Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. június (6. évfolyam, 125-150. szám)
1951-06-13 / 135. szám
A Bajai Gyapjúszövet gyárban a selejtbérezús bevezetése jelentősen növelte a minőségi munka eredményeit A Bajai Gyapjúszövetgyár. ban egy hónapja, hogy bevezették a selejibérezést. A minisztertanács erre vonatkozó határozatát röpgyüléseken ismertették a dolgozókkal, akik a selejtbérezés bevezetését örömmel fogadták, mert tudatában voltak annak, hogy a selejt kiküszöbölésével növelhetik 5 éves tervünk sikerét, szocializmust építő munkájukat. A selejtbérezést valamennyi üzemrészlegben bevezették. De a selejtbérezést az ország összes üzemei közül egyedül a Bajai Gyapjúszövetgyárban a műszaki vezetőségre is alkalmazták. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a selojt előidézésének okozó ja a műszaki vezetés hibája, úgy a műszaki vezetőséget is a hibával arányban álló büntetésben részesítik. Az üzemben a selejtbérezés kapcsán fokozottabb figyelem mel kísérik a termelést. A hl. bákra azonnal rámutatnak. A kármegtérítést nem mindjárt az első alkalommal érvényesítik, hanem csak akkor, ha többszöri figyelmeztetés és a hibákra való rámutatáa után megállapítják a rosszindulatot és a megátalkodottságot. Érmek az utóbbi megállapításnak alapján az üzem 14 dolgozóját kötelezték kármegtérítésre. A selejtbérezés bevezetése óta a Bajai Gyapjúszövetgyárban jelentősen növekedett a minőségi munka. Az elsőosztályú készáru 15 százalékkal emelkedett, míg a másodosztályú 8 százalékkal, a harmadosztályú pedig 3 százalékkal csökkent. Ezek az eredmények annyit jelentenek, bogy míg az üzemben az elsöosztályú készáru február hónapban 94.5 százalék volt és az május első felére 66 százalékra esett vissza, most a selejtbérezés beveztésé vei 84 százalékra emelkedett Ismét. A szövődében Glzlnger Józsefné munkájában állandóan jelentkezett a 8 méteren kérész, tiilhúzódó ritkább szövés. Gizingerné a selejtbérezés bevezetése óta minőségi termelését 100 százalékra teljesíti. A csomozóknál szintén nagy volt a seleji. Ebben az üzemrészlegben egy pár esetben már alkalmazni kellett a kármegtérítést. Azóta az üzemrészleg globálisan 60 százalékkal megjavította minőségi munkájának eredményeit. Szalon tál Kárólyné és Mészárosáé egyedül 30 egység körül mozgó hibapontjaikat 9 hibapontra csökkentették. A selejtbérezés bevezetése igy növeli a Bajai Gyapjúszövetgyárban a mennyiségi termelés fokozása mellett a minőségi eredményeket. a katymári Állami gazdaság gépparkjának időben való kijavításával készül fel az aratásra és cséplésre A helyi tanács és a DÉFOSZ alig nyújt segítséget a munkaerőhiány leküzdésében A katymári állami gazdaság jelentősen lemaradt a növényápolási munkálatok teljesítésé, vei. A répa egyeléséböl 4 holdjuk még mindig hátra van. 50 holdon a répa első kapálását még el sem kezdték. A gyapot kapálásl munkálatait, ha elvégezték is, de az egyelés munkálataiból 30 százalékkal még hátra vannak. A hiba eredőjét keresve, a gazdaság vezetője ezt a munkaerő, hiányban látja. — Nem kapunk kellő támogatást a tanácstól. Nem nyújt számunkra segítséget a DEFOSZ helyi szervezető sem. A kuWtok a már jelentkezett és leszerződött dolgozóinkat elcsalják. A gazdaságban 61 dolgozó je lentkezetr. a kézségből munkára. Közülük mindössze 4 állott mun. kába. A többi? Hogy hol és merre van. erre senki sem tud feleletet adni. A gaadaságvezetö azt mondja: — Rájöttünk arra, hogy Molnár Mihály kulák, akinek traktora és cséplőgépe is van, olyan dolgozóinkat is elcsalta, akik az