Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. május (6. évfolyam, 100-124. szám)

1951-05-10 / 107. szám

VJ. évfolyam, 107. szám TSWWmw itiiniinii Ara 50 fillér Hogyan támogatja a kunszent- miklósi DISZ járási bizottság- a DISZ-szcrvezeteket a küldött, választó taggyűlések előkészíté­sében. — Iíavlik Antal és Ara­nyosi Mihály újításai. — Solton szélesedik a verseny. — A katymári DISZ-szervezetben vállvetve harcolnak a magyarok és délszlávok Tito ellen. 1951. május 10, csütörtök ]obb tanulással a tanév sikeres befejezéséért! Megyénk közoktatásügyi helyzete Révai József elv iá r s' nak a VKiM januári érlekezle' tén mondo.it felszólalása, de kü ttinösen Pártunk II. kongresz fizusán tarlóit referátuma óla elteli idő alatt komoly változá­son ment keresztül. Ebben változásban jelentős szerepe van annak, bogy az MDP me gyei pártbizottsága javaslatára a megyei tanács oktatási és népművelési osztálya április hó 15‘ére megyei pedagógus akti- v.iértekez'letet hívott össze, me­lyen megtárgyalta Pártunk II kongresszusa határozatainak az iskolák munkájának megja-ví fásával kapcsolatos részéi és azokat a Feladatokat, melyek az egyre erősödő kuliűrforradal' ununk igen fontos láncszemei képezik. A pedagógusok megyei értekezletén elhangzott felszó lalások és javaslatok bizonyí­tékai annak, hogy megyénk igazgatóinak és pedagógusai nak túlnyomó többsége magáé­vá tette Révai elvtárs kongresz' szusi referátumát és annak út' mutatásait szem . előtt tartva ■végzik munkájukat. De nemcsak a felszólalások és javaslatok inti falják a közok tatásügyünknak fejlődési irá my át, hanem az iskolai élet le' riiletén szerzett közivellen ta­pasztalatok is. Ezek a laipaszta •latok és a tapasztalatokon be­iül; nem utolsó sorban .a három" •negyedévi tanulmányi eredmé" nyék és tanévvégi ■előkészületek üzt mutatják, hogy pedagógu­saink -és tanulóink felhasznál­ták azt a segítséget, megszab félték .'azokat ia fontos úlmula- .fásokat, melyeket a Párttól •kaptak. • Pártunk segítségének, útmu­tatásának, a kongresszusi ha­tározatok; megértésének ,a kö' rvetkezménye lés eredményié tük­röződik abban, hogy ma jobb a tanulmányi rend és fegyelem, a tanulmányi színvonal, kevesebb az iskolai mulasztó -és rosszul felelő diákok szarna, mint 5—6 (hónappal ezelőtt. Az iskolai mulasztások kiküszöbölésére, a kegyelem és rend terén mutat- jkozó lazaságok felszámolására irányuló harcban nemcsak ta­pasztalataink, hanem eredmé­nyeink. vannak. iBács-díiskiun megyében is szép számmal van­nak iskolák, ahol a lemorzsoló­dás ebé sikerült gátat vetni. Az (3950. december l'd állap-ot sze­ri ni a megye általános iskal'ái- ba beiratkozott tanulók 2.9 szá­zaléka morzsolódott le; a jelen­legi helyzet az, hogy a feCvilá­gosi tő és mozgósító munka nyomán a lemorzsolódás me­gyei átlaga 2.5 százalékra csök­kent. A kalocsai [járásban a ■járási, tanács helyes kezdemé­nyezése nyomán elértük azt, (hogy a lemorzsolódott tanulók közeiv 60 száz.alékia ;á!ihól ,iiár rendszeresen iskolába. Példa­mutatóan kiemelkednek Cso~ hjóspúlos és Gátér községek a félegyházi járásban, ahol telje­sen felszámolták a lemorzsoló­dást. Az iskolai rend és fegyelem megszilárdítására, a tanulmá­nyi színvonal emelésére irá­nyuló harcnak, vannak .eredmé­nyei, mindez azonban nem je" .enti azt, hogy mogelégedhe" únk iskoláink eddigi tanulnia" nyi eredményével. A kiskunfél­egyházi testnevelési gimná­zium tanulmányi átlaga április végén még mindig 2.25 volt s ez az iskola az összes középis­kolák között az utolsó helyen kullog. Kiemelkedően szép eredményt őrt cl viszont a kecskeméti szakérettségis tan­folyam, melynek 'tanulmányi átlaga 4, ami azt 'jelenti, hogy legjobb a tanulmányi színvo­nala a megye összes középisko­lái között. Általános" és középiskoláink a háromnegyedién-i osztályza­tok alapján mulatnak ugyan javulást a félévi eredményhez viszonyítva, de ez a javulás ko­rántsem kielégítő. Csökkent ugyan « bukott tanulók