Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. május (6. évfolyam, 100-124. szám)
1951-05-13 / 110. szám
1* á r t i- s I» á i* ( i-1> i t é s A iKirlkoEigTCKNxii* lialiiroxatn nyoaiiti javítsuk nicgyéiikbcu a tag- c;x tagjelöltIWvetelt Irta; Halandó, István Pártunk II. kongresszusa megszabta számunkra azokat a feladatokat, amely hazánk felvirá- gozása, valamint dolgozó népünk életszínvonalának további felemelkedése érdekében meg keli valósítanunk. Ezek a feladatok megkövetelik a megyei pártbi. zottságtól, valamint járási, vá- i .si bizottságainktól, hogy végrehajtásáért mozgósítsák a Párt alapszervezetcit illetőleg a ltom. munistákat. A feladat végrehajtásáért folytatott harcot a kommunisták vezetik. Odaadó niun. ká jukkái, példamutatásukkal mozgósítják dolgozó népünk millióit, az ötéves terv, a mezőgazdaság szocialista á! szervezése nagy munkájában. E feladatok megkövetelik hogy Pártunkat Bács-Kiskun megyében is a munkásosztály, do'gosó parasztok, valamint az értelmiségiek legjobbjaival erősítsük. E feladatok végrehajtása követelőén szabja elénk, hogy pártépítő munkánkban lévő hiányosságokat a tag- és tagjelölt felvétel terén kiküszöböljük, illetőleg' megjavítsuk olyan módon, hogy a dolgozók legjobbjainak Pártunkba történő felvételét elősegítsük, Hón»pokon kérésziül nem veitek fel tagjelöltet Pártunk II. kongresszusa ered menyeink mellett komoly hiányosságként állapítja meg, hogy: „a Párt « faluban szervezetileg non erősödöd a növekvő feladatokhoz mérte», sőt In lycnként egyenesen meggyen, gáti. ’ A kongresszus ezen megállapítása megyénkre teljes mellékben helytálló. Megyénkre >1 lemző, hogy a pártépi es tag- es ta-’jelólt felvételének munkájából nem minden alapszervezet veszi ki a részét, amit alata- iiriszt az a tény, hogy február hónapban alapszervezetemk százalékában történt tag- és tng- jclö tfélvétcl, vagy az április hónap, 'melyben azalapszervczc- tek 34 százalékában történt tag. és tagje'Mtfeivétel. Az 1950-cs évben több járási és városi bizottságunknál előfordult, hogy hónapokon keresztül nem vettek fel tagjelöltet. Pl. a kecskemed járásban 5 hónapig, de ehhez hasonló a kiskőrösi, vagy a felegyházi járás, áltól 3-4 hónapon keresztül nem történt tag- és ugjelöltf elvétel egyetlen alap- szervezetnél sem. Különösen rossz az. arány a falusi és a tanyai pártszervezetekben, vala mint a szocialista szektorok pártszervezeteiben. A falusi pár szervezeteinknél átlagban 30 százalékban történik tagjclöltfclvé. tel A gépállomásokon, állami gazdaságainkban, valamint tér. melőszövetkeeeti csoportjaink- bau átlagosan 20 százalékban történik tagjelöltfelvétel. A bajai járásban pl. márciusiján falusi alapszervezetben történt tagjelöltfelvétel. Vagy a kiskunfélegyházi járásban, ahol az osz. szcs alapszervezetek közül 4 fa; lusiban s 4 egyéb alapszcirezet- ben történt tag- és tagjeloUfel- vétcl. Ennek eredménye, hogy bár számszerűleg értünk el ered menyeket, ezek nem kielégítő,:, mert az 1950.es évben felvett tagjelöltek, a tagság számarányához viszonyítva 10 szaza é kot tett ki, ugyanakkor a tagságban számszerűleg is kimutat hatóan 2—5 százalékos csökkenés következett be, mivel meévinkből egyrészt ^dnnos pd't- 1 agunk más területre Mán észt ellenséges elemeket lepleztünk le és zártunk ki Pártunk bői. A párttagság szamszerusé- C» nek csökkenése, pl. a ba3ai ja- rásban egy év alatt 0.7 szaza é- kot, Kiskunhalason 0.4 százalékot tesz hi. Megengedhetetlen bürokratizmus rártunk számszerű emelkedé- s * ek föakadálya, és az hogy pái'hezcívczeteink 40%-ában törtéül: tagjelöltfelvétel, egyenes következménye annak amit Pártunk II- kongresszusának határozata leszögez, hogy: „A párttagság felülvizsgálata után a tagjelölt felvételnél bürokratikus és szektaszellemű elzárkózás nyilvánul meg a szocialista építés munkájában, kivált az u) erőkkel szemben.” E téren leggyakoribb tapasz, tálat .az .volt, hogy ügy a megyei pártbizottság, valamint