Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. április (6. évfolyam, 76-99. szám)
1951-04-15 / 87. szám
Glas?: Fcrcnciié, a Kiskimfcle^ liáw Gyárépítő Vállalat női vasbetonszerelője, munkájával is harcol a bekéért A Kiskunfélegyházi Vasszerkezeti Gyár építkezésén a mun- kaverseny lázáb-n ég mindenki. Mindenki teljesíted akarja fel. ajánlását, mindenki többet akár termelni. így van ezzel Olasz Ferencné is, ,az építkezés egyet, len női vasbetonszerelő szakmunkása. Céljai azonosak többi társai céljával: minél előbb befejezni az építkezést, hogy &z £r gyár minél előbb megkezdhesse a termelő munkát. Éppen egy esztendeje, hogy Olasz Ferencné sikeresen elvégezte a szakmunkásképző tan folyamot és képzett vasbeton- szerelő lett. 1949-ben még se. gédmunkáskcut dolgozott férjé., vei együtt a Szegedi Textilkom. binát építkezésén. Vasbetonszerelők mellett dolgozott, ott kapott kedvet a szakmára. Minden vágyam az volt, hogy szakmunkás lehessek, hogy jó szaktudással többet termeljek, hogy jobb munkával vegyem ki részem a szocializmus építésében, — mondja Olasz Ferencné. — Örömmel jelentkeztem a szakmai tanfolyamra és örömmel ta. nultam, mert érdekelt ez a mun. — teszi még hozzá. Most férjével együtt dolgozik s. brigádban s a brigád vezetője Olasz Ferenc, áld feleségével egyidöben jelentkezett a szakmunkásképző tanfolyamra- Naponta megbeszélik a feladatokat, elosszák a munkát. így mindenki tudja, mit kell aznap elvégeznie. Lelkesedéssel vesznek részt a munkaversenyben is. Április 4-re vállalták, hogy 131 százalékos átlagos teljesítményüket 140 százalékra emelik. Vállalásukat túlteljesítették és így 146 százalékot ériek el. Sokat beszélnek a békéről, nz imperialisták háborús készülődéseiről. Sokat beszél erről Olasz Ferencné is. Naponta olvassa az újságot, tudja, hogy mi törté, nik a világban, ml történik túl a határainkon. — Két háborút éltem végig. Az első háború idején még kicsi gyerek voltam. A második há. ború idején sokat szenvedtem. Nem akarom mégegyszer végig, élni azt, ami akkor történt őszinte szívvé« Írom alá a béke. ivet, mert én is békében akarok élni, — így mondja Olasz Ferencné. — Ezért fokozom telje, sitményem s ezért örülök, hogy most szakmunkásként dolgozha, tok. így többet termelek, így eredményesebben harcolhatok a békéért. Tudom, hogy mindeh egyes új épület egy újabb ököl. csapás a háborús uszitókra, — teszi még hozzá keményen. Olasz Ferencné, a Kiskunfélegyházi Gyárépítö Vállalat va-A betonszerclöje is egy azok közül, akik munkájukkal harcolnak a békéért. Azok közé tartozik, akik tudják, hogy a békét nemcsak szavakkal, hanem tettekkel ,s meg kell védeni. Olasz Fe. rencné elhatározta, hogy to. vábfokozza szakmai tudásának emelését, hogy a továbbiakban még jobb, még eredményesebb munkát végezhessen. Jó munká, jáv-al akar hozzájárulni ahhoz, Hogy hazánk virágzó ország le gyen, többtermeiéssel akar hoz. zájárulni ahhoz, hogy hazánk valóban erős bástya legyen a bé. ke frontján. A Bajai Gyapjúszövetgyár dolgozói megszívlelték a Népújság bírálatát újabb munkajélaj aulái sokkal készülnek májas 1-re Az elmúlt hónapban megjeleni bíráló cikkünk n.vouián egyre szélesedik a verseoyiuozgalow a Hajai Gyapjúszövetgyúr dolgozói között. Az üzem dolgozóinak többsége joljesitetto április 4-e tiszteletére telt muukafepijánlá- sút és most újabb vállalásokat tesznek, hogy a verseny lendületének további fokozásával készüljenek a nemzetközi munkásosztály nagy ünnepére, május 1-m A «öltödé dolgozói közül 90-en kötőnek bosszúlejáratú verseny- szerződést április 4-ig, a verseny, szellem kiszélesítésére pedig három új brigád alakul!