Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1951-04-08 / 81. szám

1* á í-1 t‘ s 1» á v t £ 1» f t n n A káflerek bcáüítsisa és sík egyéni ia 1 ko/as fontosságra Éogi; Pártunk It. kosi elvtál'« hangsúlyozta, kongresszusán Itá" ivfei'iV urnában ki- hogy pái'tóiu'tósi munkánk, egyik legdöntőbb fel­adata a falusi és a tenné.őszö- vetkezetek lien Jévö a'apszervezu- lek megerősítése, liogy meggyor- sihsuk a mezőgazdaság szocialista átépítéséi, iparunk rohamos fej* iódése, hazánk szükségletei ki­elégítése és a dolgozó Pép élet­színvonala emelése érdekében, Ehhez a munkához a legszilár­dabb és legharcosabb káderekre vau szükség. Kovács elv társ a kongresszusi felszólalásában ar| mondotta: „a szocializmus építése falun csakúgy, mint a tanács mun­kájának felújítása és kifej, íesztése,. elsősorban falusi pártszervezeteinkre hárul.” Kovács elvtárs ezen megállapítása a megyei pártbizottságnak és a megyénk területén lévő járási, vá­rosi pártbizottságainknak is igen megszívlelendő kérdése és ez a megállapítás ugyanakkor komo­lyan megszabja feladatainkat a pártszervezetek megerősítése te­rén. A megyei pártbizottságnak a megyénk termetén lévő járás pártbizottságainknak döntő feladatuk a/, hogy minden községben biztosít silk a falusi pártbizottság titká­rainak beállítását, ami döntően javítja meg a községi pártezerve zet munkáját, valamint nagy se­gítséget ad a járási pártbizottsá­gok munkájának megjavításához is és fokozottabban tudja vívni a harcot a falu kizsákmányolói, a kulákok ellen. „A falusi pártlitkár a párt po-Ii Ilkájának elsőszámú tolmácsolója és képviselője a falun, ö a falu első népnevelője*« — mondotta Kovács elvtárs.. Fontos, hogy ezt minden falusi párttitkár megért' se és ennek teljés tudatában vé­gezze munkáját. Az a feladatunk, bogy a községi titkárokat támogas­suk munkájuk elvégzésében és állandó segítséget adjunk nekik az egyéni beszélgeté­sek formájában. Névéljük őket, hogy az. egyre fo­kozódó oszfályharcban minéj Szi­lárdabban álllják meg helyüket és ■kíméletlen harcot folytassanak az ellenség minden megnyilvánulá­sával 'szemben és minden kérdés­ben határozott, gyors álláspontot •Hídjának elfoglalni. Ahhoz, hogy a falusi pártszer­vezetek titkárai jó vezetők legye­nek, az szükséges, hogy a járási pártbizottságok adjanak konkrét segítséget és tanítsák meg őket a vezetésre. Töltsenek a községben, ha kell, több napot is. segítsenek a veze­tőségi ülésre való felkészülésben, a vezetőségi ülés levezetésében, segítsék a pártvezetőség munká­ját, bogy minél eredményesebben folytassák a harcot a falusi osz- tályellcnséggot szemben. Tanítsuk meg a falusi párttitkárokat a tag­gyűlésre, a népnevelő értekezlet­re való felkészülésre, tanítsuk meg őket arra, hogy hogyan foglalkoz­zanak a tavaszi munka vitelével, a begyüjés kérdésével. Magyaráz­zuk meg a falusi titkároknak, hogy melyek az ő konkrét felada­taik a községben, Figyelmeztetni kell, ne essenek abba a hibába, hogy a tanácsház­ban töltsék idejük nagyrészét. Ha az említett segítséget megadjuk, nem fordul elő az, ami Mátételke községben megtörtént, hogy a ki­vetett 2 ezer mázsa gabonából csak 23 mázsa gabonát gyűjtöttek be és így adósok maradtak álla­munknak, a dolgozó népnek 1977 mázsával. A falusi párttitkárokkal való foglalkozás kérdését a. Baja járási pártbizottság titkára igen fontos kérdésnek lartotta. Maga mellé vet't két járási bizottsági tagot, kiment velük az egyik községbe és- egy napot kinttültvo taní­totta úgy a járási bizottság tagjait, mint a községi tit­kárt, aki a segítséget érezve azt mondotta: „Ez kellett volna már hamarabb is.’’ IIz a példa követendő minden já­rási és városi pártbizottságunk számára és ha így foglalkozunk íalusi pártszervezetekkel, akkor bizonyosan jobb munkát fognak :udni végezni. De hogy mindezeket a felada­tokat el tudják végezni, feltétle­nül be kési vonni őket a tanulásba, le kell ellenőrizni, hogy képezik magukat, hogyan fejlesztik tudá­sukul. Osszuk bo őket, a képessé­geikhez mérten tanulásra és követeljük meg tőlük a pon­tos felkészülést, világosítsuk meg előttük azt, hogy mi­lyen nagyfonosságú feladat a tanulás, hogy mit jelent az, ha a falusi párttitkár to­vábbfejleszti tudását: hamarabb fel tudja- fedni a hiá­nyosságokat. hamarabb meg álja az ellenség támadását és nyilván gyorsabban leplezi ]e az ellensé­get Kádereink harcos kiállásra vn ló nevelése érdekében biztosíta­nunk kell az egyéni foglalkozási ágy a megyei pártbizottságon, mint a járási, városi pártbizottsá­gainkon dolgozó elvtársak részé­ről. Az egyéni foglalkozás nem csak kádereink munkájának jobb elvégzését segíti elő, hanem kO' molyán hozzásegít bennünket ah­hoz, hogy megállapítsuk káde­reink képességét, munkabírását, valamint alkalmasságukat betöl­tött funkciójukra. Az egyéni foglalkozás elősegíti a Pártunkba befurako­dott ellenség leleplezését is, mert az ellenség látja Pártunk szerve­zeti egységét, megbonthatni lansá­gát. Az osztályharc fokozódó kő rUíiményei között igyekszik Pár­tunk tagjai közé, később vezető helyre befurakodni, hogy bőm lasztő munkáját minél eredmé­nyesebben tudja folytatni, hogy megrendítse népünk bizalmát a szocializmus építésében, Az ellenség ilyen irányú megnyilvánulása főleg a tanácsoknál mutatkozik meg. Horthysta katonatisztek, nyilasok és kulák-csemeték igyekeznek be­furakodni és romboló munkát végezni. Ezek természetesen nem viszik a harcot a kulákok és a spekulánsok ellem mint például Vaskút községi tanács egyik al­kalmazottja, aki, mikor kulák-el- számoltatásra akarták küldeni, ezt megtagadta Egy budapesti a, befurakodott tanács-alkalma­zottra, minit nyilasra ismert rá. Ezek a példák azt bizonyítják, hogy az egyéni foglalkozás döntő fontosságú kérdés és szorosan összefügg az éberség feladatával is. Mielőtt valakit beállítunk funkcióba, nézzük meg kö. rülményoit, magatartását, szerezzünk róla bő informá­ciót és csak ilyen előkészí­tés után hozzunk beállításá­ról határozatot. Ahhoz, hogy mi jó kádermun- kát tudjunk végezni, feltétlenül érvényesíteni kell az egyéni felelősséget a káderek beállításánál, hogy a funkciókba olyan kommunistákat helyezzünk, akik Pártunk politi­kájút következetesen hajtják vég­re. A kádermunkában ki kell kü­szöbölni a felszínességet- Necsak a felszínen mozgó kádereket fog­lalkoztassuk, hanem a káder tartalékot Is bizto­sítsuk és fel kell kutatni a szerényen meghúzódó becsit, letcs embereket. Ehhez a munkához feltétlenül szükséges az, hogy a tömegek kö­zött legyünk, a dolgozókat mun­kahelyükön ismerjük meg és ha látjuk, hogy a szerényen meghú­zódó káderek közül a fejlődésük folyamán komoly kádereket ne­velhetünk, foglalkozzunk velük, neveljük és segítsük őket munká­jukban. Ez hozzásegít bennünket ahhoz, hogy a munkaterületen megismert kádereket, mint 'tarta­lékot tudjuk biztosítani és nem leszünk kitéve annak, hogy ha a Párt, vagy az államapparátus bár­mely területére új kádert kell be­állítani, .kapkodjunk vagy ká­derhiánnyal küzdjünk. Jó kádermunkát csak akkor tudunk végezni, ha fejlődé­sében nézzük feladatainkat és a kádermunkát nem re­szort, hanem kollektív mun, kának tekintjük, A kádermunka reszortmunkaként való kezelése sok helyen megmu­tatkozik, amit bizonyít az, hogy nem ismertük még fel kellőkép­pen a haiásköri-lista fontosságát és nem foglalkoztunk a hatásküri- lis'la alapján a káderekkel egyé­nileg, vagy, ha foglalkoztunk is, csak