreai tapasztalatairól. Signer Rudolfné szt.ahano. vista, dr. Fekete Sándor egyetemi tanár, PaPP Feremcné bányászasszony, dr. Pikier Emmi gyermekgyógyász főorvos fel. szólalásai után Jóború Magda terjesztette be a konferencia közoktatásügyi bizottságának jelentését. Több hozzászólás után szólásra emelkedett Horváth Pál újkécskei tanító is, aki elmondotta, milyen fontos szerepet tölt be tanyákon az Iskola az ifjúság nevelésében, Felszólalt Darvas József közoktatásügyi miniszter is. Felszólalásában az ifjúsági és gyermekirodalom kérdéseiről beszélt. A konferencia részvevői lelkesen elfogadtak egy indítványt, hogy táviratot küldenek a Nemze:közl Demokratikus Nő- szövetséghez. Majd felolvasták a Rákosi elvtárshoz intézett levelet. Az értkezletet Szabó Piroska elvtárs zárta be. A Rajai Gyapfaísxövetgyárhan az üzemi bisoHság minden dolgozóra kiterjedő átszervezést hajt végre a versenylendület további kiszélesítéséért A Bajai Gyapjúszövetgyár versenyben az újpesti Posztógyárral a május havi tájékoztató kiértékelés szerint versenytársa mögött maradt. Az üzemben a verseny lendülete megtorpant és a termelésben visz- szaesés mutatkozik. Ez eredményezte, hogy a GyaPjúszövet- gyár kitűzött 100 százalékos tervteljesítését 97.8 százalékra, a minőségi munka eredményeit pedig a kitűzött 93 százalék helyett mindössze 75 százalékra tudta csak teljesíteni. A munkavensenyben megmutatkozó hibák és hiányosságok eredőjét a volt üzemi bizottság laza és hiányos munkájában lehat megtalálni. Az újonnan választott üzemi bizottság felismerne a hibákat és máris irányt vett azok kiküszöbölésére. A verseny további kiszélesítésére átvizsgálta a dolgozók által kötött hosszúlejáratú verseny szerződéseket, Bebizonyosodott, hogy azok nagy részét a dolgozók túlteljesítették és nem felelnek meg a mai munka eredményeinek. De az is bebizonyosodott, hogy az üzemben a hosszúlejáratú versenyszerződések kötését a helyéröl távozott üzemi bizottság nem szélesítette ki és nem vonta be a dolgozók széles tömegeit. Az új üzemi bizottság most minden dolgozó részére új Vállalási lapot készít. Az új vállalási lapok feltüntetik a dolgozók elmúlt öthónapi munkájának kiértékelését. Ezzel lehetővé vájik, hogy a dolgozók eddig elért munkájuk eredményei alapján újabb felajánlásokat tehessenek. Az üzemi bizottság üzemrészlegenként átszervezi a versehynyilván tartásokat- öt brigád fogja ezt a munkát végezni, melyek egy- egy üzemrészleget patronálnak. A versenynyilvántartások átszervezésével kapcsolatosan 10 naponként fognak megtörténni a versenykiértékelések és ugyancsak 10 naponként tüntetik fel a dolgozók tervkönyveiben a. havonkénti tervteljesítéseket. Az üzemi bizottság munkája a verseny kiszélesítését, a hosz- szúlejáratú szerződések megkötését eredményezi. A fonodában a dolgozók már megkötötték eddigi munkájuk eredményei alapján új hosszúlejáratú verseny- szerződéseiket. Kunhalmi Mihály 100 százalékról 101 százalékra vállalta eredményeinek fokozását- Most megkötött új hosszúlejáratú versenyszerződésében eddigi teljesítésének 105 százalékra való növelését vállalta. Pefresevics Andrásné 102 százalékról 104 százalékra kötött hosszúlejáratú versenyszerződés, t. Újonnan megkötött verstnyszerzödésében munkaeredményeinek 108 százalékra Való növelését válalta és máris 109 százalékra teljesítette. Ror- bacher Erzsébet 102 százalékról 104 százalékra vállalta eredményeinek emeléséit újonnan megkötött versenyszerzödésében. Vállalását máris 109 százalék, ra növejte. Tiszakécskén minden segítő kéz kaszát log, hogy a gazdag búzatermést veszteség nélkül hetakarítsa a falu Július első napjaira 95 százalékban végeztek Tiszakécskén a rozs learatásával, söit &z élenjáró dűlők, a kerekhalmi és kerekdombi dűlő be is fejezték. A szocialista szektorok a kapun- belüll munka rőt í6* mozgósították. Az állami gazdaságban a vezetőség és az Irodai alkal. mazottak is versenyt dolgoznak. A III as mintájú Petöfl-cso. portban a 90 hold rozsot részben aratógéppel, részben ké- Merővel vágta le minden csoporttag, így az asszonyok beállításával Is. A levágott rozs melletti