az at üi'.bb szervek hosszú Ideig elfektetlek a beérkező tagjeloitfo-lve- tcit kérelmeket, amelynek ered ményeként a becsületes dolgozók Ilin: merték kérni felvételüket, mivel látták, il.etve tudtak íóla, hogy mások,-akik beadtál: kével műket hosszú hónapok után sem kaptak iá érdemleges választ, azaz tagjeiölt-künyvet. A Accs- kiméli Gépgyárban fordult elő pl., hogy amikor megkérdeztük az egyik dolgozót, aki a tei Kiélésben élen járt, hogy ml az oka annak, hogy ö nem kérte íelvé- t< lét a Pártoa, k.jelentette, hogy varnak munkatársai, akik kérelmüket beadták s még csak választ sem kaptak rá. De hasonlóan nem segítetté elő a Párt szervezeti erősödését a volt liiskun- nia's«i titkár, aki a DISZ-ifjak tagjelöltfelvételi kérelmét író asztaifiókjába zárta. Hiába vár., tiik a fiatalok, hogy felvegyék őket tagjelöltnek. Ennek következménye az lett hogy a többi fiatal sem kérte addig tagje- lüitségrc való felvételét, amíg az előttük jelentkezőket nem vettél: fel. Számos példája van an. nah is, különösen a múltban, hogy a már elkészített tagjelölt, könyvekét a pántlikáról: nem adtál: ki. Ilye» volt pl. Gar ahol hónapokig 50 darab tag- és tagjelölt-könyvet tartott a szék lényben a párttitkár. Nagymér. lékben fékezte a tag- és tagjelöltfelvétel munkáját a jelentkezők lélektelen, bürokratikus elbírálása. Nem egy esetben fordult elő, hogy a becsületes dől gozókkal szemben politikailag magas követelményeket állltot. tak, pl. visszautasították azzal a kiskőrösi járásban az egyik kérelmezőt, hogy nem javasoljál:, mert politikailag képzetlen. — Ugyanakkor a többi dolgozók, akik tudták, hogy az illetők ak tívan kivették a részüket a társadalmi munkából, nem jelentkeztek tagjelöltnek, arra gondolva hogy ha ezeket visszautasították az ö felvételük még valószínűtlenebb, mert ők még ,,képzetlenebbek”-nek tartottál: magukat. A szektaszellemü elzárkózásra jellemző, hogy pl a volt ordasi párttitkár nem vett fel tagjelöltet, amelynek eredményeként a pártszervezet alacsony létszáma melleit a tagság átlagos életkora 46 éltes. . . . Vagy pl. a kiskőrösi járásban Káskantyú község, ahol a legfia. talabb párttag 46 éves volt, a titkár 72 éves és tagjelőltfelvete, az idős párttitkár leváltásáig nem történt. Tataházán pl. a volt parttit- kár mesterségesen szigetelte el a Uözépparasztokat a Párttól oly formán, hogy hónapokig hordozta magánál a tagjelölt-kony veket, a középparasztokat reakciósoknak nevezte és nem vérié fel a Pártba. A titkár leváltása után az új vezetőség munkája eredményeként több közeppa- raszt lépett a Pártba. A tömegszervezetek ilyen ira- nyú munkájában, bár tapasztal- ható javulás, azonban még min. dig nem kielégítő, aminek egyik oka, hogy részben pártszerveze. teink nem adnak segítséget, így különösen a DISZ.nek, mert pl. tompái DISZ nem tudta, hogy Pártunkban jelentkezhetnek tag jelöltnek. De volt olyan tapasz tálát Is, mint pl. Halas járás volt MNDSZ-titkára, aki nem javasolt tagjelöltet azzal az indokkal, hogy akkor az MNDSZ, tag nem fog az MNDSZ-ben dől gozni, csak a Pártban. Pártunk számszerű erősítése ntcllett nem szabad elleledkcz nünk nagy tanítónk, Sztálin elv társ szavairól, aki azt mondot ta: „A Pártnak tudnia kellet hogy nem csupán tagjainak szá ma, hanem mindenekelőtt minő ség ük teszi erőssé.” „Rendszeresen javítanunk keli a Párt összetételét, — mondott Sztálin elvtárs —, azáltal, hog emeljük a párttagok tudatossága nak színvonalát azzal, hogy Piírt soraiba egyéni kiválogató útján csakis megbízható és kvmmunitönus ügye szempont jó bál odaadó elvtál salat veszünk fel." Több pártszervezetünkben előfordult, hogy a vezetőségek nem a Párt felsőbb szervei által hozolt határozatok szellemében hajtották végre a határozatot így pl. előfordult Kunbaján is, hogy a volt párttitkár kupec és egyéb kulák.elemet javasolt fel vételre. Vagy a bácsalmási ÁMK-ban javasoltak volt csend ölöket, katonatiszteket. Vagy mint pl. a katymdri