- V szövődé 'dolgozói versenyre hívták a gyár valamennyi üzemrészlegét és vállalták, hogy tervüket 101 százalékra teljesítik április 4-re. Vállalásukat időben teljesítették, selejt jüket 5 százalékra, csökkentették, de. csökkentették a 100 szár zalékon alul teljesítők számát is. Dosxkocs Józsefné most a versenymozgalom kiszélesítése érdekében május 1-re versenyre hívta az Ifi-brigádokat és az előkészítő üzemrészlegét. Ternai Teréz, aki az április 4-i versenyezakaszban 202 százalékot teljesített, vállalta, hogy május 1-re 204 százalékot teljesít, selejl- jét pedig 1.8 százalékról 1.7 százalékra csökkenti, Vidákovics Etel 108 százalékos teljesítményének 170 százalékra vájó növelését vállalta, Gál Lajosné 107 százalékról 120 százalékra emeli teljesítményét május 1-re, RaszUg Bálint szövő pedig 152 százalékos teljesítményét emeli 180 százalékra. ltász[ig Bálint vállalta még, hogy eddigi 2.5 százalékos seiejtjét 2 százalékra csökkenti. Az egyre növekvő eredmények így szélesítik a versenymozgal- mat a Bajai Gyapjúszövetgyárban. A szövődében például a Raba- ta-parlie versenyre hívta az összes mestereket a hulladék 0.5 százalékos csökkentésére és vállalták, hogy három normán alul teljesítő dolgozó teljesítményét munkamódszer- átadással 100 százalék fölé emelik. A szövődé összűolgozói ugyancsak felajánlották, hogy májú» 1-re 20 dolgozó teljesítményét 100 -százalék fölé emelik. A brigádok egymás közötti versenye újabb leijd.flj.etet ad a uieny- nyiségi és a minőségi temiWés fokozásának. » négygépes szövő-brigádok közül Doszkoes Jpi^elné bri- Bádja vállalta, hogy 157 százalékról 180 százalékra emeli teljest menyéi. Hasonló felajánlást teli Tóbiás Mária is, Aki 127 százalékról cincii fel teljesítményét 150 százalékra. A május Fi lUünkal'elujáuIűsok során az üzem dolgozói közül bő dolgozó fett eddig vállalást, közülük 19 az ifjúmunkások száma, 56 pedig női dolgozó Nagyszerű felajánlást tettek az üzem erömütelepének dolgozói is, hogy tovább fokozzák az. április l-i versenyben elért eredményeiket. Az erőmű te lep dolgozói április 4~re 4100 kilowattóra vilJa- mosenergiát fejlesztettek, ami azt jelenti, hogy az eddigi napi legmagasabb áramfejlesztést 5 százalékkal túlhaladták. Most vállalták, hogy május 1-re 4300 kilowattóra villamosenergiát fejlesztenek. A villanyszerelők április 4-re befejezték az új vetülék-esóvelő gép meghajlásához szükséges vit- taliymoior szerelését, május 1-re pedig újabb * motorok szerelését vállalják A lakatosmübely dolgozói is csatlakoztak vállalásukkal május l-o mélló megüuueplé- séhez. Vállalták az egyik Leviathan gyapjúmosögép geneiálozá- sánuk elvégzését. A Bajai Gyapjúszövetgyár ifjú dolgozói azonban nemcsak teljesítményeik növelésével készülnek május 1-re, de mint azt Schneider Mária, *az üzemi DlbZ-Szervezet nevében Lejelentette, az ifjúság május 1-ig megerősíti szervezeti éleiét is. A Szóvjcíunió A Szovjetunió 1951-es állami költségvetése híven tükrözi visz- sza a szovjet állam nagyszerű gazdasági s.kérőit. Visszatükrözi azt a következetes békepolitiikát, melyet a Szovjetunió íolylal, megmutatja a szovjet nép laJkotó erejét, melyet a kommunista társadalom építésére összpontosít. A szovjet költségvetés — a szocializmus országának költségvetése, Gazdasági alapját ia népi szocialista tulajdon iképez.1. A Szovjetunió gazdasága eaérl nem ismer válságokat és munkanélküliséget. A szocialista rendszer természete Határozza meg a Szovjetunió költségvetésének tartalmát és funkcióit. A szocialista költségvetés eszköze a népgazdasági terv megvalósításának, a szovjet ország Szocialista termelése kibővítésének, a nép jóléte lóik ozásának. A Szovjetunió 1951-es állami költségvetési tervezetében 458 milliárd rubel bevétel és 451.5 milliárd rubel kiadás szerepel, tehát a bevétel 6 és fél milliard rubellel haladja meg a kiadóst. A szovjet állam költségvelése mint mindig, ezúttal Ss, deficit- mentes, Ez szemtéHteWiein bizonyítja a Szovjetunió állami költségvetésének megingathatatlan szilárdságát. ; Ez a deíicitmentes szilárdság fényes bizonyítéka a szovjet költségvetés fölényének a kapitalista országok költségvetéseivel szemben, melyekben a kiadások magasan felülmúlják a bevételeket. Az Egyesült Államok költségvetése az utolsó 21 év folyamán, beleértve az 1950—-51-es évet is, 19 Ízben volt def.cites. A Szovjetunió állami költségvetésében szereplő bevételek főíor- rását a szocialista gazdaság bevételei és felhalmozásai 'képezik. 