Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. június (6. évfolyam, 125-150. szám)
1951-06-02 / 126. szám
Büszkén vallom, hogy nálunk a munka becsület és dicsőség dolga Elmondja: Ziskó Jenő, Sokat dolgoztam már életemben, de az elmúlt rendszerben sóba nem volt lehetőségem arra, hogy szakmai tudásomat a magán» é.zcse szerint alkalmazzam úgy u magam munkájában, mint társaimmal szemben. Ennek az volt az oka, hogy más volt a munkához való viszonyom is, hiszen bút hogy is szerettém a .munkám, mégis csak nyűgnek, kényszernek éreztem. Kényszernek azért, mert láttam-, hogy munkám gyümölcsét a tőkések, a malomtulajdonosok vágták zsebre, míg én szűkösen éltem családommal együtt. A felszabadulás után, amikor a malmok is a dolgozó nép tulajdonába kerültek, másképpen gondolkoztam. Magamévá tét. lent azt a jelszót, melyet a mi nagy és szeretett vezérünk, Rákosi elvtárs mondott ki valamennyiünk számára: „Tiéd az ország, magaändk építed.” Sokat gondolkoztam, azon, hogyan is termelhetnék többet. Ebben az évben elhatároztam, hogy első negyedévi tervem 3 nappal előbb befejezem. Ez hozta azután magával a többi eredményeket is. —. Hopp vállalásom teljesíthessem, új munkamódszert kellett alkalmaznom. Célul tűztem, hogy a f inomliszt őrlésénél többlet-kiörlést érjek el. Ez sikerült is. Az évi tervben előirányzott j.7 százalék finomliszt kiörlést a Kecskeméti Gazdasági Malom sztahanovistája például 0.5 százalékkal emeltem. Hogy ezt elérjem, szükség volt a gépek kapacitásának emelésére. Érmek érdekében a búzama. Iont UI. töretszitájánál fennálló szüle keresztmetszetet kellett megszüntetni olyképpen, hogy a volt derceőrlö-rendszer szitáját a III. tőrét szitájával kapcsoltam egybe. A derceörlö rendszerét összpontosítottam. Az I., II., III., IV. töret dercéi közül az I— IV.-oa dercéket a IV.-es simahengerre vittem továbbörlésre, a II. és III-as töret dercéit pedig az EB-lisztbe vittem át. így a rendelkezésemre álló megnövelt szitafelület lehetővé tette a töretek magasabb vezetését és az így nyert jobtominöségü darák osztályozását. Ugyancsak jobb darakiaknázást eredményezett az I. és II-cs gorombadara-gép az I. sima szita felső átmenetével együtt a ni-as törethengerre való átvitel Is. Ez ]s nagymértékben elősegítette a finomliszttöbblet kiölésének emelkedését. Ezzel az eljárással 5.2 százalékkal emelkedett a kiörölt finomliszt mennyiség. Üj eljárást vezettem be a búzamalom hűtőberendezéseinél is. Az összekötő csöveknél eddig gyakran előforduló töiéseket teljesen kiküszöböltem. így elértem, hog-y az őrlemények zsákolásánál ma öten végzik el ezt a munkát és így egy munkaerő teljesen felszabadult. A llsztmérőknél is átszerveztük a munkát. Az egygépeg rendszerről a kétgépes rendszerre tértünk át. így a zsákolásnál lényegesen könynyebb lett a munka. A brigád így 130 százalékra teljesíthette normáját. Meggyorsítottuk a termelést. A kiőrlésűéi például egy mázsa gabona felőrlését az eddigi 0.60 fizikai munkaóra helyett 0.34 fizikai munkaóra alatt végezzük el. A finomliszt kiörlésnél az eredetileg előirányzott 10 százalék helyett a munka jobb megszervezésével, a gépek jobb kihasználásával ma már 20 százalékot tudunk kiörölnl. A mnka ilyenformán való megszervezése és az új eljárások kidolgozása telte lehetővé, hogy én is elnyerhettem a „Sztahanovista” címet. Köszönöm ezt Pár. tanknak és szeretett vezérünknek, Rákosi elvtársnak, de nem utolsósorban a hatalmas Szovjetuniónak. a Szovjetuniónak köszönhetem, hogy ma már én is büszkén válthatom: „Nálunk a. munka becsület és dicsőség dolga.” Büszke vagyok kitüntetésemre és igyekszem, hogy további jó munkámmal ki ig érdemeljem ezt. Minden igyekezetemmel azon leszek, hogy eredményeimet még tovább fokozzam. így akarok harcolni a békéért, így akarok hozzájárulni felemelt ötéves tervünk végrehajtásához és a szocializmus építéséhez. A bácsbokodi