Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1951-04-11 / 83. szám

l" á v í s p á v < <» |> i i é s A BÁCSALMÁSI JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁG fokozottabb békeharcra MOZGÓSÍTJA a DÉLSZLÁV DOLGOZÓKAT Pártunk II- kongresszusának iuttározaUi leszögezte: „Fokozni kell a bekéért fo'ytatott harcot, a békcmozgalwat általános népin oz- go lommá kell fejleszteni, amelyben rcszlvesz hazánk minden becsüle­tes pólyára,'1 A kongresszus hatá­rozatával egyldőbeu születeti hieg a Béke Világtanács felhívása is amely harcba hívja az egész világ, így hazánk dolgozó népét is. Az imperialisták új hábonít provo­kálni akaró próbálkozásaival szemben harcra hívja a békeívek aláírására, rnélí' követeli az öt nagyhatalom békeegyczméuyének megkötését, harcba hívja mind­azokat, akik eddig a békéért folyó küzdelmet csak ..kívülről'* nézlek, nem voltak aktív részvevői. Mindezek ránk. a bácsalmási já­rás dolgozóira, békeharcosair« pártszervezeteire is vonatkoznak. Nekünk a magunk frontján az a feladatunk, hogy fokozzuk népünk békeharcár, hogy végrehajtsuk a békeliarcunkat bizonyító kon­krét napi tennivalókat, bogy a járás egész térülőién erősítsük a magyar és délszláv dolgozók egy­ségét, hogy leleplezzük az impe­rialistákat és háborút akaró belső szövetségeseikéi: a magyar és dél- szlák kulákokat. Feladatunk külö­nösen nagy fontosságát csak alá­húzza az, hogy járásunk Tito és bandája Jugoszláviájával határos, akik mindent elkövetnek, hogy kémeik, diverzánsaik áldobásával gyengítsék népünk békeharcát és aljas rémhíreikkel ellentéteket szítsanak a békésen együtt élő nemzetiségek között. Járásunk bárom községében, Bácsalmáson, Katymáron és Csi- k.'riún, nagy számban élnek dél­szláv dolgozók is, akiknek az ed­diginél még aktívabb bevonása a békemozguloniba igen nagy jelen­tőségű feladat. Kunok biztosítása azonban nem történhet másként mint, úgy, hogy délszláv pártta­gokkal és pártonkivüliokkcl erő­sítjük meg népnevelő csoportjain­kat és rajtuk keresztül, a széles délszláv tömegek között, tudato­sítjuk az imperinlianUselJiemes harc kérdését. A járási pártbi­zottság a Politikai Bizottság agitációs munkával kapcsolatos határozatából indult ki, amely azt mondja: ,,Ag it állónk központi fel­adata ® párttagság és egész dolgo­zó népünk fokozottabb mozgósítá­sa, az imperializmus háborús fe­nyegetése ellen, a béke védelmé­re.“ Ez még inkább aláhúzza az agitációs munka fontosságát és járásunk adottságaiból és nemze­tiségi összetételéből kiindulva kü­lönös tekintettel kell lennünk a délszláv dolgozók politikai neve­lésére. A délszláv dolgozók jól kivették részüket a békéért folyó harc ed­digi munkájából. Sokan túlteljesí­tették közülük a beadási kötele­zettségüket. Ök is, mint a magyar dolgozó parasztok, jól végzik a tavaszi munkálatokat, bár ezen a vonalon járásunk eléggé elmaradt.. Mindezt azért teszik, mert érzik a népi demokrácia megbecsülé­sét, egyenjogúságukat és már elő­re látják a fényes szocialista jö­vőt, amit a magyar dolgozókkal együtt közös munkával építenek. Ezért léptek be közülük is nagy számban a termelőszövetkezeti csoportba, ezért szervezett Kré- kity Ádám kaLvmári középparaszt ógy I. típusú termelőszövetkezeti