Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. május (6. évfolyam, 100-124. szám)

1951-05-13 / 110. szám

Az ál-ami gazdaságok országos értekezletének határozatait kiértékelve, sí iMicsalimtsf 261la mi gmxclaság többtermelési versenyt indítóit Csatiakon Az állami gazdaságok nemrég lezajlóit kétriapos tanácskozása mégmkább megvilágította azt az utat megyénk állami gazda­sagai számára is> amit tulajdon, képpen a pártkongresszus jeícilt meg. Azt, hogy állami gazd ,sá- guruknak a legtöbbet és legjo- vedeimezöbben termelő, minden tekintetben a legjobb árut elö- áliíié szociálist-* nagygazd.>sá. gokká kell váiniok. Ezen keresz. tü' kell elösegiten.ök a termelő csoportok fejlődését s az egész dolgozó parasztság előtt a ter­melés miniaiskoláivá kell len niök. :ásra szólítja a megye gi léseknél már kitünően bevált az összekapcsolt gépekkel végzett munka, az észszerüsítések. En­nél a kérdésnél a gazdaság ve. zetöségének sokkal jobban kell törődnie a dolgozók részéről tör. ténö kezdeményezésekkel. Leg­utóbb is csak véletlenül szerez­tek tudomást afről, hogy Csák Pál, a szőlészet dolgozója más helyen látottak alapján három, csöves permetezőgépet szerkesz. tett, amely a répavetés permete­zésénél kitünően felhasználható. Az önköltséget csökkentik az­zal is, hogy a központi majorban folyó nagyszabású munkáslaT izdaságait kás. és istállóépítkezéseket nagyrészt a lebontott, romépüle­tei!: anyagából végzik s a niá- nyokat igyekeznek a gazdaság keretén belül pótolni. Fontos szempontot valósit meg az állami gazdaság, amikot' számos gyakorlati segítséget nyújt a termelöcsoportokn.k. Május 9 én a járás valamennyi termelőcsoportjából az elnökök és titkárok tapasztalatcsere-lá­togatáson voltak a gazdaságban, megtekintették a vetéseket, az állatállományt, megismerkedtek a gazdaság jó munkamódszerei­vel. A jövedelmezőbb termelés felé... A bácsalmási állami gazdaság dolgozói és vezetősége is .meg­tárgyalta - a kétnapos tanácsko­záson leivetett kérdéseket, jme. ' lyek elébük is tükröt tartottak s utat mutattak a még mindig meglévő hibák megszüntetésén keresztül g még jövedelmezőbb termelés felé. Kicsiből lesz a nagy, — kevés hibából a sok hiba. Ezért hozott h.tározatot a gazdaság vezetősége a dol­gozókkal karöltve, hogy fokoz­zák az éberséget, főként az ehenörzést a brigádoknál, ezzei párhuzamoson a politikai nevelő munkát. Nagyobb pontossággal és lelkiismeretesebben végzik a verseny kiértékelését, megszi­lárdítják a munkafegyelmet. Mert ezek a hiányosságok, ha nem is nag/ mértékben, ao ta láthatók voltak a gazdaság.muo kajában. t übbtermelési verseny- kihívás A bácsalmási gazdaság a ve tésekel határidő előtt két nap­pal befejezte, a miből kitűnik, hogy eredményes verseny folyt. A dolgozók most az eddigi ered ményekre épíive és megszívlelve a pártkongresszus rájuk vonat kozó határozatát, újabb ver­senyt indtottak. Eszerint több­termelési versenyre szólítják a megye valamennyi állami gazdaságát, amely szerint vál. Ialják, hogy búzából 14 mázsát, rozsból 11, őszi árpából lö, ku­koricából 40, répatnágból 10, cukorrépából 200, babból 12 és borsóból 10 mázsát, továbbá ta­karmányrépából 250 mázsát, gy-potből átlag 5 mázsát, 24 hőid kísérleti területen átlag 12 mázsát, csalamádéből 300, silókukoricából 320 és fűmagból 4 mázsát termelnek. Jobb munkaszervezés A gazdaság pontosan kidol­gozta a tervet is, amelynek segítségével vállalásukat telje­síteni tudják. A munkaverseny tökéletesebb tételére a brigád­terveket már felosztották egyé­nekre, a területeket táblákkal kijelölték. Őszi kalászosoknál a váll-lt terméseredményt a szak szerű ápolással, a fogasolással, fejtrágyázással akarják elérni. A növényápolásnál gondoskod. nak az állandóan gyommentes t lajról, a porhanyításról. Be- tartják a sor. és lötávolságokat. A növényápolás most indul be teljes lendülettel. A gyapot igen szépen, hiánytalanul kikelt, már a sarabo!