állami gazdaságban az állami gazdaságok kongresszusi határozatai rávilágítottak az elért eredmények továbbnövelésének útjára és a hibák kiküszöbölésére A bácsbokodi állami gazdaság dolgozói üzemi értekezletükön vitatták meg az állami gazda ságok tanácskozásainak határozatait. A kétnapos tanácskozás gyakorlati eredményeit tudatosították a dolgozók előtt, hogy gyakorlati útmutatást nyerjenek a határozatok megvalósítása során a termelés színvonalának, jövedelmezőségének fokozásához. Az üzemi értekezleten elhangzott hozzászólások megmutatták, milyen értékesek és milyen megbecsülendők az alulról jövö egészséges kezdeményezések. Csecsetka János beszámolójához elsőnek Balázs József brigádvezetö szólt hozzá. A dolgozók nevében azt kérte, terjesszék ki a normákat minden munkateljesítésre. Ha jobban dolgozunk, ha eredményeinkkel többet érünk el, többet termelünk, több és jobb kenyér jut dolgozóinknak. Balázs József mindjárt bejelentette brigádjá. nak versenykihívását is. A gyapottermesztésben dolgozó valamennyi brigádot minőségi versenyre hívta ki az átlagos 130 százalékos normateljesítmény elérésére. A dolgozók lelkesedéssel fogadták Balázs József kezdeményezését. Szabó Iza. bella, a gazdaság legjobb gyapotszedöje, aki tavaly napi gyapotszedését 48 kg-ra fokozta, , szintén csatlakozott a versenykihíváshoz. Szabó Izabella, aki a közéfokú gyapotiskolát elvégezte és jelenleg a gazdaság gyapotfelelöse, megfogadta, hogy mindazt, amit eddig a gyapettermesztésben elsajátított, valamennyi dolgozótársának át fogja adni. Szűcs Ferencné, a gazdaság valamennyi dolgozójának nevében újabb normatáblák felállítását kérte a versenymozgalom kiszélesítésére. Az üzemi értekezleten azonban a dolgozók feltárták a hibákat is. Schvraka Sfiklós arra hívta fel a vezetőség figyelmét, hogy a szőlőben dolgozó fogatok tervszerütlenül végzik mun. kájukat. A dolgozók olyan hibákra is felhívták a vezetőség figyelméi, mely mellett talán észrevétlenül mentek volna el. így a dolgozók rámutattak arra is, hogy a gazdaság szélesítse a már alkalmazott szovjet agrotechnikai eljárásokat. Ki kell küszöbölni a még meglevő maradi termesztési módszereket. Ezt mutatja az, hogy a 600 hold gyapotvetésnél és a 980 hold egyéb kapásnövényiéleségnél a gazdaság a munkálatok teljesí. tésében lemaradt. A dolgozók a gazdaságban megmutatkozó hiányosságok ellenére azért nem egy eredményükkel büszkélkedhetnek. Két hete, hogy befejezték a cukor, répa egyelését. Bak Mária a cu" korrépa egyelésnél 193 százaié, kot ért el. Prlncz Miklósné pedig munkacsapatával 180 százalékra növelte eredményeit. Az eredményekhez nagyban hozzásegítene a gazdaság dolgozóit Muity János föszerelő újítása. Az újítás — melyet csak a legutóbbi napokban alkalmaztak — hét ekekapát kap. csői össze, mely naponta két lónak és hét embernek a kapálás munkájából való felszabad!tását jelenti. Ha az eredmények mellett a bácsbokodi államt gazdaság még megmutatkozó hibáit jobban szemügyre vesszük és keressük annak eredőjét, úgy megtaláljuk azt az üzemi pártszervezet és az üzemi bizottság laza munkájában is. Úgy az üzemi pártszervezet, m.nt az üzemi bizottság [ keveset foglalkozik a dolgozók kai. Nem tartanak rendszeresen j taggyűléseket, értekezleteket. A szakszerveztl munka nincsen segítségére a termelésnek, elhanyagolja a versenylendület to. vábbi kiszélesítését. Nem érvé. | nyesül az üzemi pártszervezel ben a helyes kritika és önkritika. Felismerték azonban az üzemi páriszervezet és az üzemi bizottság hibáit és most igyekszenek irányt venni a hiányosságok kiküszöbölésére. A gazdaságban a DISZ-szervezet lelkes munkájával élen jár a példamutatásban. Nemcsak a termelésben, de a kultúrmunkában, a sportélet kiszélesítésében, az MHK-mozgalom kiterjesztésében is. Elén jár az ellenség leleplezésében. A gazdaságban a teljesítménybérezés nem mondható kielégítőnek. A március