Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. június (6. évfolyam, 125-150. szám)
1951-06-29 / 149. szám
VI. évfolyam, 149. szám Ara 50 fillér Hogyan hajtja végre a Bajai városi pártbizottság a ltongrrszszus határozatát a mezőgazdaság szocialista átépítéséért. __ Az Alföldi Kecskeméti Konzervgyár szakszervezeti aktívái állandó felvilágosító munkával harcolnak a versenymozgalom kiszélesítéséért, -— A dolgozók leve. leikben a legsúlyosabb bünteiést kérik a Grősz-banűa tagjaira. irriiir ............................ m sem 1951. iúnius 29, péntek Munkaverseny a falun Az Idén úgy kell • aratnunk, úgy kell a behordást és csépiést elvégezni, hogy a szemvesz. teséget a lehető legkisebbre szorítsuk le. Harcolnunk kell minden szem gabonáért. Az alapos felkészülés hiánya, a gondatlanság, a tervszerütlenség évrőlévre tetemes szemveszteséget okozott. Már az aratásnál, an. nak kései kezdése, a xtúlérés, a kalásztörés következtében 4—6 százalékban kiperget1 szem, amely veszendőbe ment. A késői behordás, a rázás következtében újabb 2—3 százalék a veszteség. A gondatlan csép. lés további 4—5 százalékot je. lenlhet. Hogy Idejében zsákba, raktárba kerüljön a gazdag tér. més, igen nagy munkát, harcot Igényel. Minden perc késedelem ezer és ezer mázsa gabona kipergését okozhatja. A gyors munkának, a veszteségmentes aratásnak tehát egyik legfontosabb előrelendítő je a versenymozgalom. >rA szocializmus nemcsak nem fojtja el a versenyt — ellenkezőleg — először teremti meg annak lehetőségét, hogy a versenyt való. tan tömegméretekben alkalmazzák, hogy valóban a dolgozók többségét vonják be olyan munkába, ahol megmutathatják, hogy mit tudnak, ahol kifejleszthetik képességeiket, ahol megnyilvánulhatnak azok a tehetségek, amelyek a népben, e frissen buzogó forrásban meg. vannak és amit a kapitalizmus ezer és ezer, mittió és millió eset. ben eltiport, elnyomott és elfojtott.” Ezt tanította Lenin elvtárs a munkaversenyről. Lenin tanítása — a nagy Szovjetunió dől. gozóinak példamutatása nyomán ! — egyre szélesebb méretekben válik valóra hazánkban is. Az Ipari munkásság napról.napra erősödő munkaversenye példáján, mezőgazdaságunkban is bontakozik a verseny. Egész sor jel arra mutat, hogy a gépállomások, állami gazdaságok, termelőszövetkezeti csoportok dől. gozól kezdik becsület és dicső, eég dolgának számítani a munkát és rálépnek a kibontakozó verseny útjára. Megyénkben a mezőgazdasági versenymozgalom az elmúlt evekben szép eredményeket ért el. Különösen az állami gazdaságokban, gépállomásoknál és termelöcsoportoknál. De eredmények születtek a falvak dolgozóinak versenymozgalmá. ban is. A dolgozó parasztok lelkesen és odaadóan törekedtek a versenyvállalások teljesítésére. A verseny ennek ellére sem ho. zott megyénkben olyan eredményeket, mint a versengés nyomán várni lehetett volna. Ml ennek az oka? A DÉFOSZ megyei titkársága egyszerűen » falu. spontán pró. bálkozásaira, majdnem a véletlenre bízta a verseny szervezeti formáinak, módszerének kialakítását. Versenytervük, ha egyáltalában Ilyen van, nem nyugszik előzetes helyi tapasz, tálatokon, egészséges paraszti kezdeményezéseken. A majdnem a véletlenre bízott szervezés azán csupán csak versenyfel. hívásokat szült — valóságos versenyeken kívül. Még ma is özönlenek a nagyhangú versenyfelhívások, amelyek mögött azonban nem húzódik meg a versenymozgalom. A legtöbb versenyfelhívásban irreálisan határozzák meg a versenymozgalom céljait. Nincsenek tekin. tettel a feladatokra és a végrehajtás lehetőségeivel. A megyei DÉFOSZ-szervezet belátta ezeket a hiányosságokat és az utóbbi időben már jobb munkát. végez. Hiba még mindig a munkájukban, hogy kevés benne a kezdeményező erő. Túl sokat \á. maszkodnak a központra és ezért kullognak a feladatok mögött. Az idén is úgy néz ki a helyzet megyénkben, hogy csak akkor fog kibontakozni tel. jes nagyságában a mezőgazdasági verseny, ha már befejeztük az aratást, cséplést és begyűjtést- Jelenleg még senki nem tudja megmondani, hogy a megyében globálisan hogyan áll az aratásnál a