ást végzik a gya­potföldeken. Úgy mondják, ezzel elejét veszik a rovarkártevők pusztításának is, amellett, hogy a gyapotnak kikelésétől kezdve biztosítják a porhanyős talajt. A magrépa már akkora, hogy abban is megkezdték a kacso. zásc. Nagyot nőtt a bot-0 is- már borulnak a sorok. O esőbb termelés ész se' usílcssel A gazd ság arra is törekszik, hegy ne csak többet, de olcSób- nau is termeljen. A tavaszi ve­Kisszállás beadási versenyre hívta ki a halasi járás községeit Kisszállás község beadási versenyre hívta ki a kiskun- halasi járás összes községeit. A versenypontok a következők: 1. A baromfi- és tojárbeadás. kötelezettségünk e!sö negyed­évre előírt részét június 15-ig teljesítjük. 2. A második ne­gyedévi baromfibejdási kötele­zettség 30 százalékát, a tojás- beadási kötelezeitség 15 száza­lékát szeptember 15-ig rendez­zük. 3. A harmadik negyedévi baromfi- és tojásbeadási kötele­zettséget december 10-ig száz. •százalékig teljesítjük. 4. A ke­nyér. és tjkarmánybeadási kö­telezettségünknek a csépiástö: számított négy napon belül, a kukorica- és a burgonyabeadá­sunknak a szedés'öl számított h.;t napon beiül eleget teszünk. 5. Bor., és csemegeszőlők azon nali beszállításáról gondosko dunk, a borbeadást pedig 1952. január 15üg rendezzük. Király Mihály MUF titkár KispáJ József tanácselnök Párosversenyre léptek a Imfai I. tspusia csoportok Baján a ■ Boldogu'ás Útja I ti* pusú termelűszövelkézeU csoport egészévi termelési versenyre hív­ta ki az Előrehaladás 1. típusú termelőszövetkezeti csoportot. A Boldogulás Ui,ja-termelő- c-oport verscnykihívásúhati a kö- vcikezőket vállalta: 1. A kukori­cát és a napraforgót háromszor, de a lehetőség szerint négyszel' fogjuk megkapu nk Megszervez, zük a kártevők elleni védeke­zést. Az, aratási és Cséplési mun­kálatokat egymást segítve idő­ben és a legkisebb szemveszieség get fogjuk elvégezni. 2 Másod- üövényféleséggei a lehetőséghez képest minden területet, de cső poriunk összterületének legalább 20 százalékát bevetjük. A tarló, hántást csopüiyunk egész terüle­tén időbén elvégezzük- 3. Az őszi mélyszántást a homokos terüle­tek kivételével,, az esős idő bcál!- ta előtt elvégezzük. A szövetke­zeti mozgalom továbbfejlesztésé­re azon leszünk, hogy őszre tagsá­gunk létszámát megkétszerezzük. Hatezer hold paprikát termelnek ebben az évben Kalocsa környékén Hatezer hold paprika termelé­sével foglalkoznak ebben az év­ben a kalocsakörnyéki ler- melőcsoportölt és egyénileg dol­gozó parasztok, hogy mind több és jobbminöségü fűszerpapriká­val lássák el a piacokat. A ter­melésre szerződést kötöttek s a Palántázást már nagyrészben meg is kezdték az ültetvénye, ken. A paiántane.velésben az egész környéknek igen nagy segítsé­get jelentett a Szegedi Mező. gazdasági Kisérleti Intézet kalo­csai üzemegységének tavalyi kí­sérlete, amely kidolgozta a pa- iántavész védekezőszerét, a cink. oxidot. A palántaágy földjébe kevert cinkoxid ugyani3 telje­sen kiküszöböli a gombás meg­betegedést, a palántavészt, ami az elmúlt években igen nagy gondot okozott a termelőknek. A kísérleti intézet jelenlegi munkájában legjelentősebb a füszerpaprikanemesítési kísér­let, amelyet az idén a tavalya 5 holddal szemben már 20 hol. dón végeznek. A több mint egy­millió palánta kiültetését már meg is kezdték, különböző sor. és tötávolságokra, de kísérletez­nek azzal is, hogy hány palán, tát a legeredményesebb egy helyre ültetni. Szakaszonkint egy, illetve hat-hét, vagy . tíz pa­lántát ültetnek egy helyre, ami. nek terméseredményéből állapít­ják majd meg, hogy egy helyre hány szálat érdemes ültetni. A paprikafajta-verseny 2500 eddig kitenyésztett legjobb mi­nőségű fűszerpaprika között Indult meg. A versenyből kiké rült