elmúlt ériben jó munkájuk teljesítéséért prémiumban része, sültek. Mit mond ezzel szemben Nacsa József tanácselnök.helyettes, aki az állami gazdaság dolgozóinak soraiból .került mostani tisztségébe. Egyszerűen osztálybéké! hirdet, amikor megállapítja: — A községben nincs is már kulák, akinek munkásra volna szüksége. Amikor a él dolgozó jelentkezett a gazdaságban, a gazdaságvezető miért nem kötött velük mindjárt szerződést. Szerződés nélkül persze, hogy nem állanak munkába. A későbbiek során azonban kiderül éppen a tanácselnökhelyettes szavaiból, hogy 13 jelentkező mégis szerződést kötött. Hogy ezek a szerződés ellenére, hol, merre és kinél dolgoznak, erre aztán megint nem tud senki fe. leletet adni. De a DEFOSZ helyi szervezete sem igen nyújt segítséget az állami gazdaságnak. Ha csak nem vesszük segítségnek azt, hogy elkérte a munkára jelentkezett 61 dolgozónak névsorát és azt jó mélyen az íróasztalba elzárta. A DEFOSZ bácsalmási járási titkársága lépett aztán közbe, hogy maga segítsen az állami gazdaságnak az aratási és csép (esi munkálatok megszervezésé, ben. A katymári állami gazdaság vezetősége azonban azon van, fogy a munkaerőhiány ellenére is befejezhesse az aratás megkezdéséig a növényápolási munkálatokat. A gazdaságban az aratást és caéplést felkészülten várják. A cséplőgépeket és aratógépeket kijavították és üzemképes állapotba helyezték. A hét végén már elkezdik az őszi árpa aratását. 371 holdon indul meg az aratás. A gazdaság két erőgépe a ga. bonanemüeket 350 holdon fogja learatni, míg 30 kaszás 313 holdon végzi majd el a munkálatokat. A gazdaságban már tisztán és fertőtlenítve állanak a gabonatároló helyek. A terméskilátá sokra való tekintettel a 150 va. gon gabona- befogadására alkalmas tárolót további 40 vagon befogadására alkalmas raktárral bővítették. A gazdaság dolgozói a munkaerőhiány ellenőre, munkájuk fokozásával igyekeznek leküzdeni a nehézségeket. A két nő. vénytermeltetö-brigád, a Kos. suth és a Komszomol párosversenyéböl a Kossuth 142 százalékos teljesítésével megelőzte a Komszomol 131 százalékos ered. menyeit. Az élenhaladó Kossuthbrigádban Mártinké Sándor 160 és Bakó Károly 140 százalékos eredményt ért el. A gyapottermesztö-brigádok, a Liszenko és a főleg ifikből álló Ságvári párosversenye o Ságvári.brigádnak hozta meg az elsőbbséget. A brigádban az ifik soraiból Ónodi Margit 185, Nagy Júlia 143 és Szabadi Rozália 139 százalékos teljesítései a kapálásban, valamint a gyapot egyelésében ösztönözték a brigád tagjait eredményeik növelésében. A versenykiértékelések során az éberség leleplezte Vén Józse. fet, az azóta már leváltott versenyfelelőst. Vén József Petres Istvánnak, a Ságvári-brlgád tagjának 226%-os egynapi teljesítését, munkaátlagként tüntet, te fel. így akarta Petre3 Istvánt külön jutalomban részesíttetni. A dolgozók ébersége azonban leleplezte ezt a mesterkedést és Vén Józsefet a gazdaság azonnal leváltotta versenyfelelősi megbízatásából. A tissakécskei és fehértói állami gazdaság párosversenyt kötött az aratási és cséplési munkákra A tiszakécskel állami gazdaság dolgozói elhatározták, hogy az aratás és cséplés idejére versenyre hívják a fehértói állami gazdaságot, hogy a két gazdaság között elmélyüljön a szocialista munkaverseny es ezzel is példát mutassanak az egyénileg dolgozó parasztságnak. A verseny pontjai a követ kezök: 1. Az aratómunkások párban dolgoznak, egy kaszás és egy marokszedő, akik elvégzik a kő. tél teregetését, a bekötést és a keresatrakást. 