száma az általános gimnáziumokban éppúgy, mint a többi középis­kolákban, vagy az általános is­kolákban, de keveset emelke­dett félév óta a jó tanulók szá­ma. Inkább a közepesek száma nőtt. meg. Különösen sok a rossz osztályzat a matematiká­ból tés a magyar nyelvből. A tanév hátralévő részében éppen .ezért igen nagy szükség van arra, hogy pedagógusaink és tanulóink az utolsó heteket jói kihasználják, a hiányokat pótolják, ismereteiket megszi­lárdítsák 'és rendszerezzék. A kalocsai [járási tanács- a- peda­gógus szakszervezeti «.járási bi­zottságával karöltve szempon­tokat. dolgozott ki az évvégi összefoglaló ismétlések! terv­szerűbbé és eredményesebbé té­teléhez- Igen fontos az, hogy megyénk pedagógusai és tanu­lói az előttük álló feladatok tudatában miniden erejüket megfeszítsék és képességeik leg­javát adják, de szükséges éti­hez az is, hogy a 'pártszerveze­tek, tanácsok és szülők részé­ről is megkapjanak minden se­gítséget. Még nagyobb áldozat* vállalással, helytállással, ,a fe­gyelem és rend még fokozot­tabb javításával kell dolgozniok pedagógusainknak és tanuló­inknak a tanelv sikeres befeje­zéséért. Soha nem állottak még az ifjúságunk elölt olyan .ha­talmas tehetőségek, mini most! Soha nem nézhetett még az is­kolából az életbe lépő, vagy a főiskolákon és egyetemeken to" ábbtanuló ifjúság olyan bol­dog jövő elé, mint az épülő és slz épülő - szocialista társa dal" A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának tervjelentése A szovjet ipar 1951. első negyedében 18 százalékkal termelt többet, mint a múlt év megfelelő időszakában A márciusi árleszállítás után a napi árueladás 19 százalékkal növekedett A Szovjetunió miniszterta­nácsa mellett működő Központi Statisztikai Hivatal jelentése a Szovjetunió népgazdaságának fejlesztését szolgáló állami terv. 1351, első negyedévi telje, sítéséről: Az ipar és a mezőgazdaság fejlődését, valamint az árufor. galom ' alakulását 1951. első negyedében az alábbi adatok jellemzik; I. Az ipar termelési tervének teljesítése Az ipar egészében 100.2 sza zalékr;l teljesítetie negyedévi tervét. Az egyes minioztériu mok í.z Ipari termelési tervet az alábbi módon teljesítették (Az 1051. évi első negyedévi terv teljesítése, százalékban.): Vaskohászati minisztérium 99 fémftohászati minisztérium 98, szénipari minisztérium 100.4 ásványolajipari minisztérium 99 villamoserömüvek minisztériuma 103, vegyipari minisztérium 103, villamósíp'ari minisztérium 102, híradóeszközipari minisztérium 102, nehézgépgyártási minisz. térium 99.7, gépkocsi, és traktor- ipari, minisztérium 103, szer. számgépgyártási minisztérium 101, gép- és müszergyártási mi­nisztérium 100, építési és útépí­tési gépgyártási minisztérium 103, közlekedési gépgyártási mi nisztériuni 103, mezőgazdasági gépgyártási minisztérium 103, a Szovjetunió épitöj-nyagipari minisztériuma 99, a Szovjetunió faipari minisztériuma 89, papir­és fafeldolgozóipari minisz­térium 100, a Szovjetunió könnyűipari minisztériuma 101, a Szovjetunió halipari minisz tériuma 108, a Szovjetunió hús- és tejipari minisztériuma 98, a Szovjetunió élelmiszeripari minisztériuma 102, a Szovjet­unió gyiapot termesztési minisz tériuma 97, a közlekedésügyi minisztérium ipari üzemei 95, a Szovjetunió közegészségügyi minisztériuma ipari üzemei 104, a Szovjetunió filmügyi minisz­tériuma ipari üzemei 105, a szö­vetséges köztársaságok helyi ipari minisztériumai és nelyi fütöanyagipari minisztériumai 101, ipari termelőszövetkezetek 102. A Szovjetunió egész ipará­nak össztermelése az 1951-es év első negyedében 1950. első évnegyedéhez viszo­nyítva 18 százalékkal növe­kedett. 