AMK-ban javasoltak olyanokat is, akik termelésben a legrosszabb ered menyeket érték el és ugyanak kor semmiféle társadalmi nvun kában nem vettek részt. Javítsuk meg Pártunk szociális összetételét A felvett tagjelöltek szociális összetétele nem segítette elő Pártunk szociális összetételének megjavítását, mert megyénkben Is az egyre növekvő ipari munkások számával szemben nem áll arányban a termelő munkában részvevő munkások felvétele tagjelöltnek. Valamint a dől gozó kis. és középparasztok és az értelmiségiek felvétele sem A munkás foglalkozásúak száma pl. egy év alatt 0.5 százalékkal csökkent, ugyanakkor az a1- kalmazottak száma növekedett. Komoly a hiányosság az egyéni, gazdálkodó dolgozó paraszle. tok felvétele terén is, mert az elmúlt évben a felvett tagjelölteknek mintegy 4 százalékát tette ki. Ugyanakkor az alkalmazottak kategóriájából a felvett tagjelöltek mintegy 25%_ot tesz nek ki. Ezen a területen különösen a kecskeméti, valamint a kiskőrösi járás — ahol egy-egy egyéni dolgozó paraszt tagjelöltet vettek fel az 1950-es évben — mutatnak különösen rossz példát. Viszonylag a legjobb eredményt érte el ezen a téren a félegyházi járás, ahol az elmúlt évben felvett tagjelöltek 12 szá. zaléka egyénileg dolgozó pa. raszt. De nem sok javulás tapasztalható az 1951.es évi tagjelöltfel. vétel munkájában sem. Bár számszerűleg a 4 hónap alatt felvett tagjelöltek 50 százalékát teszik ki az elmúlt év tagjelölt felvételének, azonban ezen be- iül az egyénileg dolgozó parasztok száma alig haladja meg 8 százalékot. Az április hónapban pld. Baja, Kiskörös, va. la mint Bácsalmás járásban egy. egy egyéni gazdálkodót vettek fel. Mint hiányosságot kell meg. említeni >a. tagjelöltekkel való foglalkozási. Alapszervezeteinx a felvett tagjelöltekkel nem foglalkoznak, nem biz. zák meg őket pártmunkával Nem igyekeznek, illetve nem gondoskodnak attól, hogy a felvett, vagy visszaminősítettA külügyininiszilcrlielycttesck értekezletének május 10-i ülése A külügyminiszterhelyettesek értekezletének május 10-i ülésen Gromiko elvtárs, a Szovjetunió képviselője nyilatkozatot tett melyben kihangsúlyozta: — újból világosan megerősítést nyert az a tény, hogy két politika léte zik. Az egyik politika célja a népek közötti béke erősítése, valamint a népek közötti politikai és gazdasági kapcsolatok fej. Icsztése, tekintet nélkül a fennálló társadalmi rendszerek különbségére. A Szovjetunió kormánya ezt a politikát folytatjaVan azonban egy másik fajta politika is. Ez a politika a hadiipar fejlesztésére, a polgári szűk. ségletre dolgozó ipar csökkentésére, katonai-politikai tömb összotákolására, valamint más államok területén haditengeré, szeti és légitámaszpontok létcsí. tésérc irányul, továbbá olyan intézkedésekre amelyeknek semmi közük nincs a békéhez. Ilyen politikát folytat az USA, Nagy Britannia és Franciaország kormánya. A továbbiakban Gromiko elvtárs visszapillantást vet a tárgyalások eddigi menetére és megállapította: a szovjet küldöttség gz egész tanácskozás során minden lehetőt elkövetett abból a célból, hogy megkönnyítse a megegyezést n fegyverkezés csökkentésének fontos kérdésében. Majd kihangsúlyozta, hogy a szovjet küldöttség tekintetbe veszi a tanácskozás során felmerült nehézségeket, megegyezésre törekszik a napirendi kérdésekben és biztosítani kívánja a miniszterek tanácsának összehívását és ezért áthidaló javaslatot tett a felmerült nehézségek megoldására. Amerikai csapatok szálljak meg az izlandi katonai támaszpontokat A Pravda közli Kiiranen „Island amerikai megszállása” című cikkét. Island szigetén május 7-én amerikai csapatok szálltak partra — írja Kiiranen. — A csapa tok megszállták az Izland fővárosa közelében lévő keflaviki repülőteret. a sajtó jelentései szerint a legközelebbi jövőben az amerikai megszálló csapatok fő. erőinek megérkezését várják. Az USA kormánya már 1946- ban bejelentette, hogy 99 évre katonai támaszpontokat akar