Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. július (6. évfolyam, 151-176. szám)
1951-07-26 / 172. szám
W © k © z z ti k a g* y sí p o t kiie§olásána k íi temet! Dunaegyházán nem szélesedik a „cséplőgéptől a begyüjtőhelyizreí*mozgalom — a DÉFOSZ clliauyagoita a felvilágosító munkát Nem nagy község Dunacgy- háza.- Egy gyorsjárású ember . néhány perc alatt keresztül megy à falun, egy gépkocsi még hamarabb maga mögött hagyja a házsorokat. Az é.et azonban ifit is éppúgy zajlik, akár a többi falvakban: cséplőgép búg a határban s gabonával megrakott szekerek igyekeznek a begyüjtö- hely felé. Bencdikli Sándor 10 holdas dolgozó paraszt, aki egyébként tag;a a községi tanácsnak, közvetlenül a cséplőgéptől adta be gabonáját, hogy ezzej mutasson példát dolgozo parasztjainknak. így tett különben Krajcsi János 10 holdas dolgozó paraszt és követte példáját, Szák Gyula és Csórta Sándor is. "Nagyszerű verseny folyik a faluban. Sztik György például versenyre hívta Benedikti Sándort, Szabados János pedig Petrovics Jánost. Elhatározták, hogy július 25-re teljesítik beadási kötelezettségüket és közvetlenül a cséplőgéptől szállítják be gabonájukat, mejy- lyel a dolgozó nép államát akarják erősíteni. Orr Imre dolgozó paraszt Sztik Gyulát hív(á versenyre és vállalta, hogy beadási kötelezel tségét 120 százalékra teljesíti. A községben nemregiben indult meg a gabonabeadás és a tervet eddig már 27 százalékra teljesítették. A munkában élenjáró dolgozó parasztok elhatározása azonban az, hogy minél előbb túlteljesítsek a tervet és minél több gabona beadásával járuljanak hozzá hazánk bejdog jövőjének építéséhez és a béketábor erősítéséhez. így gondolkoznak sokan Dunaegyhazán s ezért ia beszélnek egyre többet a „cséplőgéptől a begyüjtöhe- lyig”-mozgalom kiszélesítéséről, Beszélnek erről a DÉFOSZ-ban Is eleget. Szabados János például, a DÉFOSZ-tjtkár gyakran felveti ez.t a kérdést. A hiba azonban az, hogy inkább sokat beszél, de keveset tesz ennek érdekében. A mozgalom kiszélesítése érdekében még nem kezdték meg a felvilágosító munkát és csak azok tudnak erről, akik gyakrao'oan bejárnak a tanács- házára, vagy a DÉFQ3Z-ba. így azulán nem is csoda, ha csak néhány dolgozó paraszt tudja, hogy ilyen mozgalom Is létezik. -Persze, hibás ebben a községi tanács is, de hibás a pártszervezet is. összesen tizenkét népnevelő van a községbeh, akik csak úgy, ahogy résztveszhék a felvilágosító munkában. Ezek a népnevelők vesznek részt a DÉFOSZ-szervezet munkájában is, de még nem kísérelték meg, hogy egyre több pártonkivüÚ dolgozó parasztot is bevonjanak a politikai felvilú'josító munkába, Sok, nagyon sóik javítani valója van a dunae-gyházi DfiFOSZ- 3zervezetnek. Elsősorban az a feladata, hogy elmélyítse és szorosabbra fűzze a dolgozó parasztsággal a kapcsolatot és irányt vegyen arra, hogy kiszélesítse az agitációs munkát a begyűjtés meggyorsítása érdekében. Ezt a munkát természetesen nem végezheti egyedül és feltétlenül szükség van a községi pártszervezet segítségére is. A pártszervezetnek több segítséget kell nyújtania a DShOÓS- nak és ellenőriznie kell munkáját. Dunaegyházán megtörtént ugyan a verseinykezdeményezés, de nem folyik felvilágosító munka a verseny kiszélesítéséért, a ,,cséplőgéptől a be- gyüj töhelyig”-mozgalom megszervezéséért- Már pedig, ha nem javítják ki a hibát időben, akkor a község lemarad a beadásban. Fel kc.ll számolni a jelenlegi helyzetet, hogy a DÉFOSZ titkár egymaga végezze cl ezt a munkát és mind nagyobb számban be kell vonni ebbe a munkába a DÉFOSZ többi tagjait is. A féiegyhási járásban