táblán megkezdték a búza aratását és a tagság vállal la, hogyha a gabona, gyors érése követeli, éjjel is adatnák. A rozs után nehezebb feladatot jelent Tiszákécskén az 1639 hold búza learatása. Mint mindenütt, a búzavetés gyönyörűen fejlett, átlag 2 méter magas, szárral s a vetés Igen sok he" lyen ledőlt a dús kalászok alajt. Gyorsan is érik, úgyhogy napok alatt kell végezni az aratással, A búza szemveszteség nélküli betakarítása megmozgatta az egész falut. Minden segítő kéz kaszát fog. Brigádot alakított a pártszervezet vezetősége és tagsága, ejsönek a faluban, a tanács, a földmüvesszövetkezet dolgozói, az államosított permetezögyár munkásai, a cipészszövetkezet, az állami malom dolgozói. Brigádot szervezett a DISZ, MNDSZ, 8 taggal segít a rendőrség, sőt 13 mezőőr is rendsze. résén dolgozik. A rendőrség brigádja már az állami gazdaságban is segített, míg a mezőőrök és a tanács dolgozói a Pe- tőfi-csoport növényápolásában segítettek. A bizottság naponta körüljárja a határt s megállapítja, hol van szükség a segítségre. Nincs fennakadás, ha egyszerre 5—6 helyen válik sürgőssé a búza aratása, mert kéznél vannak az önkéntes brigádok, állandó készenlétben. A tüzörséget is jól szervez-- ték meg. A pártvezetőség és tagság elsőnek vállasa a to. ronyőrséget mellette a tanács, MNDSZ, DISZ, DEFOSZ tagjai őrködnék. Tűzoltóautó és mentőfogatok állnak éjjel-nappal készenlétben. Jő ütemben folyik a tarlóhántás, a gépállomás 5 gépe már szánt. A Petőfi-csoport 10 hold árpavetése helyén elsőnek vetefte el a másodnövényt. Tíszakécskén Is számítanak arra, hogy a cséplést még az aratás folyamán meg kell kéz. déni s párhuzamosán végezni a két munkát. A behordasnái nagyrészben a gépállomás segítségére számít a falu, de a meglévő igaerőt is észszerűen osztják be. Amikor egy-egy dülőrészen elindul majd a gép, az ígaerőt a gép elé csoportosítják, amely azon a dűlőn végig behordja a gabonát, hogy folyamatosan mehessen a cséplés. Hat-nyolc kilogramm a bárányok többletsúlya a fehértói állami gazdaságban A fehértói állami gadaság ê!» lat'tenyésztősi brigádjának kollek- tív szerződése szerint az elválás*, tandó bárányok átlagsúlyának 20 —22 kilogrammot kell elérni. Ez. zel szemben a most elválasztásra kerülő bárányok átlagsúlya 28 kilogramm. Dicséretet érdemel ezért a Szép eredményért az állattenyésztési brigád valamennyi tagja, de különöseit Borer János ju. húsz lelkiismerfes gondozása és szakképzettsége. A rossz politikai vezetés következményei a solti állami gazdaságban Az osztályharc egyik legfontosabb frontszakasza a termelés. Minden szem gabona erősíti ötéves tervünket, a szocializmus építését, népünk ere. jét. Minden elveszett szem gabona pedig gyengíti népi demokratikus államunkat és erősíti az ellenséget. Ezt nem látja teljesen a solti állami gazdaság ■ üzemi párt- szervezetének vezetősége. Az üzemi pártszervezet politikai vezetése egyáltalán nem érvényesül a gazdasági munkákban, így az aratásban sem. A dolgozók magukra vannak hagyatva. Nem világosítja fel őket senki például arról, hogy mi a jelentősége az aratás időbeni elvégzésének. Az üzemi pártszervezet vezetésének hiánya a munkafegyelem meg lazulásában is jelentkezik. Előfordult, hogy a dolgozók munkaidő alatt lefekszenek, alszanak. A dolgozók ilyen öntudatlan magatartását helytelen úgy kihozni, mint Kocsi elvtárs, a politikai vezető tette, aki kijelentefe, hogy „aki nem dolgozik, azt feljelenti és lecsu- katja’’. Kocsi elvtárs ahelyett, hogy egyenként elbeszélgetne, mint politikai vezető a dolgozókkal, íróasztal mellöl irányítja sok esetben a gazdaság ügyeit. Radikális ,a dolgozókhoz, ninc3 meg a kellő türelme, nem látja azt, hogy a dolgozók nevelése hosszú időt vesz Igénybe, míg azok öntudatosak lesznek. A politikai munka szervezetlensége, a párttagok kommunista példamutatásának hiánya, a pártoktatásban mu (átkozó könnyelműség azt eredményezte, Hogy a munka menetében komoly zavarok álltak be A kocsisok között például előfordult, hogy meg sem itatják, meg sem etetik a lovakat, arra hivatkozva, hogy „úgy sem fizetik meg ezt a munkát". Es ez ellen az