Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. május (6. évfolyam, 100-124. szám)

1951-05-22 / 116. szám

Hogyan ci'Őmííí kapcsolatát a* egyénileg dolgozó parasztokkal a sóit vadkerti Petőíi-teriiielőszö vetkezet? Alig több. mint egy esztendő alatt erős. további sikereket ígérő csoporttá fejlődött a solt_ vadkerti Petőfi-termelőszövet- kezet. a. kezdeti nehézségeket, a tájékozatlanságból eredő hi­bákat úgy vészelték át, hogy megizmosodva kerültek ki. Ami kifelé, az egyénileg dolgozó pa­rasztok felé kitűnik, az a cso­port egyre fejlődő jómódja. Már tavaly a 3 hold konyhakerté­szetben 75 ezer forint értékű árut termeltek. Idén sokat ígér a szőlő, a kalászosok, a több. fajta ipari növény, a szép állat- állomány, de méginkább a ki­bővített kertészet, amelyről — Dezmond János vezetése alatt — elmondható, hogy mintagazda- ság. A csoport elérte azt. hogy nemcsak érdeklődéssel, de nagy elismeréssel is «és rá az egyéni­leg dolgosó parasztság és nem egy tekintetben követi is. Kitű­nik ez a gyapotnál. Tavaly az egész vadkerti határban egyedül a Petőfi vetett 400 ölet. Jól be­vált, s az idén tavasszal Soltvad- kert mar 35 holdat kötött le szerződésre. A csopprt jó munkája után várható gazdasági eredmények ctápján tehát őszre bízvást szá­míthat egészséges fejlődésre. De megelégszik-e ennyivel? Nem. A Petöfi-csoport céltudatosan, jó módszerekkel erősíti kapcso­latát a kívülálló egyénileg dől gosó parasztokkal_ Eredményeik okát nem tartják véka alatt. Állan­dóan hangoztatják a gépi, nagy­üzemi munka kézzelfogható hasznát. Példa erre maga a ker­tészet. Kisparaszt Is próbálko­zott régebben éppen itt az öntö­zéses kertészettel, de belefulladt. A csoport kertészetének meg az egész környék csodájára jár. Vagy az árpa- Egymás mellett van a csoporté, mc-g a kisbér, löké. A csoporté nagy, gazmen­tes, az egyénieké sárga, tele van repcével. De nem is látott sem traktorekét, sem műtrágyát, som fogasolást. Maguk a gaz­dáik is fejcsóválva ismerik el a különbséget. Mi ebből a tanul­ság? Az, hagy egyénileg nem áll módjában senkinek úgy termel­ni, mint nagyban, közösen. A csoport tagjai- maguk vi­szik, kifelé az eredményeket. AZ érdeklődök eljönnek, meg- meggy őzödnek; — és nem egy bent js marad a csoportban. Ku. tusi Imre a faluból költözött ki, miután bent a községben estén­ként hol egyik, hol másik cso­porttaghoz tárogatott el „pu­hatolózni”. pálinkás Andrásnak a csoporthoz közel lakó szom­szédok mesélték el, hogy megy a munka a „közösben”. Két hét múlva 5 holdjával belépett, ugyanígy Séfer Adám. A csoport gyűléseket, ünne­pélyeket rendez, melyekre meg­hívja a környékbelieket. A kul. .'túrház avatásán kétszerannyi volt a vendég, mint a csoport­tag. Zsikla János még a sógorát ' is elhozta Kaskantyúról. Zsikla bácsit már úgy is tekintik, mint aki őszre helép. De meghívni sem nagyon kell a kintieket, jönnek maguktól is. Különösen a gyönyörű kertészet vonzza őket. Megszokott, mindennapos vendég négy-öt látogató. A ven­dégeknek nemcsak a gazdaság tetszik, hanem egyéb is. Az, hogy a vezetőségnek nemcsak velük, de a tagsággal & igen jó a kapcsolata. A csoportban soha nincs vita, veszekedés, paran­csolgatás. A szomszédok előbb csak ér­deklődni járogatnak aztán nyi­latkoznak is- A csoportelnök jő. néhányat fel tud már sorolni azok közül, akik őszre be akar­nak lépni. Eller Imre feltétlenül , jön. TribU Imre is beszélt róla, 12 holdjával éppen kerekre egé­szülne a birtok egyik sarka. Péc- ka Józsefet már tavaly is hív­ják, akkor vonakodott. Nem erőltették, hlsze» tavaly nem is mutatott még a .csoport olyan nagyon ;ó példát. De bizonyosak benne, hogy Pécka sem jár mostanában annyit a csoport­hoz — hiába. Ezekkel a kisbérlökkel, középparasztokkal állandóan beszélgetnek és fő­ként engedik, hogy a saját sze_ műkkel győződjenek meg mind­arról, ami fúrja az oldalukat. Egyiknek ez tetszik, a másik­nak amaz. Mindegyik talál olyat a csoportban, ami vonzza, ami segíti