Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. július (6. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-29 / 175. szám

A Kecskeméti Gyufagyár dolgozói hosszúlejáratú vei sen) szerződéseik kibővítésével készülnek augusztus 20-ra A Kecskeméti Gyufagyár be­járata mellett falitábla Húzódik meg. Rajta fehér krétával az áll; az űzetnek közötti verseny­ben első a Szegedi, m&sodik a Kecskeméti Gyufagyár... Nagy dolog ez. Nagy meg­tiszteltetést ;elent as ország második gyufagyárnak lenni a szocialista munkaversenyben. De nemcsak megtiszteltetést, kitüntetést jelent ez. Nem, mert i4 versenyeredmények mögött ott vannak a gyufagyári dolgo­zók szívós napi munkájának eredményei: a száz- és százezer, minőségileg elsőrendű dobozos gyújtószálak. Oft vannak a munkanapok koséi: I. Sz-'ibó József né, Kocsis Józsefné sztahanovisták, akik a napok­ban kapták meg oklevelüket és azok a sztakanovisták és él­munkások. akik munkamódsze­reikkel nemcsak magúk munka- területén emelték a termelési, csökkentették a selejtet, hanem megtanították munkatársaikat is hasonló módon, új, magasabb színvonalú munkamódszerekkel dolgozni.-— Második helyezést, értünkéi az üzemed közötti versenyben, és ennek során új sztahanovis­táinkkal lattünk gazdagabbak. Ez bennünket büszke örömünk mellett újabb, az eddigieknél még jobb munkára köteles. Mi 'most — mondja Farkas József- né üb-titkár — a megkezdett úton akarunk minden erőnkkel tovább haladni. Eredményeinket meg akarjuk sokszorozni. Nem állhatunk me.g a megkez­dett úton, erre kötelez bennün­ket «■ Párt és dolgozó népünk iránt érzett szeretetünk. Erre kötelez bennünket a nemzetközi helyzet, a békéért, folyó küzde­lem. —■ Ennek érdekében tettük meg augusztus 20-ra, alkot­mányunk ünnepére is, hoszúlejá- ratú verseny szerződéseink kibő­vítésével, felajánlásainkat. És ennek érdekében teljesíti és tel­jesítette ezeket nálunk minden becsületes munkás... B3 — Nem akarunk megállni a ■megkezdett úton — mondja P'afkas Józsefné elvtársnő, és ez nemcsak szavakat, hanem kézzelfogható tényeket jelent a Kecskéméi Gyufagyárban. Kéz­zelfogható tényeket, mert a fel­ajánlások teljesítéséért küzdő dolgozók máris jelentős ered­ményeket értek el úgy a több­termelés és az anyagtakarékos- ság. vonalán, mint a százszá­zalékon alul teljesítők számának csökkentése terén. — Eredcményeinkcf, a több- termelés vonalán, a■ felajánlások egyréssének teljesítésével elért fa-» ezer forint értékű többlelter- melés mutatja. De tigyanígy c.zt mutatják az elmúlt húsz nap alatt elért anyagtakarékossági eredményeink is. A felajánlott 5 ezer forint értékű anyagból eddig már 2 ezer 500 forintban takarítottak meg nyersanyagot, így például PácSa József és Vgri Fcrenc-brigádok tagjai a fűrészgépnél és a hámozásnál összesen 5 köbméter nyersanya­got takarítottak meg a leg­utóbbi húsz nap alatt. E brigá­dok munkájánál ez a famennyi, ség kétszázalékos anyagmegta­karítást jelent És egyben jelenti azt is. hogy rácsa József ezzel felajánlását „z alkotmány ünne­pére teljesítette. — Mi már ugyan teljesíted tűk 2 százalékos anyagtakarékos­sági felajánlásunkat — mondja kéreghámozás közjóén Péicsa József, —- de ez nem jelenti azt, hogy mostmár megelégszünk ezzel az eredménnyel. Nem. Mi á hulladékanyag minimálisra való csökkentése érdekében a jövőben mindent-el fogunk kö­vetni. Eddig is — mutat a fű­részgépre — a vágószélességet éppen azért csökkentél lük, hogy ezáltal minél több, addig fel nem hasznúit rönköt adhassunk at a hantotoknak. Ezzel a múd- Szeirel értük el, hogy most már a kisebb repedésekkel léte rön­köket is ,, legnagyobb mérték- lékben ki tua.uk használni. A továbbiakban is ennek a