Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1951-04-10 / 82. szám

képek a Népnevelők munkájából A KONGRESSZUSI MUNKAVERSENY JUTALMAZOTTAI Kecskemét III. kerület | Még csak 8 óra, de már alig férnek a népnevelők a III. ke­rületi pártszervezetben. Fél ki­lencre már valamennyien össze­jöttek, lehetnek vagy 140-en. Szűcs , Pálné a körzet legfárad­hatatlanabb népnevelője .és fia. talos mozgassál segít a békebi. zottsági tagoknak beosztani a népnevelöpárokat. Előkerülnek az öt nagyhatalom megegyezé­sét követelő békeívek és a be- osztott népnevelőpárok elindul­nak, hogy újabb győzelmet vív­janak ki a-béke hatalmas tábo rának. Rózsa József békebizott sági tag a Gyenes.téren indult el a népnevelő társával- ö is itt la­kik, ismeri a lakókat. Útközben alaposan megvitat, ják az érveket, kicserélik tapasztalataikat és elhaíá rozzák, hogy annál a három • háznál, ahova beosztották a mai napra őket, alapos, időt nem kímélő munkát fognak végezni. Már a harmadik családnál vol. tak, de mindenütt lelkesen fo­gadták őket, mindenütt a béke melletti harcos kiállással talál­koztak. Most éppen özv. Baracs. kai Gyulánéhoz kopogtatnak be. A legnagyobb örömmel fogadja őket. — Jő, hogy jöttek. Már na. gyón is vártam a népnevelőket — kezdi el a beszélgetést özv. Baracskainé. — En bizony tu. dom, mondja, hogy a háború csak a népek pusztulását hozná. Ml, akik átéltük a háborút és érez. tűk annak minden szörnyűségét, nem kérünk belőle. Mi békét akarunk. Békét azért, hogy bol­dogan, szabadon élhessünk. A háborút, tudom én Is, hogy ,a, tő. kések akarják és ezek a mi el­lenségeink. Az ellenség arra tö­rekszik, hogy felhalmozza az élelmiszercikkeket és háborús hangulatot terjesszen a nép kö­zött. De én, az aláírásom mellett ígérem azt, hogy az ilyene­ket mi, háziasszonyok, le fogjuk leplezni és a háztar­tásban 1» takarékoskodni ío. gunk, mert mindezekkel a béke ügyét szolgáljuk. Polozsmyainé is örömmel fo­gadba Rózsa Józseféket. — En a békeívet boldogan Írom. alá — mondotta beszélge. tés közben, — mert én is azt akarom, hogy béke legyen. Nem akarom, hogy aZ ellenség le- rombolja a-zt, amit építettünk hat év alatt. Dehát valóban meg lehetne akadályozni a háborút? — teszi fel a kérdést a népneve­lőknek. Rózsa József nem késik a vá­lasszál és azzal válnak el, hogy Polozsnyainé ígéretet tett a nép­nevelőknek, hogy takarékoskod­ni fog a háztartásában és lelep. lezi az olyanokat, akik a tele zsírosbödön mellett még össze, szedik azt a zsírt is, amelyet közellátásunk az ellátatlanok számára biztosít. Móczár Albertéknél is, mint valamennyi családnál, ahol ed­dig voltak Rózsa Józsefék, lel. késén fogadták a népnevelőket. A varsói belvárosi pályaudvar Hómunkásainak sikere A varsój Belvárosi pályaudva­ron már több mint három hónap­ja kizárólag nők dolgoznak. A közönség nagy elismeréssel adó­zik az egyre jobban dolgozó vas­utasnők munkájának. Valameny- nyi munkásnő elvégezte a szik* séges tanfolyamokat és most is tovább tanul. Saját munkakörén kívül mindenki két-három más k vasuasszakrna elsajátítására tö­rekszik, Az új vasutasnak legna­gyobb