miért nem akarnak tojni a tyúkok ? Nem a tyúkok mondták fel a szolgálatot, kauern a tanács végzi hiányosan a munkáját ■ A kiskunfélegyházi járásban gyengén folyik a tojás- és a- baromfibegyüjtés ügye. A já■ Fásban kúönösen riszaúj falun és Szánkon mutatkozik nagy lemaradás. Eddig Tiszaújlalun csak 16 százalékot. Szánkon pedig 19 százalékot értek el a tojás- és baromfibegyüjtés vonalán. Nemsokkal jobb a helyzet Kiskunmajsán sem: itt in Vannak hátu.kollogók, akik húz- zák-haijiSztják a tojásbeadást, úgy gondolkodnak, hátha megfeledkezik róluk a tanács. Nagy János. Félecvházi-út 5. szám alatti kulák például 3030 tojás- be.-idási kötelezettségéből alig néhány darabot adott be. Viszont a baromfitart ozásból egyetlen kilót sem teljesíteti. — Dögösek a tyúkok — hangoztatja. — Úgy hullanak, akár őszkor a legyek. Gerzsány , Dénes, Kiskun* mnjsa, Sztálin-(ér 9. szám alatti kulák’ pedig 960 darab tojásba- adási kötelezettségéből egyetlen egyet sem adott bé. Ha megkérdezzük tőle, hogy miért nem teljesítette, vagy adott már eddig be a kötelezettségéből, ö is csak úgy nyilatkozik, mint a többi cinkosa. — A tyúkok egy része elhullott. a másik része elült, a harmadik. része csirkéket vezet. Nem . tudhatom tehát a, tojás- beadást teljesíteni — mondla szerényen Gerzsány Dénes, mint „jó gazda’’. Igen ám, ha megnézzük a haromfibeadási kötelezettségét, akkor láthatjuk, hogy ezen a vonalon sem félt eleget; egyetlen kilót sem adott be. Sem a tojás-, sem a baromfitnrtozásá- nak nem tett-eleget. Hol van tehát a tojás, vagy a csirke. Az államnak sem így, sem úgy nem tesz eleget ? A tanács a kulákoknt még talán fel s?m szólítoita volna. ha aljas tettéért: árurejtegetésért, rajta nem fogták volna őket. Szánkon még rosszabb a helyzet. A tanácselnök, Sz Tóth ísf . ván együtt sír azokkal, akik még eddig nem teljesítették kötelezettségeiket, O is azr a nótát fújja, mint TI* Bzaüjfalun, Majrán, vagy egyéb helyen a kulákok. I Nem íokat. ér az, ha a tanácselnök eleget te«z a beadási kötelezet (.cégének, hogy ha példamutatása jókora megalkuvással párosul. Csupa sírás, csupa sopánkodás minden szava Sz. Tó|h elvtársnak. Ha hinnénk, akkor nyugodtan megállapíthatnánk, Sz-ankoa a tyúkok felmondták a szolgálatot. Pedig, ha körülnézünk a községben, vagy akár az ép-ész félegyházi járásban, megállapíthatjuk, hegy egy tyúkkal sincs kevesebb, mint »z elmúlt esztendőben. Helyesebb lenne, ha Sz. Tó|h elvtárs és a község vezetői a siránkozás é3 a megalkuvás h°- lye-tt inkább másik megoldást választanának: kisgyillese- ket hívnának össze és népnevelő munkán keresztül segítenék * begyűjtés sikerét. A félegyházi járásban a dolgozó parasztok zöme megértet:0 a begyüjés Jelentőségét, megértette. hogy a begyűjtéssel [ßi jesíti hazafias kötelességét és eleget tesz a törvény rendelkezésének. Ahol a népnevelők jó fei- világosltó munkát végeztek, ott nap mint nap nőnek a g-abonahe gyek a raktárakban. De azok- ban a községekben, ahol a tanács nem kemény kézzel viszi az ősz lályharcot, ott a kulákok igyekeznek megzavarni a begyűjtés ütemét. Kiskunmajsán Gerzsány Dénes, Nagy János kulákok, dolgozó népünk megátalkodott ellenségei, kipuhatolták azt a rést, ahel sebet üthetnek, a népi demokrácián. A dolgozók ébersége azonban keményen csapott le a szabotáló ku- lákokra. A féiegyház-i járásban a tojás- és a baromfibegyüjtés csatáját gyengén vitték, de máris újabb hatalmas feladat: a ga- bonabégyüjtés áll a tanács előtt. A járási tanácsnak jobban meg kell szerveznie a begyűjtést, mert csak akkor tudjuk győzelemre vinni a békearatás sikerét, s csak