csoportot, ezért győzte meg Bács- olmásOn Berberovics Istvánná a magyar és délszláv dolgozó pa­rasztokat a szőlőtermelőesoport- ba való belépésre, ezért ajánlóit fej ugyanő a már 'teljesített be­adási kötelezettségén felül 1 má­zsa kukoricát és 00 kiló kenyér- gabonát. Ezért szervezi Bandik Ferenc olyan nagy lelkesedéssel a Magyar-Szovjet Társaság katy- mári szervereiét, mely a megye egjlk legerősebb szervezetévé leit. Ez is azt bizonyítja, hogy járá­sunk délszláv dolgozó parasztjai­ban mélyen él a Szovjetunió és népe iránti forró szeretet. Mindez azt mutatja, hogy a dél­szláv dolgozó parasztok lelkes harcosai annak a nagyszerű jövőnek, ame­lyet a Szovjetunió segítségével ötéves tervünk megvalósítása út­ján építünk. Tehát megvan adva minden lebe'.őség arra, hogy a délszláv népnevelőket bevonjuk az agitációs munkába, hogy a dél­szláv dolgozó tömegek még erő­teljesebb harcot folytassanak _ a békéért és a háborúra készülődő imperialisták — járásunkkal ha­táros — előretolt bástyája, a Títo- banditákkal szemben. A délszláv népnevelők bevonása körül ne.ni volt minden rendben, különösen Csikéria községben voltak hibák, ahol a népnevelőknek csak körül­belül 50 százaléka végzett vala­melyes munkát. Ezekben a köz­ségekben a Politikai Bizottság határozata óta történt változás. Addig a járási pártbizottság is elhanyagolta ezt a kérdést. Kuty- máron az elmúlt évben szintén elhanyagolódott a délszlávoknak a Párt munkájúba való bevonása. Tavaly esztendőben szemináriumra csak egyetlen délszláv volt be­vonva. Ma, amikor a békéívaláírási mozgalom nagy munkáját végez­zük, ezen a téren már egészen más a helyzet. A délszláv népnevelők már sokkal nagyobb Számban vesznek részt a felvilágosító mun­kában- Katymáron a 250 népne­velő közül körülbelül 100 a kom­munista cs pűrtoukívlili délszláv népnevelők száma. Osikérián 25 százalékban délszUivokból áll a népnevelő csoport. De nemcsak a népnevelők egyszerű bevonásával törődtünk, hanem jó munkájukat úgy biztosítottuk, hogy az okta­tásba is bevontuk őket. A katy mári Lenin-iszcs-bCn 19 délszláv vett részt a politikai iskolán. Bácsalmáson a középfokú politi­kai iskolának 5 délszláv hallga­tója vau. A csikériai UJ Barázda, tszcs politikai iskoláján a részve­vők 40 százaléka szintén délszláv. Ugyanakkor, amikor a délszláv népnevelőkkel felerősítettük nép­nevelő csoportjainkat, gondos­kodtunk arrúl is, hogy a csopor­tok gazdái mindenütt a titkár- elvtársak legyenek. Ezt sikerült biztosítani Katymáron. ahol Or­sós és Borbély elvtársak tartják rendszeresen a népnevelő értekez. leteket- Csikérián azelőtt ,.albér­leti’* sorsa volt a népnevelő érte­kezletnek. Ma ott is a titkár elv- t* s vezeti és irányítja Bácsal­máson hasonlóan: Büli és Bakóné elv tárnak állandóan r észtvesznek a népnevelő csoport munkájában. A járási pártbizottság egyre nagyobb jelentőséget tulajdonít a délszláv párttagokkal és párton- kivüli dolgoz® parasztokkal való foglalkozásnak. A pártbizottság és én magam is egyénileg foglalkoztunk velük és igen sok értékes kádert találtunk közöttük, akik ma lon- los funkciókban vannak. így ifj. Patarcsics János, az egyhónapos pártiskola elvégzése után a katy- mári termelöcsoport pártszerveze­tének titkára lett. A 