Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. június (6. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-03 / 127. szám

A dunavecsei járás kulfxiráíis kérdései

A jugoszláv nép harca Tito fasiszta bandája ellen

Olyan korban éltek, amilyenben a dolgozóknak mé% sohasem volt részük

lyeÖt tíépt értéketeket, aki a

népi haladó hagyományokat művészi színvonalon, feldolgozva, segítségére sietne az egyre fej. lödő kultúrmozgalómnak.

Mindezek a hiányosságok arra késztetnek bennünket, hogy felkutassuk járásunk haladó hagyományait, hogy ezekre mint biztos talajra építhessük a kulturális tömegmunkát. Még a nyár folyamán községeink nagyrészében létrehozzuk az egységes kultúrcsoportokat és kérlelhetetlen harcot folytatunk a klerikális és a kulák reakció kozmopolita mesterkedései ellen. Végül, de nem utolsó sorban, ezen a téren fokozottabban, mint eddig, példát veszünk a Szovjetunió kulturális eredményeiről és tapasztalatait felhasználva, ml is azon leszünk, hogy céljainkban nemes s virágzó népi kultúrát valósítunk meg.

CSÁKI LAJOS, a dunavecsei járás népművelődért osztály főelőadója.

róság elnöke, Vuklcs Klalcs, a beráni kerület államtlgyésze, Vukicsovics, a cetinjei kerület államügyésze, Alekszica Pavics, a fehérmezei kerületi bíróság elnöke és mások kijelentették, hogy nem hajlandók) vádat emelni és bírói eljárást lefolytatni a hazafiak és szabadságharcosok ellen.

A dolgozók bojkottálják

a fasiszta gyűléseket

Jugoszlávia dolgozói bojkottálják és meghiúsítják a fasiszta gyűléseket és konferenciákat, amelyekben a Tito-kllkk minden hangnemben magasztalja az ama. rikal agresszív politikát és rágalmazza a békeszerető Szovjetuniót, valamint a népi demokratikus országokat Maguk Titóék is beismerik, hogy Szlovéniában a gyűlésekre és értekezletekre a várt látogatók számának csak egyharmada megy el. A Belgrádban tartott konferenciákon a meghívottaknak még negyven százaléka sem jelenik meg.

A hazafiak a haladó sajtó éa röpdratok terjesztése útján Ismertetik meg a jugoszláv dolgozókat a bel- és külpolitika legfontosabb kérdéseivel. Nemrég a jugoszláv hazafiak Zágrábban, a filmszínház falaira ilyen Jelszavakat Írtak: „he Titóvall”, „Éljen Sztálin!”, „Éljen a Szovjetunió!”

Jugoszlávia nép« tudják, hogy a Tito-kllkk ellen folytatott haj. cukban nincsenek egyedül. Mellettük áll a béke és demokrácia tábora, Álén ia Szovjetunióval. A világ összes haladó erőinek nagy és nemes segítségével « jugoszláv dolgozók le fogják győzni Tito fasiszta rendszerét.

Pártunk n. kongresszusán Rákosi elvtlrs rámutatott arra, hogy: ,,A népi demokrácia politikai és gazdasági sikereihez hasonlóan a kulturális fejlődés is jelentékeny eredményre tekinthet vissza * — és ez — „vonatkozik a kulturális életünk minden szakaszára.” Valóban a szocializmusunk építésének egyik döntő szakasza a kulturális forradalom kiszélesítése, az új, a népi kultúra megteremtése, mely felszámolja a Horthy-rendszer kártevő örökségét. A kultúrforradalora hatását, az új felé való törekvést megtalálhatjuk a du. iiavecSei járásban is. Tömegszervezetcink, szakszervezeti kultúrcsoportjaink és népi-táncegyütteseink jó. lelkes zenekari és énekkari munkája jellemzik a dunavecsei járás községeinek kulturális életét.

Járásunk minden községében vau népkönyvtár, amely nemcsak a körzeti könyvtárak köry.-iböl áll, hanem kiegészül a helyi •tömegszervezetek, a lJárt és az egyéb társadalmi egyesületek könyvtárainak anyagával. Hartán például egy 1000 kötetes súlypont-könyvtár van kialakulóban.

Járásunknak jelenleg nincs egy olyan községe, ahol ne lenne kultúrcsoport. A kulturális tömegmozgalom eredményeit jelenti az is, hogy Hartán az állampusztai MNDSZ-tánccsoport saját elgondolása szerint feldolgozott népi motívumokból állította össze táncszámát, amellyel úgy a járási, mint a megyei kultúrverseny döntőjében jő eredménnyel szerepelt. Állampusztán különösen élénk a kulturális tevékenység. Hetenként kultúrműsort rendeznek és munkájukba mindinkább bevonják az MNDSZ-asszonyok mellett a ta. nyavllág fiatalságát Is.