felületesen, nem rögzítettük az egyéni foglalkozás anyagát, ami nem ad teljes képet a káder körülményeiről, magatartásáról, munkabírásáról és elsősorban a Párthoz való viszonyáról. Az egyé­ni foglalkozást döntő feladatnak kell tekinteni, úgy a Párt, mini az államapparátus minden ágaza­tában, mert csak így tudjuk el­lenőrizni. segíteni őket, csak a ká­derek alapos megismerésével, munkaközijén! nevelésére,I tudjuk végrehajtani Pártunk II, kon­gresszusé nak határozat8if. Horváth István, M. B. káder-osztály politikai munkatársa. A magyar külügyminisztérium, újabb jegyzéke a jugoszláv kormányhoz A külügyminisztérium tájékoz, látási főosztálya közli: A magyar külügyminisztérium ápriUs 6-án a következő jegyzé­ket juttatta el a Jugoszláv Szö­vetségi Népköztársaság buda­pesti követségének: „A magyar külügyminiszteri, um tudomására jutott, hogy a jugoszláv kormány már egy hét óta megakadályozza a belgrádi magyar ügyvivő feleségét abban, liogy háromhónapos gyermekével hazatérhessen, Annak ellenére, hogy a belgrádi magyar követ. Bég már március 30-án kérte a diplomáciai útlevéllel rendelkező Hrabec Istvónné számára a ki. utazási vízum kiadását, a jugo. szláv külügyminisztérium több­szöri sürgetés ellenére a vízum kiadását elodázta és a mai na. pon megtagadta. A magyar külügyminisztérium kormánya nevében megállapítja, hogy a jugoszláv kormány ismét lábbal tiporja a nemzetközi jog egyik alapvető elvét, amikor a Magyar Népköztársaság diplo. máelai képviselőjének legköze­lebbi hozzátartozóit minden in. dók nélkül meggátolja abban, hogy Magyarországra visszaút az­hassanak. Hrabec Istvánná Magyaror­szágra való hazatérésének jog. ellenes és kegyetlen megakadó, lyozása újból mutatja, hogy a jugoszláv kormány a legdurvább és legkiiúvóbb eszközöktől sem riad vissza provokációs és béke. bontó politikájának érdekében. A magyar külügyminisztérium ugyanakkor, amikor kormánya nevében a legélesebben tiltako. zik a jugoszláv kormánynak Hra­bec Istvánnéval szemben tanú­sított, a nemzetközi érintkezés legelemibb szabályait megcsúfoló eljárása ellen, a leghatározottab. ban felszólítja a jugoszláv kor­mányt, hogy Hrabec Istvánné. uak a kiutazási vízumot haladék­talanul adja meg.” Mélykúf felkészüli- a békealáírásokra mindent megteszünk amit csak ludunk békéén. i 3 | Az egyik kisgyííiése-n, ftbol Dá­vid elvtáis. a malom üzemvezétó- je tartott eiőadást, Maczifcó Lajos ‘I holdas k sparaszl lels/óla t. — Ta;áu mégis nagyon sz gorúak vagyunk a kulákokkal szamba-!, túszén nincs azoknak semmijük, sirnak-rimak, rongycikban járnak. Dávid elvtárs nem ment a szom­szédba érvekéit. Hivatkozott Ba- nász Ferec kulák-kupecre Mély* ‘ j Kúton, akii folyton azt síita, hogy ’j ezt sem lehet kapni, azt sem, nél­külözésről beszélt, közben 460 mó- . tér textilárut, rengetek szappant, babkávét, 55 kg Cukrot rejtett el. r Vagy Bácsik Mihály, aki a legsá- I taimasabb képpel járt egész Mély- s kúton és sajnáltatmagát az em­* berekkel, ezreseket vágott zseb­re a cukorral való íeketézésbfil, míg rajta nem csíptek és le nem csukták. i Maczikó Lajos elgondolkozott . őzen és újra felszólalt; — Hát ak­- kor annál veszélyesebbek a ku.á- i kok, mert mint a kígyó, ilyen- alamusz n aláírnak közelünkbe íér­- kiűzni és megsajnáltaini magukat > No, nem is esik meg többet az en- szivem rajtuk Mert aziért én sem- felejtettem meg el, hogy 45 előtt i béresük voltam és a demokrácia- tett a magam gazdájává. Nem- tagadom, eddig megszántam néha • ükét, pedig csakugyan nem mél­Mindern este hat helyen tarta­nak kisgyíüést Mélykútcn a béke- ívaláirássai kapcsolatban, A béke- bizottság véleménye, hogy keve­sebbet. de jobban. A kisgyű esek clöadióit különös gonddú válogat­ták ki a legjobb népnevelőkből. Lyon Kövesdii Joachim mezőür, aki a Szabad Föld-kampány során is 28 új előfizetőt gyiíj.