Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. május (6. évfolyam, 100-124. szám)

1951-05-20 / 115. szám

A DISZ Baja városi értekezlete megválasztotta középszerűének vezetőségét Ltlioifassuk a dokumet- és a népszerű tudományos filmeket A beszámolóhoz nem egy ér tékes hozzászólás kapcsolódott. Király János) a közgazdasági gimnázium politi­kai körének vezetője önkritikát gyakorolt eddigi munkája felett. Jerkovics Mária, a DISZ városi kultűrvezetője a kultúrmunka hanyatlása kapcsán rámutatott az alapszervezetek kultúrfelelö- seinek laza munkájára. Udvarnoki Jóka, a délszláv Ifjúság fokozottabb bevoná­sát sürgette. Büszkén jelen­tette be, hogy a MÁV DISZ- kultörgárdája első lett a szegedi MÁV területén, Cs. Kovács Máriai Nagy Lajos, Misák Tibor hozzászólásai után Tóth János, a DISZ megyei tit­kárságának küldötte szólott, majd az értekezlet megválasz­totta középszervének új vezető­ségét és halározuti javaslatot fogadott el. A DISZ városi alapszerveze­teinek küldöttei a városi ta_ nácsház közgyűlési termében megtartott városi értekezletü­kön megválasztották középszer­vük vezetőségét. Budai Ilona, a DISZ városi titkára beszámoló­jában megállapította, hogy a város területén a DISZ-tagok száma 2200. A vezetöségválasz- tás előtti időben működő 21 szervezetük 2á.re növekedett és a DISZ-tagok soraiból 430 hall. gatóval működik a Szabad Ifjú. sági Olvasókör, 196 hallgatóval a politikai kör, 210 hallgatóval a rádiószeminárium és 85 hall­gatóval a természettudományi kör. A DISZ fiataljai közül a Párt II. kongresszusára 1838 ifi tett felajánlást. Az üzemek­ből 543, a szocialista szektorból 113, a területi szervezetekből 146 és a középiskolákból 1036. A május 1-1 felajánlásokból az üzemi fiatalok lelkesen vették ki a részüket. 275-en tettek fel­ajánlást és vállalásaikat 203-an teljesítették. A kultúrmunka is jelentős fejlődést mutat. A már ' meglévő kultúrcsoportok mellé újak alakultak. Ez Idő szerint a város területén 18 DlSZ-kultúr- csoport működik. Ebből 7 isko. lai, 4 területi és 7 üzemi. Az. if­júság a kultűrmunkában szem «•lőtt tartja Révai elvtársnak az irókongresszuson elhangzott szavait: „Nekünk egészsége.» nemzeti kultúrába van szüksé Bünk.” Az oktatás területén azonban mutatkoznak még hiányosságok melyeket sürgősen ki kell kü- avöhölni. Főleg az iskolákban. a politikai nevelőmunka Pllanyhult. A politikai körök vagy egyáltalán nem, vvgy csak névlegesen működnek. Példa erre a pedagógiai fiúglmnázium, ahol ugyan megszervezték a politi­kai kört de a tagok nem látó. gatják. A politikai oktatás el­hanyagolása megmutatkozik az Ifjúság iskolai életében is. A fe­gyelem gyenge. Nem egy Isko­lába késve érkeznek a tanórákra és ezzel zavarják a tanítás me­netét. Nem egy olyan tanulóval találkozunk, aki demokiáclael- lenes álláspontot hirdet. Egy sajnálatos eset a m. Béla gim. názlumban ennek mindennél be­szédesebb bizonyítéka. Az, hogy fiataljaink elkésnek az előadá­sokról, annak oka, hogy a tan­testület tagjai maguk sem, tart­ják be pontosan az órákon való megjelenést. Mindamellett mégis megmutatkozik Iskoláinkban a tanulmányi színvonal emelke. dése. Pedagógusaink kiveszik részüket