Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. június (6. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-21 / 142. szám

BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG A kelebiai pártszervezet előké­születe az aratásra és cséplésre — A Kiskunfélegyházi Gyárépít.' kezes dolgozói ünnepélyesen át­adták a Középnehéz Vasszerke­zeti Gyár nagy szerelőcsarnokát. — A majsai gépállomáson az újításolt e&ész sora születik meg a cséplés gyors elvégzésére. A SZAKSZERVEZETI MUNKA A KOMMUNISTÁK KÖTELESSÉGE A felemelt ötéves tervünk végrehajtásával párhuzamosan egyre növekednek feladataink. A szakszervezeteké is. A szak. szervezetek segítségével, jó munkájával valósítjuk meg az ipari termelés gyors emelkedé­sét, az ötéves terv teljesítését, a szocialista verseny hatalmas arányú kibontakozását. Szak. szervezeteink jó munkáján mú­lik, hogy az üzemek dolgozói milyen mértékben vesznek részt a szocialista versenyben, hogy a dolgozók milyen munkavállalá­sok teljesítéséért indulnak harc­ba. A szakszervezeteknek hatal. más feladataik vannak. A szak­­szervezet munkáján múlik egy üzemen belül, egy megyében, de az egész országban is a munka­verseny sikere. A Kecskeméti Magasépítési Vállalat Izsáki, úti építkezésén például jő szak­­szervezeti munka folyik s ennek meg is látszik az eredménye. Az építkezésen állandóan folyik a dolgozók bevonása a verseny­be, állandóan folyik a brigádok szervezése, de állandóan folyik a dogozók szakmai és politi­kai nevelése is. Egy üzemi szak­­szervezet akkor végez jó mun­kát, ha állandóan foglalkozik a dolgozókkal, ha állandóan fog­lalkoztatja aktivált. Ha a szak. szervezeti bizalmiak csoportér­tekezleteken és egyéni beszélge. tések formájában foglalkoznak a dolgozókkal, akkor az üzem dolgozói meg is értik, hogy tu­lajdonképpen miért kell szocia­lista kötelezettséget vállalniok, hogy miért kell résztven“’ Jk a nuuikaversenyben. Ott, ahol jó! folyik a szakszervezeti munka, jól folyik a versenyszervezés, jól folyik a munkaverseny is. Mivel a szakszervezeti mun­kának ilyen hatalmas jelentő­sége van. szükséges, hogy mun­kájában a legnagyobb mérték­ben résztvegyenek a kommu­nisták. Kommunistáinknak fog­lalkoznak kell a szakszerveze. tek munkájával, fontos, hogy maguk is végezzenek szakszer­vezeti munkát. Egész dolgozó népünk tudja, hogy milyen hatalmas munkát kell elvégeznünk a felemelt Öt. éves terv végrehajtása során a tudjuk azt is, hogy a terv tel­jesítése nem egyszer komoly ne­hézségekbe ütközik, hiszen az ellenség mindent elkövet, hogy akadályozza munkánkat. Tud­juk azt is, hogy a határainkon le. seikedö Tito.banditák minden pillanatban szabadságunkra tör­nének. Habzó szájjal uszítanak és rágalmaznak, gyártják a fegyvereket, melyekkel ártatlan gyermekek legyilkolására ké­szülnek. Tucniilt kell ezt a szakszervezetek aktíváinak és vezetőinek is. Tudnlok kell, hogy munkájuk szorosan hoz­zá.artézik a béke megvédésé, nek ügyéhez, a békéért folyó harchoz. Az ellenség nem egyszer meg­kísérelte — és megkísérli a jö. vőben is —,, hogy a munkások közé furakodjon, hogy a mun. kasok „nyelvén” beszéljen s így zavarja meg a termelést, így iz. gasson Pártunk és népi demo. kráciánk ellen. Éppen ezért a szakszervezeteknek is köteles­ségük, hogy egy pillanatra se szüntessék meg a felvilágosító munkát, hogy éberen őrködje­nek a termelés zavartalansága felett. Kötelességük, hogy sza­kadatlanul neveljék az üzemek dolgozóit, hogy idejében felis­merjék és leleplezzék a befura­kodott ellenséget, a jobboldali szociáldemokratákat, az ellen, ség beépített ügynökeit. Csak az a szakszervezet har. col igazán következetesen a bé­­ke megvédéséért, csak az a szakszervezet harcol igazán a dolgozó nép nagy tervének si­keres teljesítéséért, amelyik