hónapi gyenge eredményeket májusban sem kö. vette a teljesítménybérezés jelentős növekedése. Az elért 65 százalékos teljesítést a legutolsó héten is csak 74 százalékra sikerült emelni. A gazdaságban a tudatosító munka kiszélesítésével a teljesítménybérezés eredményének növelé sére is irányt vettek. Megvilá. gílják a dolgozók előtt, hogy a ténylegesen elvégzett munka, a valóban teljesített eredmények szolgálják a takarékosságot és az olcsóbb termelést. Szervezetlenség és nemtörődömség jellemzi Hercegszántó községben a tanács munkáját a tojásbegyűjtés vonalán. Sem az előkészítéssel, sem a munkált menetével nem fuglalkoztak eléggé Kisgyíílést például, egyetlenegyszer sem tartottak még a begyűjtés érdekében. I)e legszembetűnőbb a tanács dolgozóinak viselkedése. Fejetlenül kezelik a begyűjtéssel kapcsolatos ügyeket, felvilágosításért egymáshoz küldözgetik az érdeklődőket; a tanácselnökhelyettes a közeliátáshoz, az ott dolgozó tisztvi. selők pedig egymást kérdezgetik, do tudni senki sem tud semmit. Arra való hivatkozás sál, hogy a nyilvántartási lapokat most kapták meg, egyetlen olyan dolgozó parasztot sem tudnak kiemelni névszerint, aki begyűjtési kö. telezettségét már teljesítette, vagy túlteljesítette. A tanács dolgozói nem ismerik annyira a község dolgozó parasztjait, hogy a vételi jegyek halmazá ból csak egyről is meg tudnák mondani, hogy hány holdja van és hogyan áll a beadással. Bedig hogy a dolgozó parasztság megértette feladatát, az kitűnik abból hogy a község a járásban első a tojásbeadásban. De a tanács ellenőrző munkájának hiányát és nemkevésbbé a földmüvess/.övetkezet hanyagságát is jelenti az, hogy amíg a B vételi jegyre 50.207 darab tojás futott be, addig szabadon 69.764 darab az eredmény Keni ez a b :j, hanem az, hogy nem ellenőrzik: aki szabadon beadott, vájjon tel.jesitettc-e már beadási kötelezet tségét. Nyilván .artás, ellenőrzés nincs, tehát valószi. nüieg számos olyan gazda adott be szabadon tojást) aki a beadást viszont nem teljesítette, holo;t a rendelet világo san utal erre. A ta"ács a hiányos apperá. tusra hivatkozik a tájékozat lanság, a nem megfelelő ügykezelés miatt. Inkább nemtörődömségről. lazaságról, fejetlen szervezetlenségről, few gyetmezetlenségről beszeljünk. Fogja végre kézbe a tanács a legfontosabb munka, a begyűjtés kérdését s szűnjék meg a mostani lehetetlen állapot, hogy magán a tanácsházan belül nem tudja a balkéz, hogy mit csinál a jobbkéz.. A kecskeméti gyermeknap műsora Hogyan szabotál a knlák a g-yapjiibcadásnál Pár hete indult meg a gyapjúbeadás megyénk északi területén és ’máris meg lehet állapítani, hogy a dolgozók közel kétszerannyi gyapjút adtak be, mint egy évvel ezelőtt ugyan, ennyi idő alatt. A gyapjúbeadás beleszámít a zsír- és állatbeszolgáltatásba, ami serkentőleg hatott. De szép összeget is kapnak a juhtartók a beadott gyapjú uán. Kiskunfélegyházán például Farkas Imre 3 holdas paraszt 4 birkája után 300 forintot kapott. De a kul.íkok Félegyházán is megtalálták azt a rést, ahol be lehet hatolni, hogy zavart keltsenek a gyapjúbeadásban. Olyan juhtartóktól, akiknek nincs földjük, vagy több gyapjújuk van, mint amennyi a beadási kötele, zettségük, igyekeznek a felesleget megvásárolni és saját állatilletve zsírbeszolgáltatásukra fordítani. így akarnak mentesülni a beadási kötelezettség alól. KishunmajSán a földműves-, szövetkezetben leleplezték Marton Mihály 100 holdas kulákot, alti egy szanki hentestől vásárolta össze a bőrgyapjúv és fizó. tett érte 13 forintot kilójáért, a beadás azonban nem sikerült, a dolgozók ébersége leleplezte. Kecskeméten az Idei gyermeknapot az MND3Z városi szervezete és a Szülői Munkaközösség rendezésében ünnepük meg. A reggeli zenés ébresztő után 8 órakor a rádió közvetíti Vas Zoltánné, az MNDSZ országos főtitkárának beszédét. A dolgozók fél 10 órakor gyülekeznek az MNDSZ székháza előtt (Szé, chenyi-tér), ahonnét 10 órakor kiindulva baba. és gyermekfelvonulást rendeznek. 