egyedekke} a későbbiek so­rán keresztezésekkel hozzák létre a legkiválóbb minőségű kalocsai paprikafajtákat. A keresztezés­nél figyelembe' veBzik a korai érést, a szárazanyagtartalmat, a bő termési, valamint a fssték- aiiyagtartalmat. Az így kineme. sített fajták később az ország különböző vidékeire kerülnek állami gazdaságokhoz és ter. melöcsoportokhoz, hogy arról is meggyőződjenek a kutatók, hogy melyik fajta milyen mikro, kiimát és talajt igényel. Igen jelentős a paprlkr.mag jarovizációs-kísérlet is, amellyel lényegesen megrövidítik a le- nyészidöt; s így korábban jut. tátják majd piacra a kalocsai fűszerpaprikát. Megkezdték miinkájukat a birkafüröszlu-brigáldok Megyénk területén is néhány községben felütötte fejét a bir­kák megrühösödése, amely ellen a megyei tanács íürösztöbrigá. dekát szervez, hogy megszün­tessék ezt a beiegséget. A ruhh. sedés igen komoly károkat okoz úgy a gjvjú minőségében, mint mennyiségében. Éppen ezért minden gazdának kötelessége, hogyha a füröszö.brigád köz­ségükbe ér, rühös birkáit elvi. gye. A fürösztés csak úgy lesz eredményes és úgy szüntetjük meg ezt a betegséget, ha fÜ rüsztés előtt a birkákat a gazdák megnyírják. A fürösztö-brigádok május 10-iöi június 15-ig végzik el a birkák fürösztését P a a i n ika Sándor győzelme az anyai szív felett JDácsbokodon a gépállomás előtt lovasszekér ál. A lovuk bol­dogan sütkéreznek a tavaszi napsütésben, ha utcai fák koronáin már ott ütnek a fakadó rügyek és apró kis méhecskék döngicsilése kering fölöttük. Idősebb néniké tipeg a gépállomás­hoz bevezető kapu előtt. Derekán a blúzéit igazgatja- Gondosan el­simítja szoknyáján a ráncokat. Még a kötőjén is túléli egg kis csinosítani valót. Messzi útról jött. Hókat döcögött vele a kocsi, míg Goráról llúcsbohodra, a gépállomás elé került. Fehér kis ken­dőt szorongat a kezében, amint rnegilletödvc és meghatódva lép be a gépállomás irodájába. Megáll az egyik asztal előtt és azt mondja: — Uobrotka Nándort keresem, a traktorost, mert hogy az volna a fiam, Dobrotka Sándor az elmúlt télen került a gépállomásra. Úgy érezte, hogy fiatal lendülő erejével azon a helyen kell szolgálnia dolgozó népét, ahol munkájával, munkájának növekvő eredményei­vel bizonyíthatja be a háborús gyújtóijainknak és lakájaiknak, a Tito.bandiiáknak, hogy nemcsak fegyverrel kész hazáját, népe' nek szabadságát és függetlenségét megvédeni, hanem a munka, a terme.és frontján is. Mikor elbúcsúzott huzalról, azt mondta szü­leinek: — ügy érzem, a gépállomáson szolgálhatom legeredménye­sebben a falu dolgozó népének növekvő eredményeit, életszínvo­nala emelkedését. Most Dobrotka Sándor édesanyja Supper Sándor gépállomás- lrj- vezető felé szinte elhaló hangon mondja: — Meghalt a férjem, nagyon hiányzik otthon n fiam. Haza akarom vinni a gépállomásról, ügy érzem, hogy a fiam már nem az enyém, hanem a gépállomásé. Mikor most vasárnap is oda. haza volt, egész nap a gépekről beszélt és a kora hajnali órákban már sietve készült vissza gépei közé a gépállomásra. Ozv. Dob' rőt káné szavaira Supper Sándor megnyugtató szavakkal igyekezett válaszolni: — Más az ai'l/ai szeretet és más a gép szeretető. Sem is sok idő múlva ki fog derülni az igazság. Sándor csak most lesz igazéin a fia az anyjának, özv. Dobrolkáné körülnéz az irodában. Úgy érezte, mintha a fia lépett volna be. Már el is határozta, megfogja a kezét és kivezeti a kocsihoz, meinen már az ülést is elkészítette a számúra. De az ajtó nem nyílt meg és özv. Dobrofkétnú öreges mozdulatok­kal letelepedett az egyik székre. A kezében tartott fehér kisken- dővcl végigsimította a homlokéi Szemeit szélesebbre vonja és szinte nem akart hinni a fu einelc, amikor Supper Sándornak, a gépállomás vezetőjének szavai meleg szeretettel szóltak az 6 fiáról. — Sándor most kerül hathetes