akkor leszünk igazi harcosai a szocializmust építő országunknak és a békeiábor- nak. A titóisták újabb merénylete a jugoszláv nép ellen Jugoszláviában még évekkel ezelőtt államosították a kereskedelmet- Miután az impeiailtslák törekvéseinek megfelelően az angol-amerikai monopolisták ellenőrzésé alá helyezték a jugo- fiz’áv ipart és gazdasági életet, a jugoszláv nép legnagyobb ellenségei: a titóisták, most azon mesterkednek, hogy a népakarattal ellentétben visszaállítsák ismét kapitalista, alapokra a kereskedelmi életet. Az árak máris elképzelhetetlenül magasra emelkedtek. Jugoszláviában, amely már az imperialisták vadászterülete, gyarmata left, kíméletlenül folyik a jugoszláv nép kizsákmányolása. a magánkereskedelem visz- Szaállítása különösen nagy csapás az elmaradt köztársaságokra, így például Montenegróra é3 a Vardar-menti Macedóniára. amelyeknek népe különben is nehéz helyzetben van. Tito hivaíálög lapj a, 8 Borba szerint a szlovéniai kereskedések a megrendelt árunál jóval t°b- bet (169 százalékot) kaptak, ugyanakkor a többi köztársaságok, így Montenegró és a Var- dar-mentj Macedonia, úgyszólván alig kaptak valamit a rendelésekből. A Tlto-banda ugyanis megengedi a vázlatoknak, hogy ott helyezzék el áruikat, ahol akarják. így például a szmede- rovoi „Milyn Blngoevieß”-väl!ala| egész termelését z szerb fogyasztókhoz juttatja és nem gondol a többi köztársaságok dolgozóira. Ennek a kapitalista eljárásnak egyik következménye »7,. hogy ugyanaz az áru kevesebbe kerti! városon, mint falun. Nagy az árkülönbség az egyes köztársaságokban is. A kapitalista kereskedelem visszaáll! tá sána k köve [ k ef.m ényej máris mutatkoznak: a végletekig fokozódik a dolgozók kizsákmányolása és tovább növekedik az egyenlőtlenség az egyes köztársaságok között. Az ötéves tervért, a békéért, több gabonát a hazának! Akik élenjárnak a ierménybeadásban ' Bugacon özv. Bodor Jánosné 3 holdas kisparafizt t®tl példamutatóan eleget hazafias kötelességének. Egyenesen a géptől a földmüvesszövetkezet gyüjtöraktárába szállította be minden felesleges gabonáját. 2050 százalékban teljesítene kötelességét. Nyárlőrincen Tanjáni Ferenc halad a begyűjtési verseny élén. 1430 százalékban tett eleget kötelezettségének. * Csikéria községben Babify Antal délszláv középparaszt, tanácstag 100 százalékban teljesítette beadási kötelezettségét. A kötelező beadáson kívül C-vételí jegyre leadott 581 kg búzáit. • Kerekegyháza községben VI- czián Márton 5 holdas paraszt 586 százalékban teljesítette beadási kötelezettségét. Lakiteleken Boros József 3 holdas kjs- Paraszt 340, Kunbaracson pedig Kaltenecker Gábor dolgozó paraszt 560 százalékban tett elege; hazafias kötelességének. * Nyárlőrincen a párt titkár járt clöl jó példával. Gálfy Imre 10 holdas középparaszt beadási kö- teiezettségéneji 160 százalékban tett eleget• Középparaszttársa, Deák István 300 százalékban teljesített. Tiszakécskén Horváth Ferenc 3 holdas és Tefeki György it holdas parasztok 300—300 sza salékban. Kovács Lajos 4 holdas paraszt pedig JfOO százalékban feijesítete a haza iránti kötelességét. Mélyhűtőn Ko/he.ncz Ferenc 200, Somogyi Lajos 219, Kopcsek Franciska Sió, ifj. Tubánszki István 276 százalékban teljesített. Sáiíy Miklós sokat kapott a nép államától — 200 százalékos beadétssal törleszti tartozását SÁITY MIKLÓS kétszeresen embernek érezte magát jő-ben, amikor földét kapóit s kétszeresen fájta, hogy megváltozott a világ. Mert nemcsak mint volt napszámos és cselédémber lelt a maga gazdája — hanem mint délszláv anyanyelvű is, jussot kapott a népé leli magyar földből, a