része takarítónők, paraszt- asszonyok és segédtiLva a,i tís*t- viselünök közül került ki Móczár Albertné addig el sem ment a piacra, míg meg nem jöt­tek a népnevelők. — Nem mentem el hazulról — mondotta, — mert én is azokkal együtt akarok haladni, akik kö­vetelik a megegyezést az Öt nagyhatalom között. En tudom, mi a háború. Nézzék, — muta­tott 12 éves fiára, — a háború következtében vesztette el a fél karját. Most mi békés körülmé­nyek közöt élünk és ezt nem le. hét eléggé megbecsülni. Mine, künk dolgoznunk, harcolnunk kell a békéért. Épűlctlakatosiparl Vállalat Nagy lelkesedéssel készültök a* április 8-i nagy munkára, a békeívek aláírásgyűjtésére a Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalat népnevelői is. Az elmúlt hét végén az üzemi pártszerve, zet, valamint a tömegszerveze­tek népnevelői értekezleten gyűl. tek össze, hogy megbeszéljék az ezzel kapcsolatos feladatokat. Nagy érdeklődéssel hallgatták meg Komornyik Antalné előadá­sát, aki ismertette a népnevelők­kel a békeegyezményt követelő ívek aláírásának hatalmas jelen­tőségét. — Ez a mozgalom nem roham- munkaszerű aláírásgyűjtés, ha. nem harcolnunk keli azért, hogy minden dolgozó tudja, hogyan harcolhat a békéért s meg kell magyaráznunk, hogy aláírása csak akkor szolgálja igazán a bé­ke megvédésének ügyét, ha tel­jes szívvel, elszánt akarattal ki is mer állni érte, — mondotta Komornyik elvtársnő, az üzemi pártszervezet titkára. — Nem ,,lerohanni" kell a dol­gozókat, hanem elsősorban meg kell magyaráznunk, hogy miről is van tulajdonképpen szó. Be. szelnünk kell a dolgozókkal ar­ról, hogy mit jelent számunkra a hóke, hogy ragyogó jóvínir.et építjük és az imperialistái: ezt a jövőnket akarják egy újabb há borúval tönkretenni. Meg kell értenie mindenkinek, hogy a bé­kéért vívott harcunk akkor lesz eredményes, ha egy emberként fogunk össze és követeljük a bé­keegyezményt — mondotta Szé. kely József, az üzemi békebizott. ság elnöke. — Tudjuk, hogy jó felvilágo. sító munkával jó eredményeket lehet elérni. Ezért én elhatároz­tam, hogy még az eddiginél is fokozottabban veszem ki részem a felvilágosító munkából, mert azt akarom, hogy a béke megvé­déséért folyó harcunk eredmé nyes legyen — mondotta Gitye Sándor. Hasonlóképpen vélekedett Kor. da József és özvegy Gábor Ml- hályné is, akik szintén elhatá rozták, hogy fokozzák a felvilá­gosító munkát. A Kecskeméti Epületlakatosipari Vállalat nép­nevelői ezután elhatározták, hogy béke.röpgyüléseket tartanak, me­lyen ismertetik majd a békeív alá­írásának jelentőségét. Az üzem népnevelői vállalták, hogy az üzemen belüli felvilágosító mun. kán kívül résztvesznek a területi felvilágosító munkában is. Elha. tározták, hogy minden erejükkel harcolni fognak az aláírásgyűjtés sikeréért. * Zsanaeresztő­puszta Szombaton este Kiskunhalas tanyavilágábau is sokáig égtek' a lámpák az alapszervezetek j székházainál. A népnevelők a másnapi harcbaindulás előtt meg. tanácskozták a feladatok leg­apróbb részleteit is. javaslatokat tettek, módszereket adtak át egymásnak. ' Eresztö-pusztán a népnevelő- értekezlet mag-j, már első álló j másj, volt a harc sikerének. A j népnevelők elhatározták, hogy személyes példaadással mutat, i nak utat a dolgozó parasztság­nak: hogyan kell a névaláírást tettekkel, termelő munkával megpecsételni. 