Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1951-04-15 / 87. szám

I* á rí és pártépités Megyénk tag- és tagjelöltfelvételi munkájáról A pártkongresszus haiározatai és Bákosi elvtárs referátuma számos más kérdés mellett élesen mutatott rá a tag- és lagjelölffei- vételi munkánál mutatkozó hi­bákra. A kongresszus határozata megállapítja: „a Párt a faluban szervezetileg non erősödött a növekvő feladatokhoz mérten, sőt helyenként egyenesen meggyen gulf — a párttagság felii.vizs- gátata után a tagfelvételnél bü- 1-olcratikus és szektaszeUemü el­zárkózás nyilvánult meg a szocia­lista építés munkájában kivált új erőkkel szemben.'1 líákosi elvtárs kongresszusi be­szédében megyénket, Bács-Kiskun megyét külön is megemlítette, mert a párttagság arányszáma — a lakossághoz viszonyítva — ná­lunk elmarad az országos átlagtól. Megy elázott Ságunk a kongresszus után azonnal hozzálátott a tag- felvételi munka hibáinak felszá­molásához. Első feladatunk v ... hogy megismertessük pár[- funkcionáriusainkkal a kongresz- 6ziLs idevonatkozó határozatait és ltákosi elvtárs beszédét. K mun­ka során márciusban kilenc já­rásunkban és Kecskéméi en ankétot szerveztünk, ahol a járási bizottságok tagjai, fa­lusi párttitkárok, népneve, lő-feleló'sök, pártesoportbi- zaimiak és a tömegszerveze- tek vezetői vitatták meg a tag- és tngjcdöltfelvétel kér­dését. Az ankét részvevői számára elő­zőleg tanulmányozás végett meg­küldtük Sztálin ée Bákosi elvtár­sak ezzel kapcsolatos cikkét, va­lamint más pártépíiéssel foglal­kozó beszédeket és cikkeket. Eze­ken az ankétokon nyilvánvalóvá vált, hogy kisebb, vagy nagyobb mértékben, de csaknem minden községünkben hiba volt ezen a lerületen. A Központi Vezetőség pdrtépi- tési határozatait, Rákosi elvtárs útmutatásait a pdrtépítés legfon iosabb kérdéseiben nem, ismerik eléggé falusi vezetőségeink, mé, kevesebbet tud ezekről a párttag­ság, s a tömegszervezeiekben dol­gozó pártomkívüiá aktívák. A ha­jósi párttitkár elvtárs elmondot­ta, hogy ő csak most vette észre pártszervezetükben nincsenek fia­talok, s ez eddig nem is tűnt fel neki Bátya község helyettes tit kára is az ankéton jött rá, hogy Pártvezetés égük mennyire elha­nyagolta a tag- és tagjelöltfelvé- telt. A kiskunhalasi ankéton felszólalók; elmondták, hogy Tompa községben csak nemrégi­ben értesültek arról a DlSZ-ta- Sok: az arra érdemes fiatalok kérheiik felvételüket a Pártba, így volt ez az MNDSZ-ben és a DÉFOSZ-nál is. Kiskunfélegy­házán a DÉFOSZ és az MNDSZ részéről felszólaló elvtársak őszintén megmondták, hogy bár ők párttagok, arra még nem is gon doltak, hogy saját tömegszerve­zel Heben is lennének pártépítési feladataik, mint ahogyan ezt most most már világosan látják. A já­rásainkban megtartott ankétok megérttettek a részvevőkkel, min­denekelőtt a megyebizottságunk- kat, hogy „.-1 tag- és tagjelölt felvé­tő megvitatása — miut a Politi­kai Bizottság áprilisi határozata erre rámuta t —, elsősorban ai po lilikai tömegmunka megjavításán keresztül, a szervezési és agitúciós munka összekapcsolásán keresztül, a. lömegpropagunda javítása és a pártonkívüli dolgozók legjobbjai­val folytatott egyéni politikai fog lalkozás útján érhető el.“ A kongresszusi határozatok megtárgyalása felfedett e?3'éb ‘rtermészetű hibákat is. Fellelhető ír. ég helyenként nálunk a kiskirálykodás, a funkcionáriusok oktalan cse­rélgetése és a bürokratiz­mus. A volt dunavccsei járási titkár fiókjában egy évig hevert elinté­zetlenül 29 lagjelöltfclvételi kére­lem- Hasonló eset fordult elő Já­noshalma és Borota községekben is. A kiskirálykodásra kiáltó pél-, da a volt kiskuimuajsai párttitkár ügye. Itt négyhónapos tagjelöít- felvételi kérelmek porosodtak az íróasztalban. Azért non kerültek a járási bizottsághoz, mert