11-töl 1 óráig a város különböző szervezetei térzenét adnak. 11 óra é3 2 óra között ingyenes gyermek, előadás a moziban. Délután 3 órakor a játszó és séiatéri színpadokon bábszínház és tar. ka gyermekműsor. Fél 5 órakor uzsonnáztatják a gyermekeket, ezidö alatt az úttörők gondoskodnak műsorról. Délután 5 órától a Szabadság-téren felállított színpadon az MNDSZ központi kultúrcsoportja karöltve az üzemek és tömegszervezetek kultúrcsoportjával, szórakoztatják a gyermekeket. Este 8 órakor tábortűzzel fejezik be a gyermeknapot. A délelőtt folyamán a város több pontján könyvsátrakat állítanak fel, ahol a legértékesebb irodalmi müveket vásárolhaiják a dolgozók. A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége május 15-én az egész ország területén gyűjtést indított a koreai gyermekek megsegítésére. Bács-Kiskun megye területén is megindult a gyűjtés. Szívesen adnak a községek és városok lakét szüleiket elvesztő, szabadságukat féltő koreai gyerekek számára, A megyei tanács röpgyülés keretében indította be a. gyűjtési. A tervosztály dolgozói fizetésüknek 10 százalékát ajánlották fel. Ehhez a felajánláshoz a többi osztályok is csatlakoztak. Pár nap alatt 7 ezer forint ér tékü bélyeget adtak el. Baján is a gyűjtés beindítása után pár nappal 7 ezer forintot lett ki az az összeg, amit a bajai dolgozók a koreai gyermekek j segítésére szántak. A bajai ' kórházban Valkai Gizella takarítónő, MNDSZ-nönevelö, akinek a fizetése 330 forint, jó munkájáért 100 forint jutalmat kapott. Ezt az összeget felajánlotta a koreai gyermekeknek ezekkel a szavakkal: „Ez a legkevesebb, amit a koreai gyér. mekelcért, a béketábor erősítéséért tehetek.” Példáján felbuzdulva. a kórház konyhai dolgozói is 20 forintos bélyegeket vásároltak. Az egész megye területén lelkesen végzik az MNDS2-csonortok a koreai gyűjtést. Katymáron, Madarason műsoros estét rendeztek, amelynek bevételét a koreai gyermekeknek szániák. A gyűjtés feladatát összekapcsolják MNDS2. asszonyaink a tagtoborzással is. Bácsalmáson 5 kisgyülést tartottak, Az egyik kisgyülés Vákonyi Józsefné házában volt, aki még nem volt tagja az MNDSZ-nek. A gyűlés után azt mondta: most látja cs;1k. hogy milyen szép felalatot végez az MNDSZ ás úgy érzi, hogy neki is a szervezetben van a helye. Az MNDSZ-asszonyok a gyűjtés feladata mellett a többi feladatokat sem hanyagolják el. Hajóson együtt viszik a koreai bélyegek eladását a begyűjtéssel. Kovács Istvánné maga 322 mázsát gyűjtött be gaboná. hói. Nagy B. Károiynéval egy nap alatt 5 mázsa terményt gyűjtöttek össze. A vas- és fémgyűjtésből is kivették a részüket a hajósi asszonyok. Az összegyűjtött vas- és fémhulladék 120 mázsát tesz ki. Vannftk azonban olyan közsé. gek. ahol nem értették még meg ennek a gyűjtésnek a jelentőségét. Ilyen Drágszél, Mátételke, ahol egyetlen bélyeget sem adott el még a szervezet. Itt a többi tömegszervezet és a tanács nem adott segítséget az MNDSZnek. Garán a koreai bélyeg eladásába az úttörök is belekapcsolódtak. Levelet is irtják koreai pajtásaikhoz. Azt írják a kispajtások: „Tudjuk, hogy mennyit szenvedtek és a vasárnapi fagylaltra valónkat nektek adjuk, hogy segítsünk Sokat hallottunk hősi harcotokról és szeretnénk enyhiteni szén. vedésteken, azért sok szeretettel küldjük el összegyűjtött filléreinket, őszinte szívvel kívánjuk, hogy győzzetek, vele tek érzünk.” Bács-Kiskun megye MNDSZ. csoportjai 800 ezer forint értékű bélyeg eladását vállalták. A gyűjtés beindítása óia 100 ezer forint gyűlt össze. Ebből látszik az, hogy a magyar anyák, férfiak, de ínég a gyermekek is magukénak érzik a koreai nép hősi harcát, segíteni akarják őket és enyhíteni szenvedésüket. Nagy együttérzéssel adakoznak a dolgozók a koreai segélyakcióra Továbbra is nagy lelkesedéssel folyik a gyűjtés