Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. április (6. évfolyam, 76-99. szám)
1951-04-08 / 81. szám
beiskolázás — as egész dolgozó nép ügye A Magyar Dolgozók Pártja H. kongresszusán mondotta Kával elvtárs a következőket: „Az ország: szakember-szükséglete az 5 eves t'em clöirdnymiaimlc felemelése, a szocialista építés meggyorsítása. következtében jóval nagyobb tesz, mint amennyi eredeti tervünkben szerepelt“ Az ötéves tervidőszak alatt a középiskolák, egyetemek és főiskolák hallgatói létszámúnak hatalmas emelése azt mutálja, hogy ötéves tervünk nemcsak a mezőgazdaság szocialista átszervezésének térve, nemcsak az életszínvonal emelésének tervé, hanem égy ten a szaktudás és az általános műveltség felemelésének térve is- Ifjúságunk előtt soha nem állottak még olyan széles. tehetőségek, mint most, amikor szocialista népgazdaságait kát, tudományunkat, művészetünket és kultúránkat építjük s ami kor az ország szakember-szükség tóté a társadalmi és gazdasági fejlődéséül párhuzamosul növekszik. Épülő új üzemek, gyá' rak, ííáprol-napra szaporodó (er melöszóvöi kezetek, gépállomások dolgozó népünk egyre növekvő szociális és kulturális igényei, a szakképzett káderek újabb ezreit és ezreit követeli meg, Országunk gazdasági fejlődése teszi szükségszerűvé a 'Szocialista társadalom új értelmiségének kinevelését. Ezen igények teljesítésének alapja az iskoláink haligalól létszámának további nagyméretű emelése és szociális összetételének megjavítása. E téren már vannak jelentős eredményeink, nemcsak országos, hanem megyei viszonylatban Is, Az a lény, hogy Bács-Kiskun megye középiskoláiba a* 1950— űl-es tanévben a beiratkozott tanulók 25 százaléka munkás, 30 százaléka dolgozó parasztszármazású, a munkásosztály és a vem szövetséges dolgozó parasztság kultúra területén való előnyomulásának eredményére mutat. Az 1951— 52-es tanévben még több tanulót iskolázunk be középiskoláinkba és technikumainkba s növekedni fog a tanulók létszáma a megye terű létén működő különböző iskolatípusokban, de lényeges lesz a változás az iskolák szociális összetételében is. A beiskolázási munka megyei Viszonylatban megindult és az eddigi eredmények dolgozó népünknek az új, szocialista kultúrához való megváltozott viszonyát fejezi ki, Az általános iskolák Vili, osztályát végző tanulók jelentékeny része Jelenik-ezelt továbbtanulásra, középiskoláink érettségi előtt álló diákjai is igen Szép számmal mutatták meg azt, hogy továhb akarnak tanulni főiskoláinkon és egyetemeinken- A középiskolákra, főiskolákra és egyetemekre történő jelentkezések megyeszerle folynak. Igen nagy az érdeklődés a& általános gimnáziumok iránt, azonban az ipari technikumok (bajai építőipari, kecskeméti élelmezés ipari) irányában kevésbbé megnyilvánuló érdeklődés azt mutatja, hogy a szülők és tanutók még nem látják egészen tisztán ennek a két iskolatípusnak fontosságát. A bajai építőipari és a kecskeméti élelmezés- ipari technikumok fejlődő iparunk számára nevelik a szakkádereket, akik ezen iskolák elvégzése után folytathatják tanulmányaikat a főiskolákon és a műegyetemen. Nyilvánvalóan e két iskolafajtának nőm alapos ismeretéből származik az, hogy a többi iskolafajtákhoz viszonyítva elég vontatottnak m elátkozik a feléjük megnyilvánuló érdeklődés