1951-ben a Szovjetemé költségvetésének bevételi részében, a szocialista gazdaságból eredő bevé'e- lek az összes bevételeik kétharmadát teszik ki. A Szovjetunióban a nyereség növekedésének alapja a termelés szakadatlan növekedése, s az önköltség rendszeres csökkenése. Ez lehetővé teszi, hogy az állam a népgazdaság fejlesztésére, s az életszínvonal emelésére újabb Özvegy Müller Já madarast dolgozó parasztasszony aláírása mellett a béke ügyéért no 8 ne tettekkel is kész kiállni Április 8-án és az utána következő napokban megmozdult Madaras község dolgozó parasztsága Ss. A népnevelőik útnak indultak, hogy elmondják a falu dolgozóinak: eljött az aa ádiő, amikor minden becsületes embernek ki kell állnia a béke ügye mellett. Felvilágosító munkára indult Turcsányi János termelőcscport- ban dolgozó paraszt és özvegy Szvoreny Józsefné MNDSZ-népnevelő is. Kezükben az öt nagy- hatalam békeegyezményét Követelő békeív. Még üres, de ha jcR végz'ik munkájukat, hamar meglelik majd a becsületes emberek neveivel, aláírásával, így vélik maguk is. Most éppen özvegy Müller Jánosáé dolgozó paras'zlasszonyhciz nyitnak be. Müller néni éppen kicsi konyháját, rendezgeti, mert nem szeretné, ha a vendégek éppen a legnagyobb rendetlenség-' ben találnák. Mosta,nábnn gyakran elbeszélgettek a poklukéról és a békéről, s ez a csodálatos, hegy ez most mind érdekli őt. Mar szinte hiányzik, ha nö.m jönnek a népnevelők. Ma is őket várja. Még nagyobb az öröme, amikor meglátja az udvaron ismerőseit, Szvoreny Józsefnél, meg Turcsá- nyí Jánosi. Idős asszony már Müller Jánosné, de most o'yan (iaij- losan. igyekszik a vendégtfe «é, hogy minden fiatal megrgyei- hemé A kiesi szobába veza.fi a két vendéget, széket tol eléjük, s leül maga is. Megindul közöttük a beszélgetés hamar, hiszen régi -ismerősök már. Sok minden szóba jött ezen a beszélgetésen, özvegy Müller Jánosné a dolgozók ellenségeiről, a kulákokról beszél. Emlékszik még, amukar a nagy szegénységben cselédnek kelleti adnia tízesztendős fiát. Elmondotta hogy milyen kegyetlenül bántak á gyerekkel. — Ezek most nagyon a bélke ellen beszélnek. Nem akarják, hogy a do'gozó emberek békében éljenek. Azután a béke kérdésére terelődik a szó. Szvoreny Józsefné és Turcsányi János népnevelőik elmondják, hogy mi lört-émik a nagyvilágban. Hogy az imperialisták háborúra készülnek, mi pedig békét akarunk. — Fáj nek.k, hogy olyan szépen boldogulunk — Dőlni rá Mailemé.-r Nem tetszik nekiik az sem, hogy olyan szép tervünk van, mint az ötéves terv. Ennek a megvalósítását szeretnék megakadályozni — e.at meg Turcsányi János mondja. —Özvegy Müller Jánosné ezután megkérd, a népnevelőiket, magukkal hozták-e a bJkeívet. Mert most szeretné aláirn:. Minél előbb, annál jobb. — Nem vagyok már fiatal, de úgy érzem, a-z én aláírásom .is számít, úgy énem, rajiam is múlik a béke megvédése. Ha mind »n- ki olyan őszinte szívvel írja alá a békeíveket. mint és is. akkor a bókét valóban meg tudjuk védeni. Két háborút éltem én már végig, de voltaik háborúik abbán az időben is, amikor még gyerek voltam. Nekem elegem van a háborúból, mert nyomorba és pusztulásba dönti a népeket — igy mondja Müller Jánosné, miközben gondosan mégnézi az írótoll hegyét, tintába mártja és lassan aláírja az ívet. — Most még csak azt alkarom mondani, hogy az aláírásom mellett kész vagyok kiállni a békáért rmndemkor, akár munkáról legyen szó, akár másról. Ha nem lenne elég az aláírásom, kapával védem meg békénket — tesz; még hozzá. Szvoreny Józsefné és Turcsányi János még egy darabig beszélgetnek, azulán lassan elkészü- tüdnek. Mindketten tudják hogy itt jó munkát végeztek, tudjak, hogy az, aki most aláírta azt az ívet, valóban őszinte szívvel és elszánt akarattal