Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1951-04-19 / 90. szám

pckkel vuó eüii'.úsa,' továbbá n kolhozok és szovhozok állattenyésztői gazdaságainak tukur- tnány.elökészítö gépekkel való el' Já.iUa és a helióí munkafolyama- tok gépesítése terén. Jelentői niUliktU végezlek u kolhozok. gép. és inikioriíKmimsok. valamint s/oVIiojók vlllamuflftúsa terén.

A falusi villany telepek kapacitása, 1950 végéig ez 1 ti 10 évihez képest 2 8 szeresére emelkedett.

Nagy sikerekéi érlek el a földművelés kultúrájának eítélésével kupesoáitban. 1950-ben a kolhozokban az ugar- és őszi száulás több mint 9U százalékút traktorokkal végezték el; az tdőbúutós- e kék kel végzett Szántás az egész tinkiovszántás 87 százaléka Volt az lOJOi évi 13 százalékkal szemlén ; a tavaszi növények vetés- területe az őszi száutásterüleicn és u tiszta ugaron a kolhozok, ban 3950-ben az egész leriiLet 03 százaléka volt az' 39JU. évi 51 százalékhoz képest.

Teljesítenék az ötéves tervnek a szovhozépítés területéu kitűzött feladatait. .1 szovhozol; az ötéves tere ideje aia[t jstentékénycn bővítették a mezőgazdasági növények vetésterületét. A gabonafélék 1050. évi terméseredménye az 1949. évi terméseredményt 10 százalékkal múlta felülA Szovjetunió szovhozügyi minisztériumának szovho- zaiban alpjában véve befejeződött a mezőgazdasági munkák gépesítése.

tPSO-ben a szántásnak, a vetésnek és a gabonafélék aratásának több mint t>5 százalékát gépi vontatással végeztél; n szovhozokban. Jelentékenyen megszilárdult a kolhozok munkafegyelme és emelkedett az ott folyó munka termelékenysége.

A kolhozok oszthatatlan alapjainak összege 1950.ben 1.6-szeresére emelkedett a* 1940. évihez viszonyítvaA litván, lett> észt és mohivá köztársaságok, valamint az Ukrán és lifetorussz izzovjet íizociaj'slo Köztársaságok nyugati terűiétől német megszállás alatt állott pa- l'ásztgúzdaságai termelésének a Szovjetunió nagy segítséget nyuj (ott a mezőgazdasági termelő, szövetkezetek megszilárdítása, a gép- és tráktorállomúsok szervezései traktorok, gépek, műtrágya- szállítás és hitelnyújtás slb. terén.

Az ötéves terv Végéig ezeken a területeken az önkéntesség elvének alkalmazásával alapjában véve befejezték a parasztgazdaságok kollektivizálását.

Az Mérés terv teljesítése a közlekedés és híradás terén

A vasúti közlekedés az ötéves terv esztendői alatt biztosította a népgazdaság növekvő szállítási követelményeit. Az 39ö0*re meg* állapított vasúti teherszállítási előirányzatot 13 százalékkal túlteljesítették. A vasútvonalak napi áltagos teherforgalma 1950-ben Ilii %-ot telt ki az 1940es év színvonalához viszonyítva és 303 százalékot az ötéves terv* előírá. sálioz viszonyítva- A liáborúutáni ötéves terv döntő feladata volt a vasúti közlekedésben a liúboritokozta nagy pusztítások felszámolásává! kapcsolatos munkák elvégzése.

Uj vasútvonalak épültek, különösen az északi vidékeAz előírt SS százait jövedelem 1950-ben nagyobb, mint

Az ötéves torv teljesítése a nemzett jövedelem és az állumi költségvetés terén;

Az ötéves tern feladatait a nemzeti jövedelem növelésével kapcsolatban jelentősen túlteljesítettük.

Ténylegesen, a nemzett jövedelem 1950-ben a® 1940. évihez viszonyítva, arányo. sStott árakban kifejezve 64 százalékkal emelkedett.

'.4 nemzeti jövedelem növekedése lehetővé tette a munkások, a. parasztok és értelmiségiek anyagi - helyzetének jelentős javítását, nagyszabású beruházások elvégzését a népgazdaságban és a szükséges átlátni, anyag, és ölelni iszertarialékok felhalmozását.