'járási párt- bizottság azonban nem fordított elég gondot arra, hogy a népne­velő munka politika.; tartalma a követelményeknek megfelelő le­gyen. A délszláv dolgozók köré­ben nem tudatosítottuk ol.ggé a béketábor erejét, magukra hagy­tuk őket abban, hogy megismer­jék a Tito rabláncában senyvedő jugoszláv nép sorsál, azt hittük, hogy a szemnie'Jáihaió különbsé­gek is eléggé, meggyőzőek. t\ járási pártbizottság nem magya­rázta meg a délszláv do’gozó tö­megeknek azt( hogy Tito és ban­dája mögött néhány bankár, ké­mek és elvetemült orvgyilkosok állnak, mig a béketábor mögött 800 rri.Uió ember és ezenkívül a kapitalista országok állandóan erősödő bé'keharcos munkásmoz­galma. Most, a békeívek aláírásgyűjté­sével kapcsolatosan különösen fontos feladat számunkra az, hogy a délszláv dolgozó tömegek felé vitt agitációs munka politi­ka; tartalma meggyőző, érvek­kel teli legyen. Érmeik biztosítá­sa érdekében a járási pártbizott­ság mindenütt résziveit az a!á- hásgyűjlés feladatait megtár­gyaló vezetőségi üésen és nép- nevetüértokezleten is. Ennek a munkának a hatása már meglát­szott az .aláírásgyűjtést megelőző tisgyüléseken. Bácsalmás 11. körzetében a Magyar-utcában Pelrekánics Anna azt mondotta: ,.A békéért folyó harcban m.nden magyar és délszláv dolgozónak közös feie data az, hogy jó példá­val járjanak elöl a termelő műn- kában.’- Prikidánovics Ferencné kijelentette, hogy ,,Mi itt a ha- lármentén úgy erősítjük a ma­gyarországi bé-keírontot, hogy a 8-án induló békeívok aláírásánál az elsők között leszünk. Azonban nem elég csak aiáim. az ivet, ha­nem aztórt a munka frontján jó eredmények elérésével is harcol­ni kell. Ez lesz az igazi válasz az alig pár kilóméterre lévő im­perialista láncos kutyának, Tito- nak. Ax'.ags Antalné délszláv po- raiztasszony a kflsgyíilésen azt mondotta: „Titóék aljas politiká­jukkal és sorozatos provokáció­jukkal veszélyeztetik békés épi- tőmunkánkat és ezért nekünk, dél- sziávokítak, magyar testvére tikkel össze kel] fogni, mert csak így. közös erővel tudjuk a bekét meg­védeni.’4 A délszlávok között végzendő agitációs munkánkban a követke­ző szempontokra leszünk különös tekintettel. Fokozzuk a háborút akaró, az imperialistákkal és a Tito bandá­val szövetséges magyar és dél­szláv kulákok leleplezését és nép­nevelőink feladatává tesszük a leleplezett kulákok azon mester­kedésének megakadá'yozását, akik az őket ért ,,sérelmet’*, me­lyek ellenséges cselekedeteik megtorlása, nemzeti sérelemnek akarják beállítani. A kongresszusi munkában ki­tűnt délszláv népnevelőkkel to- vább erősítjük a népnevelő cso­portokat. A bácsalmási Alaga Já­nos délszláv középparaszthoz ha­sonlóan, a legjobbak azt a kitüntetést kapják, hogy tagjai lesznek a Párt nép­nevelő csoportjának; A délszláv népnevelők a saját nyelvükön be­szélgetnek el a délszláv dolgozók­kal, beszélik meg velük a sztálini nyilatkozatot, a békeharc felada­tait és a Tito-banda .népnyomorító politikáját, Sztálin elvtárs azt mondotta: „az imperialisták az új háborút védelmi háborún-k, a bákeszerető országok békepoüt'i- káját pedig agresszív politiká- nak‘* tüntetik fel. Vájjon nem ezt az „elvei’4 bizonyítja a belgrádi magyar ügyvivő, Hrabec István elvtárs elten elkövetett