Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. június (6. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-17 / 139. szám

Párt és Párt építés Emeljük falust és űzetni pártszervezeteink tagjainak és titkárainak tekintélyét Pártunk II. kongresszusa fon. tos feladatunkká tette, hogy erő­sítsük meg községi pártszerve­zeteinket, fokozzuk harcképessé, güket a falu kapitalistái, a ku lákság elleni harcban, a szövet, kezeti gazdálkodás fejlesztésé, bem Az utóbbi évben a szocializ­mus építésével falun döntően megváltozott mezőgazdaságunk arculata. Ez a fejlődés változá­sokat követelt a falusi, községi pártszervezeteinkben is. Egy­részt a decentralizálással egy­­egy községben több területi, ki­sebb üzemi alapszervezet léte. sült, másrészt a gépállomáso­kon, állami gazdaságokban és az egyre szaporodó termelöcso­­portokban is megalakultak a pártszervezetek és így 3—4, sőt még ennél több alapszervezet is van egy községben, melyek egy­séges irányításra szorulnak. Ezek összefogásának érdeké­ben hozott határozatot a Szer­vező Bizottság. Ebben az évben b Szervező Bizottság határoza­tát végrehajtva, megyénk terü­letén igen sok községben függetlenített párttitkárt választottak az alapszervezeteink a legfonto. sabb és legnagyobb pártszerve­­zeieink élére. A falusi párttitkárok beállítá­sa után az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy a községek dolgo­zói örömmel fogadták ezeket a titkárokat, bizalommal fordul­nak hozzájuk, a község gazdá­ját, vezetőjét látják benne. Me­gyén^ terültén, ahol járási bi­zottságaink ügyeltek arra, hogy megfelelő, tisztamultú. a köz. eég dolgozói előtt tekintéllyel bíró elvtársakat válogassanak ki, ezeken a helyeken a községek életében már megmutatkozik a komoly eredmény: a munkák »negj avultak, gazadsági, politi­kai téren az eredmények nőt. lek. Pl. Madaras községben, lahol a függetlenített titkár elv­társ jól hangolja össze az alap­iszervezetek munkáját. Irányítja jés bevonja a tömegszervezete­ket a feladatok végrehajtásába, Rendszeresen ellenőrzi a tanács piunkáját, már a tPjásbegyüj­­lést 103 százalékban teljesítet. Rék. A termelőcsoportok fejlesz. )t ősére négy előkészítő bizottsá­got alakítottak, de emellett »iagy gondot fordít az egyénileg dolgozó parasztság nevelésére Is. Ennek eredménye az, hogy a »nult hónapban több középpa­­»■aszt kérte Pártunkba tagjelölt­­felvételét. Vagy a klskunmajsai függet. lenítet't titkár elvtárs, aki a községben népszerű, a dolgozók Szeretik, megválasztása óta meg­szilárdította a politikai oktatást, »segíti, ellenőrzi, rendszeresen foglalkozik a területén lévő elapszervi titkárokkal, neveli őket. tanítja a munkák elvég­zésére. Járási bizottságaink, egy .két »sätet kivéve, megértették azt, hogy a függetlenített titkárok beállításával még nem váltó, zott meg mindjárt a község po. litikai és gazdasági helyzete és ebből indultak ki, hogy Pártunk II. kongresszusának határozata hosszú időre Irányt mutat a ká­derfeladatok végrehajtásában, káderek nevelése területén is. Mindinkább irányt vettek ar­ra megyénk területén, hogy párt­szervezeteink megerősítése, ká­dereink nevelése nz ellenség ellent harc állandó fokozása közben valósulhat meg. Párt­tagjaink soraiban tudatossá vált. hogy Pártunk az ország vezető pártja — ezért érthető, Ihogy az ellenség és a karrieris­ta elemek igyekeznek befura. kodni soraink közé. Az éberség fokozása, Pártunk, kádereink tisztaságáért folyó harc annál is Inkább fokozott követelmé­nyeket követel, mert közvetlen határosak vagyunk az imperla­listák legdühödtebb, legvéresebb ügynökével, a Tlto-Rankovics. klikkel, amely a provokációk so­rozatán kérésziül mindent elkö­vet, hogy ügynökeiket a szocia­lizmust építő hazánk szivébe, Pártunkba építse be. Például: a kunbajai alapszer. vezet két ku'-ákot vett fel tagje­löltnek, vagy a dunavecsei já­­rásban az alapszervezetek há­rom ellenséges elemet vettek fel, amelyeket a járási bizott­ságnak kellett leleplezni. Az éberség fokozása az ellen­ség elleni harc pártbizottsá­gainknak, de főleg a határmenti járásoknak annál is inkább