versenymozgalom. A megyei versenyiroda sem ismerte globálisan az aratás helyzetét, nem tudta, hol vagyunk elma. radva, hol szorít a cipő, hol kell jobban mozgósítani, hol kell segítséget nyújtani. A megyei tanácsnál hosszú ideig életlen, ség és közöny uralkodott a versennyel kapcsolatban. Hol nem volt versenyiroda, hol nem volt irodahelyiség, hol nem volt versenyfelelős, hol mellékesen intézték a versenyügyéit, hol nem ült össze a versenybizottság — ezek jellemezték a megyei versenyiroda munkáját. A megyei szerveknek egyhelyben topogása azután rányomta a bélyegét a községi szervek munkájára Is. Egy.két község kivételével alig akadt falu, ahol jól gondoskodtak volna a ver. seny nyilvánosságáról. A legtöbb községben üresen ásít a versenytábla, vagy a szél lengeti azokat a „hirdetménye, két”, amelyeken a legtöbb eset. ben olvashatatlanul közük, hogy küc Járnak a mezőgazdasági munkák élén. Van olyan község la, ahol még nincs Is verseny. ■ tábla. A verseny nyilvánosságának I biztosítása elsősorban a DEFOSZ feladata. A rendszeres értékelés, a jő eredmények és az esetleges elmaradás nyilvánosságra, hozása hatalmas lendítői a versenynek, a legtöbb község, ben nincs kiértékelés, nincs ha. táljárás és ezért nincs a nyll-Fokossmk a% aratás ütemét Az egész megyében egyre na. gyobb lendülettel végzi dolgozó parasztságunk az aratást. Több községben befejezték az őszi. árpa-aratást, a rozs aratása szépen halad és már jelentések futottak be, hogy a búza aratását is megkezdték. Tegnap összeült a megyei tanács versenyirodája, hogy kiértékelje globálisan: hogyan áll az aratás megyénkben. Eddig ugyanis csak egyes községekből álltak adatok rendelkezésre. Globáli. san a megyei szervek nem tud. ták, hogy hogyan áll megyénkben az aratás, hol kell az ütemet meggyorsítani és hol kell a felmerült hiányosságokat kiküszöbölni. Megyénkre jellemző, hogy az aratás üteme még nem tudóit: olyan mértékben kibontakozni, mint az tavaly az aratás elején tapasztalható volt. Ennek egy. részt az az oka. hogy több állami ga.zadságban és termelő, csoportban meglazult a munkafegyelem. így például a solti állami gazdaságban munkaidő alatt kártyáznak a dolgozók. A tiszakécskei állami gazdaságban pedig nem ismerik a dolgozók a normát. Egyes helyeken munkatorlódás taPaszialható. különösen azért, mert nem jól szervezték meg a növényápo. lást. Megyei viszonylatban az állami gazdaságok 65.5, a tér. melőcsoportok 78.8 és az egyénileg dolgozó parasztok 77.7 szá. zalékban végezték el a növényápolást. A megyei átlag 68.1 százalék. Ez azt jelenti, hogy a növényápolás az aratás idejekor még mindig tetemes munkaerőt köt le. A megyei versenyiroda teg. napi kiértékelése szerint me. gyénkbe.n az aratás helyzete a következő: az állami gazdaságok az ösziárpa 58 százalékát aratták le. Tavasziárpánál körűibe, lül a vetésterület egyötödét, a rozsnak egy százalékát, a repce 100 százalékát. Az összes vetések 10 százalékát aratták le ed. dig. A termelöcsoportok az őszi. árpa 78 százalékát, a tavasziárpa 1 százalékát. a rozs 11 százalékát, a repce 18 százalékát aratták le. Az átlagszázalék rosszabb az állami gazdaságok átlagszázalékánál. Az össz. területnek eddig csak S száza, lékát aratták le. Még kedvezőtlenebb a helyzet az egyénileg dolgozó parasztoknál. Ezek az ősziárpa 55 százalékát, a tavasziárpa 1.5 százaié, kát, a rozs 1.5 százalékát, a repce 65 százalékát aratták le. Állaguk csait 2-5 százalék. A tegnapi kiértékelés azt mu. tatja, hogy megyénkben min. denü-t megkell gyorsítani az ara. tás ütemét. A meggyorsításnak egyik leghathatősabb eszköze a munkaverseny kiszélesítése. A DÉFOSZ.nak ég a tanácsoknak nagyobb gondot kell fordítani a munkaversenyre és jó szervező munkával biztosítani, hogy a dolgozó parasztok lelkes versenye tovább fejlődjön. Párt. titkáraink, tanácselnökeink most még odaadóbban, még Inkább éjt nappallá téve dolgozzanak. Lépjenek fel a maradiság, a megalkuvás, az ellenséges aknamunka minden megnyilvánulása ellen, lelkesítsék oda. adó munkára az egész dolgozó parasztságot, vigyék