a tit­kár a jelentkezőkkel haragos vi­szonyban volt. Az ordasa párttlt- kár nem támogatta, sót eseten­ként gátolta a tag- és tagjelölt- felvételt, így a tagság átlagos életkora csaknem 50 év ebben a községben. A vezető pártfunkcionáriusok oktalan cserélgetése is sok kárt okoz. Dunapataj községben 13 párititkár volt a felszabadulás óta. Kecelen, Lajosmizsén, Her­cegszántón és Bácsszentgyürgyön is hasonló volt a helyzet. Nem véletlen, hogy ezekben a közsé­gekben legalacsonyabb a párttag ság létszáma, gyakori a pártsze- rütlenség, a pártdemokrácia meg­sértése, az önkritika hiánya. Az ellenség is mindent meg­tett, hogy gyengítse a Pár. tot, akadályozza szervezete­ink erősödését. Bppen a kongresszust megelőző napokban kezdtünk hozzá a baja és bácsalmási járásban, hogy az ellenség által kizárt becsületes dolgozó parasztok ügyét felülvizs­gáljuk. Pádig 887 eh-társ esetében igazolódott be: a Pártba befura­kodott titóista kártevők minden indok nélkül zárták ki ökot, hogy a határszélen így gyengítsék Pártot. A tataházi párttitkár — régebben jobbbldali szociáldemo­krata — hasonló romboló munkát végzett. Azt Hirdette, hogy a do! gozó parasztok, különösen a kö­zépparasztok ,,ncm megbízhatók nincs rájuk szükség a Pártban‘‘ Leváltása ufán a falu szinte fel lélekzett, a dolgozó paraszto-k kö zül sokan kérték tagjelöltté való felvételüket, s márciusban Tata­háza szövetkezeti község lett. Megyénkben 670 tagjelöltet vettünk fel a múlt hónapban Ez viszonylag nagy szám, de tekintetbe véve, hogy a párttagok száma a pártonkívüli lakossághoz képest igen alacsony, még mindi, nem kielégítő a párttagság növe­kedése. Januárban 544, februárban 608 elvtársit vettünk fel tagnak, tagjelöltnek- Tehát ez a szám hó­napról hónapra emelkedett, de a tagság növekedése mégsem kielé­gítő. Nem történt gyökeres vál­tozás a felvettek szociális össze­tétele terén sem. Kirívóan ala­csony a felvettek között az egyé­nileg dolgozó parasztok, különö­sen a középparasztok száma: ősz- szesen mintegy 5 százalék. A ter­melő munkában részvevő ipari munkások, főként az építőipari munkások felvétele is elmaradt, összesen mintegy 30 százalék. A tagjelöltnek felvett alkalmazottak száma pedig még mindig eléri 10 százalékot, holott pártszerve zeteinkben a kispolgári elemek száma úgyis magas. A tag- és tagjelöltfelvételi mun­ka megjavítása érdekében megye- bizottságunk alapvető feladatnak tartja mindenekelőtt a politikai tömeginunka megjavítását, a szervezési és agitúciós munka egybekapcsolását. E hónapban a járási és városi pártbizottságok nál. feldolgozzuk az elmúlt év tag- felvételi tapasztalatait és meg­tárgyaljuk azokat az elvi és gya­korlati kérdéseket, amelyek segl tenek a hibák kiküszöbölésében. A közeli napokban 30 falusi párp vezetőség ülésén vesznek részt megyebizottságUDk munkatársai, így közvetlenül segítjük a falusi pártépítö munkát is­Külön gondot fordítunk a® újonnan alakult termelőcso. portok kiváló pártonkívüli dolgozóinak felvételére. A DISZ segítségével is el kell ér­nünk, hogy a munkában élenjáró munkás-paraszt fiatalok legjobb­jaival frissüljenek fel pártszerve­zeteink. Megyebizottságunk * kongresszust kővető időben — bár még nem beszélhetünk a tag- és tagjelöltfelvételi munka gyökeres megjavulásáról — ért el kezdeti eredményeket. De iaég csak a kezdet kezdeténél tartunk. A jö­vőben még inkább tudatosíta­nunk kell a járások és falvak ve­zető funkcionáriusaiban — és a megyobizottságokban is — a kongresszus határozatait, a lenini- sztálini pártépités tanításait, hogy Bács-Kiskun megyében is megerősíthessük az arra érde­mes párton-kívüliekkel pártszerve­zeteink sorait. NÉMETI JÓZSEF, a búcskiskunmegyci párfbi- < zottság titkára. Bácsalmás délszláv dolgozó parasztság gátiak tiltakozása a Tito-banda