mód­szernek a segítségével akarjuk fokozni eredményeinket, mert tudjuk, hogy minél több nyers­anyagot takarítunk meg, annál több árut tudunk termelni. Ha pedig többet termelünk, erőseb­bek IcszütiK. Erősebb lesz az ország, gazdagabb a nép. A Kecskéméi Gyufagyárban azonban nemcsak Púcsa József cs Ugrí Ferenc brigádja harcol a nyersanyag megtakarításáért, hanem az a 36 dolgozó is, akik főleg az anyagtakarékosság területén akarják teljesíteni. az alkotmány ünnepére tett fel­ajánlásukat. Ezek közül is már többen teljesítették vállalásukat, így például Újvárt Mária brigádja teljesítve zz 5 szá. zalékos selejtesükként és fel­ajánlását, már eddig több mint 145 forint érjékü anyagot ta­karított meg. Ugyanúgy I. Sza­bó Fcrehcné sz|ahanovista cím­kéző is teljesítette az, 5 száza­lékos anyagi akarékossági fel­ajánlását. De nem marad el a élenjárók mögött Kocsis Jó­zsefné sem, mert amióta az alkotmányunk ünnepére felaján­lotta, hogy selejt nélkül fog dol­gozni és továbbra is tartja a sztahanovista szintet, az üzpm legjobb munkásainak egyike tett. Selejt nélkül 100 százalékos minőségi munkát végez és állan­Kelebia község déli határában széles erdősáv húzódik, párszáz- méternyi szomszédságban Tito Jugoszláviájától. Az erdősáv két világot választ el egymástól. A lm táron inneni világ a békés, munkás élet képét tükrözi. A nap sugarai pásztásan vetődnek a megritkitO|t fák között csen­desen meghúzódó bácsboristai tanyasorra. A házak mögött £árga szalmakazlak púposodnak. A cséplőgépek zúgását már jó másfél hete csak a szél hozza el ■ide a távolabbi dűlőkből. A boristai-dűlő elvégezte a cséplést s a dűlő dolgozó parasztjainak felesleges gabonája is a szövet­kezet raktárában halmozódik. A 38 lakóházból álló dülősor utolsó tanyájában lakik Fodor János középparaszt. Jó munkája nyomán egypár hónappal ezelőtt érte az a megtiszteltetés,' hogy Pártunk soraiba került, mint tagjelölt. Ezen a nyáron a csép- lésnél végzett jó népnevelő mun­kával újabb tanúbizonyságot tett arra, hogy mimj középpa- raszt méltó a munkásosztály élcsapatába. Kezdődik a munka Fodor János munkája akkor kezdődött, amikor a cséplő az első szérűre beállt, S ahogy a gép mind a 38 szérűt végigjárta, úgy látogatott el Fodor János népnevelő tanyáról-tanyára. — Először természetesen ma­gam igyékeztém példát mutatni, így volt ez n: növényápolásnál és a tojásbeadásnál is. Most ke­nyérgabona beadási kötelezettsé­gemet is 190 százalékban telje­sítettem. De nem feledkeztem meg arról sem, hogy a többi tár­sam is lelkiismeretesen eleget tegyen. Mivel érf,e ezf, el Fodor Já­nos ? Elmondotta, hogy a bő termés egyik alapja, hogy a gépállomás művelje meg . a földeket. — Hogy is ne adnánk be a felesle­ges gabonánkat, hiszen több traktort, gépi felszerelést ka­punk érte. De több kartont, ra­jta neműt és különböző ipari cik­ket is kapunk, ha jól teljesítünk. dóan 106 százalékra teljesíti a normát. A többtermelés ég az anyag­takarékosság Jeróh elért ered­ményeket a gyufagyári dolgo­zók a 100 százalékon alul telje­sítők számának csökkentéséért folytatott harcukkal is fokoz­zák. Már az eddigiek folyamán a felajánlások előtti 36 százszá­zalékon alul teljesítő dolgozó munkások számát 25-re csök­kentették le. így például Csikós Jánósné munkamódszerét át­adva Dobak Béláné és Gubacsi Etc] 100 százalékon alul telje­sítő munkatársainak, elérte azp hogy Dobák Béláné a 91 szá­zalékos teljesítményét túlhalad­va, 103 százalékot teljesít. Ugyanígy Gubacsi Etel is át­lagteljesítményét 104 százalék­ra emelte az előző 100 százalé­kon aluli teljesítményével szem­ben. Kocsis Józsefné is jó ered. ményt ért el a 100 százalé­kon alul teljesítők számának csökkentése