aljas me­rénylet ;s, melynek meglő. *'ntét a Tito banditák most úgy akar­ják beállítani, mint ..mesterséges indokot’* Jugoszláviává] szemben. Az eset nem szorul magyarázat­ra, de feltétlenül tudatosítani kell, ni'iint a provokációs mester­kedések legkirívóbb esetét. tartozik a* a páratlanul álló gaztett is, amit a belgrádi ma. gyár ügyvivő ellen elkövettek. A magyar kormány most nyilvá­nosságra hozta X'itóék válaszát a magyar jegyzékre és a ma. gyár külügyminisztérium leg. újabb szóbeli jegyzékét. A clip, lomácia történetében is páratla. nul álló gaztett rávilágít a Utó- banda „diplomáciájára”. A bel. grádi provokáció most azok előtt is lerántja a leplet, akik eddig nem látták Xitóék Janus-arcát. Most mindenki előtt világos, hogy a fasiszta Tito-banda nem egyéb, mint az imperialisták szolgála­tába szegődött gyilkosok és ké. mek gyülekezete. Jugoszláviában Tito és Rankovics iszonyatos börtöneiben sínylődnek a kom­munisták, az igazi hazafiak. I>e a hazafiak magatartása egyre hatalmasabb, egyre szervezet­tebb ellenállást vált ki az UDR terrorjával szemben. lito és bandája Jugoszláviában széles börtönhálózatot létesített. Kevés volt a börtönépület és ezért lakó­házakban és középületekben is létesítettek börtönöket. Sőt a régi, a törökök által épített bör­tönöket is újra használatba vet. ték. De ez a rengeteg börtön is elégtelennek bizonyult a titóis. ták által letartóztatott hazafiak tízezrei számára. Amikor már a börtönök — a régiek és újak — sem tudták be­fogadni a letartóztatottak tömé. geit, a Xito-bunda koncentrációs táborok létesítését rendelte el. A letartóztatottak már nem kerül­nek bíróság elé, ahol a legtöbben bátran és hősiesen viselkednek, hanem UDlí.lisztekből álló bi- zott súg itéleto alapján küldik őket koncentrációs táborokba. A táborokban borzalmas állapotok vannak. A táborok „házirendje” elviselhetetlen. A táborparancs- nokok szinte korlátlanul rendel k07.1 lek a foglyok életével, úgy büntetik és kínozzák őket, ahogy nekik letszik. Az élelmezés csak A titóista kormány agresszív magatartását bizonyítja az Is, hogy az elmúlt hónapban az Al­bán Népköztársaság határát ki­lenc esetben sértették meg súlyo­san. Ezért az albán kormány jegyzéket küldött a jugoszláv kor­mányhoz, kifejezve azt a kívánsá­gát, hogy a jugoszláv kormány haladéktalanul szüntesse meg há­borús politikáját. A belgrádi fa­siszta kormány azonban követke­zetesen folytatja a különböző pro­vokációk megszervezését és ezzel A délszlávok felé végzett agi- tációnkban figyelemmel leszünk a helyi érvek kidolgozására, azok ismertetésé­re, Nagy súlyt helyezünk a ta- ny'avilágban végzendő munkára és a legjoob népnevelőket fogjuk oda küidemi. Mozgósítjuk a ma­gyar és délszláv dolgozó parasz­tokat a tavaszi munkálatok elvég­zésére és közülük a legjobbakat a közérdekű hírszolgálaton és a dicsőség-táblán keresztül népsze­rűsítjük. Úgyszintén azokat az agitátorokat is, akik jó munkát végeznek az aláírásgyűjtéssel kapcsolatosan. Támogatjuk a katymári, csikériai és bácsalmási délszláv kullúrcsoportok múmiá­ját és azt a békéért folyó harc szolgálatába állítjuk. A békealá­annyi, hogy éhen ne haljanak: *5 deka kukoricakása és 15 dóka káposzta naponta- Mindezt a