Hasonlóképpen áll a helyzet a mezőgazdasági technikumokkal kapcsolatosan is. Mezőgazdasági technikumaink az állami gazdaságok, a szocialista mezőgazdasági szektorok számára biztosítják az utánpótlást s ki vonhatja kétségbe azt, hogy a mezőgazdaságunknak szüksége van a Szakképzett mezőgazdászok, agrouómusok, zootechnikusok, agrobiológusok és szervezők, vezetők ezreire és ezreire. A technikumokra való jelentkezéseknél az eddigi tapasztalatok alapján pontosan megái. Lapítható hiba az, hogy elég sok tanuló olyan Ipari technikumokra jelentkezett, melyekkel megyénk nem rendelkezik és elhanyagolták a Bács-Kiskun megye területén működő építőipari és az élelmezésipari technikumokat. Sokan a gépipari technikumra jelentkeztek, gondolván, hogy népgazdaságunknak elsősorban gépészmérnökökre van szüksége és lebecsülték a népgazdasági szempontból igen fontos és megyénk területén is elérhető technikumokat. Bizonyos, e két technikumtól való idegenkedés oka az, hogy nem ismerik eléggé ezek fontosságát és az iskolabizottságok sem végezlek ezen a, téren jó felvilágosító munkát. Mi a helyzet a főiskolákra és egyetemekre való j elinti kezes területén? Legszembetűnőbb itt az, hogy a pedagógiai főiskolákra kevés a jelentkezés• Különösen a [anítóképzőt végzett tanulók közül akarnak kevesen továbbmenni a pedagógiai főiskolákra. A bajai tauítónőképző Hl utolsóéyes hallgatója közül mindössze 5 jelent- kezeit pedagógiai főiskolára. Nagyon kevés a Jelentkezés a kiskunfélegyházi, tanítónőké pzösök részéről is, akik úgy vélik, hogy a tanítói oklevél számukra egyrészt hozomány, njásrészt lehetőséget nyújt arra, hogy néhány hónap múlva megkezdhetik majd tanítói működésüket. Hiszen tau- erőhiány van a megyében. A tanítóképzősöknek az a törekvése, hogy mennél előbb tanítani akar uak a falvakon és tanyákon, érthető és természetes. Ha azonban meggondolják azt, hogy álta lán-os iskoláink Színvonalának emelkedése az általános iskoláknál mutlikozó tanárhiány leküzdésén keresztül tehetséges és a pedagógiai főiskolai hallgatók jelentős része Ösztöndíjban részesül, melyből lakását, kosztját a diákszállóban és menzán fedezni tudja, akkor nem lehet kétsége« előttük a pedagógiai főiskolára való jelentkezés és a továbbtanulás értelme. Érthető, hogy az orvosi pályát Igen szép számmal választják élethivatásul a középiskolák XV. osztályát végző tanulók közül és ennek következményeiként e téren nem mutatkozik lemaradás. Annál érthetetlenebb azonban az, hogy az egyetemek természettudományi kárai felé aránylag kevesen jelentkeznek. A természettudományi karokra Való gyér jelentkezés oka nyilvánvalóan az, hogy az ismeretanyag elsajátítása nehéznek tűnik előttük és úgy gondolják, hogy a marxista-leninista természettudomány elsajátítása olyan feladatok elé állítja őket, melyekkel nem tudnak megbirkózni, másrészt pedig nem látják tisztán azt, hogy éppen a természeitudo- mányi felkészültségű szakemberekre az épülő szocialista népgazdaságunknak olyan nagy szüksége van, mint mondjuk a gépész- mérnökökre. A jógi egyetemre is kicsi a jelentkezők száma. Igaz, a szocialista társadalmunknak nincs szüksége kizsákmányoló és népnyúzó ügyvédekre, de kellenek azok a Jogászok, akik a szocialista társadalom érdekeinek védelmét szolgálják. Igazságügyi