A Szovjetunió dolgozói személyes anyagi és kulturális szükségleteik kielégítésére 1950-ben a nemzeti jövedelem 74 százalékát kapták meg,

a nemzeti jövedelem többi 20 százutéka az államnak, a kolhozoknak és a szövetkezeti szervezeteknek maradt a szocialista termelés bővítése és más állami és

ken és Közép-Azslábnn.

A folyamhajózás teherforgalma löCU ben 30 százalékkal meghaladta az 3040. évi színvonalat.

A gépkocsiszálUlás teherforgalma 1950 ben az 1040- évihez viszonyítva 2.3.szereséro emelkedett. IS.000 kilométer hosszúságii keményburkotatü gépkocsimat építettek.

A tökéletesített burkolatú gépkocsiutak hálózata az ötéves terv végére 2.5 szeresei» nagyobb volt, mint a hú- ború előtt.

.4 rádióadóátlomások építésének tervét az ötéves terv alatt S9 százalékkal túV ékesítették.

k helyett a nemzeti 64 százalékkal volt a háború előtt

társadalmi szükségletek kielégítése céljaira.

Az 1946-tól 1950-ig terjedő időszak alatt több mint 0000 ipari üzemet állítottunk helyre, építettünk fel és helyeztünk üzembe,

nem számítva, a, kisebb állami, szövetkezeti cs kolhoz beli ii:e~ mehet.

Ugyanezek az okok lehetővé tették, hogy 1947. decemberében végrehajtsuk a pénzügyi reformot és megszüntessük a jegyrend- szert minden élelmiszerre és iparcikkre vonatkozólag- l'J-í'—Oü-ben háromszor szállítottuk le a közszükségleti cikkel; árát és meg. teremtettük a feltételeket az l'Jöl. március 1-én végrehajtóit újabb árleszállításhoz. Ez a munkások, alkalmazottak és értelmiségiek reálbérének komoly emelkedését biztosította és lehetővé tetle a parasztok kiadásainak csökkentését, amennyiben olcsóbban vásárolhatják Még "az iparcikkeket,. Ez a rubel további megerősödésé' hez, vásárlóerejének növekedéséhez és a szovjet rubel árfolyamúnak javulásához vezetett a külföldi valutákkal szemben.

A szovjet dolgozók jövedelme 1950-ben 62 százalékkal volt magasabb, mint 1940-ben

At ötéves terv teljesítése a »lép anyagi és kulturális életszínvonalának cmeléso te.

rén:

A Szovjetunióban nem volt és ma sincs munkanélküliség!

A Szovjetunió népgazdaságá- h e foglalkoztatott munkások és alkalmazottak száma 1950. vé. gén 39,200.000 volt és az 1940 évvégi létszámhoz képest 7 ínü- lOpjWOrfÖ ftöveksdgU.

Javult a Szovjetunió lakosságá. nak anyagi helyzete. Ez kifeje. zésre jutott a munkások és alkalmazottak pénzben kifejezett munkabérének és reálbérének hövekedésében, a parasztok jövedelmének emelkedésében, mind a közösségi kolhozgazdálkodás, bél, mind a háztáji és egyéni

gazdaságból.

A munkások és alkalmazót- iák keresetének és a

tok jövedelmének együttes összege 1950-ben arányosított árakba»» kifejezve 62 százalékkal emelkedett a2 1940. évihez képest.

A lakosság anyagi színvonalának emelkedésével egyidejűleg a háborúutáni időszakban további fejlődést értünk el a kultúra, a tudomány és a művészetek terén.

Az elemi, a hétosztályos és a középiskolák, a technikumok és más középfokú tanintézetek tanulóinak száma öt év alatt nyolcmillióval emelkedett és 1950-ben elérte a 37 milliót.

A technikumokon és a többi kö. zépfokú szakiskolákban 3.950- ben 1,298.000 ember tanult az 1040. évi 975000-rel szemben. A főiskolákon 1950-ben 1,247 000 volt a hallgatók száma az 1940. évi 812.000-i-el szemben.

Az elmúlt öt év alatt országunkban hatalmas felfedezéseket tettek a tudomány és technika különböző ágaiban,

A. tudomány, a technika, az iro- d jlom és a művészet terén alkotott kiváló munkáért, felfedezé sokért és eredményekért az ötéves terv éveiben több mint 6500 embert tűntettek 1U Sztálin-díj. Jak A tudományos kutató intézetek hálózata 1950-ben másfélszeresére, az ott dolgozó tudományos munkások száma pedig majdnem kétszeresére emelkedett a háború előttihez képest.