ál­landó felvilágosító munkát vé­gez a dolgozók között. A szakszervezeteknek most az a feladatuk, hogy a dolgozók érdekeinek védelme mellett ál­landó szervező munkával biz. tosítsa a versenymozgalom ki­­szélesedését és az állandó felvi­lágosító munka során el kell érnünk, hogy dolgozóink tudják is, hogy mire, miért tettek szo­cialista kötelezettségvállalást. Teljes tudásukkal, minden ere. jükkel vegyenek részt ebben a munkában a kommunisták s tekintsék hazafias kötelességük, nek a szakszervezeti munka el­végzését is. Meg kell szűnnie annak a helytelen felfogásnak, mely szerint a pártfunkcioná­riusoknak semmi közük a szak. szervezeti munkához. Ellenke­zőleg, a pártmunka egyik fon. tos részének kell tekinteniük ezt. Minden kommunistának meg kell értenie, hogy a kom­munisták rendszeres szakszer­vezeti munkája a legszélesebb tömegek bevonását biztosítja a szocializmus építésébe. Minden kommunistának meg kell érte. nie, hogy a szakszervezeti mun­ka fokozása a kommunisták fel­adata- Minden kommunistának meg kell értenie, hogy e fel. adat teljesítése jelentős mérték­ben elő fogja segíteni a mun. kásosztály egységének megte. remtését és megszilárdítását, növeli a béke, a demokrácia és a szocializmus táborának ere. jét. A Megyei BékebizoHsá g felhívása: Csatlakozzunk a mihályi Táncsics­­termelőszövetkezet békearatási mozgalmához Elérkezett dolgozó parasztsá­gunk legszebb ünnepe, az ara­tás, mely az idén különösen gaz­dagnak ígérkezik. A gyönyörű termés bizonyítéka annak, hogy a jól megmunkált föld, az idő­ben elvetett tiszta vetőmag meg­hozza gyümölcsét. Újra bebizonyosodott, hogy dolgozó népünk jól számított, amikor Pártunk útmutatását magáévá téve. időben elvégezte a munkálatokat. A gazdag ter­mésnek a betakarítása erősíti ha. zánkat, erősíti a béke táborát. Csapást jelent a háborús uszí­­tokra. Minden egyes dolgozó érezze át, hogy minden szem gabona, mely a raktárba kerül, egy-egy téglát jelent a béke bástyájára. Minden kiló gabona a békét erősíti és a háborús gyújtogatok erejét gyengíti. Vonjunk párhuzamot dolgozó parasztságunk mostani élete és a múlt között. A múltban, a szörnyű elnyomás éveiben dol­gozó parasztjaink látástól-va­­kulásig dolgoztak az uradalmi földeken. Tizenhármadéból vagy tizennegyedéből arattak a kulá­­kok földjein. Do azért az év 365 napjából 100-at robotba kellett tölteni. Ma saját magá­nak arat, nem a nagybirtoko­soké a föld, a volt cselédekből gazdák lettek. Termelőcsoportjaink parasztsá­ga a munkásosztály segítsége nyomán egyre több és több gé­pet kap. Nem egy he'yen az idén már kombájn arat. Addig míg nálunk a Szovjetunió segítségé­vel a munkásosztályunk által gyártott gépek nyomán gépesítik a mezőgazdaságot, addig köz­­vétlen szomszédunkban, az im­perialisták egyik ügynökénél, Titóéknál nem egy dolgozó pa­raszt szánt faekével, mert az az egyetlen gyár is. amely eddig mezőgazdasági gépeket készí­tett, az imperialisták parancsára fegyvergyártásra állt át. Addig, míg nálunk gyönyörübbnél-gyö­­nyörűbb búza- és rozstáblák, vi­ruló gyapotfötdek bizonyítékai egy szebb életnek, a munka len­dületének, addig Titóék Jugo­szláviájában bevetetlen földek és pipacsmezők hirdetik a dolgozó parasztság elnyomását. Ezt a sorsot akarják szánni dolgozó népünknek a háborús gyujtoga­tők és azok belső ügynökei, a kulákok és a klerikális reakció emberei. Éppen ezért nekünk, akiknek déli határain ugrásra készen áll Tito fasiszta bandája, fokuzot. tabb kötelességeink vannak a béke védelmében. Csatlakozzon minden dolgozó paraszt egy emberként a mihályi Táncsics-termelőszövetkezet bé kearatási felhívásához. Tegye magáévá minden békebizottsági tag, minden békét akaró dolgozó az Országos Béketanács felhívá­sát. Békebizottságaink magya­rázzák meg és értessék