Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. május (6. évfolyam, 100-124. szám)

1951-05-12 / 109. szám

Jól készüljenek fel termeló'cso. portjaink dolgozói a most meg­tartandó csoportgyűlésekre. — Csolyóspálos község egyénileg dolgozó parasztjai felkészültek a begyűjtési rendelet teljesíté­sére. — Egyre romük a jugoszláv munkásosztály helyzete. SS VI. évfolyam, 109. szám Ara SO fillér 1951. május 12, szombat Pártáink II. kongresszusa határozatának végrehajtásával vigyük előre megyénkben a kultűrforradalom ügyét Megkezdje tanácskozásait- a Nemzetközi Újságíró Szövetség végrehajtó bizottsága Pártunk II. Kongresszusán Rákosi elvtárs beszámolója, Ré­vai elvtárs hozzászólása elénk tárta súlyának megfelelően a kuliiúr munka jelentőségét. A kongresszusi határosai plárt' szervezeteink elé döntő feladat­ként állította a kullúrforrada- lom további kibontakozásának fokozottabb elősegítését. Révai elv társ hozzászólásában igen élesen világítóita meg ennek a munkának a jelentőségét. — „A szocializmus győzelmes fel~ építése lehetetlen a kultúrfor radalom feladatainak megoldd' sa nélküle' — mondotta Révai eWtá.rs. Szlálin elvtárs arra ta­nít, hogy „a proletárdiktatúra feladatai közül a szocializmus teljes győzelméig terjedő idő­szakban a homloktérbe lépő fel­adatok közé tartozik a kultúr Jorradalom szervezése, az álla­mi szervek kulturális nevelő munkája''. Ezt tükrözi' kon­gresszusunk határozata is. ami" kor a hat döntő feladatot tár gvaló pontban a harmadiknak a kultűrforradalom további 'ki­bontakozásának elősegítését, .mint a felemelt ötéves terv an eg va 1 ósí t'á sánta k, .a mezőgaz­daság szocialista átszervezésé" nek egyik, .döntő feladataként szabta meg­Ahhoz, hogy feladatainkat helyesen végre tudjuk hajtani, meg kell ismernünk eredmé­nyeinket, melyeket a kulturális tömegmozgalom terén eddig e!" ■értünk. ElmondbaD.iuk Révai elvtárs szavaival — „kulturá­lis és ideológiai területen is megkezdtük a felzárkózást a politikai és gazdasági téren el­éri nagy eredményeinkhez Ezt muliatijiák a mi megyénk eredményei is. 1950. augusztus 20'án avattuk fel első ku’.túr- otthonainkat és ma már 21 kultúrolthoijunk van. Ebből a kalocsai, tassi és kunszentmik- lósi 'kultúrotthon társadalmi munkával épült. Kulturottho" naink egy részében kezd kiala" kulni az egészséges, az egész f;ilu kultáréletét összefogó kul" fliúrmunka. Egyre többen, ifjak és felnőitek, kapcsolódnak be ■aktívan a kuítúrolthonok mun­kájába. Ma már nemcsak a fiatalok szórakozó 'helyének le" kiülik, hanem fegyvernek: a tudomány elsajátításában, az általános műveltségi színvonal emelésében, a szocializmus épí­téséért vívott harcban. Eredmé' nyeink közé tartozik a kuMr- c söpörtök számának és művészi színvonalának! emelkedése is. Míg a választási harc idején megyénkben 241 kuHúrcso' poriunk volt, addig ma már 407 csoiport működik 6973 aktív szerepülővel. Az országos .kul" hírversenyben 316 üzemi, váró' si 1 falusi csoport vett és vesz részt, 5014 aktíváival. (A lobbi 181 iskolai DlSZ'csoport, akik a versenyben nem vehettek részt.) Csoportjaink műsorvá' lasztás ’ rén ai_ vöt f-jlödtek. Helyesen meswiálaeztott műso­rokkal sikeresen támasz!jók alá az előttünk álló • - feladatokat. Tömegprotpaganda terén eléri eredményeink is nagyok. Sza' had Föld Téli Estéken, termé­szetin d o m á n y o s előadásokon, zülők iskolájában, lö’bbezer dolgozó fejlesztett© tudását. Az alapismereti I., II. tanfo’yamo* ken százak tanultak meg írni s ezen keresztül megszabadullak a múlt áíkos örökségétől. Az MSZT'szervezetek által rende' zeit „Ismerd meg a Szovjet" uniót'“ című előadásokon ezrek és ezrek ismerkedtek meg mé' lyebben, példák cipőnk, ‘boldog életünk és jövőnk biztos zálo­gával, a nagy-Szovjetunióval, a .szocialista emberek éleiével. Mozgóképszínházaink látogatói' nak száma a multévihez képest majdnem a duplájára emelke­dett. Míg 1050'ben 33 falusi könyviárunk volt, addig ma 151 van 31.000 köbei könyvvel, ezen kívül 43 üzenni könyvtár, 6668 kötettel. Az oka-ók szá­ma is növekszik. Eredményeink melleit azon­ban •vannak hiányosságaink is, ■amelyeket ki