A könyvkiadás az 1940. évihez viszonyítva 84 százalékkal emel. kedett. A filmvetítöberendezések száma 1950. végére 3940. évinek másfélszeresére emelkedett.

A háborúutáni időszakban tovább javult a lakosság orvosi és szanatóriumi — megelőző gyógy, kezelése. A városokban és a falvakban a kórházi ágyuk száma 1950-ben 25 százalékkal volt magasabb, mint 1940-ben. Helyreállították a háború idején megron. gált szanatóriumokat.

Az orvosok száma az országban az 1940. évihez viszonyítva 75 százalékkal nőtt.

Növekedett a lakosság kultu. ralis és háztartási szükségleteit szolgáló cikkek eladása is. 1950ben

3.3-szer annyi órát, 6-szor annyi rádióvevökészüléket, másfélszer annyi háztartási

elektromos készüléket, 2.9- szer annyi kerékpárt, majdnem háromszor annyi varrógépet, 16-szor annyi motorkerékpárt adtak el, mint a háború előtt, 1940-ben.

Többszörösen megnövekedett az építőanyagok eladása falun.

A kolhozpiacok kereskedelme 1950-ben &z 1940. évihez viszo. nyitva jelentősen megnövekedett. A kolhozpiaci árak a jegy rendszer megszüntetése és a pénzügyi reform végrehajtása után csökkentek.

A háborüutáni ötéves terv évei alatt széles körben kibon. takozott a lakásépítkezés. Az állami iparvállalatok, intézmények, a helyi szovjetek, továbbá a városok és munkás-lakótelepek lakosai állami hitelek segítségével több mint 100 millió négyzetméter lakőtertiletü házat építettek fel és állítottak helyre. Ezenkívül faluhelyeken 2,700.000 lakóházat állítottak helyre és építettek újonnan.

1951. április 16.

A Szovjetunió Állami Tervbizottsága,

A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatal»».

a

Jtfyers József versenykihívása

megye legjobb ácsa címének elnyerésére

Most, amikor hazánkban ba. i vlmas lendijlettel indult meg az öt nagyhatalom békeegyezmé- nyét követelő mozgalom, brigádommal együtt elhatároztam, hogy termelésünk továbbfokozá. sával kívánjuk kivenni részünket a békéért folyó harcból. Tér. metésünket azonban csalt úgy tudjuk továbbfokozni, ha szó. eiallsta ihunhavérsenybe lépünk és ezért egyéni és brigádversenyre hívom a megye vala. mennyi építkezésének ácsait és ács brigádjait. Brigádom nevében vár alom, hogy:

1. Május 1-re a kongresszusi

versenyben elért 170 százalékos teljesítményünket 180 százalék, ra emeljük.

2. Selejtmentesen dolgozunk és 100 százalékos minőségi munkát végzünk.

3. A* anyagtakarékosság terén vállaljuk, hogy az eddig összegyűlt hulladékból 10 köbmétert feldolgozunk.

4. Vállaljuk a selejt 100 szá. zulékos kiküszöbölését.

5. A munkaidőt a legteljesebben kihasználjuk.

6. A magam nevéljen vállalom, hogy a munkamódszerátadási mozgalom kiszélesítéséhez teljes

mértékben hozzájárulok és május l.ig hat ácsnak adom át munkamódszerem.

Mi, a Kiskunfélegyházi Gyárépítő Vállalat ács.brigádjának tagjai elvárjuk, hogy ehhez a verseny-mozgalomhoz minél többen csatlakozzanak, hogy teljes sikerrel harcolj»mk a megye legjobb ácsa, valamint a megye leg. jobb ács-brigádja címének clnye- réséért,

NYERS JÓZSEF ács.brigádvezető, Kiskunfélegyházi Gyár építi) Vállalat.

A Kecskeméti Gépgyár zománcozó műhelyének dolgozói teljesítményük fokozására! pecsételik meg aláírásukat a békéért

— többtermeléssel készülnek május 1-re

Serény munka fo'yik a Kecskeméti G.pgyár zottiáncű7Ó műhelyében. A délutáni műszakban dolgozó Bereute- és Vaiga-csopori tagjai gyors mozdulatokkal végzik munkájukat. Még az egyik kádat zománcozzák, a másik kemencénél már veszik ki a következőt és pillanatok aiatt be. permetezik a vörösen .zaólkadat tinóm zománcpuderral. Sietni keil, mert a. idő drága, ki kell használni a kemencét.