elhatározásra jutni a be­lépést illetően. De nem takar­gatják a nehézségeket sem. Tiszta képet adnak az érdeklő­dőknek. Hadd döntsön ki.ki ma­ga — .ez a csoporttagság állás­pontja. ők viszont minden ere­jükkel arra törekszenek, hogy olyat lássanak a kívülállók, ami be is hozza őket közéjük. Hclyes felismerése az is a ve­zetőségnek, hogy az új tagokat és egyáltalán valamennyit olyan munkába állítják, amihez azok legjobban értenek. így adnak te­ret a csoportban különösen a kö- zépparaszfok fejlett tapasztala, tainak. Dezmond János kezdet­től fogva a kertészetben dolgo­zik, mestere a munkának. Mol­nár Lárz’é1, aki csak nemrég lépett be, azonnal munkacsapat- vezetőnek tették a szőlészetben, mert a múltban is minden vad­kerti kulák őt hívta napszámba a szőlőmunkára. Molnár László most a csoportban fejti ki szak. tudását, s állandóan 250 száza­lékon felül dolgozik. Ugyanígy az egyéni képesség szerint állít­ják a megfelelő helyre a többi tagot is. M-’g egy vonzó módszere, il­letve lehetősége van a csoport­nak. Az, hogy korlátlan szám­ban tud munkát adni a női dől. gazoknak és fiataloknak, akikre igen nagy szükség van az egyre bővülő kertészetben. Nem egy dolgozó paraszt ezen is elgon­dolkozik. Hiszen otthon bármi­lyen hagy is a család, közösben dolgoznak és az egyénileg el­ért kevés haszonból, még kevesebb jut egyre-egyre. A csoportban meg minden 16 éven felüli gyerek rendes tag és sa­ját munkaegységére dolgozik. A csoport tervbevette, hogy hamarosan felépít egy gyermek, otthont is. Ezzel még nagyobb lendületet ad a csoport fejlődé­sének, hiszen nem tartja vissza semmi a családos anyákat sem. Mi a közeli határszélen a békét nemcsak hirdetjük, hanem harcolunk is érte — mondják a hóddunapusztai Dózsa-csoport tagjai A hóddunapusztai Dózsa-ter- melöcsoportban lelkesen folyik a munka. Ahogyan Grészló Antal mondja: meg akarjuk mutatni itt, a közeli határszélen, hogy mi a békét nemcsak hirdetjük, hanem azért munkaeredményeink növelésével is harcolunk. A csoport tagsága ezért fo­gadta meg, hogy a növényápo. lásl munkálatok gondos és mi­nőségi teljesítésével az üzem- terv szerinti 12 mákSa búza he­lyett 15 mázsát, a 16 mázsás árpa helyett 18 mázsát és a 10 mázsás zab helyett 12 mázsát fognak learatni. A Dézsa-csoportban a ver. senyjendület egyre szélesedik, István József, a Táncsics.brigád vezetője, növényápolási és mi­nőségi kapálás! versenyre hívta ki Deli József Rákosi-brigádját. Horváth Péterné, aki csak nem­régen lépett be a Dózsa-csoport- ba, felszólította asszonytársait, kövessék példáját a növényápo. lási munkálatok minél sikere­sebb teljesítésében. Simon Mihály sertésgondozó a sertések gondos etetésével és tisztántartásával nagyban előse­gíti a szaporulat fokozását. Kiss Tóth Nándor fogatos szintén azon van, hogy a csoport szál­lításait időben teljesítse. Kiss József a növénytermelő munká­ban nemcsak példamutatásával jár az élen. de versenylendületé­vel további eredmények elérésé­re ösztönzi a csoport tagságát. Határjárás Kiskun máj sán Kiskunmajsa a tavaszi mun­kák elvégzésére versenybe áll Kiskunfélegyházával. A verseny kiértékelésére bizottságot alakí­tottak, amely az elmúlt napok­ban látogatást tett Kiskunmajsa határában és kiértékelte a mun­kákat. A bizottság megállapí­totta hogy a növényápolási munkák is nagy ütemben foly­nak. A takarmányrépa kapálá­sát 95 százalékban végezték el. A napraforgó kapálása 85 száza, lékos. A burgonya kapálása 80, a cukorrépa, kapálása 80, a ku­korica fogasolása 50, a szőlő ka­pálása 98 százalékban van meg. Megkezdték már a kukoricaka. pálást is, & község határában 30 százalékig végezték el a dol­gozó parasztok. A határban a legjobban meg­művelt és a legszebb termést mutató földek között van Terhe Dezső 16 holdas középparaszt, dülőfelelös földje. Látszik rajta, hogy nemcsak szóval védi a bé­két, hanem betartja ígéretét is, jő munkával erősíti a béketá­bort. Az összes tavasziak kapá­lását május 12.re