nép alkotta jogból. A hét esztendő azóta szorgalmas, gyarapodó munkában telik. Minden esztendő egy lépést jetant előre. És Sáüy Miklós minden esztendőben, ilyenkor a begyűjtés táján ssámadást csinál. S a számadás eredménye, hogy gabonával telt zsákját az elsők között indulnak el a katymári szövetkezet raktárába. Savly Miklós tartozását törleszti a nép államának. Hzemrevaló, csinos házban lakik a család a BajaLutcába.n. A kert, alatt húzódó 7 hold földdel ezt a házai is 1,5-ben kapta. Azóta villanyt kapóit a ház, kövér jószágot, telimet, lovat, süldőket az istálló. Tehetős élet folyik a Sáily-portán. Sáity Miklós neve 200 százalékos beadási teljesítéssel került a napokban a dicsőség táblára. •— Olyan volt a búzája, mint a ayöngy — emlékeznek, akik ott voltak a le máss álásnál. 83-as fàjsûlyt mértek. Ilyen búzát Vujkov István vitt még be. A FÖLDMŰVELŐ GAZDA büszkesége elmondatja Sáüy Miklóssal a gyönyörű termés okát■ — Vertes előtt úgy megmunkálom a földet, mint az asszony a kenyértésztát. Aztán, gye. Tünk bele a trágyával! Nincs olyan assály, ami kifogna rajta. igaz, idén az idő is rászolgált. így termett 8 és fél holdon 32 mázsa, búzám. A répát miitrdgydztim is, festeni sem lehet nála szebbet I/O—50 kocsiszámra jut trágya a 7 holdra. Van honnan, Sáiiy Miklós tervszerűen gyarapítja az állatálományi. A süldőkből négyet szerződésre lekötött. A takarmányra nincs gondja. Kiadja az ígérkező gazdag kukoricatermés, a tarlóba vetett csa- lamádé, tarlórépa. — Nemcsak a gabonát adtam be időben, A tojással i« rendben vagyunk, sőt a baromfival előre is. Mi ösztönzi Sáity Miklóst? — Én a földet, házaf, minden jót úgy kaptam. Nagy dolog az, lia valaki 7 évvel ezelőtt még napszámba jci>rt, most meg Saját födél van a feje fölötti, a sajátja terem s nem a macska az egyetlen négylábú jószág a háznál. MÁRMOST ÜGY GONDOLOM, hogyha nekem több terem, többet is kell adnom. Annak, aki a házat, földet adln. az állapinak, a dolgozóknak. Nemcsak magam akurok élni. hiszen nem egyedül vagyok, hanem itt élek ebben az országban, fcslvér- ségben sok emberrel. S az államtól mindig csak kapok, mint a többiek is. l/S-ben a földet és a házat. Tavaly az egész falu az új kutat, a járdákat. Az idén még új vágóhidat, fürdőt és hangos híradó is jön. Aztán gyermekeinknek megnyílik őszre a teljesen új délszláv iskola. folí ilyen régen, hogy a délszláv gyerek anyunyelvén lanulhatoit ? í Csendes cm bérnek ismernek engem ifi, aki csak a munkának él. De azcrl én is tudok cgyei-mást n világból. Tudom, hogy mit csinál és rnif akar csinálni odaát Tito. Én délszláv anyunyelj fi vagyok. De úgy ideforrtaái már ehez a? országhoz, ehhez a néphez, mint levél az ághoz. S hogy nemcsak én vagyok egyedül, aki igy gondolkodom, az biztos. Miért teljesítette volna Vászity József 300 szú-ulék körül a beadását? Sziipanovics Márton, Pata.rsics András, Mándily József, Vujkov István mind felül adlak br kötelezettségükön. Valamit jelentenek ezek a százalékok. Azt, hogy mi, délszlávok nemcsak azért, ragaszkodunk ehhez a hazához, mért jó- részünk már itt is született> *84 az ősei is. Hanem átfért, mert e* a föld csakugyan igazi hazánk, tápláló, gondviselő anyánk s édes egytéstvér rajta a magyar és a délszláv dolgozó is. g vé- de ni, erősíteni minden fiánál; kötelessége. így gondoltam én cl, amikor a 200 százalékot bevittem,.. S amit Sáity Miklós elmond, úgy ván megirvg népünk alkot mán y óban is. Hogy országunk a munkások és dolgozó parasztok állama s minden hatalom a dolgozó népé. 8 h dolgozó nép egységes, nem ismer határt, fali mogkülönbüzfctcsfj.