üzemi pártszervezet vezetősége keveset tett. Az állami gazdaság munkájában meglátszik az ellenőrzés hiánya is, rossz, a munka- megszervezés, hiszen például ekézésnél a lő vezetője többet keresett, mint a kocsis. A fejetlenség egyik példája fordult elő a napokban, önkéntes brigád érkezett Kecskemétről. Számszerűit 34.en, a MÁV üzemigazgatóságtól. A brigád bejelentette érkezését. Fiilöpszálláson szálltak le hajnalban a vonatról. Nem várta őket senki, mert a gazdaság nem Fülöpszállásra, hanem Soltra küldte el a kocsikat. Négy pár lovat a nagy munkaidőben lehajtattak semmiért. Az üzemi pártszervezet mintha teljesen elszakadt volna a dolgozóktól, mert ezek nem merjek hozzászólni semmihez. Félnek a ledorongolástól. A kritika és önkritika fogalma ismeretlen az állami gazdaság üzemi pártszervezetének munkájában Az üzemi pártszervezet hiányossága az is, hogy nem figyelt fel éberen a kulákok mesterkedésére. így fordulhatott elő, hogy a dolgozók minden bejelentés nélkül otthonmarad, tak. Például Balázs István és családja is, akik a kulák csábításának engedve, a legnagyobb munkaidőben otthagyták a gazdaságot és a dunatetétleni Barát kulákhoz szerződtek le napszámba. A solti állami gazdaság üzemi pártszervezete ezeket a hibákat a legrövidebb időn belül küszöbölje ki. Ehhez félté' lenül szükséges a községi és a járási pártbizottság aktív támogató munkája is. Azt kell szemelött tartani, hogy a hadsereg csak akkor győzhet, ha a csapatok élén vezetni tudó, képzett és merész parancsnokok állnak, A járási pártbizottságnak gondot kell fordítani arra, hogy az egyéni felelősség és az egyszemélyi vezetés kidomborodjon a solti állami gazdaságban la. Tervszerűség és fegyelem csak akkor lehet ebben a gazdaság, ban, ha azt tervszerű, pontos politikai munkával valósítjuk meg. Az előttünk álló hatalmas feladatokat csak akkor lehet eredményesen megoldani, ha ezeket ,a hibákat a járási pártbizottság gyökeresen felszámolja. A felelősséget azonban fel kell vetni az állami gazdaság megyei központja felé is, amely hosszú időn át nem gondoskodott arról, hogy a gazdaságnak vezetője legyen. így a politikai vezető egymaga feladatát elvégezni nem tudta. Ugya megye központ, mint a járási pártbizottság ismerje fel azt, hogy a termelés frontján hatalmas felelősség hárul reá. A nehézségeket, illetve hibákat fáradságot és áldoazfot nem kímélve, kell javítani, annál is Inkább, mivel a dolgozó nép kenyeréről és ötéves tervünk teljesítéséről van szó. Rémen a dolgozó nép eredményeit a kulákok szabó tatással akarják rombolni Községünk dolgozói a kukorica második kapálását 80, a napraforgóéi 100 százalékban elvégezték, Befejezték a burgonya második töltögetését is. A fű- kaszálás és; a szénagyüjtés 100 százalékig befejezést nyert. Molnár István középparaszt példáját követik a községben, aki már négyszer kapái la meg a kukoricáját, árpáját pedig elsőnek aratta le. Stigmon Márton ugyancsak példái mutat. Nemcsak a növényápolási munkálatokban jár az élen, de szőlőjét már négyszer megpermetezte. Kábái János középparaszt, Varga József, Haász András dolgo. zó klsparasztok az ő példájukat követik. A Kilián György-termelőszö- vetkezetben továbbszélesedik a verseny. A Petőfi-brigád 105, az Előre 104, a Lenin 103, a Vörös Szikra 102, a Rákosi 101 százalékot értek el. A szőlő permetezésében a termelőszövetkezetben Füstös Pál 165, Mikula János 163„ Horváth Vince 160, Szabó Már,on 157 százalékos eredményeikkel lendítik előbbre társaik munkaeredményeit. Míg községünkben a termelőszövetkezet, kisparasztságunk és a középparasztok munkája így ad méltó feleletet Grősz József és társainak aljasságára és hazaárulására, addig a meglapuló és a dolgozd nép vérén és verejtékén élősködőit kulákok az ellenség útját követik. Komáromi János 52 holdas, Tüske Mihály 35 holdas, Brecska János 110 holdas, Kancsár Márton 70 holdas, Vancsura Gergely 35 holdas kulákok szabó lálják nemcsak az aratási munkálatokat, hanem sok gaz burjánzik föld- jelken is, amely fojtogatja növényeiket. _ Szabó Béla, a rémi községi tanács vb-titkára. nélkülözhetetlen «e agitáeW« munkában
