Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. május (6. évfolyam, 100-124. szám)
1951-05-20 / 115. szám
A kulákság — Titóék támasza a faluit A jugoszláv titóista vezetők politikája kulák-kapitalista jellegű. A falusi lakosság egytizen. hetedét képező kulákság tirtja kezében az ország gabonakészleteinek majdnem a felét. A legjobb szántók az ő birtokukban vaunak. A kulákgazdjSágok 30 hektár, nyt földdel rendelkezhetnek még a hegyes vidékeken is, ahol pedig különösen érethető a föld éhség, A kulákság gazdasági helyzet? megerősítésének egyik formáját azok a „szövetkezetek” képezik, amelyeket erőszakosan létesítenek a jugoszláv falvakban. Ez év elején Titóék hetvenkedve közölték, hogy falusi „szó. cialista” szektoruk 5246 „munka, szövetkezetét'' jeient, amelyek 250 ezer parasztgazdaságot foglalnak magukba. Elég, ha megnézzük, ki a gazda ezekben a Tito-féle „szövetkezetekében és megállapíthatjuk osztály jellegét. Az alapmérték a „szövetkezetekben” a jövedelem elosztására az úgynevezett „Paj”, a közös használatba adott föld, háziállatok, mezőgazdasági berendező, sek stb. Nyilvánvaló, hogy a falusi gazd gok, akik a legnagyobb „paj”-okkal rendelkeznek, oroszlánrészét kapják az összes „szövetkezeti” jövedelmeknek. A föld közös megmunkálásának ürügyével a valóságban a kulákok ingyen mun kaerőt kapnak és még kímél etlenebbül kizsákmányolják a törpebirtokos parasztokat, mint saját gazdasá gaikon. Szövetkezetek — a kulákok ni eggax da god ásóra Titóék jellegzetes burzsoa „szövetkezeteket” létesítenek a falvakban, amelyeket a kulák- kapitalista elemek egyéni meg. gazdagodásukra használnak fel. Egyáltalán nem meglepő, hogy a szegény- és középparasztok még megtorlások és fenyegetések ellenére sem lépnek be ezekbe az úgynevezett „termelőszövetkezetekbe”, nem nkarják magukra venni a falusi kizsákmányolők igáját. A „Politika” című belgrádi lap a közelmúltban élénk színekkel ecsetelte egy Banics nevű kulák „hazafiasságát”, aki Kamenlce faluban a „munkaszövetkezetnek” 24 hektár földet adott át „paj”-ként és ugyanakkor az „Ontudatosság hiányával” vádolt meg egy Gyorgyevics nevű szegényparasztot, aki 3 hektá ros földjén továbbra is egyéni gazdálkodást folytat. A „Politika” érthető okoknál fogva nem tesz említést arről, miért maradnak kívül a szegénypa. rasztok a szövetkezeteken. A mezőgazdasági beszolgálta- tási politikában, akárcsak Ti- tőék adópolitikájában, különösen kifejezésre jut, milyen figyelmes atyai gondoskodással fordulnak a falu ku. lák-kapltalista elemei felé. A Tito-kormánynak az 1950— 51.es gabonabeszolgáltatásl rendelete szerint a 3 hektárnál kisebb szegényparaszt-gazdasá. goknak hektáronként 450 kilogramm gabonát kell beszolgál, tatniok. Valamennyi 5 hektárnál nagyobb birtokkal rendelkező gazdaság számára beszolgálta- tási minimumot és maximumot lílapitanak meg. Azoknak a falusi dolgozóknak, akiknek 15 hektár, vagy annál nagyobb földjük van, hektáronként mind. össze 250 kilogramm gabonát kell leadniok. A belgrádi vezetők éhínségre és nélkülözésre kárhoztatják a dolgozó parasztságot, hogy minél több mezőgazdasági terméket sajtoljanak ki a faluból az an. goi-amerikai imperialisták étvágyának csillapítására, akik nyersanyag és mezőgazdasági termékszolgáltatőjukká teszik Jugoszláviát. Széles agrárolló Az iparcikkek és mezőgazdasági termékek „kölcsönösen összefüggő árainak” rende. zése, amelyet Tito legközelebbi cinkostársa, Borisz Kidrícs burzsoá közgazdász dolgozott ki, szintén a kulákságnak kedvez é3 természetes, nagy elégedetlenséget váltott ki a parasztság nagy tömegeinél. Azok az iparcikkek, amelyek a mezőgazdasági termékekért és a nyersanyagért érkeznek, a falusi gazdagoknál állapodnak meg. A