Eredményesen fejlődik kulturális életünk a „kuUúrotthonok építése terén is.” Ez bizonyítja azt, hogy az eddig létesített kultúrótthonokat hónapról-hónapra újak követik. Solton például nemrég avattuk fel a járás legszebb kultúrotthonát, amelynek hatására most Dunapatajon társadalmi munkával egy új kultúrotthont fognak építeni a falu dolgozói. Kulturális tömegmozgalmunk eredményeit mutatja az is, hogy a Szabad Föld Téli Esték megrendezése során több helyen — és Így Dunát «tétlenen Is — minden összejövetelt egykét jól megválasztott műsor, számmal tették színesebbé, gazdagabbá. Az egyre szélesedő kultűrmozgalom megérttette pedagógusainkkal is, hogy idejükhöz mérten kötelességük bekapcsolódni és tudásukkal aegiteni a falu kulturális életének kibontakozását. A tömegkultúrához vsa ló megváltozott viszony egyik bizonyítéka, járásunkban az, bogy a falu népmüvelödésl ügyvezetői általában az élenjáró pedagógusokból kerülnek ki. Lelkes és odaadó munkájuk nyomán az úttörők fegyelmezett és lelkes énekkara, a DlSZ-flatalok színjátszói mind sűrűbben áF lanak a közönség elé.

Mindezek az eredmények azonban nem terelik el figyelmünket a hiányosságokról. Nem, mert ha alposan kiértékeljük eddigi eredményeinket, meg kell állapítanunk, hogy igen sok tennivaló vár ránk. Többek között fel kell s-lmolnunk a tömegszervezetek sovinizmusát az egységes falusi kultúrcsoportok kialakításával szemben. Meg kell valósítanunk az egységes vonalvezetést a töimegszervezetek kulturális tevékenysége szempontjából. Az eddigi tapasztalatok őzt bizonyítják, hogy az egységes vezétes hiánya a legtöbbször akadályozza a népi kultúra művészi színvonalának emelését. Es erre legjobb példa Dunapataj, ahol minden adottságunk megvan arra, hogy egy erős és egészséges egységes kultúrcsoportot hozzunk létre — me’ybén rz összes művészeti ágak egyforma súllyal vannak képviselve —, ftlágia a szervezetek sovinizmusa miatt mégsem lehetett

megvalósítani. Igen nagy hiba azonban az is, hogy a DISZ- fiatalok elhanyagolják a kultúra építését. A járás területén alig van egy-két DISZ-szervezet, amelyben kulturális tevékenységet folytatnak. Általában a DISZ-szervezetek munkájára jellemző, hogy nem tudják összehozni és helyesen irányítani azokat az egészséges kezdeményezéseket, amelyeket egy.eg.y alkalommal felszínre hoznak a fiatalok. A hartai DISZ-sz.ervezet például arra hivatkozik, amikor a tánccsoportját nem tudja összetartani, hogy a legügyesebb táncosok Budapestire, vagy Dwiapentelére mentek el dolgozni. Arra azonban a szervezet vezetői nem gondoltak, hogy kellő időben, jó felvilágosító munkával jó kádereket neveljenek az eltávozottak helyére.

A járá3 területén lévő kultúrmunkára általában jellemző a kampányszerüség. Kultúrcso-Csaknem bárom év telt el azóta, hogy a Tito-klikk Jugoszláviában felszámolta a népi demokratikus rendszert és vérszomjas rendőri-fasiszta rendszert létesített. Ez alatt az idő alatt Titóék teljesen leleplezték magukat. A jugoszláv dolgozók milliói saját szemükkel győződtek meg róla, hogy a belgrádi fasiszta kormány áruló, kémek és gyilkosok bandája, amely az amerikai-angol ■ Imperialisták szolgálatában áll.

A Tito-klikk, miután kiszakította Jugoszláviát a béke. demokrácia és szocializmus táborából, egyre messzebbre vezeti az országot a kapitalizmus visszaállításának és a nemzeti függetlenseg felszámolásának útján. A fasiszták a gyarmati kizsákmányolás jármát, az éhség és a nyomor bilincseit rakták a dolgozókra és a jugoszláv népet ágyú töltelékké akarják változtatni. A belgrádi árulók, hogy a jugoszláv nép haragját elnyomják, fokozzák a rendőri terrort, amely tízezrével szedi áldozatait a hazájuk szabadsá gáért és függetlenségéért hősiesen küzdő harcosok soraiból

A fasiszta rendőr nem képes meggátolni a jugoszláv nép harcát a békéért, a szocializmusért

£>6 sem Rankovlcsnak, a véreskezü hóhérnak fasiszta térfórja, sem Tito féktelen demagógiája, áe áz amerikai monopolisták „segítsége" nem képes megállítani Jugoszlávia népeinek harcát, melyet a békéért, demokráciáért és szocializmusért és azért folytatnak, hogy hazájukat az imperialista rabszolgatartók uralma alól felszabadítsák. Ehhez a szent harchoz a munkásosztály, a dolgozó parasztság és a haladó értelmiség soraiból a hazafiak egyre újabb és újabb ezrei csatlakoznak.