a jobb tanúié« meg­szervezésében. A DISZ-szervezetek életében az MHK-mozgal om is ellanyhult. A sportfelelős nem tartja szív­ügyének a sportmozgalom fejlő­dését. Bakó elvtlrs nem segiti elő a sportversenyeket és mikor a sportfelelösöket összehívja, ö maga az, aki az értekezleten nem jelenik meg, A városi úttö­rő-mozgalom jelentős fejlődésé­ről szólt ezután a beszámoló. Az általános iskolák majd minden tanulója úttörő. A pajtás csalá. dók 1266, az úttörőcsapatok 1657 főt számlálnak. Büszkék lehet­nek a bajai úttörők, mert az or­szág első újító úttörője Bajáról került ki. Ezek mellett aa eredmények mellett Budai Hona elvtársnö azonban rámutatott a hibákra í*. A város területén egyetlen termelőszövetkezeti csoport­ban sincs még DISZ-Szerve. zet. Ennek a hibának sürgős és szód. nali kiküszöbölésére van szük­ség. Szükség yan a DlSZ-fiatal. |jal sorainak kiszélesítésére és szorosabbra vonására már csak azért is mert itt élünk közvei. lenül a határszélen a Tito-banda közvetlen közelségében. Jugoszláviában Tito paran­csára a legjobb kommunista elvtársakat zárják börtön­be, akik között ott van az ifjúság is. Tito számunkra Is azt a rettenetes nyomort és nélkülözést kívánja, ami az ottani dolgozó népet a kétségbeesés örvényébo so­dorja. Hiba volt a DISZ városi titkár, ságinak agitációs munkájában, hogy az odaátról érkezett leve­leket nem mutatta meg és nem ismertette a fiatalsággal. Nem mutatta meg azokat a sárgasze- x-ü kenyérdarabokat, melyek a határon túlról kerültek át. Sora­inkat itt a város területén is ki kell szélesíteni a VIII. és a X körzetek délszláv fiataljainak be. vcnásávtil. Filmszínházaink vásznain nap mint nap, új magyar, szovjet és népi demokratikus kisfilmeket ismerhetünk meg. Ezek a fil­mek megmutatják gyönyörű épülő országunk egyes részeit. Egyszer a dunapentelel hatalmas építkezéseket látjuk, máskor azt, hogy hogyan varázsolják termőfölddé a Hortobágy szi­kes vidékét. Egyik nap a kére. csen-sólyom csodálatos életét látjuk, máskor azt, hogy hogyan vált a dolgozók üdülőjévé a Ké­kes, vagy a Balaton, a gazda gok volt szórakozó helye. Kit ne érdekelne az a hatal­mas munka, melyet népünk vé­gez az új, szocialista Magyaror­szág felépítéséért ki ne nézné érdeklődéssel a fámén megele­venedett természeti jelensége­ket, a vihar keletkezését, vagy a tűz pusztítását? Hátha még tovább sorolnánk azt a számta­lan lehetőséget, mellyel a doku- ment- és kisfilmeink foglalkoz­nak és mellyel dolgozóink más­honnan szinte meg sem ismer­kedhetnek. E filmek nézése köz. ben eljutunk Zakopanlje csodá­latos sportüdülöjébe, vagy akár a Himalája csúcsaira. Ezek a filmek szépségük és érdekességük mellett nagyon fontosak számunkra, hiszen A csávolyi tanyavilág dolgozó népe a békéért harcol Laczkó Elek főgépész, Fényes Gáspár traktoros a baja-eumári gépállomáson. Mind a ketten nép­nevelők. Útjuk most a csávolyi tanyavilágba vitte ókét. Meglá­togatták azokat a családokat» akik vaíamély oknál fogva még nem írták alá a béketvet Szapora léptekkel haladnak a dülőutakon. Boldogan látják, mint sarjad az élet a hatalmas búza- és rozstáblákon. — EZf a békés termelőmunkát akarják a háborús tiszltók