győzelemre népünk, országunk nagy ügyét, a békearatást Többf mint 1.000 holdon aratják már Bácsk-Kiskun megye állami gazdaságai a rozsot A mátéházi állami gazdaságban megkezdték a búza aratását A bácskiskunmegyei állami gazdaságok az ösziárpa aratása után egyre nagyobb munkaerővel kezdenek a rozs aratásához. Az ösziárpa aratásán négy kombájn dolgozott a megye gazdaságaiban, melyek a kézierövel együtt eddig több. mint 3000 holdon végezték el az ősziárpa aratását. Az állami gazdaságok eddigi terméskilátásai azt mutatják, hogy átlagban 3 mázsával több az idei ősziárpatermés. mint a tavalyi. A csátaljai állami gazdaság 250 holdon, a kalocsai ugyancsak 250 holdon, a nemesnádudvari állami gazdaság pedig 400 holdon fejezte be az ösziárpa aratását. A garai és a nemesnádudvari gazdaságban 16—16 mázsás ősziárpátermési várnak, de a csátaljai állami gazdaságban számításuk meghaldja a 18 mázsát is. , A rozs aratását: edidig a megye állami gazdaságai több, mint 1000 holdon kezdték meg, amiből ugyancsak 2.5i—3 mázsával nagyobb termésre számítanak, mint az elmúlt esztendőben. Csátalján például, ahol 110 hold rozs aratásába kezdtek a dolgozók, a föld egyes részein 14 mázsás termésre is számítanak. Jól halad a rozs aratása Császártöltésen, Kiskunfélegyházán és a tompái állami gazdaságban Is, a dolgozók minden igyekezetükkel azon vannak, hogy a rozs aratása után a búza gazdag termését is gyorsan betakarítsák. A mátéházi áüami gazdaságban a hét elején a kombájn megkezdtei a már lekaszált árpa elcséplését. A kombájn a keresztsorokon végig halad és munkájával kiküszöböli &z összehordást. Szerdától a -cséplés munkálatait a gazdaság egyik cséplőgépe végzi, mert a kombájn és az 5 aratógép megkezdi a búza aratását. Az állami gazdaság a közel 360 hold búza aratását 4—5 rap A hágai nemzetközi bíróság levelet intézett az iráni külügyminisztériumhoz. A levél szerint a bíróság június 30-án kívánja megvizsgálni Anglia panaszát az iráni kormánynak a volt Angol- Iráni Olajtársasággal kapcsolatosan tett lépései miatt. Haszibi pénzügyminiszterhelyettes kijelentette: az iráni kormánynak a volt Angol-Iráni Olajtársasággal van dolga, nem pedig az angol kormánnyal. Hymódon a volt Angol-Iráni Olajtársaság üzemei államosításának kérdése egyáltalán nem tartozik a hágai nemzetközi bíróság hatáskörébe. alatt akarja befejezni. Az elkészített terv szerint a kombájn 50 holdon, az aratógép pedig 300 holdon aratja majd a búzát. A dőlt részek, a sarkok és a földtáblák széleinek aratására a gazdaság 60 kézi kaszást állít munkába. A búza aratásával egyidöben megkezdik a tarlóbuktatást is. Az erőgépek éjjel és a munkád ban nem levők nappal végzik majd az 1200 hold learatott terület 'tarlóbuktatását, hogy mielőbb elvethessék a másodnövény-féleségeket. Haszibi a nemzetközi bíróságtól érkezett levelet .,nem találja helyénvalónak”. Irán népe 'támogatja az iráni kormányt. Teherán! sajtójelentések szerint az iráni közlekedési dolgozók szövetsége közölte a kormánnyal, hogy mindaddig ingyen szállítja a benzint és az olajat, amíg a kormány nehézségekkel küzd. Naszer Kaskai, a nagy kaskai törzs vezetője közölte Moszadik miniszterelnökkel, hogy egész magánvagyonát a kormány rendelkezésére bocsátja az ország anyagi támogatása céljából. Az iráni kormány ismét hangsúlyozza, hogy a kőolajügy nem tartozik a hágai nemzetközi bíróság hatáskörébe vánosságra való hozatal. Ezért nem ismerik megyénkben a mezőgazdasági munka területének hőseit, kiváló dolgozóit. Igen gyakran saját termelőszö. vetkezettében, vagy saját falu. jában sem. Fontos, hogy községi pártszervezeteink foglalkozzanak a mezőgazdasági munkaverseny nagyfontosságú kérdésével. — Segítsék, irányítsák, ellenőrizzék az állami szerveket és tö. megszervezeteket, segítsenek a felvilágosító munkában, lépjenek fel keményen minden bürokratikus huza-vona ellen, hogy így a dolgozók lelkesedése, versenykedve, munkaszeretete ma. radéktalanul érvényre jusson és a szemveszteség kiküszöbölésé, vei sokszázezer mázsa gabonát mentsünk meg a dolgozó nép számára.