DISZ-iskolára. A téli oktatás, ban egyik legszorgalmasabb tanulója volt a gépállomásnak, öntu­datos és fegyelmezett fiú Most az iskolán tovább fog tanulni, to­vább fejleszti tudásút, hogy még hasznosabb, még derekabb mun­kása és építője legyen a szocializmusnak. ‘Mintegy végszóra, ezeknél a szavaknál lép be Dobrolka Sán­dor az irodába, özv. Dobrotkáné, az anya, szemben áll fiával. — Ugye hazajössz, fiam? Az én fiam leszel és nem a gépállo­másé. Ugye engem jobban fogsz szerelni, mint a gépet? Beszélj, Sándor Hz ól] egy szól. Ugye velem jössz. Hazajössz? Tkobrntka Sándor hangtalanul és némán hallgatja a szava. , kát. Ajkain nem tud utat törni a hang- Csak hullanak a könnyek a szemeiből. Először parányi kis könnycseppekben, majd ömlik, mint az áradat zuhataga. özv. Dobrolkáné most látja csak igazán, mégis van fia. Ez az ö fia! Akit 0 nevelt, akit féltő gonddal ápolt és gondozott, akinek mindig ott volt oldalán, anyai szivének minden nielegévcl. Dobrotka Sándor pedig könnyein keresztül is érzi, hogy ezer­nyi lánc fűzi a gépállomáshoz, — Anyám, én itt akarok maradni. .4 figd maradok örökké. Téged szeretlek, csakis téged. De az én fiúi szeretetem mellett ott él a gépek iránti szeretet is Megsze­rettem a gépekéi. Megszerettem az elvtársakat. akikkel együtt dolgozom. Fagyon, nagyon megszerettem Mészáros bácsit, aki min­dig jó szóval nevel, oktat és tanít engem- Az elvtársak itt a gép­állomáson nem úgy néznek rinn, mint C9V tanu'óia, hanem mint egy emberre. Anyáin, értsd meg. Itt akarok maradni a gépállomá­son, hogy továbbra is erezhessem az én elvtársaimnak meleg sze­leteiét. Anyám, itt éreztem először és érzem azúla is állandóan, hogy a szocializmusban a legfőbb érték a; ember. lgaz emberré fogok válni itt a gépállomáson. Egykor te is büszke leszel rám és büszke le. szel gma a gépállomásra, mely a le fiadból Ilijén értéket ková­csol, ilyen értéket nevel. özv Dobrolkáné kiegyenesedik. Most már ő is érzi, hogy va* lami bizsergetö érzés meleg sugarai öntik el a szívet. Az anyai gondoskodás fé tő szerefete övezi előtte álló fiáé- Szólani akar, de visszafojtja a feltörő szavakat, csak annyi tör ki belőle: — Fiain! ff'rre a szóra Dobrotka Sándor átöleli az anyját. Meyesö­^ koija annak napbarnított arcát. ■ — Anyám, mi ily az elv Iá makkal együtt tervezgetjük mun­kánkat, Munka után pedig sportolunk. Futba'l, röplabda. •. A'-tán ilt Van l'íile dános traktorvezető, aki a legjobb traktoristája a gépállomásnak. Tőle akarók példát venni, őt akarom követni Anyám, érzem a te anyai szereietednek minden melegét, fin is úgy szerellek téged, ahogyan csak egy gyerek szeretheti az édesanyját- » vigyél haza. Engedd meg, hogy továbbra is ilt maradhassak a gépdllomáson. Traktorista akarok lenni. Ha majd a Dlíi/,-isko­lából visszajövök és egy nap1»1 a Pártnak tagja leltétek kierde. melt munkám eredményeképpen, akkor majd megfogom szeretettel a le kezedet, hogy le is tanúja lehess annak a naflll ünnepnek, amikor a te fiad is annak a Pártnak lehet a tagja, amelyet Rákosi elvtárs vezet, özv. Dobrolkáné ajkán mosoly suhan végig- Odafordul a gep- lillomásvezetö felé és a fia kezét, amelyik olt pihen az ő kezében, bejelenteti g gépállomás vezetőjének kezébe. — Anyai szivem érzi, hogy a fiam az enyém maradi. De azt is érzi, hogy itt a gépállomáson megtalálta a hiányzó apai non' iloskodást. Biíndor legyen a maguké, Neveljék, oktassák, hogy anyai szivem mindenkor büszkén tekinthessen ni. Most pedig, lin hazamegyek, jól össze fogom szidni az én féltékeny, búin szi­vemet. özv. Dobrolkáné karjaiba egyik oldalon a fia, g másik ol­dalon a grpúl'Oinás vezetője fűzi karját. Úgy indulnak kifelé a: utcára. Kint Sándor arcán két csók csattan és a gépállomás re zclüjévcl egy kemény kézfogás pecsételi meg az ülök szerződési.

Next

/
Thumbnails
Contents