aljas provokációja ellen Ml, Bácsalmás délszláv dolgozó parasztjai, mélységes felhá­borodással tiltakozunk az aljas Tito-banditák ellen, a jugoszláv nép zsarnokai ellen. Tiltakozunk a titóista provokátorok újabb aha* gaztette ellen, amit nemrégiben követtek cl Bclgrádban Hrabec István magyar ügyvivő ellen. Titóék aljas gaztette egye. dili áll a diplomácia történetében és éppen ezért követeljük a tet­tesek íelelősségrevonását s követeljük, hogy Hrabec István fele. ségét a legsürgősebben engedjékhaza. A történtek után egy cm- bérként haladunk a magyar dolgozó néppel s együtt harcolunk a hatalmas Szovjetunió által vezetett béketáborban a béke meg. \ édéséért. Be mák Mihályné dolgozó parasztasszony Milánkovlcs Jánosné dolgozó parasztasszony Milánkovlcs János dolgozó paraszt Berberovlcs Istváoné dolgozó parasztasszony Fiukovics Jánosné dolgozó parasztasszony Bdazsev Pál vaskúti tszcs-párttitkár a pártmunka megjavításával ad méltó választ a belgrádi háborús uszítóknak Csend honol a faluban. Vaskút község lakói közül nemigen lehet otthon (aláliii valakit a délután órákban. Dolgozik a falu népe, hogy a minisztertanács liatúrozu tábun lefektetett határidő élőit befejezze a tavaszi munkát. A Dőzsa-termelőcsoport szék Jiázában sem találni mást jelen leg, csak Víg Gábor csoportelnököt meg a könyvelőt. Víg elv tár» alig néhány perce érkezett meg ellenőrző körútjáról. A tavaszi napsugár beiéved az ablakon és rávetődik az elnök előtt lévő papírlapra. Víg Gábor a legutolsó jelentést tanulmá nyozza, amely a csoport eddigi munkájával foglalkozik. Most ér­kezik meg Balazsev Pál, a csoport üzemi párttitkára. Már négy óra elmúlt, de csak most tudott ha zamenni ebédre és sietett is vjsz- sza, mert sürgette a munka. Felelnek Tito provokációjára — Eddig elvetettünk már 150 kátasztrális hold zabot, 80 ka' tasztrális ho>',d napraforgót, 88 katusztrális hold borsót — mondja az elnök és egymásután sorolja fel az eddig elvégzett munkát. — Azzal fogunk felelni a Tito provokációra, hogy határidő előtt elvégezzük a munkákat — mond­ja ökölbeszorított kézzel Balazsev Pál. Felgyülemlett benne hirtelen minden harag. Hiszen alig né­hány kilométerre délre egy min­denre elszánt alvilági klikk tartja rettegésben Jugoszlávia népeit. Ezek a gazemberek most arfa ve­temedtek, hogy Hrabec Istvánt, a Magyar Népköztársaság ügyvi­vőjét súlyosan bántalmazták. Balazsev Pál úgy érzi és vele együtt érzi mindéin magyar és délszláv dolgozó, hogy ez a bán­talmazás nemcsak az ügyvivő személyének szólt, hanem az egész magyar népnek. Mintha őt ütötték volna meg az UDB-banditák. Feleségével együtt mind a ketten délszláv szárma­zásúak- 1045-ig, a felszabadulásig nem volt semmijük. Nincstelen napszámosként küzdőnek az élet­tel. Cselédeskiedtek kuláktól-kulá- kig. Jól emlékszik azokra a nép- nyúzókra, akik a dolgozó nép vé­res verejtékén gazdagodtak meg Wolhfart Henrik Júliáknál pl. nagyon sokszor csak vöröshagy­mát és kenyeret kapott egész napra, — Megfőztek egy bogrács ká­posztát és egy hétig azt ettük. meséli sokszor Balazsev Pál 11 éves kisfiának, mikor eszébe jut­nak a keserű emlékek- Most pedig gyakran eszébe jut­nak. Különösen a Belgrádban történj események után. Hiszen Jugoszláviában a Tito-banda ezt az állapotot állította vissza. £s még ezek merészelnek kezet emel- ni népünk követére Mostanában gyakran beszélnek a csoportban a jugoszláviai eee* ménjeikről. Balazsev Pál, mint üzemi párttitkár már többször hangoztatta. — mi, délszlávok, a magyarokkal együtt építjük a siocializmust. — Mi, magyarok és délszlávok tudjuk, hogy mi van odaát Jugo­szláviában. Nekem, aki szintén délszláv vagyok, csajt a magyar nép kormánya adott becsületes megélhetést. 