rombadönteni, — mondja Fényes Gáspár Laczkó Eleknek, miközben befordulnak az első tanyaházba. Rakolya De­zső egyénileg dolgozó paraszt la­kik a tanyán- A népnevelők be­köszönnek a konyhaajtón. Szíve, sen látott vendégek, mint mindig, amikor útjuk erre vezet Leülnek a konyhában és meg­indul a beszélgetés. Laczkó Elek a terméskilátásokról beszél, me­lyek a jól végzett őszi és tavaszi munkálatok "után kecsegtetők. Fényes Gáspár most kiteregeite az asztalra a békeívet. — Ahhoz, hogy eredményeinket növelhessük, hogy a magunk jó­létét növelhessük, ehhez béke kell. nemcsak gyönyörködtetnek és szórakoztatnak, hanem taníta­nak is. Megismerjük az általunk annyira szeretett Szovjetuniót, közelebb kerülünk, kapcsol, ta- ink elmélyülnek példaképeink­kel, a szovjet emberekkel, a kommunizmus dicső építőivel Szeretettel szemléljük filmein- ken a baráti népek életét, amit a múlt rendszer eltakart elő. lünk. A dokument. és népszerű tudó. mányos filmek ma is nagy meg­becsülésnek örvendenek, ennek legszebb bizonyítéka, hogy a nemrég kiosztott Sztálin-dijak közül 20-at szántak filmművé­szeti munkák jutalmazására és ebből kilenc az említett műfajra esik. Nemrég több magyar do­kument- és kisfilmkészítöt nép- köztársaságunk Kossuth-dijjal tüntetett ki. Tapasztalatunk szerint azok mondják csak, hogy nem szere­tik a dokument-filmeket, akik valóságban nem Is ismerik eze­ket és megijednek a dokument és tudományos szótól, vagy olyanok ellenzik ezeknek a fil­meknek a bemutatását, akik kő zömbösek hazánk építése, tér. méazeti szépségeink, » nagy Szovjetunió és a béke Ugye iránt Rakolya Dezsó szemeiben mint­ha valami fény cikázna végig. Ez a fény mintegy jelzi azt a véghe- tetlen haragot és gyűlöletet, me­lyet Rakolya ebben a pillanatban érez a háborúra uszítők ellen, a közeli határszélen leselkedő Trto- banditákka! szemben — Én magam úgy harcolok a béke megvédéséért, hogy az idén szerződést kötöttem, a gépállo­mással földem gépi megmunkálá­sára, A gépállomással összefogva fokozni tudom terméseredményei, met, melyek a békeharc megszilár­dítására vezetnek. Neve így került a békeívre. A népnevelők ezután tovább foly­tatták útjukat ée Szűcs Lukács tanyaházába fordultak be. Szűcs Lukács éppen a sertések etetésé­vel van elfoglalva, amikor hallja, hogy a gépállomás népnevelői ér­keztek hozzá látogatóba. Szűcs Lu­kács szájaíze még most is keserű az emlékezéstől, ha a sötét múlt­ra gondol. — Tudom én, mit akarnak a háborús uszifók. A kizsákmángo' lás kiszélesítését, hogy a mi ve­rejtékünk árán újabb dollármil­liókkal tömhessék meg zsebeiket. Itt a határhoz közeli a Tito- banda és gyülevész hada ezeknek a háborús uszítóknak, a béke el­lenségeinek készséges kiszolgálói. Sötét terveikben ott Van a bilincs a dolgozó nép kezeire• Újból oda akarnak vetni bennünket a kulá- kok martalékául, A béka txá­A hedoemi pedagógusok versenyfelhívása a természettudomány fejlesztésére A kalocsai pedagógusok tér. mészettudományi munkaközös­sége Révai elvtárs útmutatása alapján elhatározta, hogy a já­rás és város általános anyaisko­láit a természettudományos ne­velés színvonalának emelése ér­dekében szemléltető eszközökkel látja el. Ebbe a