leg. szörnyűbb kínzásokkal egészítik ki. Ezek között vaura „spanyol víz” (a foglyot kifeszitlk egy asztalon és íorróvlzet öntenek az orrába), a „zuhanyozás” (a fog­lyot télen meztelenül jéghideg vízzel öntözik), a fejük felelt lő. nek revolverrel, féllábuknál fog. Va felakasztják őket, égetik u talpukat, ha pedig már égési seb van a talpán, akkor kény. szerítik, hogy homokon szalad, gáljon. Kedvenc módszerük a „patkányharapás”. Egy csőbe patkányt tesznek, a cső egyik vége a fogoly meztelen gyomrá. hoz ér, a másik végébe petróle­umba mártott, égő csóvát nyom­nak, a patkány menekülni akar és addig harapja a foglyot, amíg belevájja magát a gyomrába. A belgrádi provokáció ráirá­nyította a világ közvéleményé- nek figyelmét Belgrádra, meg. mutatta azt, hogyan néznek ki Tito „ígéretei” és milyen a jugo­szláv valóság. Titóék ugyanazo­kat a gengszter.módszereket, amelyeket eddig belpolitikájuk ban használtak, most a diplomá­cia területére is be szeretnék csempészni. Amit a magyar ügy­vivővel szemben elkövettek, az nagyon nyomatékos figyelme/,, totós, hogy a sző szoros értel­mében nincsen olyan gaztett, alá- valóság, provokáció, amelyet a Tito.banda ne volna hajlandóéi, követni. Éppen ezért a dolgozó magyar nép a legteljesebb mér. tökben helyesli és üdvözli a álagyar Népköztársaság korma nyáriak erélyes fellépését a bel, grádi provokáció ügyében. Egy­ségesen és leghatározottabban követeljük, hogy a jugoszláv kor­mány haladéktalanul adja meg a> hazautazásra szükséges vízumot az ügyvivő feleségének, adjon megfelelő elégtételt az elköva. tett merényletért, a bűnösöket pedig haladéktalanul és a legszi­gorúbban vonja felelősségre. az Albán Népköztársaság felé is az angol, amerikai imperialisták háborús {érvét hajtja végre. Belga bányászok bérkövetelő sztrájkja Belgiumban a charlcroi’ körzet nyolc tárnájának mintegy 4000 bányásza hétfőn sztrájkba lépett 5 százalékos béremelési követelé­sének támogatására. irásgyűjtés ideje alatt a tanácsok délszláv tagjai, választóik előtt kisgyüléseiken fognak eleget ten­ni beszámolási kötelezettségük­nek. A járási pártbizottság rend­szeres segítséget ad a népnevelő csoportoknak és különös figyel­met fordít a délszlávok végez le népnevelő munkára. Ezek azok a feladatok, ame­lyeket a bácsalmási járás;’ pártbi­zottság lát a délszláv népnevelők bevonása, a délszláv do gőzös között végzett agitációs munka vonalán, különös tekintet lel az öt nagyhatalom bikecgyezménvt kö­vetelő aláirásgyüjtcsi mozgatom tennivalóira. Elmondotta: Hepp József, a bácsalmási járás;_ pártbizottság titkára. Sorozatos titóista provokáció az albán határon ü%eiiuk]i§xe(letí hazugság Illetékes hely felhatalmazta a Magyar Távirati Dódat annak közlésére, bogy a titóista sajtó, ügynökségnek ez a közleménye az első betűtől az utolsóig szc. menszedett hazugság. Április ő.én a magyar—jugoszláv hatá- ron semmiféle összeütközés nem történt. A titóista hivatalos sajtóügy, nökség szombatról vasárnapra virradó éjtszaka azt a hírt kür tölte világgá, hogy április 5-éii a magyar—jugoszláv határon összeütközés történt, amely so. rán a magyar határőrök állító lag megsebesítettek volna egy jugoszláv határőrt. A Tito-bancla arculatához

Next

/
Thumbnails
Contents