30 népnevei« gyűlt itt egy. be, részben mezőőrök, egyénileg dolgozó parasztok, valamint * termelöcsoport tagjai. Az érte­kezleten az iskola úttörői kultúr, műsort adtak, valamennyi szám a békéről szólott. Ml így buzdí. tunk a békeharcra — hirdették a gyermekek. Vincze Józsefné szólott elsőnek a politikai beszámoló után. A termelőcsoport asszonyainak ne­vében felajánlotta, hogy április 14-ig teljesen rendbehozzák, ki. takarítják az épületeket, ame­lyeket csupa romként, elhanya­goltam vettek át a kulák gazdá. tói. A férfiak vállalták, hogy egy héten belül befejezik a hát. ralévö kukorica és répa elvető, sét, valamint a szőlőmunkákat. Azután sorra születtek a fel­ajánlások. Süli István, a földmű, vesszövetkezet ottani ügyvezető, je Bakos József segítségével áp. rilis 14-re megnyitja a már ré. gebben tervbevett szövetkezeti boltot. Babus elvtárs egy béten belül megszervez a pusztarészen két békebizottságot és hárem kisgyülést tart. F-ddi István 8 holdas dolgozó paraszt ünnepé, lyesen ígéri, hogy április 14 ig miryien hátralévő veteményt el- vet és mint a DEFOSZ pénztá. rosa, összefogva a vezetőség töb­bi tagjával, megjavítja a DE. FOSZ-szervezet munkáját. Babós Sándor mezőőr sem ma. rád el lelkes vállalásával. Há- romczerholdas körzetében úgy segiti és ellenőrzi a tavaszi mun­kák elvégzését, hogy egy héten belül minden vetemény a földbe kerüljön. Bőn a György, az Útfenntartó Vállalat dolgozója, 11 társával 350 köbméter követ április 20 a helyett 5 nappal előbb szétterít az utakon. A tanyai pedagógusok is csat. lakoznak. Kolányi Karola, a csa. ládlátogatások során az aláírás- gyűjtést egybekapcsolja a beis- kelázás előmozdításával. Somo. gyi Sándor tanító pedig vállalja, hogy minden békegyülésre új műsort tanít be az úttörőknek. Az AVESZ kecskeméti és kis­kunfélegyházi üzemvezetőségének dolgozói a kongresszusi; munka- versenyben igen jó eredményeiket értek el, melynek elismeréséül a nagykőrösi üzletiga.z galóság ver­senyzászlót, oklevelet és pénzju­talmat nyújtott át a dolgozóknak. A kecskeméti viillamosmű dolgozói közül versenyzászlót és 500 forint pénzjutalmat kapott Kullai József szerelő-brigádja, elismerő okleve­let és 156 forint pénzjutalmat Kiss Károly lakatos-brigádja, Szabó Já­nos szerelő-brigádja szóbeli elis­merést és 400 formt pénzjutalmai kapott. A kiskunfélegyházi! villa­mosipari dolgozók közül a Sztáün- brigád verseayzászlót és 150 ío- iint pénzjutalmat, a Rákos-brigád pedig elismerő oklevelet kapóit. Baján a most alakult I. típusú termelőcsoportok hosszúlejáratú verseny szerződést kötnek egymással Baján az újonnan alakul! I. tí­pusú termelőszövetkezeti csopor­tok soraiban is lelkes verseny- szellem éh Az Előrehaladás-ter­melőszövetkezeti csoport egész- évi termelési versenyre hívta ki a Boldogulás Utja-csoportot. A Bo]dogű*ás Utja-csonort pedig a versenyszellem további kiszélesí­tésére