1945-ben kaptam 10 hold földet. Néhány év múlva én is rájöttem arra, hogy mi a he­lyes út és 1950. szeptemberében belépjem a csoportba.' Nálunk a lenini-sztálini nemzetiségi politi­ka érvényesül és a magyarok meg a délszlávok együtt építik a sző' cializmust. Balazsev Pál és a többi dolgozó Vaskúton tudja, hogyan kell vis­szavágni Ti tóóknak. Bizonyítják ezt azok az ered­mények, amelyeket elértek a ta­vaszi munkálatok során az egyes brigádok és az egyes dolgozók A Petőfi-brigád például 195 százalé­kot ért el a müfrágyaszórásba«. 400 kataszirális hold kukoricát fejtrágyázással és négyzetes ve­téssel művelnek­— Ha minden holdon csak 10 mázsával többet termelünk, az is 1)000 mázsa kukoricát jelent nép­gazdaságunknak — hangoztatja a csoportelnök. Javítjuk a páttmunkát — Nemcsak a termelés fokozá­sával vágunk vissza a belgrádi provokátoroknak, — folytatja most Balazsev elvtárs — hanem, minden vonalon. Először is az ok­tatás kérdését komolyabban fog­juk venni Az eddigi nemtörö~ dömséget és hanyagságot fel fog­juk számolni Előfordult az, hogy vagy a hallgatóság nem jelent meg rendesen, vagy az előadó- A tanulás kérdése pedig elsőrendű feladatunk, mert az oktatással tudjuk csak munkánkat megjaví­tani. Ezentúl rendszeressé fog­juk tenni szemináriumunkat és megfelelő előadót fogunk kijelöl­ni. — A pártépités vonalán is fel­számoljuk a hiányosságokat. A tag- és tagjelöltfelvételnél na­gyobb gondot fordítunk a nőkre és a fiatalokra. Üzemi pártszerveze­tünknek valóban a csoport éle­tének irányítója kell. hogy le­gyen. Ha, jól dolgozik az üzemi pártszervezet, akkor jól dolgozik a csoport. — Pártunk H. kongresszusán Rákosi Mátyás eívtárs világosan megjelölte Pártunk feladatait. Egyik döntő kérdésként vetette fel a, termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztését. Nekünk példát kell mutatnunk a többi újonnan meg­alakult csoport fejé és segíteni kell a munkájukat. Konkrét se­gítséget keil adni nekik a feladd* tok megoldásában. Ha minden* napi feladatainkat a ki. pártkon­gresszusunk szellemében oldjuk meg, akkor méltó választ tudunk adni a belgrádi provokátoroknak. Tiltakozások a Világ Béketanács franciaországi irodája működésének betiltása ellen A franciaországi békebarco. sok országos tanácsának vezető, sége közleményt adott ki, amely leszögezi: „egyetlen francia sem tűri, hogy megfosszák a béke védelmezésének szent jogától.” D’Asticr képviselő interpelláció jában kérdést, akart feltenni a kormánynak a betiltással kap. csolatban. A francia nemzetgyü. lés jobboldali többsége 354 szar vazattal 177 ellenében megta. gadta a kérdés napirendre ttlzé. sét. A colombesi Corporations Reu. mies építővállalat dolgozót egy. órás tiltakozó munkabeszünte­tést tartottak és határozatot jut. tattak el a köztársasági elnök­höz, valamint az amerikai nagy. követségre. Valamennyi bukaresti lap cik­keket és leveleket közöl, melyek, ben a dolgozók felháborodásukat fejezik ki a francia kormány al. jas rendelkezése miatt. Az olasz békevédelmi bízott, ság táviratot intézett Joliot Cu. rie-hez. Az olasz békevédelmi bi. zottság — hangzik a táviratban — az olasz nép akaratát fejezi ki, amikor kötelezettséget vállal: még jobban fokozza erőfeszíté­seit, hogy biztosítsa az öt nagy. hatalom békeegyezményének megkötésére vonatkozó népsza­vazás sikerét. Tass tejbegyűjtési versenykihívása Tass iközség tejbegy íijtéai ver­senyre hívja kii a megye vala­mennyi községének és városának nyilvántartóit. Feltételek: a köz­ségre kivetett tejbeadási kötele­zettség minden hónapban 100 szá­zalékban való teljesítése, A köz­ségre kivetett negyedévi köie e- zettséget június 20-ig 100 száza­lékban teljesítik. A kötelezettsé­gen felüli tejbeadást havonta 203 százalékon felül teljesítik. A ne­gyedévi mennyiséget pedig május 31-ig adják be.

Next

/
Thumbnails
Contents