kell küszöbölni, hogy a kultűrforradalom ránk­eső szakaszát eredményesen győzelemre tudjuk vinni. Alap­vető hiba az, hogy még ma is vannak elvtársaink, akik a kuli úrmunka alatt csak-a mű­vészi munkát, vagv legfeljebb a könyvtári munkát -értik. El­hanyagolják a tömegipropagian- da területét. Azt kell látnunk, hogy a kulturális tömegmunka — mint azt Révai elviárs mon­dotta —, „nemcsak énekkar szervezéséből és tanításából, nemcsak táncolásból, álltaidban nemcsak művészi munkából áll, hanem termelési propagan­dából, Szabad Föld Vasárnap és természettudományos előadá­sokból is“. A másik hiba az, hogy a helyi tanácsok, üzemi bizottságok az egész feladatot, melyet a kultúrmunka terén kell megoldani, egyedül a kul' túrfclelősre bízzák, mem érzik felelősnek magukat ezért a munkáért. Igv a vaskúti tanács­elnök még nemrégen nem érez­te a tanács feladatának a kul­túrotthon ügyét, de ugyanígy a Kecskeméti Gépgyár üzemi ’bi­zottsága sem fordít különösebb gondot a könyvtárra, mert sze" rimtlűk az csak a könyvtáros feladata, .Vagy jellemző az, Csütörtökön délután kezdte meg tanácskozásait Budapesten a Nemzetközi Ujságiró Szövet­ség végrehajtó bizottsága. Az ülésen 20 ország békéért har­coló újságíróinak küldöttsége vesz részt, élükön a Szovjetunió küldöttségével. Az ülést J. M. Hermann, a szövetség elnöke nyitotta meg. Utána Betlen Oszkár elvtárs mondott b.szé. det. Beszédének elején íoglal- kozott a sajtónak, az újságírás nak jelentőségével, majd a sajtó megnövekedett befolyásáról be. széli. Hangsúlyozta, hogy míg a múltban a legelterjedtebb, agyonreklámozott magyar la­pok sem érték el a 100 ezre . példányszámot, addig ma több napi- és hetilapunk péMányszáma meghaladja a százezret, közöt. tűk a háromnegyedmillió pél­dányszámos Szabad Nép. — A népszerűséggel és tekintéllyel együtt óriásit nőit a sajtó fe­lelősségé is — folytatta. — Az újságban kinyomtatott betűnek mindig nagy a jelentősége, az újságírónak végtelenül nagy a felelőssége. A magyar újságírók azzal érdemelték ki az olvasók milliós (ömegeinek bizalmát, hogy igyekeznek minden leirt sorukkal és betűikkel szenvedő, lyesen küzdeni a népek közötti barátság eszméjéért, békéért, népünk további felemelkedé­séért. hogy a körzeti könyvtárosokat úgy kezelik; mint a régi érte­lemben vett könyvügyriökökel. Szükséges felvetni azonban azt a helytelen nézetet is. mely az! hirdeli, bogy a 'kultúrollhont csak állami segítséggel lehet létrehozni. Vannak, -akik a kul­túrotthon! csak hatalmas paío’ Iának tudják elképzelni. Azt kell látni, hogy a kultúrotthon nem elsősorban az éipiilet kér­dése. Egy olvasóterem is elég ahhoz, hogy megkezdje mun­káját. Fel kell .ismerni a tár­sadalmi munka jelentőségét és igyekeznünk kel! társadalmi munkáival minél több kultúr" otthont létrehozni. A kullúrolt" hon alapja, irányítója a falu kulturális életének és egyben a szocialista kultúra' kialakításá­nak eszköze is. A kultúrotthon" hálózat kibővítése melleit fel­tétlenül biztosítanunk kell a belső élet tartalmát. A kultúr­otthon vezelős鮫 készítsen munkát érvét, melyet a falu dolgozóival ismertessenek meg. Különböző szakkörök szerve-' zésén keresztül vonjanak be minél több dolgozót az aktív munkába. A művészi csoporté" Ivat segítsék-elő a teljesítmény- verseny végigharcolására, mely június 1-ig tart. Sokkal több gondot kell fordítanunk cso­portjaink ideológiai és művész! kérdésére. A csoportok lemor­zsolódása az állandó fejlődés­nek .....ik akadályozója. Éppen e zért foglalkoztassuk csoport­Betlen elvtárs ezután az újjá­építés nagyszerű eredményeiről szólt, majd kitért az imperialis­ták háborús készülődéseire es a titóista provokációra. Befeje­zésül hangsúlyozta, hogy ba­rackként és küzdő társ akként ülnek együtt az újságírók, mert valamennyien egyetértenek ab. ban, hogy nincs nagyobb és szebb feladat, mint minden erő vei és minden sorral a békéért küzdeni. Utána Jiri Hronek, a szövet­ség főtitkára terjesztette elő a főtitkári beszámolót. Hangsú­lyozta, hogy a szövetség hat ho. nappal ezelőtti, helsinki kon­gresszusa óta a szövetség tagjai jelentős mértékben kivették ré­szüket