fon. tos feladat, mert a most lezaj. lőtt választmányi ülések is visz szatükrözték azt, hogy pártbi­zottságaink nem eléggé mozgó, sították titkárainkat, párttagja­inkat a Párt sorai tisztaságának védelmére, nem lett eléggé tuda­tosítva alapszervezeteinknél, hogy az ellenség mindenekelőtt a Pártba akar befurakodni, mert a tagsági könyv birtokában tud legtöbbet ártani szocialista épí­tésünknek. Tehát fel kell szá­molni a tagjelölt.felvételnél és különösen a káderek kiválasztá­sánál pártbizottságaink terüle. tén az egyes helyeken megnyil­vánuló, ellenséggel szembeni rothadt liberalizmust. Járási bizottságaink látják pártszervezeteink megszilárdítá­sának fontosságát és ma már több támogatást adnak az alap­szervezeteknek, segítik, nevelik a párttitkárokat, felkészítve őket, hogy jobban tudjanak meg­birkózni feladataikkal és tény. legesen a falu első emberévé, igazi vezetőjévé váljanak A bajai, a kalocsai járási tlt. kár elvtársak a falusi titkárokat beállításuk előtt összehívták, megtárgyalták velük feladatai kát, megismertették velük a köz. ség problémáit és a község te­rületén lévő erőviszonyokat. — Természetes, az Ilyen előkészí­tés után a falusi párttitkár job­ban és könnyebben tudja meg­oldani feladatát és az ilyen fel. készítés után ténylegesen a Párt politikájának elsőszámú képvi. selöje és harcosa lesz a faluban. Ennek megvalósításához azon. ban az Is szükséges, hogy alap. szervezeti párttitkáraink mara­déktalanul magukévá tegyék Pártunk politikáját és személyes példamutatással, következetesen harcoljanak an­nak területükön való végrehaj­tásáért. A falusi és üzemi párt­­titkár példamutató, jó munkáján keresztül kell, hogy kivívja azt. hogy ő legyen a területe első embere. Kovács elvtárs május 22.én, a Központi Vezetőség ülésén mon. dött beszédére megyénk terüle. téré vonatkoztatva meg kell állapítani, hogy egyes pártbi. zottgágaink nem fordítanak elég gondot az alapsaervi titkárok megbecsülésére és azok tekinté­lyére. Esetenként eltűrnek olyan jelenségeket, hegy a különböző gazdasági, vagy kulturális szer­vek a legcsekélyebb dolgokkal is a párttltkárt keressék és ha az éppen valahol a termelő munká­ban van,, előhívatják onnan, órákhossziig, Vagy félnapokig is kivonják a munkából. Vagy megtűrik azt, hogy 'a község különböző szervei a felelősséget ecetenként párttitkárainkra há­rítsák át. az igaz, hogy a párt. titkár a területén mindenért fe. lel ős, de ez nem jelentheti azt, hogy a többi szervek felelőssége egy.egy feladat végrehajtásánál csökken. Ezek mellett megyénk terüle. tén rontja párttitkáraink tekin­télyét az is, hogy a tanács' vagy egyéb gazdasági szervekkel ösz­­sze vannak fonódva, Nem egy olyan eset tapasz! álható, mint pl, Csplyóspálosonj ahol a titkár községi kézbesítő, természetes, hogy a tanács kifutója, így nincs tekintéívp a tagság, a község dolgozói előtt. Mint kézbesítő, a kulákokhoz is rendszeresen kéz­besít. A kulákok megkínálják egy-két pohár borral, amit elfo­gad s eDbŐl adódik az. hogy az ellenség, a kulákság elleni harc csak kevésbbó folyik és a tlt. káron keresztül pártszerveze­tünknek sincs meg a kellő te. kintélye, az egyénileg dolgozó pár-onkívüli parasztok nem kö­zelednek pártszervezetünk felé. Ez az összefonódás a me­gyénk területén, egy-két Járás kivételével, kisebb.nagyobb mér­tékben fennáll és ahol ez ta­pasztalható, mindenütt megmu­tatkozik az, hogy gyenge a pártmunka, kevésbbé folyik az ellenség elleni harc, az előttünk lévő feladatok végrehajtása. Ennek megszüntetése érdeké­ben pártbizottságainknak úgy kell dolgoznlok, hogy ebben az évben meginduló vezetőség ujraválas «fásánál a tavalyi tapasztalatokat hasz­nosítsák. Ennek a munkának a végrehajtását már most kezd­jék meg, politikailag, szerveze­tileg és káderszempontból elő­készíteni. Pártbizottságainknak ezt az egyik központi feladatot nem szabad utolsó napra hagy. ni, már most kell gondosan ügyelni arra, az előkészítés köz. ben, hogy a meg nem felelő ká­derek az ellenséges, kétes ele mek helyett a termelésben és a társadalmi munkában kitűnt legjobb, politikailag