szegény- és középparasztok, akiktől a kötelező beszolgálta, tás keretében minden terméküket elveszik, nem tudnak szövetet, lábbelit vásárolni, sőt még a közszükségleti cikkeket, petróleumot, gyufát sem tudják beszerezni. Titóék falusi kulák-kapitalista politikájuk álcázására az or. szágban lármásan „osztálybáké”. röl prédikálnak. Neskovics, a belgrádi klikk egyik főkolompos,,, a kulákság védelmében a következőket mondotta: „Nem kell kiélezni semmiféle osztályh; re gondolatot. Kulákságunk segített ne. künk a háborúban. Ezért a dől gozó parasztsághoz kell sorolni.” Titóék szemfényvesztésnek arról beszélnek, „megszüntették az osztályellentéteket”, közben ter veiket a kulákságra építik, mely h,.,talmuk biztosítéka a falvak ban. Nyomorgó parasztok Titóék a falust kizsákmányoló elemek védelmezőinek cs párt. fogóinak szerepében azt igyekeznek bebizonyítani, hogy Jugoszláviában a kulák állítólag szegényebb, mint a szcgényparaszt. Todorovics, Tito minisztere arcátlan módszerekkel igyeke. zett leplet borítani a falvakban uralkodó helyzetre, de elárulta magát. Statisztikai táblázatának durván meghamisított adataiból látható, hogy egy szegényparaszt.gazdaságra egy. nyolcad ló, hattized sertés stb. esik. Nem nehéz ebből képet alkotni arról, milyen nyomorban és elnyomatásban tartják a falu vórszopői a jugoszláv szegényparasztot. A falu gazdagjai gazdasági és politikai helyzetük megerősítésére minden rendelkezésre állö eszközt felhasználnak a dolgozó parasztok kifosztására és kimé letlen kizsákmányolására. Vro. tocseraac szerb faluban például a helyi bizottságba — az alsóbb- fokú hatalmi szervbe — beülte- tett kulákok 52 szegény, és kő. zépparaszt-gazda Ságot fosztot tak meg földjétől. Egy másik szerb községben, Raicában, a kulákok cinkosai, a csetnlkek a helyi bizottságon keresztül 38 szegénypara9zttól vették el a földet. A jugoszláv falvakban intenzíven folyik a dolgozó pa. rasztság megfosztása a földjé töl. A Tito-klikk kulák-kapitalista falusi poli[ikája az ország gazd,;,. sági életének felbomlását vonta maga után és súlyos csapást mértek a városok, valamint az iparvidékek élelmiszerellátására. A munkások rendszeresen éheznek. A kulákok és az üzérek ál. tál eladásra kerülő élelmiszerek ára olyan magas, hogy a munkások nem tudják megfizetni. A dolgozó parasztok széles tö megei egyre határozottabb ellenállást tanúsítanak Titóék bűnös falusi politikájával szemben, amely egyedül a falusi burz3oa. zia, a kulákság érdekeit tartja szem előtt. A parasztok úgy tilt, koznak a kirablás és a fék télén kizsákmányolás ellen, hogy nem vetik be teljesen földjeiket, csak vontatottan teljesítik beszolgáltatási kötelezettségű, két, megtagadják a belépést a „munkaszövetkezetekbe”, kivon. Ják magukat az ipari munkán, való mozgósítás alól. A dolgozó parasztok harca, amelyet a jugoszláv nép hü fial — a kommunisták vezetnek, egyre inkább tömegjelleget ölt és egyre élesebb formában nyilvánul meg. í kiskőrösi járási MNDSZ felkészült a gyűjtésre A kunszentiülkló§i járásban a verseny meggyorsítja a növ ény ápolási munkát Megyénkben a tavaszi mezőgazdasági munkák végrehajtása területén segítséget nyújtottak a párt- és tömegszervezetek, továbbá a termelőcsoportok példa- mutatása. így gyorsult meg a munkák üteme és ennek következtében a tavaszi yetési mun, kákát a megye egész területén befejeztük. A vetés korai elvégzése következtében a növényápolási munkák ideje is előbbre tolódott. Bár a rendkívüli időjárás a növényápolási munkákat hátráltatta, mégis az elmúlt hét elején a megyei tanács mezőgazdasági osztálya két napos eredmények alapján az alábbi eredményeket becsülte meg: ku- koricafogasolás: tszcs-k 29, egyénileg dolgozó parasztok 