munkába be­vonta a tömegszervezeteket is, mert tudják, hogy a legnagyobb segítséget csak a tömegszerveze­tek töl kaphatja. Bevonták még a járás községeiben a természet- tudományokat tanító nevelőket is és a pedagógusok átadják ne­kik azokat a munkamódszere. két, amelyeket használni kell a szemléltető eszközök összeállitá- sánál. Erre a munkára versenyre hívja ki a naegye minden járá­sát és városát, vállalja, hogy 1061. július 15-ig az alábbi szem. léltetö eszközöket elkészíti miu. den iskola számára. Fizikából az év összes óráira alkalmas kí­sérleti eszköz-sorozatot a tan­könyvek ,alapján. A földtörténeti korok szemléltető képeit (17 da­rab), a jellemző növény és ál. latvilággal ábrázolva, a megfe­lelő magyarázó szöveggel, a fej­lődő történet szemléltetésére. A matemafikus-ianárképzésről Irta: Kalmár László Engels híres meghatározása szerint a matematika az a tu­domány, amely az anyagi világ térbeli formáit és mennyiségi viszonyait kutatja. Ebből követ­kezik hogy a természet megis­meréséhez és átalakításához fel­tétlenül szükséges a matematika eredményeinek széleskörű alkal. mazása. A Szovjetunióban a kommunizmus nagy építkezé­seinek megtervezését rengeteg felsömatematikai számítás előz­te meg és a tervek megvalósítá­sa’közben is számos matemati­kai probléma merül fel. Nálunk is annál nagyobb mértékben al­kalmazzák a tervezésben és a termelésben a felsőmatematika eredményeit, minél jobban fejlő­dik iparunk a szocializmus épí­tése során. Ma minden mérnök, nek, fizikusnak, vegyésznek, statisztikusnak sok felsőmate­matikai ismeretre van szüksé­ge és hogy azokat jól elsajátít­hassa, nagyon szilárd alapjának kell lennie a matematikai alap­ismeretek terén. Általános tapasztalat müsza. ki egyetemeinken, hogy a mér­nökképzést nagy mértékben hát­ráltatja az, hogy sok középisko­lából hiányos matematikai alap­ismeret ekkel jönnek az érettsé­gizett diákok. Ezt a helyzetet sürgősen fel kell számolnunk, különben mér­nökeinket, üzemi fizikusainkat és vegyészeinket sem tudjuk jól kiképezni, ennek pedig az lenne a következménye, hogy meg. akadnánk a szocializmus épftfa' «ében. Fontos feladatunk tehájk hogy minél előbb minél töro? szakmailag jól kiképzett, a diᣠlektikus materializmus Ideoló­giájával és a Szovjetunió neve­lési tapasztalataira épített szo­munkra a felszabadult életet je. lenti Aki a béke ellensége, az el­lenség nekünk is, dolgozóknak. Szűcs Lukács kezében a toll sercegve szántja a békeíven a sort, ahogyan nevét odajegyezte. Közvetlenül a szomszédságban szép piros-tetős tanya hűsöl a lombosodé fák árnyékában. Galla István, akié a tanyaház, a közeli földekről igyekszik szapora lép­tekkel háza felé. Az udvaron egy lócára helyezkednek el és Galla figyelmesen hallgatja a népneve­lők szavait. Béke!... villan át agyán Gallának a gondolat. Ho­gyan lehetséges — fűzi gondolatait —, hogy mikor a földkerekség sokszázmillió egyszerű dolgozója békét akar, akkor egy maroknyi kisebbség vad kapzsisága és mo­hósága a háború vérözönével akarja sújtani újra a világot- Eszébe jutnak most Sztálin elv­társ legutóbbi nyilatkozatának szavai. A béke tartós lesz, ha a béke megőrzésének ügyét a dol­gozó nép