irta alá. S műkor elindulnak, özvegy Müller Jánosné még utánuk saól, hogy jöjjenek el máskor is egy kis beszélgetésre. A két népnevelő pedig visszaint, hogy mennek ők, hogyne mennének. Tudják, hogy a jövőben is csak úgy végezhetnek jó munkát, ha .gyakrabban meglátogatják azokat, akik aláírták a békéivel. Müller Jánosné pedig elégedetten megy vissza becsi konyhájába, rendezgeti otthonát, mert úgy érzi, hogy nevével, szavaival «s tetteivel sikerül megvédettig azt az elienségtcil, költségvetése óriási anyagi forrásokat mozgósítson. A SzovjetuTTőban a nép tern :te kirótt adók az állam bevető; er ne-; csupán egészen jelentéktelen részét teszik ki. 1951-ben ad ékből eredő bevétel mindössze 9.4 százaléka volt az összbevételnek. A kapitalista országokban ezzei szemben a lakosságtól befő yú adók képezik a legíőbb költségvetési bevételeket, s meghaladják az összbevételek 90 százalékát js. Ez súlyos teherként nehezedik a kapitális’»? országok dolgozóinál» vállára és jelentősen leszállítja az amúgy is alacsony életszínvonalukat. A költségvetés híven visszatek- rözi minden állam politikáját. A szovjet költségvetés — a békés idkotóniunka költségvetése. Népi költségvetés, amely a dolgozók érdekeit szolgálja és a szovjet állam hatalmas arányú építőmuoká- ját. a gazdasági élet és a népi kultúra általános fejlődését tükrözi. Ebben nyilvánul meg az alapvető ellérés a szovjet költségvetés és a kapitalista országok népellenes költségvetései közölt. A kapitalista költségvetések az agressziót és a dolgozók kirablását szolgálják. A Szovjetunió költségvetési kiadásait 1951-ben, mint az elmúlt években is, a szocialista gazdaság további ie.lienditésére, szoeiáfs és kulturális intézkedésekre fordítják. Hatalmas arányokban bontakozik ki a vo'gai és dnyeperí vízierőművek, a csatornák és öntözőrendszerek építése. Jelentős összegeket fordítanak újabb Ipari és mezőgazdasági vállalatok építésére, a mező- és erdőgazdaság fejlesztésére,. Ezek a tények szemléltetően mutatják a szovjet kormány megingathatatlan békepolitikáját. Érthető — mutatott rá I. V. Sztálin —, hogy amennyiben e Szovjetunió nem csökkenti!, hanem ellenkezőleg: kiszélesíti » polgári Szükségletekre dolgozó iparát; nein korlátozza, hanem ellenkezőleg: kifejleszti az új, hata’- mas víaierőtelepek és öntözőrendszerek építését; nem szüntet; meg. hanem ellenkezőleg; folytatja az árleszállítás politikáját, akkor ezzel egyidejűleg nem duzzaszthatja fel hadiiparát, nem sokszorozhatja meg fegyveres erőit a csődbejutás kockáztatása nélkül.’1 A Nagy Honvédlő Háború befejezése óta a Szovjetunió eddig négy ízben csökkentette az állami kiskereskedelmi árakat. Ezek az árleszállítások lényegesen növelték a városi és falusi dolgozóik jövedelmét. A lakosság az árleszállításokkal kapcsolatban több- száz milliárd rubelt takarított, meg. Ez legfényesebb bizonyítéka annak, hogy a Szovjetunió költségvetése a gazdaságii élet fejlesztését, a lakosság szociális és kulturális szükségleteinek kielégítését célaziza. Az ország védelmére szolgáló kiadások a költség- vetés kiadásaii között miiindössze 21.3 százalékkal szerepelnek. Merőben más képet mutat az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és a többi kapitalista állam költségvetése. Az Egyesült Államok költségvetése csaknem eléri az Egyesült Államok összes költségvetésű kiadásainak háromnegyedét. Rendkívüli arányokban növelik a katona; kiadásaikat Anglia, Franciaország és a többi ka. pita lista államok ás. A Szovjetunió 1951-es állami költségvetése fényesen bizonyltja, hogy a szovjet kormány következetesen a béke megőrzése, & a népek közötti együttműködés szilárd politikáját folytatja, A szovjet költségvetésben világosan kifejezésre jutnak a szovjet nép építő munkájának nagyszerű ered menyei, Ez a munka b ztcsítja a szovjet társadj lom gazdagságának állandó gyarapodását, s a szovje nép életszínvonalának szakadatlan emelkedését. Alekszandr Bacswtr..