27 százalék. Burgonya: 32 (8). Sa_ rabolás: borsó: tszcs-k 41, egyénié^ 14, cukorrépa: 62, egyéniek 58, egyelés: cukorrépa 58 százalék a tszcsék.nél, 14 százalék az egyénieknél. A fenti adatok az elmúlt napokban nagyban megváltoztak, így a kunszentmiklősi járásban a cukorrépakapálásnál 55, a répakapálásnál 65, a napraforgónál 43, a burgonyánál 42, a kukoricánál 47, a gyapotnál 95 és szőlőnél 32 százalékot értek el, Megkezdődött az egyelés is. Kukoricánál 8, cukorrépánál 2 és takarmányrépánál már 18 százaléknál tartanak. A járásban szélesedik a ver. senymozgalom, a kunszentmiklősi járás a dunavecseí járással áll párosvarsenyben. A kiizaé. gek közötti versenyben Szabadszállás Fülöpszállással, Kun- szentmiklós Tassal, Kunadacs Kunpeszérrel versenyez. A kilenc III. típusú termelőcsoportból hat áll versenyben. A 10 bri. gád közül 6, a 36 munkacsapat közül 8 versenyez egymással. A legjobb versenyponttal rendelkező tszcs-tagok: tassl Dózsánál: Lengyel Vince, Karamán Miklós. A fülöpszállási Vörös Csillagnál: Pincér András és László Ilona. A kalocsai járásban a gyapot kapálását befejezték, öregcsertő, Hajós, Fájsz és Dusnok termelőszövetkezetéinek kivételével a többi tszcs befejezte az első kapálást. A szaltmárí Kos. suth-csoport kiszedte a zöldhagymát és elszállította. A termésért körülbelül 25 ezer forintot kapnak. Élenjáró községek Drágszél, Szentbenedek, Foktő, ahol a napraforgó, a cukorrépa és a gyapot kapálását nagyrészben befejezték, a kukorica kapálását most kezdték meg. A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége gyűjtést indított május 15-én a koreai gyerekek számára. Az MNDSZ.szervezetek- ben már folynak az előkészületek erre a nagy munkára. A kiskőrösi járási MNDSZ szervezet is mindent elkövet a siker érdekében. A járáshoz tartozó községekben megszervez, ték, hogy 7-től 9-ig minden szervezet kibővített vezetőségi gyűlést tartott, amelyen a párt- szervezettel karöltve megbeszé- ték a tennivalókat. Május 13—14.én, a gyűjtés megindulását megelőzően ünnepélyes nőnapok voltak minden községben, ami szintén a gyűjtés sikere érdekében történt. A nönapra-hivogatást összekötik a népnevelő munkával. Elmondják minden házban, hogy az ameri. kaiak pénzéhségükben törtek a békés koreai lakosokra és állati kegyetlenséggel irtják a becsü. letes, hazáját szerető koreai nép ezreit. Nem kímélnek sem asszonyt, sem gyermeket. A koreaiak ügye igaz ügy és ezért mi sem lehetünk közömbösek vele szembe. Segítsük, ahol tudjuk. A magyar nép szolidaritását már nem egy esetben kifejezte. Kórházvonatunk igen sok koreai hazafinak adta vissza életét, egészségét. Most a gyér. mekeken akarunk segíteni. A felvilágosító munkát összekötik az MNDSZ-tagtoborzássaj, az aktuális mezőgazdasági feladatok ismertetésével és arra buzdítják a dolgozó pyraszto. kát, hogy minél előbb végezzék el a tavaszi munkákat, növényápolást, és ami nemzetgazdasági érdekből is nagyon fontos, a begyűjtést ismertetik es meggyőzik a parasztságot arról, hogy kötelessége minden dolgozónak a béke védelme, amit ügy véd leginkább, ha teljesíti azt, amit a dolgozók állama kér. A gyűjtéssel kapcsolatos ten- nivalókat a járási MNDSZ-érte. kezleten Ismertették. Ezen az értekezleten az MNDSZ-ügyve- zetök megértették, hogy milyen fontos é3 szép feladatot kaptak. Tóth Gyuláné, a kiskőrösi tanács dolgozója kihívta versenyre a keceli szervezetet. Csengőd Solt- szentimrével vállalt versenyt. A verseny pontjai azt célozzák, hogy ki végez több, eredménye, sebb munkát. A többi tömegszervezet is felajánlotta, hogy népnevelőkkel siet segítségére az MNDSZ-nek. A sertéshizlalási szerződés kötésében a bácsalmási járás halad az élen Elmaradt a kiskőrösi járás Megyénk