terén. Munkamód­szerét többek közö|t Cséplő Istvánnénak adja át, aki átla­gosan 98 százalékos teljesít­ménnyel dolgozott. Cséplő Ist­vánná ma már átlagosan 102 százalékra teljesíti normáját. De az üzem többi sztahanovis­tája, élmunkása és műszaki ve­zetői is nap mint nap tudásuk legjavát adva küzdenek azérj. hogy megszüntessék a 100 szá­zalékon aluli teljesítők számát, hogy ezen keresztül is növeljék az üzem termelését, hogy si' ken-e vigyék a békéért folyó harcot. Fodoréknak van is mi\;el di­csekedni már. A kartont emle­getve, örömmej szól bele a be­szélgetésbe Fodorné is: — Négy mértért már kaptunk is a szö­vetkezetiben. Nem hiába teljesí­tettük a 190 százalékot! Mivel érvel Fodor elvtárs ? — Miről beszélgettem még a szomszédaimmal? — veszi át újra a szót a gazda. — Arról, hogy a begyűjtés teljesítése hazafias kötelesség: meggyor­sítjuk az ország építését, erős országgal pedig a békét védjük. Elmondtam persze azt is, hogy a géptől való beadás kétszeresen kamatozik. Először , is, amikor minden mázsa után 1, forint, gyorsbeadási jutalom jár, má­sodszor. amikor a község új artézi kutat, kultúrotthont, új sporttelepet kap az öléves terv során. De felhívtam a figyelmü­ket arra is, hogy a géptől való beadással két munkát takaríta­nak meg. Nem kell annyiszor méregetni és behordani. Az alapos, meggyőző népnevelő munka nyomán jó eredmény is született a bácsboristai tanya­soron. Valamennyi dolgozó pa­raszt időben eleget tett, beadási kötelezettségének, sőt igen so­ka n túl is teljesítették. Vankó Károly — min) Fodor János közvetlen szomszédja — szintén 190 százalékban rótta le hazafias tarozását. Hajdú Gé- záné 160, Borsos István 155. Tánczos István 140, Bús Ádám 132 százalékban teljesítettek De ezek a dolgozó parasztok a tojásbegyüjtésben is élenjárnak Fcclor elv|árs jó kommunista mődra Tárt éjen példájával a dűlő előtt. Mint tagjelölt, meg­mutatta. hogyan kell a munka kát jól és időben elvégezni, pél­dát mutatni a begyűjtés hazafias kötelességének teljesítésében. Követendő példa Fodor elvtárs népnevelő munkája. Róla és a többi kiváló népnevelőről, az élenjáró kommunistáktól példát véve induljon harcba minden népnevelő és minden dolgozó pa­raszt me-gyeszerte a begyűjtés győzelméért! Fodor János kommunista középparaszt így mutatott példát... Balázs János családja a közös gazdálkodás útjára lép NAGY MUNKÁBAN van a falu. Most már napok óta folyik az idei termés cséplése s egyre-másra telnek meg a zsá­kok, zsáltokkal a szekerek. A szekerek meg elindulnak a föld- müvesszöveikezet raktára felé, ott pedig nyomban kiírják a táblára, hogy ez, vagy az a dolgozó paraszt ennyi és ennyi százalékra teljesítette gabonabeadási kötelezettségét. A táblán legfelül Balázs János dolgozó paraszt neve: Balázs János 228 százalék. így, ilyen egyszerűen, de ért belőle mindenki. Balázs János nevét különben jól ismerik Akasztón, ö hívta versenyre a község dolgozó parasztságát a gabonabeadási kö­telezettség minél gyorsabb teljesítésére. De meg is mutatta, hogy ezt komolyan gondolta, a falubeliek meg cppen nem cso­dálkoznak azon, hogy neve az első helyen áll. — Tanácstagnak választottuk, mutassa meg hát, hogy mit tud, — így beszélnek róla a faluban. Egyszóval, híres ember. Persze, jó néhány esztendővel ezelőtt nem volt ennyire ismert a neve. Uradalmi cseléd volt az érseki uradalom földjén. Robo- (os. Máskor meg rcszesarató. Mikor hogy hozta a sors, a sze­gényparasztok sorsa. így teltek évei a fe’szabadulásig. Azután le|t csak igazán a maga embere. Az érseki uradalom földjét felosztották a falu szegényparasztjai között s jutott ebből Balázs Jánosnak is. Megváltozott Balázs János élete a falu életével