versenyre hívta a bajai Vörös FéDy-termeiőszöve[kezei Salamon Ferenc növénytermeszfő- brigádját. Nemcsak az egyének, hanem a falu jóléte is emelkeaik a szerződéses szőlőtermelésen keresztül Megyénkben az utóbbi időben erősen fellendült a szőlőicrmelési szerződéskötés- Egyre több dolgo­zó paraszt érti meg, bogy ezen keresztül nemcsak a szerződést kötő egyén jóléte emelkedik, ha­nem az egész falué is. hiszen az egyeseknek kifizetett nagyobb összeg a falu pénzforgalmát nö­veli. Akasztón a dolgozó parasztok 308 hóidon 8093 hektoliterre kö­töttek szerződést, A bor után a leszerződött gazdák az elszámo­láskor kb. 498 ezer forintot kap­nak, Ugyanezen mennyiségért, ha nem szerződtek volna. kb. csak 403 ezer 950 forinlot kap­nának. Tompán a 100 hold elő­irányzat helyett 140 holdon kö­töttek le 1196 hl-re, A termeltető vállalat e mennyiség után 192 ezer forintot fizet ki. Rossz az eredmény azonban Kiskőrösön, ahol 1600 hold elő­irányzatból mindössze 241-et, Kis­kunfélegyházán, ahol 800-ból 54-et és Baján, ahol 30 holdat kötöttek le. Itt sem a, körzeti felügyelők, sem a helyi szervek nem foglal­koztak a kérdéssel. Pedig egyik helyen sem lehet közömbös a ta­nácsnak, bogy a felvilágosító mun­ka elhanyagolása mialt a dolgozó parasztok nem értékesíthetik [ör­ményeiket a szerződéses áron é>' emiatt az egész város vát-úrlóké- pessége csökken­Félegyházán az 54 holdra le­szerződött 809 hl borért 59 ezer 100 forintot kapnak a dolgozó pa­rasztok. Ezzel szemben ba az elő­irányzatot teljesítenék., ami mint­egy 4800 hl, akkor 770 ezer 40U forintot vehetnének fej az elszá­molásnál. Vagy nézzük meg, hogy' Kiskőrös dolgozói mennyivel rö­vidülnek meg, mert nem Tegeztek megfelelő munkát a szerződéskö­tések érdekében. Az előirányzat teljesítése esetén 2 millió 54 ezer forint lenne a kifizetendő összeg, ezzel szemben a lekötött terüle­tért csupán 315 ezer forintot kap­nak. Ugyanez a helyzet Bajáu. Ha az előirányzatot teljesítenék, 1 millió 93 ezer forintot kapnának kézhez, mig az eddig lekötött 30 hold után 29 ezer 371 forint jár csak. A helyi szervek Javítsák meg ezekben a városokban a munkát, hiszen ezzel nemcsak a község, hanem az egész dolgozó nép jólé­tének emelkedését segítik elő. A csátaljai állami gazdaságban meglazult a munka- és tervfegyelem Hiányosságok, amelyeket sürgősen tel kell ssámolni A csabaijai állatni gazdaságban a munkafegyelem hiányosságai már nem egy esetben megmutat­koznak. A kritikát, mely az álla­tni gazdaságot a munkafegyelem meglazulásáért érte, nem követte az önkritika. Libert Ferenc, a gaz­daság vezetője, noha az üzemi és termelési értekezleteiken a gazda­ság e'ért eredményei mellett lei­tárta a hibákat is, nem igen vesz irányt azok kiküszöbölésére^ A munkafegyelem lazasága, a tervfe­gyelem hiányosságai ebüre vet.ik árnyékukat, hogy a dolgozók vál­lalásaikat, az új normákat nem fogják tudni túlszárnyalni és a reájuk háruló feladatokat éppen a felmerülő lazaságok és hiányos­ságok miatl nem fogják tudni tel­jesíteni. A csátalja; állami gazdaságban mosl folyik a szőlőterületek műtrá­gyával való