szervezetünk 143 járásbírósága, a megyei bíróság és a Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága a jogászok százait foglalkoztatja és várja az egyetemről kikerülő új, fiatal jogászokat. Kicsi az Egyetemi Orosz Intézetre jelentkezők száma s ez a körülmény is azzal függ Össze, hogy diákjaink nem látják tisztán az intézel jelentőségét. Nem veszik észre, hogy ötéves l érvünk során egyre rohamosabban fejlődő országunkban mindenütt tárt karokkal várják az oroszszakos tanárokat, műfordítókat, az olyaa tudósjelölteket, tudósokát, akik a marxlzmus-leniniz' mus, az orosz cs szovjet irodalom, a politikai gazdaságtan, gazdasági földrajz terén végeznek önálló, tudományos kutatásokat. A beiskolázás és a továbbtanulással kapcsolatos felvilágosí. tó munka renkívül felelősségteljes feladat. Az ütemet és mértéket a felemelt 5 éves tervünk szabja meg és kétségtelen, hogy a fel- emelt 5 éves terv sikeres végrehajtása nem kis mértékben függ attól, hogy népgazdaságunk különböző ágai számára menynyire tudjuk biztosítani a szak- ember-utáJipótlást. A beiskolá. zás, a továbbtanulás kulturális forradalmunknak egyik fontos láncszeme s éppen ezért nem állhatunk meg az eddigi eredőié, nyéknél. Az ellenség ezen a területen is megkezdte működését. Kecskemét környé. kén azzal igyekszik lebeszélni a tanulókat a továbbtanulásról, hogy „nem érdemes továbbtanul, ni, mert úgyis jönnek az ameri. kaiak, jön a változás, akkor őr. vénytelen leSz az érettségi bizonyítvány.'’ A halasi járásban a iulákreakció azt suttogja: „Ne jelentkezzetek, mert úgyis megszabják, hogy kik tanulhatnak tovább.” Más helyeken meg azzal érvelnek, hogy a mezőgazdasági munka elvégzéséhez nem szükséges az iskola, a tanulás és a haladó tudomány elsajátításaAhol a helyi iskolabizottságok jól működnek, ott a továbbtanu. fásra való jelentkezések száma nagy. Nem véletlen, hogy Baján és a bajai járásban az egyes is. kolafajtákra és főiskolákra tör. ténö jelentkezéseknél lemaradás mutatkozik. A városi és járási iskolabizottság, bár megalakult, de eddig csak regisztráígatta a jelentkezéseket és az alapos fel. világosítő mozgósító munka megszervezése helyett csak tudomá. sül vette például azt, hogy a ba. jai tanítónöképzőből nagyon ke. vesen jelentkeztek a pedagógiai főiskolára, vagy a közgazdasági leánygimnázium érettségi előtt álló növendékei közül csak négy akar továbbtanulni. Nem vélet. len az sem, hogy a kiskunhalasi általános gimnáziumból is elég gyér a jelentkezők száma. Szú lágyi Ferenc igazgató és a veze. tése alatt álló tantestület azt hitte, vagy azt hiszi, hogy in. tenzív felvilágosító munka nélkül is karikacsapás módjára je. lentkeznek majd továbbtanulás, ra a diákok. Március végén jutott eszébe, hogy a továbbtanulással kap. csolatos felvilágosító munkát meg Is kellene szervezni és a szülőket is fel kellene a továbbtanulással kapcsolatos kérdésekről világosítani. A továbbtanulásra való jelent kezésekért és a szülők felvilágo. sításáért nemcsak a pártszerve, zetek, az MNDSZ, a DISZ, a Szülői Munkaközösségek, az is- ! kolabizottságok, a Járási és vá. rosj tanácsok felelősek, feieiős elsősorban az iskola igazgatófa és felelős a tantestület is, mert a pedagógusok vállvetve végzett felvilágosító munkáján nem kis mértékben múlik