együtt- A faluban megalakult a Magyar Kom­munista Eárt cs Balázs János egyre többet látott, egyre töb­bet hallott. Maga is bejárt a pártnapokra, hallgatta az elő­adásokat. — Látom én már, hogy egészen más világ van itt születőben — mondogatta otthon s erről beszélt szomszé­daival is. — Munkások cs parasztok vezetik az országot __ b ólintottak rá a többiek elégedetten. Úgy érezte, sokkal tartozik hazájának, sokkal tartozik a Pártnak és ezt az adósságot csak jó munkával lehet leróni. A legjobb gazda lett a faluban. Elsőnek végzett el minden munkát s elsőnek adta be gabonáját minden esztendőben. Újságot olva­sott (régen erre nem tellett) s az újságokból megismerte azokat, akik a nép boldogulását és békéjét akarják megaka­dályozni. Megismerte az imperialistákat s megismerte szö­vetségeseikét, a kulákokat is'- ­— Most már magunknak kell megvédenünk azt, ami a miénk. A szabadságot, a földet — így beszélt. 1950 OKTOBER. Tanácsválasztásra készül az ország. Akasztón is nagy a készülődés. A házak falán nevekkel tele, írt plakátok. A jelöltek listája. — Nézzed már, komám. Balázs János neve is itt van __ m ondja egy dolgozó paraszt a mellette állónak. Mosolyognak.' Nagy dolog ez, hogy egy volt uradalmi cseléd intézi majd a falu sorsát Meg voltak elégedve a jelöléssel s tudták, hogy jó kezekbe kerül sorsuk. Megválasztották Balázs Jánost is Azóta sem csalatkoztak benne. Első a munkában, első a kö­telességteljesítésben, első a példamutatásban. Termelőszövetkezeti csoportok alakultak a faluban " s gyakran járt közéjük Balázs János. Látta, mennyivel könnyebb Így a dolgozó paraszt élete. Látta, hogy a csoport egy-egy tagja hogyan gyarapodik. Egyik.tnásik úgy kiruházkodott, hogy megfordult utána mindenki. Balázs János családos ember. Fia, ifjabb Balázs János tanuüii szeretne. A gazdaságban sok a dolog s nyáridőben bi­zony kora hajnaltól sötétedésig dolgoznak. Mit kellene tenni, hogy neki is. a családnak is jobb legyen? Hogy fia tanulhas­son? Sokat, nagyon sokat töprengett ezen. Sokszor szóba ke­rült ez oyhon ebéd, vagy vacsora közben. EJmult a tél, a tavasz s itt a nyár. Fia egyre többször beszél arról, hogy mezőgazdász szeretne lenni és még csak azt sem mondhatja, hogy ezt verje ki a fejéből. Mert mit szólná­nak a faluban, hogy éppen ő ellenzi, hogy a fia tanuljon. — LEARATUNK. ELCSÉPELÜNK, aztán majd meg­látjuk — mondta az asszonynak. Az nem is tudta, mit tegyen. Ellenezze, vagy helyeselje . az ember elhatározását. Pedig ez még nem is volt elhatározás. Balázs János tudta, érezte, hogy rajta van a falu szeme- Ezért hívta beadási versenyre az egész falut. Első akart- lenni, hát első lett Most tagja az előkészítő bizottságnak és az egész, bizottsággal együjt úgy határozott, hogy belép a termelőszövetkezetbe. Nagy változás történt nemrégen Akasztón. Kinczler János, az Uj Barázda-termelőszövetkezet elnöke meg Martinkovics Sán­dor, a Petöfi-termelöszövetkezet elnöke gyakran összeültek, egy kis beszélgetésre. Komoly, nagy, dolgokról folyt a szó. Végül az­tán megtudta az egész falu, hogy egyesül a két termelőszövet­kezet. * —■ így erősebbek leszünk, nagyobbak lesznek eredményeink mondta Martinkovics Sándor. Balázs János úgy döntött egész családjával, hogy ennek a megerősödött termelőszövetkezetnek lesznek tagjai. — Most aztán mehet a Jani gyerek tanulni. A mezőgazda­sági akadémiára, — mondja elégedetten az ember. Hasznát ve­szik mindnyájan. Hasznát veszi a termelőszövetkezet, a falu és az egész ország. így látja ezt a Balázs-család s ezért döntött úgy, hogy a szövetkezeti gazdálkodás útjára lép. Népnevelőink munkáját segíti elő » NÉPNEVELŐ­füzet olvasása

Next

/
Thumbnails
Contents