megbízható. — múltjukat és jelenüket alapo­san leellenőrizve —, aktívákat kell kiválogatni és a meglévő jelenlegi vezetőség mellett fo­kozottabban foglalkoztatni. — Pártbizottságainknak oda kell hatni, hogy a pártvezetőségekbe és különösen titkároknak olyan elvtársakat válogassanak ki, akik feladatuk jó elvégzése mel­lett egyben fontos kádertartalé­kot Is jelentsenek. A titkárok tekintélyének nö. velősénél fel kell számolni azt a helytelen nézetet egyes járási bizottságainkon, hogy úgy ke. zeljék a függetlenített titkáro­kat, mintha azok alapazervi tit­károk lennének. Többet kell ne­velésükkel foglalkozni, hiszen a járás legnagyobb községei van­nak rájuk bízva. Bs azokban a járásokban, ahol a falusi párt­­bizottságok nincsenek még meg­választva, összevont taggyűlé­sen a falusi pártbizottság tagjai sürgősen válasszák meg, mert ezzel megoldják a községi alap. szervezeteknek együttműködési problémáját ég egyben meg­szüntetik a több alapszervezet, tel rendelkező községek szét­eső, sokszor egymástól egészen függetlenül végzett tevékenysé­gét. Helyébe megvalósítják a szoros együttműködésen alapuló kommunista munkát. Pártbizottságaink tehát foko­zottabb gondot fordítsanak a falusi, üzemi titkárok nevelésé­re. ügyeljenek arra, hogy a ta­nács, vagy egyéb gazdasági szervek vezetői ne a titkárokat bízzák meg lakásügyek Intézé. sével, vagy egyéb apróbb fel­adatok végrehajtásával. Ez an. nál is inkább fontos, mert a párttitkár a község első embere, nem kis mértékben függ mun­kájától mezőgazdaságunk szo­cialista átszervezésének gyakor­lati végrehajtása és az előttünk lévő hatalmas feladatok megva­lósítása. Támogassuk őket fokozottabb mértékben munkájukban és "oííő ősit odj mik rf iídszereseu politikai képzésükről. Megyénk területén a tapasztalat azt mutatja, hogy párttitkára, inknak egy jő része még a kon. gresszus anyagát sem tanulmá­nyozta át, vagy legfeljebb csak felületesen és erre pártbizottsá­gaink sem fordítottak elegendő gondot. Márpedig a kongresszus NEMZETKÖZI SZEMLE ....................................................................................................... A szovjet kormány jegyzéke az Egyesült Államok kormányá­hoz a Japánnal kötendő béke­­sezrződés ügyében azt bizonyít­ja, hogy a Szovjetunió síkra­­száll a távolkeleti békéért. A Japánnal kapcsolatos áliásfogla. Sásával a Szovjetunió abból In­dul ki, hogy nem szabad megen­gedni a japán mili tarizmus fel­támadását, nem szabad megen­gedni, hogy Japán újra agresz­­szív, a távolkeleti és a világbé­­két fenyegtő államá váljon. A szovjet kormány álláspontja az érvényes háború utáni nemzet­közi megállapodásokra támasz­kodik, amelyek világosan meg­szabták a Japánnal megkötendő békeszerződés menetét és jelle­gét. A Szovjetunió jegyzéke le­leplezte az amerikai tervezet egész hamisságát és agresszív célját. A Szovjeiunió jegyzéke leleplezte, hogy az USA egész japánt politikája ellentétes, a világbéke érdekeivel. De visz­­szaveri a jegyzék a* USA em­lékiratában foglalt szovjetelle­nes rágalmakat és kirohanáso­kat Is. A szovjet jegyzék vilá­gosan kifejti a Japánnal köten­dő békeszerződés alapelveit. Ki­hangsúlyozza, hogy annak min­den oldalúnak kell lennie és nem lehet egyetlen állam külön szer. ződése Japánnal. A lezajlott olasz községi vá­lasztások harmadik menete azt bizonyítja, hogy az olasz nép „nem“-et mond a háborúnak. Az olasz népnek állásfoglalása azt jelenti, hogy az amerikai politika vereséget szenved Olasz­országban. Pedig Olaszország­ban az „amerikai kormány” aia posan „előkészítette” ezeket a választásokat. Az „új” válasz­tási törvénnyel visszacsempész ték a Mussolini-féle választási elveket. A listakapcsolással és premizálási rendszerrel próbál­ták biztosítani, hogy a mandá­tumok szétosztásában ne érvé­­nyesülhesen a választók akara­ta. A cél tehát az volt, hogy a mandátumok többsége azoknak jusson, akik ezt a háborús po­litikát készségesen kiszolgálják. A választók terrorizálásában a kormány nem maradt magára. A katolikus főpapság, a Vati­kán utasítására valóságos lelki­terror alatt igyekezett tartani a