2. A keresztek száma holdan-Leleplezett fekete vágók Az elmúlt napokban a kiskörös! járás több községében feketevágókat lepleztek le. Récéién Stencel Sándort, aki két birkát vágott le engedély nélkül és húsát elmérte. Rácz János szintén két darab bárányt és egy birkát vágott le és húsát kimérte, özv. Buczkó Jánosné, volt hentes felesége egy darab kéthónapos borjút vágott le feként 45—50 lesz. 3. A területet felosztották 30 pár aratómunkás között. Egyénekre és páronként az alábbi terület jut: búzából egy hold 1066 nszöl, rozsból 4 hold 800 nszöl, szuperelit szöszösbükkönyböl, melybe a rozs támasztó növényként van bevetve, két hold 740 négyszögöl, összesen egy párra jut 8 hold 1010 négyszögöl. A gazdaság dolgozói vállalták, hogy az előzőleg megállapított 15 nap helyett a fenti területen levő gabonát 13 nap alatt vágják le. ketén. Vancsik János egy borjút vágott le engedély nélkül. Kaskantyú községben Agárdi János volt hentes és mészáros vágott le egy borjút engedély nélkül. Kiskörös községben Danis Mihály egy darab bikaborjút vágott le feketén. Császártöltés községben Lakner István vágott le feketén egyéves bikaborjút. A feketevágók' ellen a bűnvádi eljárás megindult. A Kecskeméti (Platter) Konzervgyár békebizottságának tagjai munkájuk megjavításával nevelik ■ dolgozó tcirsaikat a béke megvédésére A Kecskeméti (Platter) Kon. zervgyár üzemi békebizottsága nap mint nap fokozottabb harcot folytat a béke megvédésének érdekében. Az üzem dolgozói között ott dolgoznak a békebizottság tagjai is és állandó felvilágosító munkával erősítik a dolgozók békeakaratát. Dallos András, a békebizottság titkára és Kovái János bizottsági tag gyakran tartanak békegyüléseket s ezeken a gyűléseken ismertetik a koreai hösök szabadságharcát. Kovái János békebizottsági tag a békeívek aláírásgyűjtési munkájának megkezdése előtt nyolc béke-kisgyülést tartott az üzemben, Kern kis része van a békebizottság munkájának abban is, hogy a dolgozók között egyre fokzódik a versenylendület. A békebizottság tagjai mégma gyarázták a dolgozóknak, hogy a termelés fokozása is harc a békéért. Megértették ezt az üzem dolgozói s így napról-napra nagyszerűbb eredmények születnek. A békeivek aláírásánál Fábián Antal vagonrakó például vállalta. hogy teljesítményét 115 százalékról 143 százalékra emeli. Fábián Antal meg Is tartotta szavát és igen rövid idő alatt elérte a vállalt 143 százalékot. Hasonlóképpen pecsételték meg aláírásukat az üzem többi dolgozói is. így például Csordás István 129 százalékról 139 százalékra. Szurami Ferenc ládaszegező 125 százalékról 162 százalékra, Borda János 125 százalékról 153 százalékra, Szánló József 10 százalékkal növelte eddigi eredményeit. A békebizottság tagjai eredményes munkát végeztek az üzemen kívül is. Dolgozó parasztokat látogattak, akik szántén nagy lelkesedéssel, harcos elszántsággal írták alá a békeívet. — Ml nem állhatunk meg a munkával, a ml munkánk állandóan tovább folytatódik — mondotta Dallos András, az üzemi békebizottság titkára, amikor megindult a gyűjtés a koreai gyermekek megsegítésére. A békebizottság tagjai úgy határoztak, hogy ebben a munkában is résztvesznek valamennyien. A koreai gyermekek megsegítésére megindult gyűjtésben is jó eredményeket ért el a békebizottság. Az állandó felvilágosító munka eredményeként például Tóth Pálné 25 forintot ajánlott fel a korai gyermekek megsegítésére. Keresők József színién 25 forintot ajánlott fel, A békebizottság tagjai látják munkájuk eredményeit, ez azonban nem teszi őket elbizakodottá. Most valamennyien elhatározták, hogy a jövőben