— A m>i munkánkban még vau javítani való. Szabó Gyula és Katona István-csoportja jobban dolgozik. 150 Százalékon feml van az átlagos teljesítményük — mondja Berente Imre zománcozó. Hasonlóképpen vélekednek a csopoii lobbi tagjaj is.

— Utói kell érnünk őket — mondják a két csoport dolgozol.

A zománcoz óban már a kon. gresszusi versenyszakasz idején íolyt a versengés a csoportok között. Ebben a versenyben kimagasló eredmények Születtek. Szabó Gyula csoportja például 159 százalékos, Katona istván-esoport- ja pedig 152 százalékos átiagieL jesiiményt ért el legutóbb. Befente Imre csoportja 120 százalékot, Varga László csoportja 123 százalékot, Kemény János cső. porija 325 százalékot teljesített. Jó éiedffiényt ért el Orosz Mihály tanulócsoportja is. Orosz Miha. lyék csoportja kezdetben még csak 95,2 százalékot teljesíteti, majd fokozatosan emelték teljesítményüket és így ma már 116 százalékot teljesilenek.

A zománcozó műhely dolgozni azonban nemcsak mennyis: gben, hanem nrnó'ségben is Versenyben ■állanak egymással. Ezen a téren Varga Ltezló csoportja ét*. Sl

nagyszerű eredményt. Eddig £3.7 százalékos minőségi munkát végez, Kemény János csoportja 82.8 százaléknál tart a minőségi munkák elvégzésében.

Akárcsak a többi műhelyekben, a zománcozóuan ás sok szó esik a békeharcról, a béke megvédésé, nek kérdéseiről. Még nem irta alá mindenki a békeívet, de ez azért van, mert a népnevelők előbb alapos felvilágosító munkát végeznek. Berente Imre és csoportja például már aláírta a béke. ívet

— Most, hogy aláírtuk az öt nagyhatalom békeegyezményiét köveielő felhívást, még jobb munkát kell végeznünk. Azt akarjuk, hogy a béke ellenségei lássák erőinket, azt akarjuk, hogy lássák: az egész magyar nép egy emberként all ki a hélke ügye mellett —- így . mondja Berente Imre társáénak. Hasonlóképpen vélekednek a többiek is. Tudják valamennyien, hogy a békeharc csak akkor lesz eredményes, ha helytiállanaík a munka frontján.

— Ezentúl még jobb minőségi munkát végzünk — Ígérik a Varga.csoport dolgozói. Hason lóképpen határoznak a, többi csoportok is. Most, május 1 tiszteletére még fokozottabb lendülettel veszik ki részüket a versenyből. Teljesítményük emelésével válaszolnak a háborús gyujtogatök gazságaira, hogy a termelés állandó fokozásával ünnepeljék a nemzetközi munkásosztály nagy ünnepét, május 1-ét.

4 Pártoktatók Háza előadásai

Előadás „Német dolgozók harca a békéért’* április 21-ér (szombaton) délután 5 órakor P&rtoktatók Házában (Nagykő* rösi-utca 13). A káderképző tanfolyamon, a propagandista szemináriumon és egyéni tanulásban részvevő elvtársak, alapszervezett titkárok, vezetőségi tagok és aktívák részére. Előadó: Weither Dániel elvtárs.

Előadás „A tanácsok megalakulásának jeJentöségo népi demokráciánk rendszelében” címmel. Fártoktatók Házában (Nagy körösi-utca 13). Káderképző tanfolyamon, propagandista szemináriumon és egyéni tanulásban részvevő elv-tár salt, nlapszerve- zetl vezetőségi tagok, aktívák részére. Április 28-án (hétfőn) délután 6 órakor. Előadó: az országos központból.

Megyei előadóiroda előadásai:

Előadás „A nemzetközi helyzet és harc a békéért” címmel.

Kecskeméten a Gépgyárban április 23 áu (hétfő) déiútán 3 órakor. Előadó: Both Zslgmond elvtárs.

Kecskeméten a® EKK-ban 23-án (hétfő) délután 4 órakor. Előadó: Cseh László elvtárs.

Dunavecsén április 24*én (k. ódén) délután 7 órakor. Elő adó: Pankovics Jánosné elvtársnő.- IiunszentmiklóBon április 24-én (kedden) délután 7 órakor. Előadó; Szabó István ehtár».