bérbevenni Izland szigetén. Az izlandiak azonban határozottan tiltakoztak az ellen, hogy a szigetet az amerikai militaristák kezére adják. Az USA imperialistái ekkor a Marshall-tervet erőszakolták az országra, majd kónyszerítették Izland kormányát, hogy csatlakozzék az agresszív Északatlanti Egyezményhez. Az USA külügyminisztériuma május 5-én hivatalosan közölte, hogy az USA cs Izland kormánya között megegyezés jött létre, amely szerint amerikai fegyveres erők veszik birtokba az izlandi katonai támasz, pontokat. Ilymódon Island telje, sen .az amerikai imperialisták kezébe kerül. A Friheten című lap Izland megszállásáról megállapítja, hogy az USA eljárása teljes mértékben az izlandi nép akarata ellenére történt. Az USA mindössze két-három hcltel ezelőtt megegyezést diktált dán csatlósaira Grönlandra vonatkozóan. A megegyezés az Egyesült Államoknak korlátlan jogokat biztosít a már ott lévő támaszpontok kibővítésére, valamint új támaszpontok építésére. Grönland és Izland megszállása — írja a lap — újabb láncszeme azoknak a kísérleteknek, hogy agresszív támaszpontok gyibii- jét teremtsék meg a Szovjetuníó körül. Az izlandi események — írja befejezésül a Pravda — igen komoly figyelmeztetést jelentenek Norvégia számára is. Koreai hadi jelenít A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének fő. parancsnoksága közli május ll.én, hogy a néphadsereg egységei szoros együttműködésben a kínai önkéntesekkel, a keleti és nyugati arcvonalon sikeresen visszavertél: az ellenség egyes frontszakaszokon intézett ellen- - támadásait és emberben és technikai felszerelésben nagy veszteségeket okoztak az ellenségnek. tagjelölteknek jó munkájuk ered ményeként a hathónapi tagja löltségük ideje után kérjék taggá való minősítésüket Megyénkben az elmúlt év januárjához vi- szenyítva egy év alatt mindössze a tagjelöltek alig 20 száraiéba lett taggá minősítve. Itt leg rosszabb az eredmény a kun. Ezentmlklósi, a dunavecsei Já rásban, ahol összesen 9 tagje löltet minősítettek taggá. \ legjobbak felvételével erősítsük pártunkat Összegezve megyénkben a tag. és tagjelöltfelvétel munkáját, meg kell állapítani, hogy eb. ben a munkában történt hibák és hiányosságok legfőbb oka, hogy megyei, valamint já ási bizottságaink Pártunk Központi Vezetőségének tag. é3 tagjelöltfelvételi munkára vó natliozó határozatait nem tanulmányozták elég mélyen és elég daposan, aminek követkéz, ménye az a hiányosság, amely tagjelöltfelvétell műnk« terüle. tén tapasztalható. Ezeknek a hibáknak és hiányoknak a felszámolásra külön súllyal mutat rá Pártunk H. kongresszusa, tis egyben meghatározza azokat feladatokat, mellyel Pártunk II. kongresszusa által az elénk tűzött feladatokat végre tudjuk hajtani. Ezek a feladatok meg. követelik, hogy sorainkat a munkásosztály legjobbjaival az egyénileg dolgozó parasztok, valamint az értelmiségiek leg jobbjaival erősítsük. Fel keli hogy számoljuk a tag. és tagjelöltfelvétel munkájára jellemző bürokratikus és szektaszerü elzárkózást, valamint a spontanitást. Elősegít, sül: járási, városi bizottságaink megerősítését, valamint falusi pártszervezeteink vezetőségének megszilárdítását, hogy ezen keresztül pártszervezeteink a tagság számszerüségében és szó ciális összetételében megerősödve végre tudják hajtani azokat a feladatokat, melyeket Pártunk II. kongresszusa tűzött elénk A tag. és tagjelöltfelvétell munka megjavításánál szem előtt kell tartanunk Központi Vezetőségünk határozatát. Azt, hogy a tag- ős tagjelöltfelvétel munkája elsősorban a politikai tömegmunka megjavításán keresztül, a szervezési és ngitációs munka összekapcsolásán kérész, tül valósítható meg. Járási, valamint városi par:, bizottságaink és alapszerveze- teink tekintsék pártépítö munkájukban a mindennapi felada tok végrehajtásán keresztül Pártunk állandó erősítését, hogy ezen keresztül megkönnyítsük Pártunk II. l:ongresszus3 által elénk tűzött feladatok végrehaj tását.