még jobb munkát végeznek, hogy még fokozottabban nevelik dolgozó társaikat a béke harcos megvédésére. Baráti kézszorítás a Kecskeméti Mezőker dolgozói és a lajosmiz^ei Sallai-tszcs tagjai között Hajnali 3 óra. Még csak de. reng a keleti ég alja, de már szapora sietős léptek kopognak mindenfelől a Mezőker Bercsényi-utcai épülete felé. Kettesével, hármasával igyekeznek a vál. lalat dolgozói munkahelyükre. Kongos beszélgetés, tréfa, kacagás veri fel az udvart, ahol más. kor ilyen időben csak az éjsza. kai csend honol. Ml az oka a korai gyülekezésnek? Hová készül a dolgozóknak ez a vidám csapata ? — kérdeztük meg az egyik munkanadrágba, gumicsizmába öltő. zött elvtáranöt. — Lajosmizsére indulunk, a Sallai Jmre-tszcs kisegítésére — felelte a kérdezett. — Gyönyörű, a zöldborsó ennél a csoportnál is, de a tagságnak rengeteg a munkája, nem győzi a szedést. Már-már úgy határoztak, hogy magnak hagyják megérni a zöldborsót, hiszen így sem megy kárba. Mi azonban röpgyülést hívtunk össze és elhatároztuk, hogy ma hajnalban, munkánk előtt néhány■ órára kimegyünk a Sallal-csoporthoz. Kisegítjük a tagságot, hiszen ha csak har. mincan megyünk is — akiknek eljövetelére biztosan számítunk —, ennek a kisegítő csapatnak 3 órai munkája is 10—12 munkanapot jelenít a tszcs számúra — folytatja a szót Szekér Marika elvtársnö —, nemrégiben még sajátmaga is dolgozó parasztlány, most bérelszámoló. Megérkezik a hatalmas teherautó. Padok kerülnek a tetőponyva alá és pillanatok alatt elhelyezkedik a „borsószedö.brigád” a gépkocsiban. Indulnak Lajosmizse felé. Fél 4-et mutat a toronyóra. Gerőcs Vendel elnök elvtárs és Szarvas Gergely kertész-brigádvezetö fogadják az érkezőket s szinte meglepődnek a gép. kocsiról leszállók nagy számán. .Jlányan is jöttetek, elvtársak t” — kérdi az elnök. Hirtelen öszszeszámolják a létszámot, a beígérkezett 30 helyett 38 az érkezettek száma. ,J)erék dolog” — mondja Geröcs elvíárs és már Intézkedik tó, hogy még több szedőkosarat hozzanak a csoportbeliek, mert a vártnál na. gyobb a létszám. Serényen indul a borsószedés munkája. A kertész-brigád vezetője, Szarvas elvtárs, buzgón oktatja a , kezdőket”, saját maa mindig ott segít, ahol valaki issé visszamaradt a soron. — Gyűlnek a kosarak, garabók, telnek a zsákok. Erős a harmat, lucskos a borsóföld, így a kecskeméti Mezöker.lányok hamarosan ledobják a szandálokat, mezítláb hajladoznak, serénykednek a sorban, senki sem akar lemaradni. Hamarosan kialakul a párosverseny is de itt nagyon kell vigyázni a munka minőségére, mert hiszen a ver. seny hevében leszedett apróbb, szemű borsóhüvely erősen lerontaná a kiváló minőséget. Észre sem veszik, máris 7 óra lett. Oly gyorsan futott az idő, a kecskemétieknek már indul niok kell, hogy időben érjenek be rendes munkájukhoz. A DlSZ-esek munkacsapata alig akarja abbahagyni az o y gyorsan megtanult s megszeretett munkát, de alig akar elin. dúlni az MNDSZ-asszonyok munkacsapata tó. Rövid búcsú a tábla szélén. Geröcs elvtárs látható jóindulattal és őszinte elismeréssel köszöni meg a nyújtott segítséget. Baráti kézszorltásban simulnak össze a sarlóhoz, kapához és másik oldalról az írótollhoz, író. géphez szokott kezek. Víg nóta csendül, hazafelé tart a ,borsószedŐ-brlgád...” A Megyei Előadóiroda előadásai: Június 14-én este 8 órakor a következő' helyeken „A jugoszláv falu a kulákok jármában” címmel tartanak előadást. Bácsalmás: Szőllösi Gergely, Katymár: Szabó István, Kunbaja: Halustyik Mihály, Csikéria: Tóth Károly, Kelebia: Oseszlár Vilmos. Tompa: Gál Lajos,