A Jugoszláv hazafiak óriási erőfeszítései arra irányulnak, hogy minden módon akadályoz, zák a stratégiai nyersanyag kivitelét az amerikai milliárdosok és milliomosok számára. Jugoszlávia dolgozói tudják, hogy a hazai föld mélyéből rablógazdálkodással kitermelt színesfémeket az imperialisták olyan fegyverek gyártására használják fel, amelyek most halált és pusztulást szórnak Koreában és a békeszeretö népeket fenyegetik. A jugoszláv dolgozók meghiúsítják azokat a terveket, amelyeknek az a céljuk, hogy munkásokat toborozzanak a szénbányákba, ércbányákba és erdőgazdaságokba

Á belgrádi kormánykörök maguk is beismerik, hogy képtelenek mozgósítani *z

portjaink még nem azzal az igénnyel készülődnek, hogy állandó és nívós kulturális tevékenységet folytassanak. E hibának az oka, hogy sem a helyi tanácsok, sem az ügyvezetők, de maga a járási népművelési csoport sem tett eddig lépéseket abban az irányban, hogy állandó, folyamatos forradalmi kultúrát biztosítsanak községeinkben, — Amíg az egyik oldalon tehát a népkönyvtárak, a Szabad Föld Téli Esték és a Szabad Föld Vasárnapok szervezésével megszűnt a kampányszerüség, a produkciós munka területén továbbra is uralkodik a kampányszerű jellem. Elhanyagolt területe kulturális forradalmunknak a népi zene és az éneklés vonala is. Falusi zenekaraink, „cigányzenekaraink” munkája még ma is gyakran lerombolja azokat az eredményeket, amelyeket mi a népi zene vonalán etértünk. Legtöbbször a kozmopolitizmus ér. vényesül ezen zenekarok száexport-tervek teljesítéséhez szükséges munkásiömegeket. Azok a munkások, akiket Titóéknak sikerült erőszakkal mozgósítani, csoportosai) ősöknek meg az ércbányákból, a szénbányákból és az erdőgazdaságból. A munkások állandó hiányozása a Tito. féle vállalatoknál meghaladja a 30 százalékot.

A távolmaradás és az elkésés egyedül az 1950. év nyolc hónapja alatt 120 mülió munkanapot tett ki.

A munkások nem teljesítik a Titóista terveket

A jugoszláv szén- és ércbányákban a hazafiak lelassított ütemben dolgoznak, s elrontják az imperialisták érdekében használt gépi-berendezéseket. A zenicei va&öntögyárban az utolsó Időkben üzemképtelenné tettek 12 emelődarút, a bori ércbányákból pedig, ahonnan a rezet az amerikai háborús gyujtogatőknák szállítják, 30 exkavátor Segítségével naponta mindössze 3 ezer tonna ércet bányásztak ki, holott ezt az ércmennyiséget két-három exkavátorral is ki le. hét termelni.

Ennek eredményeképpen a stratégiai nyersanyag kitermelésének Tito-féle tervei meghiúsulnak. Tavaly a trepcsai ércbányákban a kitermelés 20 százalékkal, a bori bányákban több mint 3ő százalékkal, a kosztoméi bányában 40 százalékkal, a „Dobra szrecsa”. és a „Vörös OsiUag”-bányákban pedig felével csökkent,

A Jugoszláv hazafiak, felhasználva a hitlerista megszállók ellen folytatott felszabadító mozgalom tapasztalatait, különféle bevált harcieszközökhöz folyamodnak. így 1950 végén a belgrádi hazafiak felgyújtották a „Partizanka”-gyárat, amelynek' termelése háborús előkészületekre szolgált. A mitrovical kokszosító gyárban a hazafiak felrobbantották az áramíejlesztögépet, a trepcsai bányákban a robbanóanyagraktárakat. Szkoplebah levegőbe repültek azok a raktárak, ahol a háborús gyujtogatóknak szánt készárukat tárolták. Mind gyakrabban siklattak ki stratégiai nyersanyaggal megrakott vasúti szerelvények,

A dolgozó parasztok nem teljesítik a vetésterveket

Egyre elszántabban’ csatlakozik a harchoz Jugoszlávia dolgozó parasztsága. Ez a harc a Tito-féle kiszipolyózó adók ellen, az ipar és az erdökitermelés részére történő munkaerömozgósitás ellen, a háború, a nyomor és az éhség politikája ellen irányúi.