veszi a kezébe és amel­lett állhatatosan kitart. Hát én követem Sztálin elvtársat, én a kezembe veszem a békeharc fegy­verét és kitartok mellette állha­tatos következetességgel Galla István neve így került a sumári gépállomás népnevelőinek békeívére. Az aláírások így gvíil. tek a csávolyi határban, hogy kifejezői legyenek a dolgozó nép törhetetlen elszántságának és akaratának a béke megőrzésében cialirta pedagógiával felfegyver­kezett ma témát lka. fizikaszakos tanárt adjunk a középiskolák­nak, Az értelmiségi szakembe­rek kiképzése terén a matema­tikus-tanárképzésnek éppen olyan kulcshelyzete van, mint az ipar fejlesztése terén a ne- r.éziparnak. Mint. .ahogy első­sorban a nehézipart fejlesztjük, mert az látja el gépekkel a könnyűipart is, éppúgy erősíte. nünk kell a matematikus.tanár- képzést is, mert az egyetemről kikerülő matematikus tanárok tanítják meg a matematikai alapismeretekre azokat a leendő mérnököket is, akik majd ké­sőbbi ötéves terveinket valósít­ják meg. A matematika-fizikaszakos ta­nárok kiképzése a tudomány- egyetemek — köztük a szegedi egyetem — természettudományi karán folyik. Ezekre a karokra bármilyen iskola érettségi bizo. nyítványával, vagy tanítói okle­véllel lehet jelentkezni; kivételes esetben kiváló jelentkezőket érettségi nélkül is felveszünk. Azok a munkás- és parasztifjak, akiknek a múltban nem volt módjuk a matematikai alapi«- mereteket megszerezni, egyéves Ingyenes bentlakásos, ösztöndí­jas szakérettségis tanfolyam után jöhetnek az egyetemre; ösztöndíjukat az egyetemen is megtartják. A szakérettségisek jobban megállják a helyüket az egyetemen, mint sok középisko­lát végzett diák. A tanárjelöltek négyéves ki­képzési ideje alatt az állam diák, ^szállókkal, menzával, a rászo­rulóknak ösztöndíjban részesíté­sével gondoskodik arról, hogy anyagi gondok ne zaAzarják őkei abban, hogy pályájukra jól fel­készüljenek. A szegedi egyete­men három Kossuth-díjas mate­matikus és egy Kossuth.dijas fi­zikus professzor előadásait hall* gathatják; tanársegédek vezet­te gyakorlatok, tanulókörök könnyítik meg tanulásukat. Szakmailag kiváló, a mate­matika iránt érdeklődő hallga­tóinkat a tudományos kutató­munka is várja. Mint aspirán­sok, legalább havi 1000 Ft ősz. töndíjjal két éven át minden Idejüket tudományos kutatásra fordíthatják; a legkiválóbbakat a Szovjetunióba küldjük ki as­piránsnak. Vagy pedig tanárse- gédek lehetnek az egyetemeken, főiskolákon; kutató Intézetek­ben, üzemek kutató laboratóriu­mában kaphatnak állást. Belőlük lesznek majd a jövő főiskolai, egyetemi tanárai. Kossuth-díjas matematikusai is. Középiskolát végző diákjaink közül sokan megértették azt, hogy második ötéves tervünk sok mérnököt igényel, ezért tö­megesen jelentkeztek a műszaki egyetemekre. Bár értenék meg sokan, különösen a szocializmus építésében legöntudatosabb ősz. tálynak a munkásosztálynak a fiai, azt is, hogy a szocializmus építése, harmadik és későbbi ötéves terveink mémökszükség- lete, már most sok matematikiu tanárt igényel és jelentkeznének a természettudományi karokra vagy a szakérettségis tanfolya- mokra matematika-fizikaszakos tanárjelöltnek!

Next

/
Thumbnails
Contents