ellátása. Ennek a munkálatnak a teljesítése során súlyos gondatlanság történt. Mint­egy 30 mázsa műtrágyát 3 -3.5 hold szőlőterületen szórlak széj­jel, mégpedig olymódon, hogy megelégedtek á zsákok fel­nyitásával és azok egyszerű kiürítésével. A papírzsákok még most is szanaszéjjel he­vernek, amint azokat gomlat- lanul széjjelszóriák. Libert Ferenc, a gazdaság veze­tője csak akikor figyelt fel a sző­lőben folyó munka hiányosságaira, ami,kor a vizsgálat megindult és felelősségre vonlak. A puhaság vezetője hanyagságában odáig ment, hogy a megejtendő vizsgá­latra sem volt hajlandó kimenni a szőlőterületekre. A vizsgálat meg­állapította, hogy a mütrágyaszó- rás munkálatain hat munkavállaló dolgozott^ Illetve, ennyinek kel­lett volna az üzemterv szerint a munkálatokat végrehajtani. Négy munkavállaló azonban elmaradt a munkától. A két munkavállaló pedig azzal védekezett, hogy ők miég ilyen munkát soha nem vé­geztek, nem volt aki 'irányította volna őket. Amikor munkába ál­lították őket, azt az utasítást kap­ták; — ,,szórjátok széjjel és el van intézve“. A gazdaságban azonban nem­csak ez a hiányosság mutatkozni meg. Az üzemii konyhán és a lu- kács-féle 'istállókban nincsen éjjeli őr. A jószágállománnyal alig tö­rődnek. A lovak erőállapota azt bizonyítja, hogy a gondozás és az abrakolás a gazdaságban másod­rendű kérdés. A lovak az elhanya­goltság és a gondoziatlanság révén sebesek. Nem egyet közülük tel- vek borítanak. Sebák segédagro- nómus elliaiijyágolja feladatát ás ahelyett, hogy az ellenőrzést kö­vetkezetesen folytatná, a felme­rült hibákat orvosolná és kiküszö­bölné, munkaidejét másra paza­rolja. Kajtár Gergely, a gazdaság üzemi bizottságának titkára, úgy látja, hogy Sebük segédagronőmus munkája súlyos megrovást érde­mel. Tumbász Lajos agromómus pedig megállapítja, hogy Sebák segédagronőmus nem akar tanul­ni!. Az irányítást és a felvilágosí­tásokat félvállról veszi és renge­teg időt tölt más irányban ahe­lyett, hogy a rábízott feladatokat végrehajtaná. Erdőd! Imre, a gaz­daság vezetőjének helyettese szin­tén megvilágítja Sebák segédag- ronómus hibáit, Hiába próbált meg vele politikailag és szakmailag foglalkozni, aminl mondja; — „ve­le ugyan nem lehet sokra menni“. — Nemcsak a dolgozok, de a gaz­daság vezetői is látják az á lai- áiiomány erőnlétének rosszabbodá­sát. Sebák segédagronőmus nem hat oda, hogy az állatorvos rend­szeresen látogassa a gazdaság jó­szágállományát. Ezek a súlyos hibák, csak mint- egy folytatói a.zoknak a hiányos­ságoknak, amik a gazdaságban már huzamosabb idő óta megmu­tatkoznak és amelyek kiküszöbö­lésére nem vettek irányt. Tumbász Lajos agronómus az egy ik vezető­ségi értekezleten rámulátott ezek­re a súlyos hibákra és mindjárt meg is mutatta az utat, melyet) haladva, ezeket sürgősen ki kell küszöbölni. Meg kell oszdani az istállókat és a gazdaság vezetői­nek személyesen ellenőrizniük kell naponta az etetést, az ál.atgondo- zást és a beteg lovak ápolását. Csak ez a fokozottabb eilen-őrzés tudja kiküszöbölni a gazdaság ál­latállományában megmutatkozó hibákat.

Next

/
Thumbnails
Contents