Az Idén » ta vaszi vetés Az

maiban. Ezen & téren feltétlenül

javítani fogunk olymódon, hogy a hivatásos zenészek szakszervezetének figyelmét felhívjuk erre a súlyos hibára és meg fogjuk magyarázni, hogy az eddig elért eredmények őket is a nézeteik megváltoztatására kell, hogy bírják. Jövőben a falu dolgozóiból népi zenekarokat fogunk létrehozni, amelyhez fokozottabb mértékben vesszük igénybe a tömegszervezetek segítségét.

A munkánk egyik nagy hiányossága az a körülmény, hogy járásunk parasztságának haladó hagyományai a Horthy-idők fertőző levegőjében nagyrészt elpusztultak. A népviselet az egyea helyek kivételével alig található. Hartán például a magyarnyelvű lakosság népművészete veszendőbe ment, viszont a németajkú lakosság bútorai, használati tárgyai, ruhadarabjai tovább élnek s határozottan magyar népi motívumok. Ezen a téren azonban a legnagyobb hiányosság az, hogy alig van olyan szakember a járásunk területén, aki felkutatná az elsüországban jóval korábban kezdődött, mint tavaly. De a vetési munkálatok befejezésének határideje már régen lejárt, amikor a vetésterületnek még csak egynegyedét vetették be. Különösen lanyhán haladnak a kalászosok — a búza, rozs és zab veetése. Április 17-én Szerbiában a vetésterületnek mtndöszsze 20 százaléka, a Vajdaságban 21 százaléka, a belgrádi területen 17 százaléka, Koszov és Metohia területén pedig csak 11 százaléka volt bevetve. Még lassabban megy a vetés Szlavóniában, Boszniában és Hercegovinában.

A belgrádi kormány, hogy a Parasztokat a vetés elvégzésére kényszerítse, az UDB — a Tito. féle rendőrség — 50 ezer emberét küldte szét a falvakba. Ezek erőszakot alkalmaznak azokkal a parasztokkal szemben, akik nem hajlandók a fasiszta banda javára dolgozni. De a véreskezü Bankovics Janicsárjai sem tudják betörni a hazafias parasztok ■ ellenállását.

A harcokban résztvesz a hazafias értelmiség is. Az Írók, művészek, társadalmi tényezők, egyetemi tanárok, orvosok, diákok és mérnökök egyre többen és aktívabban harcolnak a munkások és parasztok oldalán. A belgrádi egyetemet csak a múlt évben a diákoknak több mint 35 százaléka hagyta ott.

A hazafias érzésű tisztviselők közül sokan nyíltan kijelentik, hogy nem hajlandók résztvertüi a Tito-kllkk gaztetteiben. Torna Szavícs, a podgoricel bl-Közeledlk az Iskolaév vége, a vizsgák Ideje. Amikor számot keli adnotok elvégzett munkátokról. Most dől el, véretekké vált-e az, amit a tanuláson keresztül megszereztetek. Most, a vizsgák Ideje előtt bizonyára soraitokból nem egy tanuíópajtás agyában merült fel a gondolat, érdemes volt.e fokozni tanulástokat, törekedni a jobb tanulmányi wedményekre? Etet igenis, érdemes volt.

Ti, akik a legboldogabb időben éltek, nevelődtök ég nőt. lök fel, olyan kort élvezhettek, amilyenben még soha nem volt részük a dolgozó' millióknak.

Nézzetek a Szovjetunióra, a szovjet Ifjúság boldog, vidám és örömteli életére. Ilyen lett a ti életetek Is, ilyenné fog kovácsolódni mindnyájunk élete a szocializmusbhn. Értsétek meg, hogy új világot építünk. Ujtípusú, a szocializmust építő emberekre van szükség. Olyan emberltre, amilyenele ti lesztek. A ti erőtök, a U tudományotok, a

ti megacélozódott elszántságtolt teszi majd még termékenyebbé gyárainkat, földjeinket, laboratóriumainkat. Bányáinkban a ti munkátok révén egyre több gép fogja fejteni a Bzenet. Gyárainkból egyre több és több gép fog kigördülni mezőgazdaságunk számára. Az új gyárak új gépei Is a ti munkátok nyomán fogják könnyebbé tenni a munkát, növelni a termelékenységet. Ti lesztek a tervezői, kivitelezői, építői éa munkába lendltői mindennek, amit egyszóval úgy hívunk, hogy termelésű TI tanítjátok majd az utánatok követ, közöket az új tudományra, a komunlzmua építésére, az igazi hazfiságra, a soha meg nem alkuvásra, a mindig előre és újratörekvésre.

Igen, érdemes volt nektek tanulni. És az éwégi bizonyítvány számotokra újabb feladatot jelentsen. Tanulni, tanulni, tanulni.

Babity Ferencné, MNDSZ-népnevelő, Baja