2. Mezőgazdaság A szovhozok, gép- és traktor­állomások, valamint a kolhozok az idén még jobb technikai fel- szereléssel láttak a tavaszi mezőgazdasági munkákhoz, mint 1950-ben. A tavaszi vetést ebben az évben sokkal rövidebb idő ni a ti végzik: 1951. május 5-ig tava­sziakból 5.5 millió hektárral többet vetettek, mint 1950-ben a fenti időpontig. A Szovjetunió európai része sztyeppés és erdősziyeppés vi­dékeinek kolhozai, erdőgazdasá­gai, erdövédö állomásai és szov. hozai 1951. május 1-ig 700.090 hektáron végeztek védő erdő ültetést és telepítést, ,;1mi 55.000 hektárral több simái, mint amennyit a múlt év május 1-ig végeztek. Az áruforgalom fejlődése 1951. első évnegyedéhen tovább fejlődött a szovjet kereskedelem.1 A lakosságnak az állami és a szövetkezeti kereskedelem, útján összehasonlító árakban kifejezve 23 százalékkal több árut ad­tak el, mint 1950. első év­negyedében. Ezen belül az élelmiszerek el- adása 19 százalékkal, az ipái. cikkek eladása pedig -25 száza­lékkal növekedett, A szovjet kormány s az SZK(b)P, Központi Bizottsága hatá­rozata alapján 1951. március 1-cn végrehajtóit újabb árleszállítás — az élelmiszerek és a tömegfo­gyasztási cikkel; állami kiske. rcskedelmi árának immár negyed­ízben történt leszállítása —. je­lentékenyen növelte az áruét, adást az állami és a szövetkezeti kereskedelemben. A napi árueladás 1951• márciu sában 1951. februárjához viszo­nyítva, összehasonlító árakban kifejezve átlagosan 19 százalék kai növekedett. A tömegfogyasztási cikkek állami kiskereskedelmi árának leszállításával kapcsolatban a kolhozpiacokon 1951. márciusá­ban szintén csökkentek az árak 1951. februárjához viszonyítva. A külügymiiiiszterlielyettesek május 7-i ülése Mint ismeretes, a Szovjetunió küldöttsége a külügyminlszterhe- lyettesek május 4-i ülésén elfo­gadta a három nyugati küldött által javasolt három napirendi tervezet közül az ,,A“ változatot, azzal a feltétellel, hogy a fegy­verzetre és a fegyveres erőkre vonatkozó pontján módosítást alkalmaznak. A napirendben való megegyezés tehát most attól függ, hogyan foglal állást n három nyu­gati küldöttség kormánya a négy hatalom fegyverzetének és fegy­veres erőinek csökkentéséről szóló szovjet javaslattal kapcsolatban. A küliigyminiszthrhelyettesei május 7-i ülésén Jessup után Da­vies és Parodi is különböző ürü­gyekkel kitértek a. szovjet javas" lat elfogadása elől• Gromiko elv. társ, a nyugati küldöttek felszó­lalására adott válaszában rámu­tatott: „Értekezletünk folyamán a három hatalom képviselői egyik alaptalan érvet a má­sikra halmozzák a fegyveres erők csökkentéséről szóló szovjet javaslat ellen és egé­szen nevetséges érveket hoznak fel. Gromiko elvtárs ismételten kétségét fejezte ki aziránt, kl- vánja-e valóban a három nyugati hatalom kormánya a megegye­zést a napirendben. „Ezeket a kétségeinket — mondotta — megerősítik egyrészt magának a* értekezletnek egész menete, más­részt egész sor egyéb tény, köz. tűk az Egyesült Államok elnöké­nek nyilatkozatai, amelyek egyre újabb és újabb előirányzatokat követelnek a fegyverkezésre mútikban. A ;ió tanulásnak szo­cialista társadalmunkban van értelme és célja. Ifjúságunkat tárt karokkal 'várják szocialis­ta 'üzemeink, állami gazdasá" gaii-nk, inlézrirényeink, nagysze­rű élpil'kez,lseink; -várja az a haza. amely immár a dolgozó nip boldog otthona. A pártszervezetek, tanácsok és szülők is fordüManák az.el­következő hetekben fokozott figyelemmel az iskolák felé. Ja­vítsák a kapcsolatot ,az igazga­tókkal, nevelőkkel és támogas­sák őket nehézségeik leküzdé­sében. A tanulmányi színvonal emelése, az ismeretek elmélyí­tése és a hiányosságok pótlása döntő részét képezi <a tanév utolsó negyedéin! miunkáijána'k. Pártiunk, kormányzatunk és dolgozó népünk. nem látsfat" credményekel és libe.ráiis rsz* lúlyzatckat vár a {pedagógusok* tói és tanulóktól, hanem olyan eredményeket, melyek megfe­szített, tervszerű munkán ala­pulnak1 és képessé teszik az if­júságot arra, hogy. a szocialista tudomány birtokában méltó harcosai lehetnek szocialista jövendőnknek, békénk és sza­badságunk .megvédésének, a fél­éiméit ötéves ibervünk' nevének. Rózsa József, megyei tanáts vb’a. okt. ftíztAyiezetSii.’”' ’ ' ’ ‘ ' ‘

Next

/
Thumbnails
Contents