befejezte. De dicséretet érdemel Kertész Béni ágházi középparaszt is, akinek 10 hold földje van, ö is elvégezte 100 százalékig a tavasziak első kapálását. A szőlő és a répa má­sodik kapálásával is elkészült már, Kecskeméten, Izsákon és Tiszakécskén törkölyfeldolgozó telepeket létesítenek A mustkészítés után vissza­maradó törköly igen értékes anyagokat: így szölöcukrot, olajat, borkösavat tartalmaz. Hosszabb Ideje folytak kísérle­tek a szesziparban ezeknek az értékes anyagoknak a kiválasz­tására. A kísérletek eredménnyel jár­tak: eljárást dolgoztak k(, mely. nek segítségével kiválasztják a ■törkölyből a szölöcukrot és a vegyipar részére fontos borkő­savat. Ezután a törkölyből kilú­gozással szeszt állítanak elő. A kilúgozott törkölymaradékból kiválasztják a szölömagokat, ezekből a növényolajipar mint­egy 10 százalék ipari olajat tud kihozni. A visszamaradó héjat takarmánynak lehet használni. Az eredményes kísérletek alapján a Bor- és Gyümölcsfőző Vállalat még ebben az évben törkölyfeldolgozó telepeket léte­sít Kecskeméten, Izsákon és Ti­szakécskén. Szeremlcn a Békejtermelöcsoportban a zöldtakarmányozás jelentősen növelte a tehenek fejési átlagát- A tehenenkénti 6 literrel, szem­ben a fejési átlag 8.9 literre emelkedett Ersekcsanádon a Vörös Csillag-termelöcsoportban pedig a tehenenkénti 6.3 literes átlag 9.9 literre. A némefek 85 százaléka az Adenauer­kormány politikája ellen A német békenépszavuzás a világ béke• mozgalmának előterében Az öt nagyhatalom békeegyez­ményét követelő mozgalom az egész világon erősödik. Különös érdeklődéssel fordulnak a világ népei a német békemozgalom felé. A Szovjetunió két vezető lapjában, a Pravdában és az Iz- vesztijában Korjonov s Kudrjav- eev külpolitikai szemlelrók fog- lalkoznají azzal a mozgalommal, amelyet a német néptömegek indítottak az ország újrafelfegy- verzése és a német militarizmus újraélesztése ellen. — A német nép széles rétegei — írja Kor­jonov — kezdik megérteni, hogy N ómét ország újr af elf egy vérzésé az amerikai imperialisták által, a revansgondolat újjáélesztését és az új háború veszélyének a fokozását jelenti. A Ruhr- és a Rajna-vidéken eddig több mint 1500 üzemet állítottak át hadi­termelésre. Ilyen körülmények között a Nyugat.Németország újrafelfegyverzése ellen indított harc egyben harc a német nem­zet megmentéséért. Annak elle­nére, hogy Nyugat-Németország- ban az 1951-ben megkötendő német békeszerződésre vonatko. zó népszavazást betiltották, ez a mozgalom egyre nagyobb mére­teket ölt és a nyugatnémet la­pok körkérdései megmutatták, hogy a németek 85 százaléka u* Adcnauer-kormány politikája el­len foglalt állást. Kudrjavcev cikkében hangoztatja, hogy a német nép felemeli szavát Né­metország újrafelfegyverzése ellen és ez a törekvésé azonos az egész haladó emberiség cél­kitűzésével. a haladó emberiség kész arra, hogy végig kitartson a béke ügye mellett. A Lityera. turnnaja Gazeta Kurt Weber cikkét közli a német nép harcá­ról az ország újrafegyverkezése ellen. Kurt Weher megállapítja, hogy a népszavazásról szóló fel­hívás a nyugat-német lakosság körében hatalmas visszhangot keltett. Mindenütt bizottságok alakultak a népszavazás előké­szítésére é& lebonyolítására. Az asszonyok beszervezésével fokozták a növény• ápolási munka itteniét a bajai járás csoportjai A bajai járás termelőszövet­kezetei közül a bácsszontgyörgyi Ságvárl, a bácsbokodi Vörös Csillag, a garai Vörös Csillag, a nagybaracskai Petőfi és a vas­kúti Dózsa jelentősen előreha­ladtak a növényápolás munká­lataiban. Ezekben a termelőszö­vetkezetekben már befejezték a kukorica, a napraforgó és a cukorrépa kapálását, valamint egyelését. A termelőszövetkezetek jó és eredményes munkájukat azzal érték el, hogy a szövetkezet tagjainak hozzátartozóit, fölég az asszonyokat beszervezték so. raikba. Ez a megnövekedett munkaerölétszám érlelte a nö­vényápolás munkálatainak ed­digi sikeres elvégzését, Páhin harcolnak a növényi