a nemzetközi békeharc- bői. Hangsúlyozta még hogy Sztálin generalisz- sziinusz világos szavai a háborús bűnösök által ter­jeszteti rágalmakról, rendkí­vüli jelentőségűek szá­munkra. Rámutatott még arra. hogy a kapitalista országokban sokezer olyan becsületes újságíró van, akit megakadályoznak abban, hogy a Nemzetközi Ujságiró Szövetség tagjainak sorába lép­jen. Legyen a becsületes új­ságíró tolla a béke legélesebb kardja az emberiség leg­jainkat, bízzuk meg állandó feladatokkal őkel: a termelés fokozására, a talaijmunkák jó elvégzésére, a termelőszövetke­zeti mozgalom elősegítésére, a bé'kelhiarc fokozására mozgósít­suk őket. Legyenek csoport­jaink a többteTinelésért, a szo­cializmus építéséért vívott harc élenjárói. A könyvolvasók tá­borának gyors emelése érdeké­ben fel kell számolnunk azt az tVllávponlol, hogy aki olvasni akar, mégha Iá ljia a könyvtárat is. Egyéni agitáció! folytassunk az új olvasók megnyeréséért. Feltétlen úgy nézzük ezt a mun­kál, mint harci feladatot. Min­den elolvasott könyv gyarapít­ja a tudásunkat. A nagyobb üzemi könyvtárak decentrali­zálásával, könyvtárosok mun­kájának segítségével, munka- sziinetekben való olvasás meg­szervezésével, a csoportos olva­sás kiszélesítésével, a szabad­ságra menő dolgozók könyvek­kel való ellátásával, ankéték és könyvismertetések megszerve­zésével el kell érni, hogy rövid időn belül az olvasók létszámát a jelenleginek többszörösére emeljük. Döntő feladat a tő" megiproipaganda munkánk, meg­javítása is. Fel kel! ismerni en­nek ,a munkának jelentőségét! A felemelt öléves tervet csak széleslá'tókörü, művelt, szak­munkában jártas munkásokkal és parasztokkal lehet jól végre' hajtani. Iskoláinkban. s?aktan­folyamainkon aránylag kevés nemesebb harcában, a békééi való harcban — fej'ezte be be szédét. Utánd Derek Kartun, a Daily Worker • szerkesztője tartotta, meg referátumát „Harc a né kéért — minden becsületes uj ságíró feladata” címmel. Dere: Kartun bevezető szavaiban meg. állapította, hogy a háború ve szélye fokozódik, a háború3 gyujtogatók óriási erőfeszítése két tesznek, hogy a népeket a háborúra előkészítsék. Az uj­ságiró hivatása, hogy ebben a nemzetközi feszültségben elő­segítse a helyes politikai véle­ményalkotást. Ahhoz, hogy véleményt alkothassunk, szük­ségünk van alapvető adatokra, a politikai megítélés nyersanya. gára. Szükségünk van segítségre nbban a gyorsan változó és bo­nyolult nemzetközi helyzetben, amelyben jelenleg vagyunk. Mi, újságírók hivatva vagyunk arra, hogy ezt a segítséget megadjuk. Ha egy beszédet eltorzí­tunk, egy új helyzetet hely­telenül magyarázunk, ez­zel félrevezetjük olvasóin­kat és a félrevezetés hely­telen politikát segíthet elő. Sok példával illusztrálta Derek Kartun, hogy hogyan vezetik félre az imperialisták a dolgozó népet. Utána a háborús uszítás­dolgozót tudunk továbbképez- ni. Százezrek kul túrnevelését lehet megoldani és alapot ad­ni ahllioz. hogy egyéni tanulás­sal. olvasással fejlesszék tudá­sukat. Az ismeretterjesztő elő­adásokon dolgozóink mégis" merkednek a természettudo­mány. a technika, az irodalom, a történelem és a művészet egyes fontos kérdéseivel. Ép­pen ezért fokozott gondot kell hogy fordítsunk ezeknek az el öa dús okraa k megszervezésére, az előadók felkészülésének elő­segítésére. Ezeket a feladató" kát csak úgy laidtjuk megoldani, ha pár t s z e rtve zetein k, taná" csaink és üzemi bizottságaink megfelelően foglalkoznak a kultűrforradalom kérdéseivel* — A népművelési állandó bizott­ságokat és mellettük dolgozó albizottságokat működő szerv* vő kell tenni. Pártszervezete' inknek is látniok kell. hogy a kullúrmu.nka szerves része az osztályharcnak, melyet a szo­cializmus győzelme érdekében meg kell vívnunk a kultúrmuir' ka területén. Ha a ipart munka szerves részének tekintjük ezt a munkát, ha átérezziük, ..hogy országunk razdasági és társa­dalmi átalakulásának egyik kí­sérő munkájáról, egyik emelő' jéröl van szó“, akkor munkánk eredményes lesz és győzelemre tudjuk vinni megyénk terüle' tón a kultűrforradalom ügyét. Szabó Lajos, M. B. pol* munka társ.

Next

/
Thumbnails
Contents