területén a sertéshizlalási szerződések 84.7 százalékát lekötötték Az előirányzat 18.386, a, teljesítés 15.586. Legjobb eredményt a sertéshizlalási szerződések kötésében a bácsal. mási Járás érte el, 110.3 százalékot, második helyen a bajai járás áll 94.5 százalékkal. , Legrosszab munkát végzett a kiskőrösi járás, az előirányzott 280-ból mindössze 41_et kötött lo, 14.64 százalékban teljesítve a tervet. Nem sokkal nagyobb teljesítést ért el Kiskunfélegyháza, 19.41 százalékkal. A községek közül Tataháza, a szövetkezeti mintaközség eredménye kiemelkedő, 135 százalék Bácsborsőd 118, Hercegszántó 108, Bátmonosior 101, Madaras 100.4 százalék A sertéstenyésztési szerződés előirányzata 3500 megyénkben, ebből 1616 darabot kötöttek le. 46.17 százalékot. Legjobb eredménnyel vezet a kiskunhalasi járás; 115.78 százalékkal. Lemaradt Kalocsa, csak 20.47 száza, lék eddig a teljesítése. , ► A borjúnevelési szerződés előirányzata szerint 400 darabot kell lekötni s eddig 337 darab az eredmény, vagyis 84.25 százalékos a teljesítmény. A tiaő- nevelési szerződések száma az előirányzott 80 darabbal szem. ben csak 41. Azokban a községekben, ahol a földművesszövetkezetek kiépítették a kapcsolatot a pártszervezettel, attól támogatást is kapnak és eredményesen tudták megoldani az állattenyésztési és hizlalást szerződések megkötését, A kapcsolat hiányában értek el gyenge eredményt Szabadszállá-' son, Kecelen, Kiskőrösön. Itt nem használták fel a népnevelő munkát, nem tudatosították a dolgozó parasztsággal a szerződéskötési előnyöket. Ugyanis bár a sertéstenyésztési szerző, désre átadott süldők és tenyész- tési szerződésre lekötött juhok, továbbá a tlnőnevelési szerződésre átadott növendékmarhák nem számítanak be az élőállat beadási kötelezettségbe, ugyan, akkor a tenyésztési szerződéssel lekötött hízott sertések és bor. júk beszámíthatók a beadási kötelezettségbe a rendelet pontja alapján. A fémgyűjtés hírei Kiskörösön is szorgalmazzák a begyűjtést. Ezideig 4592 kiló vasat, 456 kiló fémet, 76 kiló rongyot, 264 darab üveget és 54 kiló papírt gyűjtőitek. A gépállomás 3*70 kiló vasat vitt be. Csáti György VIII. osztályos úttörő 200 kiló vasat, 150 kiló tiszta fémet és 10 kiló gumit gyűjtött össze, ezért 723 forintot kapott a fémgyüjiö vállalat tói. * Kunmadarason a földműves- szövetkezet 4000 kiló vasat, 150 kiló papírt, 250 kiló rongyot gyűjtött be. A pártszervezet a p:’erdőkön keresztül nyújtott segítséget, de a pártvezetőségi A Megyei Előadóiroda előadásai: Előadó: Borbély ,,A mezőgazdaság felvirágoztatásának útja” címmel 21-én délután 3 órakor a Kecskeméti Gépgyárban. Előadó: Both Zsig. mond elvtárs. 21- én délután fél 4 órakor a Kecskeméti EKK.ban. Előadó: Szabó István. 22- én délután 7 órakor Kunszentmlklóson, Sándor. 22- én Dunayecsén. Előadó: Németi József né. 23- án délután 4 órakor Kiskunfélegyházi Gépgyárban. Elő. adó: ördögh László. 28-án délután 4 órakor Kiskunhalason a Karneválban. Elő. adó: Horváth János. tagok is bekapcsolódtak a gyűjtési mozgalomba. * Bácsalmáson ezideig 602 kiló vasat és 187 kiló fém gyűlt össze. A DISZ és az MNDSZ nyújtotta a legnagyobb segítséget ebben a munkában. A gát éri földmű vessző vetkezetnek segítséget nyújtott a ta, nácselnök. így elérték azt, hogy egy nap alatt 464 kiló vasat gyűjtöttek be a tanyavilágból. Van hiányosság is helyenként. Pé’dául Kungzen‘■millióson, ahol teljes egészében a földműves szövetkezetre hagyták a mun kát. A tanács nem tulajdonít fon tosságot a hulladékgyűjtésnek Ezideig még csak 6000 kiló va sat és 80 kilő papirt tudtak be. gyűjteni. Fémet vagy egyéb hulladékot még nem találtak. Olvasd á rársadalmi Szemle minden számát. !m£letl fejlődésed*! seqftl elfij