a szülők közö. nyének, vagy tájékozatlanságának felszámolása, az ellenséges aknamunka visszaverése. Párt- szervezeteinknek, iskolabizottságainknak, járási és városi ta- dácsáinknak, az MNDSZ-nek ős a DISZ nek meg kell javitaniok a íelvllágosító-mozgósító munkát, az iskolák igazgatóinak és a pedagógusoknak határozott lé. péseket kell tenni az eddigi Mia. nyosságok azonnali felszámolása érdekében. A beiskolázás, a to. vdbbtanulás nemcsak a Párt, nemcsak á tanácsok, nemcsak a megyei tanács oktatási osztályá. nak ügye, hanem az egész dolgozó népünk Ugye. „Az iskola: termelési kérdés is, mert meg. felelően képzett és megfelelő számú szakember nélkül 3 éveE térvUnk megvalósítása lehetetlen” — mondotta Révai elvtára. Révai elvtársnak eme szavait na. gyón jói megértették Búcsboko. dón, ahol a helyi pártszervezet, a tanács, az általános iskolai igazgató és a tantestület tagjai példamutatóan végezték a to. vábbtanulásra való jelentkezéssel kapcsolatos tájékoztató és felvl. lágosító munkát. Szabó Zoltán és Szeppert Mária kiskunhalas; pedagógusok a kongresszusi ha. tározat végrehajtásában mutattak a megye összes pedagógusai előtt jő példát, lelkes felvilágo. sltó munkájukkal, szülők és ta. nulók meggyőzésével. A továbbtanulásra való jelent, kezéssel kapcsolatos felvilágosí. tó és szervező munka egy percig sem állhat meg és ez is szorosan kapcsolódik azokhoz a feladatokhoz, melyek a termelés, a szocialista építés, a békéért folytatott harc front, ján előttünk állnak. Ifjúságun. kát, az általános iskolák VIII. és a középiskolák IV. osztályait végző tanulóinkat várják a ko- zépiskoláink, főiskoláink és egyetemeink. Dolgozó népünk előtt soha nem látott boldog jő. vendö távlatai nyíltak meg és a II. kongresszus által meghatáru. zott feladatok a köznevelés, a kultürforradalom területén úgy válhatnak valóra, ha tovább, folytatjuk a harcot a beiskolázás silleréért, a tanulmányi fegyelem, és színvonal szakadatlan javításáért, az iskoláink szociális szerkezetének javítási, ért; ha az ifjúságunkat arra nes. véljük, hogy a szocialista tudó. mány elsajátításával az új élet építésének — a Szovjetunió kom- szomoljalhoz és fiataljaihoz mél. tóan— tántoríthatatlan harcosa lehessen. „Erőddel állunk szem. ben. Ennek az erődnek a neve — tudomány, a hozzátartozó is. meretanyaggal. Ezt az erődöt be kell venni ljármi' áron. Ezt ez erődöt az ifjúságnak be kell vennie; ha az új élet építőjévé akar lenni” — hangzik Sztálin elvtárs tanítása felénk és mindazok felé, akik végzik u továbbtanulással kapcsolatos munka szervezését és irányitá. sät. Ennek az erődnek a bevételi ről Van szó akkor, amikor a be. iskolázási munka hatékonyabbá tételére, a további harc folytató, sára hívjuk fel pártszervezeteink, tbmegszervezetelnk, járási és he. lyi iskolabizottságaink, tanácsa, ink, általános, és középiskolai igazgatóink figyelmét! Rózsa József. JÁNOSHALMÁN A KULTÚRA MINDEN VÍVMÁNYA A NÉP KÖZÖS TULAJDONÁVÁ LETT Kultúrával harcolnak a tartós bókéért Fáradtan ballagnak Terézlial- ma felől n tavaszi Szántásban elfáradt ökrök, csak néha mozdulnak élénkebben gazdájuk biztatására. A szürkületben kibontakoznak egy traktor körvonalai, dübörgésére megriadnak s erősen az árok peremére'húzódnak az előbb még lanyhán döcögő ökrök Éste van már