választókat. Ennek ellenére a harmadik választási menetből a Népi Tömb 38,5 százalékos, ered­ményével, mint a terület legerő­sebb választási alakulata került ki, szemben a kereszténydemo­kraták S5.9 százalékával. És ami még fontosabb: a Kommunista Párt, a Népi Tömb vezető párt­ja, nemcsak hatalmas pártnak bizonyult, hanem olyan pártnak, amelynek befolyása az ország dolgozóira szüntelenül és roha­mosan növekszik. A párisi értekezlet tanácskozásain a nyugati hatalmak képviselői az elmúlt héten továbbfolytat­ták obstrukciós taktikájukat és minden eszközzel a megegyezés meghiúsítására törekedtek. Nagy-Britannia képvisielője egyik felszólalásával ismét meg­erősítette, hogy a három hata­lom képviselőinek részvétele a Rózsamárvány-palotában folyó tanácskozáson és ott elhangzott kijelentéseik, hogy készek tár­gyalásra kitűzni a béke biztosí­tásának legfontosabb kérdéseit, csupán ködösítés, amelynek lep­le alatt tovább Is folytatni akar­ják agresszív politikájukat, Gromiko elvtárs az elmúlt héten újból nagy beszédében megdönt­hetetlenül leleplezte ezt a takti­kát és a tényék tömegének fel­sorolásával olvasta fejükre s nyugati megbízottaknak igazi szándékait. A Imit fegyverkezési politika napok óta az érdeklődés hom­lokterében áll. Az angol jobb­oldali szocialisták 1951—52-cs költségvetési tervezete a gyor­sított ütemű háborús előkészü­letek költségvetése. Ez a terve­zet nem más, mint szégyenletes meghunyászkodás Amerika előtt, nem más, mint az angol népnek szánt sivár nyomorúság költség­­vetése. Ez a költségvetés a mult­­évl előirányzatnak csaknem két­szeresét szánja „védelmi” ki­adásokra. Ez azt jelenti, hogy Angliában „védelmi” célokra az összes kiadások 35.5 százalékát szánják. Újabb hatalma» táma­dás ez az angol nép életszínvo­nala ellen. Míg ez elmúlt évben nem volt olyan hőnap, amelyben valamilyen fontos közszükség­leti cikk árát ne emelték volna» most a „munkáspárti” kormány fegyverkezési politikájának fo­kozódásával szinte hetente újabb és újabb áremelkedések sújtják az angol dolgózókat. A fenye­gető csődből az angol kormány a háború felé vezető végzetes lépések meggyorsításával sze­retne kijutni. A titóista Jugoszlávia felső oktatásának katasztrófái i s helyzete A titóista sajtó beismeri, hogy a főiskolákra beiratkozott diá­koknak csupán jelentéktelen százaléka végezte el felső tanul­mányait és kapott diplomát. A „Vjesník” titóista lap sze­rint csupán az 1949—50-es tan­határozatainak alapos Ismerete nélkül nem lehet és nem tud senki jó munkát végezni. Párttitkáraink nevelésénél fo­kozott gondot kell fordítanunk arra, hogy külső megjelenésük­ben, családi életükben Is példa­mutatók legyenek. Ügyelni kell arra, hogy titkáraink házatáján állandóan rend ég tisztaság ural­kodjék, hogy ebben is, mint több másban, példakép legyen s ezen a téren is kövessék a dolgozók, de emellett vigyázzunk arra, hogy necsak a párttitkárainkat, hanem minden kommunistát ilyenné neveljünk. Amilyen fontos szerepük van az alapszerveknek a Párt poli­tikájának a végrehajtásában, ugyanolyan fontos szerepük van a járási, városi bizottságainknak a titkárok, a káderek nevelésé­ben. Titkárainkat, kádereinket évben 2723 diák maradt ki a zág­rábi egyetemről. Az egyetem or­vosi fakultásán az 1945—46-os tanévre beiratkozott diákoknak eddig mindössze egy százaléka, a műszaki fakultás diákjainak pedig csupán 0.6 százaléka ka­pott diplomát. tekintélyessé, áldozatkész, har. cos példamutatókká kell novel, nünk. Nagy és szép feladat a párt­­titkár munkája és ezt minden párttitkárnak éreznie kell. De emellett érezni kell azt a nagy felelősséget is, amivel minden titkár, minden kommunista tar­tozik Pártunknak, szeretett ve. zetőnknek, Rákosi elvtársnak és a dolgozó népnek. De látni kell pártbizottságainknak, hogy ha nevelik, segítik párttítkárainkat és a kádereket s ennek követ, keztében azok jól oldják meg nehéz feladatainkat, ezzel nagy­ban hozzájárulnak a pár kon­­gresszus határozatainak végre, hajtásához, ötéves tervünk síké. réhez. ENDRE ISTVÁN, mb. kád. oszt. ppl munka­társ.

Next

/
Thumbnails
Contents