meg min­den egyes emberrel, hogy a tar­lón hagyott minden kalász, min­den szem elvesztett gabona erőn­ket gyengíti és az ellenséget szolgálja. Érezze át minden dolgozó a betakarítás munkálatainak ha­talmas jelentőségét ötéves ter­vünk sikeres befejezése szem­pontjából és ezért mindenki ve­gye ki részét országunk erőssé és gazdaggá tételéből, szabad hazánk megvédéséből. Megyei Békebizottság. HARCBAN A BÉKEARATÁSÉRT A kiskunmajsai határban is megpendültek a kaszák. A szór. galmas aratók egyre-másra döntögetik az aranysárga kalá­szokat. Az árpa, a rozs egyre több táblán hirdeti, hogy itt az aratás Ideje, nem lehet várni egy percet sem. Nemcsok Imre és a többi kis. kunmajsai dolgozó paraszt ere. jét most megkétszerezi a bö ter­més tudata. Egy cél lebeg sze­mük előtt: szemveszteség ’nél­kül, minél hamarabb learatni, s ahol erre mód van, a leggyor. sabban elvetni a másodnövénye. két. Nemcsok Imre dél óta szinte megállás nélkül arat leányával. Az öreg vágja a rendet, leánya meg összerakja a kévéket. Sza­porán halad a munka. Sietnek, mert holnap már a másodnö­vény alá akarnak szántani. A szomszédos Lenin tszcs. ben éppen az árpát aratják. Több termést takarítanak be, mint Nemcsok bácsi. Földjük A négy hatalom külügyml­­niszterhelyettesei jinius 18-án tartották 72. ülésüket. Ezen az ülésen Jessup, az USA képvise­lője elnökölt. Gromiko elvtárs, a Szovjet, unió képviselője, rámutatott, hogy folytatni kell annak a szovjet javaslatnak tárgyalását, amely indítványozza, hogy az Atlanti Egyezmény és az Euró­pában, valamint a Közel-Keleten létesített amerikai katonai fá. pedig azonos a Nemcsok Imre. jével. Miért jobb a csoport ter­mése? — gondolkodik Nem­csok. ö is idejében megtrágyáz, ta és felszántotta a földet. A vetéssel sem késlekedett. Most Eddig 159.579 nyugat-berlini la­kos vett részt a Nyugat-Német­­ország újrafelfegyverzése elleni és a békeszerződés 1951-ben való megkötését követelő népszavazá-A délolaszországi mezőgazda­­sági dolgozók bérmozgalma már hat tartományra: Bari, Foggia, Taranto, Potenza, Ma­maszpontok kérdését megegye. zéssel véglegesen meg nem álla­pított pontként tűzzék napirend­re. A nyugati hatalmak képvi. selöi azonban a kérdés vitájá­nak folytatása ellen nyilatkoz­tak és kijelentették, hogy véle­ményük szerint akkor kell ősz. szeülni, amikor majd megérke. zik a szovjet kormány hivatalos válasza az USA, Nagy .Britannia és Franciaország kormányának június 15-i jegyzékére. is az elsők között végzi az ara. tást, meg a másodnövények ve. tését. A csoportnak mégis azért jobb a termése, mert azok traktorral szántottak és minősé, gi vetőmagot használtak. son. A megkérdezettek közül 139.095-en, vagyis 87.1 százalék szavazott az újrafelfegyverzés el­len és követelte a békeszerződés 1951-ben való megkötését. tera és Benevento tartományok, ra terjed ki. A mezőgazdasági munkások új munkaszerződés aláírását és béreik felemelését követelik, továbbá azt, hogy a földbirtokosok tartsák tisztelet, ben a munkavállalók alkalmazá­sával kapcsolatos törvényes rendelkezéseket. Foggia tarto­mányban a cerignoiai, manfre. doniai és san-severinói uradalmak mezőgazdasági munkásai teljes egységben nagyszabású sztrájk. mozgalmat szerveztek. Hasonló megmozdulások voltak Bar% tar. tományban a minervinói, alta­­murai és andriai uradalmakban, továbbá Matera és Potenza tar­tomány több községében is. Be­nevento tartományban a mező. gazdasági dolgozók több nagy­gyűlésen követelték bérük fel­emelését. A kis I iigymiulszki’liclyeitcsek értekezletének jnniiss 18-i ülése Nyugat-Berlinben a megkérdezettek 87.1 százaléka szavazott Xyugat-Xémetorszng újrafelfegyverzése ellen Hat tartományra terjed ki a délolaszországi mezőgazdasági munkások bérmozgalma

Next

/
Thumbnails
Contents