ött. Pár­tunknak tagja, elméletileg jól képzett elvtárs és ami szintén fon­tos, jól ismerj a dolgozó parasz­tok problémást. Minden előadásra igen gondosan felkészül, minden felmerüld kérdést jól megválaszo. Ilyen lelkes kisgyűlós-előadó Lu­kács Mária is. Április 4-re vállal­ta, hogy 50 olyan dolgozó parasz­tot visz el filméit!adásra, akii; egyáltalán nem voltak még mo­ziban. Vállalását 100 százalékig teljesítette. Most a békeívaláírá- sok győzelméért harcol sikeres népnevelő munkával. □ Mélykúlon is elmagyarázzák a népnevelők, hogy nem puszta név­aláírásokra van mast szükség, ha­nem a név mögött ott keli á’iinia az aláírónak jó munkával, tettek­ben megmutatkozó narcos béke- aikarattal. Kiss Mihály 5 holdas kiisparasz’t. megértette ezt. Az ut­cájában tartott kisgyülésen fel­szólalt és azt mondotta: — En válla om, hogy ápr.lis 8-ra min­denféle v^tésj munkámat elvég­zem, hogy ne csak a nevem le­gyen a papíron, hanem a jó mun­kám igazolja, hogy Kiss Mihály igenis békét akar. Szeretném, ha minden dolgozó társam ilyen pe­csétet ütne neve mellé munkájával a bcüreivre. A kisgyűlések előadój fel, cgy órával a. gyűlés kezdete ellőtt ki­mennek a környékre, ök magul; hilvoga ják össze a dolgozókat, elbeszélgetnek velük, meg.udakol- ják ügyes-bajos dolgaikat, így az előadáson mindjárt helyi példákat tudnak felhozni és választ adnak a gyűlésen el sem mondott, de a* előadó előtt már ismert problémá­ra. Számos helyen hivogatnj sem kell a dolgozókat. így a Szedre- nyi-útli iskolánál 60 ember jelent meg a tó sgyűtésen. Egy ember vitte meg a hírt, hogy este kis- gyűlés áss* -és futótűzként terjedt el a környéken. A messzebb! ut­cákból is eljöttek, hogy a bélié­ről halljanak. Sokan fe.szó.a tal­es mind azt ’ mondta: — csak mondják meg, hogy mit kell, és mj tóik a sajnálalra. De mostmár Iá* lom, hogy ők sem sajnálnának m nket, hogy egy új háborút a fe­jünkre hozzanak. Látom, nem saj­nálni kel! ezeket, Iranern gyűlöld es harcolnj ellenük. 0 Kelle Margit, az új Termeit» Búzakalész-termelöcsoport elnö. ke élenjáró békeharcos. Nemrég került a Párt soraiba, mint tag. jelölt. Egyik fia DISZ.titkár, most Szegeden tanul, a másik fia politikai tiszt néphadsere­günknél. Honvédtiszt fia most Itthon van szabadságon és any. jával együtt jár ö is kisgyülé- seket tartani. Mindenütt nagy szeretettel veszik körül, hiszen ismerik, közülük, a faluból való. Kalmár Ferenc bajára erős nép. hadseregünkről szokott beszélni, amelyre bátran építhet a dolgo. zó nép s amely annál keményeb. ben markolja a fegyvert, minél hangosabban ugatnak Titóék. — Nem is félünk mi — mond. ta egy fiatal anya az Orbán-utca 12. szám alatt tartott kisgyülé. seB, — hiszen a hadseregben a mi fiaink, férjeink vannak. Hagynák-e, hogy elpusztítsa az ellenség otthonaikat és legyil. kolja a családjaikat?! De Tito katonái, meg az amerikai kato. nák csak pénzért harcolnak, ér­dekből. Az ö „hősiességük” csak addig tart, míg a pénzeszacskót hallják csörögni. A csátaljai Budai Nagy Antal termelőszövetkezetben az elviár sak jól megértették az oktatási munka fontosságának a kérdé­sét. Az alapfokú politikai Iskolának 25 hallgatója van, valameuy. nyien szorgalmasan tanulnak, pontosan jelennek meg a fog a ko záson és lemorzsolódás még egyetlen egy sem volt. Csuhái A“- tjjlné elvtársnő, a politikai iskola vezetője, mindig jól felkészül, így is biztosítja a jó iskolai munkát, az elvtársak fejlődését. A termelőszövetkezet pártszervezetének politikai iskolája legyen kö­vetendő példakép a többi politikai iskolák számára.

Next

/
Thumbnails
Contents