kártevők ellen A különféle növényápolás’ munkák elvégzése mellett a jó terméseredmények elérése trde- kélíen igen fontos, hogy kellő gondot fordítsunk növényeink megvédésére a különféle kárte­vő rovarok ellen. Páhin a dülőbiztosok, mező. őrök és a mezőgazdasági állan­dó bizottság tagjai minden va­sárnap összevont értekezletet tartanak, amelyen megtárgyal­ják a különféle növényi kárte­vők elleni védekezés módszereit. Ezeken az értekezleteken Törö- csik István községi növényter. mesztési felelős, aki egyben a mezőgazdasági állandó bizottság elnöke, külön ismertető elő­adást tart a kártevő rovarokról. Hogyan szervezték meg a községben az egyes növényi kártevők elleni küzdelmet? Először is brigádot alakítot­tak a mezőőrökből és a dülöbiz- tosokból a kártevők irtására. Feladatuk az, hogy a község határának azon a részén, ahol valamelyik növényi ellenség na­gyobb tömegben fellép, azonnal a lakosság segítségére sietni. A brigád tevékenységét az ürgék kiirtásával kezdte. Azonban az ürgén kívül szá­mos ellensége van a növénynek és leendő termésünknek. Ott van például a mocskos pajor, amely éjszakánként jár növény- röl-növényre és elrágja a gyö­kereket. Azután a répabolha, amely különösen nagy tömeg­ben lépett fel az idén a község határában. Ez a kártevő apró kis foltokat rág ki a fiatal nö­vényen, később a nagyobb le. veleket hámozza, pusztítja­A májusi cserebogár, ez a másik, veszedelmes kártevő, még eíddig nem jelentkezett. Pe­dig tavaly volt belőle elég. Igaz, az egész falu lakossága harcba indult ellene. A hajnali órákban, míg az idő fel nem melegszik, könnyűszerrel lerázzák a bogara­kat, azután a fa alatti ponyván össze lehet gyűjteni őket. Az összegyűjtött bogarakat forró vízzel leöntik és a baromfiak számára kiváló eleség. Megtör­ve és megdarálva, szemes ele. seggel keverve, kitűnő téli ta­karmányt szolgáltat az aprójó­szágoknak Is. Tavaly mázsa­számra gyűjtötték össze a cse­rebogarakat. A másik igen veszedelmes kártevő az amerikai feh£r szö­vőlepke, amely tavaly június­ban jelentkezett először a köz. »égben. Az ellene való védeke­zés legjobb módszere a tavalyi hernyófészkek leszedése s azon­nali elégetése. Szívesen honol az eperfákon és különösen azért veszedelmes a községre, mert az utak mentén eperfák vannak. Ezért egy-egy útszakaszra utea, felelöst állítottak be, akinek fel­adata ellenőrizni a fákat és ha a kártevő megjelenik, azonnal jelenteni, hogy a védekezést megkezdhessék ellene. A védekezöszerek a helyi f ö ldmü v esszö ve tke ze then ele­gendő mennyiségben állnak ren­delkezésre. A mocskos pajor és az amerikai fehér szövőlepke el­len Hungária Matador permete- zőszerrel sikeresen lehet véde. kezni. Ez a fiatal, sőt a fejlet, tebb hernyókat la elpusztítja. A répabolha elleni védekezés során olyan agrotechnikai eljárásokat kell alkalmazni, amelyek a ré­pa gyors fejlődését biztosítják. A megtámadott fiatal vetést idegméreg.porozással védik meg a kártevő további pusztításaitól. Az említett kártevők elleni harcban minden erőt mozgósíta­ni kell a faluban. Páhin minde­nütt igyekeznek tudatosítani a növényi ellenségek elleni véde­kezés fontosságát. A mezőőrök és dülőbiztosok éberen figyelik a határt és mihelyt észrevesz, nek valamit, azonnal jelentik a tanácsnak, de a gazdát is figyel­meztetik, hogy azonnal kezdje meg a védekezést. — Már évek óta nem volt ilyen szép határunk. Bö termés­re számíthatunk, de a növényi ellenségek elleni harcot egy pil­lanatig sem szabad szem elől tévesztenünk, mert ezek a kár­tevők komoly károkat okozhat, nak. A harcba bevonjuk az is­kolásgyermekeket, a DISZ-t és a többi tömegszervezeteJcet is. Nem könnyű ez a harc, de meg_ mutatkozik eredménye a termés, ben. Minden mázsa termény, amellyel többet termelünk, az­által, hogy a növényi ellenségek elleni védekezésben minden erőt igénybe vessünk, a béketábori erősíti — mondotta Tör öcsik István, községi növénytermesz tésj felelős.

Next

/
Thumbnails
Contents