és igyekeznie kelj a irak- toristdknak is haza. Vacsora után kultúrpfóbct lesz a blBZ-ben, ahová már egynéhányon össze Is gyülekeztek. Bent valaki felkattantja a villanyt, mindenki bevonul az utcáról. Kint egyre csendesebbé válik minden, csak egy-egy elkésett szekér és a. kultúrteremből kifizürődö hangok törik meg a békés esti csendet. * Vidám kopogás, rövid vezény. Szavak jelzik, hogy a teremben táncpróbát; tartanak. Egész nap dolgoztak ezek a fiatalok, de rugékonyságukon nem látszik ez meg. — Újból kezdjük, ez itt még nem megy eléggé jól — hangzik a Vidám körből valamelyik parasz'tlány hangja. Ismételnék. Figyelik egymás mozdulatát, lépését és ha valahol hiba adódik, megint elhang. zik az „újból”. Idősebbek is résztvesznek a próbákon, akik szintén élénken figyelik a topogó dobogó if jak lábait. — Szívesen vesszük minden, kitől a bírálatot, ha az fejlődé-] sünket elősegíti — mondják a tánccsoport tagjai. Örömet szereznek az idősebbek, ha egy-egy régi táncot mutatnak be fiataljainknak. Tudják, hogy népi kincseink közé tartoznak ezek a már.már íele- désbemenö táncok. Egyre inkább háttérbe szorul az úgynevezett „modem”, örültek vonagiásáhoj. hasonló tánc. Haladás útjára lépett a tánc terén Is Jánoshalma fiatalsága. Megismerte és tanulja tovább táncban is, ami igazi, szép és népböl-fakadő. * A jánoshalmi dolgozók énekkara szintén jól dolgozik, Megyei viszonylatban a legjobbak közt foglal helyet, Minden má. sodik napon énekpróbát tartanak Hamvas én ok tanár irányításával. A legnehezebb müvekkel is meggyürkőznek. Erős akarat, erejűit van, nem rettennek meg a nehézségektől. — Állandó tanulással emeljük zenei képzettségünket. Igyekszünk megismerkedni az általunk azelőtt teljesen ismeretlen Uottaolvasássul — mondják a tagok. A nehezebb müvek tanulása mellett nem hanyagolják el az egyszerű egyszólamos népdalokat sem. Népdalok, amiket megszerettek és mégszerettettek Jánoshalma dolgozóival, szívbölfa- kadóan csendülnek fel minden próba alkalmával, Visszavezet. nek ezek a dalok abba a korba, amely még nem is oly régen ért véget. Szomorúan csengenek a múlt szolgaságát elénk Idéző béresnóták, bojtárdalok. Azonban nemcsak magyar dalokat tanul és tud Jánoshalma énekkara. Dalaik között találkozunk a Szovjetunió és a szóm- szédos népi demokráciák dalaival is. A Szovjetunió példamutatása nyomán hazánkban js megbe- csülik dolgozóink a más nemze tiségű népek dalait, kultúráját. * Tánc- és énekkaron ktvtíl soka t jelent a jánoshalmi kuUúréletben a színjátszó csoport működése is, Bgy-egy színművet sokszor nyolcszor is le kell játszaniok, mivel nincs megfelelő nagyságú, kultúrtermük• Nem vesztik el azonban munkakedvüket a Színjátszó csoport tágjai, A szint csoport vezetője: Lovas József jó munkát végez, Minden szereplővel külön foglalkozik eaész estéken át — Szükséges, hogy mindig komolyabb és művészibb legyen színjátszásuk, mert mindig többet vár tőlük a közönség. Kultúrgdrdával együtt fejlődik a nézők zöme is Mindig nagyobb a helyi dolgozók kulturális igénye. Sok segítséget nyújtanak a község dolgozói bírálataikkal színjátszóiknak. Boldogan játszik a kis színi csoport minden egyes tagja, ha ugyan kicsi is a kultúrterem. Az Ötéves terv biztosítja Jánoshalmának is a nagyobb kultúrterem fel. építősét,
